Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1938. június (34. évfolyam, 125-147. szám)
1938-06-01 / 125. szám
sztel szénái, öltetnl, italmnát ,t árok) szénái, ,za préselt irányos itatik. 577 G ;olcsóbb vállalok. itván~efon : 205 — l ruháját, I sül, olában 23 fokát érte iPSZIJAT : árusitom. állalok. iUsa ég piac. 917 [il finom gylalt adagokban a 15 fillér, f. Alkalmi • Kellemes Jézáné be kapható pontbai. lyszaka 821 biztos és 100 használhajlékony, szakitási ig nyúlik, is, viz és Óhatatlan, endelhetős zsák-Ica 45. ,fon: 371. oldót Ahol nincs megállás... Elkésve talán egy kicsit, de Isten műhelyében mégis fejlődik a kalász. Közeledik érés felé a kenyér, a mindnyájunknak mindennapi kenyere. Jó az, ha emlékezik az ember. Ha stációkat tart az életnek utján. Kitárja a múltnak köveit s leolvassa róla elmúlt dicsőségnek beszédét. Dolgokra emlékezik, melyek büszkeségnek forrásai. És melyek közelebb viszik Istenhez emberi lelkét Szép az, ha jönnek az ünnepnapok és összeforr egy átfogó nagy áhítatban ezreknek és testvérekké vált millióknak szívedobbanása. Szép, ha jönnek az ünnepnapok. De jönnek és parancsolnak a hétköznapok is. A szünetek, mint emlékeztetők s azután az, amire különösen bennünket ez az ősi föld tanít. Ez az föld pedig ma parancsol. Sokszor el kell tenni selymét az ünnepi zászlónak. Sokszor félre kell tenni virágait az örömnek, azután menni ki a mezőre. Fogni a dolog végét. S cselekedni azt, amit az élet, a zsendülő élet, amit maga a zöld mező kint parancsol. De kettős jelentkezésében is közös vonatkozása van ennek a munkának ott kint és annak, ami harangok szava mellett ott bent történik. Akár fent, akár alant. Gyomot irt a földművesnek keze, hogy az áldást őrizze meg a pusztulástól. És gyomot irt a vallásnak tanítása, az emlékezés. Lelkeknek áldást tisztító kinövéseit. Szépek az ünnepnapok, de szépek a hétköznapok is, amikor a magyar föld parancsol. Mondották többen, talán kritikai szóval, mintha ez a mi népünk nem tudná egészen odaadni magát valami nagy gondolatnak. Mintha nem fogná meg lelkét és nem hatná át teljesen egy—egy nagy gondolat, mely ime a világ minden tájáról százezreket tudott összegyűjteni. Téves megállapítás. Mi a lelkünkben épen olyan átérzéssel fogtuk meg ennek a nagy alkalmatosságnak jelentőségét és hatását, mint azok talán, akik benne részt vettek. Akik ott zarándokoltak. Vagy állottak őrt lelkükkel a templomok oltárai mellett Krisztus keresztje alatt, vagy annak árnyékában és fényességében. A föld parancsol , ezt a parancsot nem lehet nem teljesíteni. Istennek nagy szent temploma a végtelen mező is, ahol ezer imádság és ezer aggodalom között, magyar lélektől ajnározottan most fejlődik és zsendül a kalász, mindnyájunknak mindennapi kenyere. Nagy szent vonatkozás a kettő között. Itten az ég a templom kárpitja. Annak végtelen kékje, vagy felhőfodrai azok a freskók, melyeken el tud tűnődni a szem. Megnyugodni, vagy pediglen újat keresni. Vagy az utat, mely felfelé vezet, oda, ahol az Isten lakik. A föld ilyenkor parancsol s annak szavát meg kell hallgatni. Azt elmellőzni nem lehet. Isten pedig meg tudja szentelni még azt a munkát is, amit vasárnapon cselekszik az, aki mindeneknek jólétéért teszi. Márpedig mindnyájunknak jóléte függ össze, azzal, amit a mezőknek harcosa, a mezőknek katonája, a magyar mezőknek serege cselekszik. Nagyon szépek az ünnepnapok de kellenek a hétköznapok is. Kihallatszik a harangszó magyar lelkekben, érző lelkeken, mérföldek távolságára is rákondul. És elhozza az imádság áhitatát. Mikor verejtékhullása közben megáll a földnek a népe. Szép az nagyon. Elhozta mihozzánk a rádió minden szépségét annak a nagy ünnepnek. Bele is zártuk a szivünkbe vontakozásait. Emlékét úgy őrizzük, mint a legdrágább élményt. De amely soha el nem múlik hatásaiban, mert úgy égett lelkünkre, mint maga a tisztítótűz. Uj ágyat vetettünk mindnyájan, akár csillag, akár kereszt ragyogja be hitünket, uj ágyat vetettünk Krisztus királynak, ott a szívünk közepén. De amikor hívogat a magyar mező, amikor parancsol az élet, akkor ott kint, Isten nagy templomában, hol az ég a kárpit és a kőkockák helyén zöldelő kalász ringatózik a nyári szellőben, ott van a helye a magyarnak. Mert ebből a kalászból így születik meg az a fehér kenyér, amely verejtékkel öntözötten olyan tiszta, olyan drága, olyan szent, hogy oda illik az Urnák asztalára, hogy jelképezze a megfeszített Krisztusnak testét. Szépek az ünnepnapok. Szívünkbe is zártuk mind, de sokszor parancsol a föld. Hívogat a mező. És itt az Isten örök törvényei szerint is, Isten nagy templomában nincs megállás soha . . . BMWMBSKMISISSMHmmmmWMamBttMMm Harisnyát minden elképzelhető szín és minőségben, női nőt, selyem nadrágot. Kombimét, pálóinget, férfi m selyem és kötött ingeket, Kötött blúz és kabátokat nagy váltsszékben és olcsón vásárolni csak a Kokron Szaküzletben lehet - a ntés alommal az 45—62 50-64 55-65 64—75 70-82 93 80-110 1500-2500 250—650 12 50-22-60 23-00 1500-1580 1700-1800 1400—14-50 1500—15 20 100—150 12 00—16-00 7 00-8 00 300—4 00 2-60—2-80 6-00— 8-00 5-6 fillér 4-00—5 00 7 00- 8-00 900—10-30 3 00-5-00 260—2 80 120-130 élte mné tanyáján értekezni ott lehet. 69 fek mellett, _______995 kocsis felvégárnál. 64 1938 junius 1. Szerda. AHA 8 PILLÉR XXXIV. évfolyam 125. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helybei Negyedévre 6. — P Félévre 12. — P Vidékre Negyedévre — Telefonszám : 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: K Kossuth-tér Telefonszám : 79 A Szent Jobb országjárása Kedden délelőtt 8 óra 45 perckor indult el a nyugati pályaudvarról az Aranyvonat, hogy a Szent Jobbot országjáró körútjának első stációjára, Esztergomba vigye. Nagy ünnepélyességgel szállították a Szent Jobbot a csodálatos szép vonatba, melynek uj mozdonyán arany kereszt van. S az ősi primási város méltó akart lenni ahhoz a megtiszteltetéshez, hogy a Szent Jobb országjárása során először az ő falai közé látogatott el. A város főútvonalai fellobogózva és gazdag virágdíszbe öltözve várták, mindenütt fény és ragyogás. A házak falain drapériák, az ablakokban szőnyeg. . . Nyolc óra ötven perckor megszólaltak Esztergom valamennyi temoplomának harangjai. Ez az ünnepi harang- szugas jelezte, hogy a Szent Jobbot hozó aranyvonat elindult a budapesti Nyugati pályaudvarról. Ettől kezdve egymás után futottak be a városba az előkelőségeket hozó augok. Tiz órakor a hercegprimási palota előtt ünnepiesen fogadták a bíborosokat s negyed tizenegy órakor Pacelli Jenő bíboros, pápai legátust, aki kíséretével együtt autón tette meg az utat. A prímási palota előtt a magyar királyi Vak Bottyán 3 as számú kerékpáros zászlóalj díszszázada feszesen tisztelgett. Dr Serédi Jusztínian bíboros hercegprímás az előzően már megérkezett bíborosok, főpapok és világi előkelőségek élén fogadta a pápa személyének képviselőjét. Harangok szüntelen zúgása közben futott be háromnegyed tizenegykor az esztergomi pályaudvarra az Aranyvonat. A Szent Jobbot Drahos János prelátus kanonok, esztergomi érseki helytartó fogadta a papság élén s elindult az ünnepi menet, amelyet lovasrendőrök diszszakasza nyitott meg. Utána a zászlóvivők festői csoportja következett nemzeti szinü, pápai, primási lobogókkal s a vármegyék és városok diszzászlói. Most a tatabányai, dorogi és tokodi bányászok jöttek egyenruhájukban s kezükben bányászlámpával. A Hősök terén volt a tisztelgés, a Bazilikában a szentmise. Este 6 órakor szintén körmenet kisérte a Szent Jobbot az állomásra. S az Aranyvonat visszatért Budapestre. Reményi-Schneier pénzügyminiszter bizakodó hangon nyilatkozott a Házban a pénzügyi helyzetről Budapestről jelentik . Kedden reggel már korán benépesedett a képviselőház folyosója. A rendes szokástól eltérően nem tíz órakor, hanem féltíz órakor nyitotta meg az ülést Lányi Márton elnök. Erre azért volt szükség, mert délután hat órakor utazott el Pacelli bíboros államtitkár és az ünnepélyes búcsúztatáson a képviselőház tagjai is részt vettek. Lányi Márton bemutatta a felsőház átiratát, amelyben közli a képviselőházzal, hogy a zsidójavaslatot és a kormány két rendjavaslatát változatlan szövegben elfogadták. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter emelkedett ezután szólásra általános érdeklődés közepette. Múlt héten befejezték a költségvetés általános vitáját és most a felszólalásokra válaszolt a pénzügyminiszter. Valamennyi szónokot az a kérdés érdekelte elsősorban — mondotta a pénzügyminiszter — vájjon befolynak e azok a bevételek, amelyeket a költségvetés előirányzott. A világpolitikai helyzetben beállott változások és az úgynevezett zsidójavaslat tervbevett intézkedései bizonyos vonatkozásban kétségtelenül visszahatást gyakoroltak s joggal feltételezhetők, hogy ezek a hatások visszaesést jelenthetnek a bevételeknél. Ha nézzük az április hónapi bevételeket, azt látjuk, hogy visszaesés mutatkozott a forgalmi adóknál és a vámoknál. Az államháztartás bevétele azonban minden egyéb vonalon emelkedett. Rámutatott a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetési év eltelt részében 1937 július 1-től 1938 április 30 áig 736 millió pengő folyt be adóban, tehát 30 millióval több mint az előző év hasonló szakában kijelenti, hogy a költségvetést az 1936—37 évi zárszámadás alapján állították ősszel amiből következik, hogy ezekre a bevételekre akkor is számítani lehet, ha esetleg visszaesés következnék. — A fejkvóta emelkedésével kapcsolatban megállapítja a pénzügyminiszter, hogy az adókulcs—tételek nem emelkedtek és új adókat sem vezettek be, tehát a fejkvóta annak tudható be, hogy az emberek jövedelme növekedett és a keresőképesség is emelkedett. Ha ez tovább folytatódik, lehetővé válik a szociális és honvédelmi problémák megvalósítása. A további feladat a munkanélküliség megszüntetése, a meglévő munkaalkalmak megfelelő elosztása és a munka megfelelő díjazása. A lényeg tehát a lakosság keresőképességének emelése. E tekintetben elsősorban kell gondoskodni a mezőgazdaságról, mert az ország lakosságának 55 százaléka közvetlenül, jelentékeny része pedig közvetve a mezőgazdaságból nyerivvédelmét. — E tekintetben már a miniszterelnök úr nyilatkozott expozéjában. Másodszor a mezőgazdasági üzemanyagok árának csökkentését kell forszírozni. Ha ezt sikerül elérni, akkor magától megoldódik a mezőgazdasági munkások bérének kérdése is. A jövedelememelés célját szolgálja a háziipar támogatása, a téli foglalkoztatás bevezetése. Az is kétségtelen azonban, hogy a szaporodást, amely a mezőgazdasági lakosságnál örvendetesen bekövetkezik, kizárólag a mezőgazdaság nem tudja felszívni, ezért az iparfejlesztés is a kormány gondjába tartozik. Ez alatt elsősorban azokat az iparágakat értem, amelyek a magyar mezőgazdasági nyersanyagokat dolgozzák fel és termelvényeikben a munkabérek játszák a leglényegesebb szerepet. Támogatni kívánjuk természetesen a kisipart is és a beruházásokkal kapcsolatos beruházásokat a kormány lehetőleg elsősorban a kisiparosoknak kívánja juttatni. Költségvetésünk 1486 új állást szervez meg. Ilyen módon tekintélyes számú értelmiségi munkanélkülit helyezhetünk el az állami szolgálatban is. De nem az a célunk, hogy a tisztviselői pályákra tóduljon az ifjúság. Ellenkezőleg, lehetőleg önálló foglalkozást űzzön és ezt szolgálja elsősorban a nemzeti önállósítási alap, amelynek működése eddig is nagyon szép eredménnyel folyt. Kifogás tárgyává tétetett, hogy a személyi kiadások igen magasak. Kétségtelen, hogy lényegesen több tisztviselő dolgozik ma az államnál, mint a békében, azonban nem szabad elfelejteni, hogy azóta mennyire növekedett az állami feladatok köre. — Felmerült a kérdés, vájjon van-e ma henyélő tisztviselő. A békében az volt a szóbeszéd, hogy az állami tisztviselő két órakor nyugodtan hazasétál és többé nincs semmi gondja. Méltóztassék azonban ma megnézni, hogy a minisztériumokban milyen emberfölötti munkát végeznek a tisztviselők. Természetes, hogy az adminisztrációt egyszerűsíteni kell. A másik kérdés, amelyet felvetettek, a nyugellátások problémája. Elhangzott az a kritika, amíg 1913 ban 41 millió volt a nyugdíjteher, a mostani költségvetésben 267 millió, ami tényleg ijesztő emelkedés a nyers összehasonlítás alapján. Azonban a számok mögé kell tekinteni. Például figyelembe kell venni azt, hogy a trianoni nyugdíjterhek és rokkantilletmények együttesen 100 milliót tesznek ki, amely összeg a békében nem létezett. A jelenlegi költségvetésben 155 milliót fordítunk honvédelmi célokra, ami az előző évivel szemben 27 és félmilliós emelkedést jelent, ez a költségvetési fejezet az, amely szakadatlanul emelkedni fog a jövőben, mert teljesen lehetetlenség, hogy ilyen ősz-