Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1942. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

vánítás. )k. kereset :anyok. *G­­édok, jó Is páros kar­­sóközi tag életlen ed­­­jem. édes igyapa Imre város végtisztas­­lentek. kik rut vagy , kik mér­­latunkban kai, vagy asztalaink dvbőljövő et. Ezúton *tet nagy Jács Imre­­hez szóló X’asz kán­jáért, özv. zési válla- Igálájáért.­­ Imréné dja. ló Miat iu hil­­ért. Te­___________663 ci ti az, ul­i­­­át 2ló 61 telek* nirodibin 654 230 négyszögöl hoz közel. 640 do. értekezni le* ___________636 ie(y g»xcUilcodi­­­xt. * déli órik­___________625 mellett eUdó. reac ügyvéd. 617 » Káposztáskert »dkétból sürgő* 616 ék íra* fűző ró;se 42 szita. 668 '• iJípigVíS ve ‘iídó Mucsi Sto­_________666 a szürke csikós nyj eladó And­réi no eladó Kut­­.6ncL 653 tsz, faeszterga, es átverésen el *r a helyszínen __________«51 ■«" fizetésre. Ét« Lajos üzletében tóval, vagy Vá­_______«49 orral üzenoké* in utca 67 671 a javíttatja eké­­heggesztett ke* a, elkopott eke* s vállalom. Kiss d. 26.__ 553 •ztésre engedé* StobexzUi n. _________565 i árvák kisebb* g férfiak jelent­­inéi, Lévai utca __________608 íráoilos, egy pár n és egy drb­stt Gyula szíj* 1 szám. 630 tossai házasság eg növel társul* adezét L. rendű 634 anyás dói­­ért, Hu 2. 3 án. 626 letépétte béres­­jelentkezés Zr­­_________627 skass­zficza, Te­____ 621 különböző méd­ány­osan eladó áz.) 644 fártély-Fekete­­fi­ u. 31­*. 643 yt keresek ti­lehet Dr Soós tanítónál vagy _________641 Petőfi utca 13 l 662 Vnek való fiá­­nak. Lelik ist­___660 Sára ingyenes ,oríca föld van de csak lovas 669 Kun Béla 'V­ocassal JaNt „SZEBB JÖVŐT!“ Irta: Cseh András kanonok-plébános Hisszük, hogy az emberek ko­molyan és szívből kivannak a mai napon „boldog uj esztendőt.“ Látva a sok bajt, szenvedést, mely elől most senki sem zárkózhat el, a részvét finom érzése nyilatkozik­ meg bennünk embertársaink iránt. De még azért is őszintébben kí­vánjuk, mint máskor, mert úgy érezzük, hogy a sorsunk ma már nem egyéni, másokba van bele­kapcsolva, valahogyan a közösségi tudat közösségi valóság átérzésévé vált. A holnapi nap vagy mindnyá­junkra aránylan süt, vagy véresen vonul reményeink egére. Vagy mindnyájunknak jó sorsa lesz, vagy mindnyájunké rosszra fordul. Az is jó, ha legalább a szükség s az ösz­­szetartozás kovácsol össze és sza­vaink, érzéseink, kívánságaink egyetlen testvéri ritmusra járnak. A jövő, vagyis annak 1942. éve bizonytalan. A prófétáknál nincs megírva, süni fátyolát nem töri át a kíváncsiság, vagy a gond. Egy év nagyon is hosszú, a napok, az élet szeszélyesek, nem tudni, mi van az ifjú év zsákjában. Az új évnek nincs tenyere, ami majd lángbetűkkel is eztán ír: a legböl­­csebb cigányasszony, vagy grafoló­gus sem tudna belőle valamicskét is kiolvasni. De felesleges is. Az még senkit nem nyugtatott meg, hogy: mit hoz a holnap ? Bár az se jó, ha valakinek életbölcsesége csak annyi: „Bánom is én, mi lesz ezután!“ A jövőt nem firtatni, hanem érette dolgozni kell... Aki dol­gozik egy szebb jövőért, annak boldog új esztendeje lesz, aki csak lest-várja tétlenül, az leg­feljebb mások boldogságát látja meg... Nem elég hát, ha az új esz­tendő birodalmába lefekszünk az új év napjának keskeny résén, mint a hátul gombolós gyerekek a cirkusz ponyvájának hasadékján. Az Élet porondján nekünk küzdeni és harcolni kell egy szebb, boldo­gabb jövőért, mely nemcsak az én jövőm, hanem mindnyájunk jövője. A tétlen várakozóknak nem lehet életkedvük, legfeljebb elsorvasztja őket az unalom, elpuhítja a jólét és kiszárítja a félelem. Erősekké csak azok válnak új évben és mindenkor, akik m­aszakadásig megállják helyüket, végzik munk­­ájukat. Aki a szebb jövőért dolgozik, annak nem kell kíváncsiskodni, mert az belát az uj évbe és az szebb, boldogabb új évet lát, mert hősies önfeláldozással az­ért küzdött. A nagyobb boldogság első és legnagyobb feltétele, hogy közös­be kell dolgozni, küzdeni főleg az önmegtagadások, a nélkülözések és szenvedések közös testvéri vi­selése által. Aki még a mai nehéz világban is csak előnyökért har­col, aki a régi, jó világban meg­hízlak előnyeiből, önzéseiből nem akar semmit feladni, az nem érdemli meg, hogyha majd eljő egy szebb világ, ott legyen az igazságos osztozkodásnál Legkisebb sérelem éri még ak­kor is, ha amennyivel több volt neki a mindenki nélkülözésénél, annyival kevesebbet kapjon majd az egyenlő elosztásnál. Ha ugyan­ez elegendő büntetés az önzőknek és a közösséggel a nemzettel, a magyar néppel élni, küzdeni, nél­külözni, meghalni nem akaróknak. A munkából ne várjuk senkitől, hogy másoknál jobban kivegye a részét, akik többre, nagyobbra hi­vatottak, majd elvégzik a gondvi­­selésszerű hivatásukat, betöltik em­berül, hősiesen feladatukat De hogy valaki félre­húzódjék és kivonja magát a ráeső szent kötelesség alól, ez már árulás. Mindenkinek megvan a maga posztja és az vitte előre mindig a nemzet sorsát és adott szebb jövőt, aki telje­sítette kötelességét. S itt nincs különbség, mert ennek a kis ma­gyar nemzetnek minden fiára, leá­nyára szükség van. A Magyar Élet iskolájában csak a csecsemőknek, a kisgyermekeknek és az aggas­tyánoknak van felmentés a fárasz­tó munka alól. És mégis, nekik is jut munka. Az öregek bölcsesége megkímél a végzetes tévedések és időpocsékló próbálgatások veszteségeitől, a gyermekek if­júságának biztató mosolya és életszomja megment a még vég­zetesebb elöregedéstől. Amikor boldog új évet kívánunk egymásnak, mi jóakaratú, békés magyarok, ezt a komoly bölcse­­séget , ezt az életkedvet adó örök Ifjúságot, kívánjuk városunk Istent, Hazát, Népet szerető derék magyarjainak !... —»o*— Hódmezővásárhely, 1942. január 1. Csütörtök. 16 fillér XXXVII. évfolyam,­­. mám.­ VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : Helyben negyedévre 7.20 pengő. |­­ Főszerkesztő és laptulajdonos (1905 óta) || Szerkesztőség és kiadóhivatal Egy hónapra: 2.50 Pengő ||| Kun Béla ||; K­o­s­s­u­t­h * 1­6 r.­­ T­e­l­ef­o­n­s­z­á­m: 79. Tokióból jelentik: A Japán csapatok elfoglalták a Maláji­félszigeten Ipoh városát Japán Angliát teljesen kiűzi Ázsiából - mondotta Tozso japán miniszterelnök újévi nyilatkozatában Churchill angol világuralmat tervez Rómából jelentik . Churchill Otta­wában brutális elbizakodottsággal hangoztatta ennek a háborúnak ri­degen faji jellegét, a világ felett gyakorlandó angolszász főuralom célját. A brit miniszterelnök a ko­ronatartomány részéről tiszteletére rendezett hivatalos banketten ki­jelentette, hogy a világ felépítése olyan nem­zetközi szervezeten fog ala­pulni, amelynek központjában az angolul beszélő népek ál­lanak. Az angolszász hírverésnek minden demokratikus és szabadságbarát ki­szólása e szerint nem egyéb, mint porhintés hiszékeny emberek sze­mébe. Az angol-amerikai háború igazi célja az angolul beszélő né­pek világuralma. Az újév elején minden harctéren nagy eredmények várhatók Berlinből jelentik. Katonai kö­rökben kijelentették, hogy az új évben valamennyi hadszíntéren — amelyen az európai szövetségesek küzdenek — döntő eredmények várhatók. A japán szárazföldi hadsereg szó­vivője tokiói jelentés szerint ak­ként nyilatkozott, hogy Manila ja­nuár első tíz napján belül okvet­lenül elesik. Néhány nap óta a japánok már a tengerről is támadják Manilát. Bartha Károly honvédelmi miniszter a német-magyar bajtársi hűségről A Berliner Lokalenzeiger hosz­­szabb beszélgetést közöl Bartha Károly magyar honvédelmi minisz­terrel a magyar véderő részvételé­ről a keleti háborúban és a magyar honvédség szervezetéről. — A magyarság háborúja Kele­ten — mondotta egyebek között a magyar honvédelmi miniszter — lelkileg folytatása annak a hatal­mas történelmi harcnak, amelyet nemzetünk egy évezreden át kény­telen volt végigküzdeni a Kárpá­tok medencéjének birtokáért.­­ A bolsevizmus semmiesetre sem hárította el Magyarországtól a keleti fenyegetést, hanem ellenke­zőleg újból feltámasztotta a ve­szélyt, sokkal nagyobb mértékben, mint a történelem folyamán bármi­kor. Hálával tartozunk tehát a sor­sunk és a német véderő előrelátá­sának azért, hogy az elkerülhetet­len önvédelmi harc nem országunk kapujánál, a Kárpátok gerincén vagy előterében, hanem ettől a vonaltól sokszáz kilométerre kelet­re zajlik le.­­ Egészen természetes, hogy a világtörténelmi jelentőségű küzde­lemben kezdettől fogva rendelke­zésre bocsátottuk a magyar hon­védséget, még­pedig két okból először, mert ez a harc a magyar haza biztonságáért folyt és folyik, másodszor, mert a háború a bolse­­vizm­us ellen természetes következ­ménye annak a politikának, vagy helyesebben annak a lelki beállí­tottságnak és világnézetnek, amely Magyarországra a kommunista ta­nácsuralom leverése óta jellemző. — Mint ismeretes, honvédségünk most ötödizben lépett előtérbe s ebből kétizben hadicselekményben vett részt. A trianoni béklyó lerá­zása után az újonnan felállított honvédsereg első haditénykedése a honvédkötelékek kárpátaljai harca volt csehekkel és szabadcsapatok­ ■ kal.­­ Mikor azután a volt Jugosz­lávia a Nagynémet Birodalommal éppen megkötött barátsági szerző­dését megszegte és kihívta a né­met véderő katonai beavatkozását, a fegyveresen felkészült magyar hadsereg minden erejével azonnal a németek oldalára állt, miközben a német katonák megkezdték dia­dalmas előrenyomulásukat a Bal­kánon. Csapataink eredményes be­avatkozása — mint ismeretes — mondotta a magyar honvédelmi mi­niszter — még abban az időpont­ban történt, amikor a jugoszláv hadjárat rövid tartama még nem volt előrelátható Természetes, hogy ezeknek a a^«rep­éseknek­. a ts^ . pocsintatalból leszűrtük a tanulsá­got és levontuk a következtetése­ket. — A trianoni szerződés Magyar­­országot mindenekelőtt katonai szempontból elviselhetetlenül gúzs­­ba kötötte. Magyarországnak a pa­rancsbéke következtében éppoly kegyetlen és megalázó katonai kényszerrendszabályokat kellett el­tűrnie, mint a versaillesi szerződés­sel katonailag halálraítélt Német Birodalomnak. Mikor azután sike­rült véget vetni katonai fegyverke­zésünk korlátozásának, fokozatosan megindult az újjászervezés, amely még ma sem fejeződött be. Kato­nai szempontból a szervezés kor­szerű alapelveit, valamint a fegy­verzet és hadászat terén szerzett gyakorlatilag rendkívül értékes ta­pasztalatokat a baráti német véd­erőtől vettük át. — A korszerű háború átlagot felülmúló tulajdonságokat és ala­pos kiképzést igényel. A magyar ifjúság katonai előképzését ezért a jövőben lényegesen fokozni fogjuk. —■ A német-magyar fegyverben­­rátság a szovjet ellen viselt hábo­rú első napjaiban mindjárt a régi bajtársak hagyományos együttmű­­ködésévé fejlődött. A párisi külvá­rosokban megkötött békeparancso­kat követő szomorú évek ebben a tekintetben nyom nélkül múltak el és még csak nem is gyengítették ezt az érzést. A magyar-német fegyverbarátság egyik jellemző pél­dája történt Umannál, amikor egy kicsiny magyar kötelék parancs nélkül, önfeláldozó hősiességgel ve­tette rá magát egy erős ellenséges harci alakulatra, hogy meghiúsítsa a meglepetésszerű támadást egy magyar-német parancsnoki kar el­len és fordítva is sok más fegyver­tény bizonyítja a német-magyar fegyverbarátságot.­­~v3— _______ — Mátj Ashalmon gsent ml* ge lesz január 4-én és minden hó­nap első vasárnapján, ha a kedves hívek kocsit küldenek a páterért. Mindenkit szeretettel vár: a Szent István plébániaa _

Next