Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1942. február (38. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-01 / 26. szám

il hivatal Ije: K páratlan szá­­valamint a kfil kerületek re korpa kiutaló nozósű lakosok tése. Sertéavágás be-Délután 2 óra­­helyeken zsír­ja az ellátatlan i: Belső munka. : A páros szá­vaiamtól a kül­­számozású ke­l­ telekben korpa ssau és pusztai­­ bejelentése. : Panasznap, ése mindennap­ig a Gazdasági a Közélelmezési tmu szoba, podlásának he­ltól 12 óráig az ínik minden felvill­­árius iskolában rántartó hiva­edélyt csak a parancsnoka felmentés egy­­közönség ilyen s keresse fel a ur azok részére, december hó­fo­­, kisebb meny d Felhívom en iknek neveik a in közzététetett, at nem vették átvétele végett a honalapjukkal, dknek gabona ggyel és vásár­lási hivatal Rőt­­ti helyiségében jelenjenek meg. Imányozására a »vábbi rendelsee-­i tehát s­arvas irmányt óhajts­­ák közvetlenül ! Szövetségéhez szám alá. a közönséget, ?ndet okvetlenül csak azokat az » munkarendben ÁLY tanácsnok, i tn­v. vezető­­ és h­a­­zdgsságl fel » 5 én a 28 50 őségi vetőmag rost felszálló Kapcsolatosan, gyelőség a 26 bvetőm­agot, a lrpa vető ma — 60 sorszámú i 4 én és'8 án Ü helyen. i. Mr. gazda i tényé»* man ése sürgőssé gazdákat, hog­. » Jorec­iék be főt fizessék be - Mr. gazgs a 19 pengi, llett igényelt zárpa. Illetve h­a február hő láza 15. száma ,­­mert csak as­ámot a vető elles vételárat é Ernő­li irodája ex, mellett tanyával, tanyával, 8 h. a zikuttal és drót , a Gyulában ta­­össel, 27 h. Gol il, 70 h a Dar­, b részletben Is. szietben In, 41 h. val együtt. 10 h. anyával, 7 k. h. 1 h. Aranyágban, 1, 5 h. Görbe ut at mellett, 50 h. iva. Továbbá 28, Vő, 11. 5, 16 hold. kit. H­árom­­részben is, kai u. 76, Szalal­­idra u. 2 számú j egy ölt, Gellért Rárosi 16, 10,­­Szivárvány u. 22, u. 24, 8, 34 és 47, u. 36, Csillag u . 11 és 20 és egy al a. 30 a és 10 ft, ag­­ri­ul­us 36. 12 Hódmezővásárhely, 1942. február 1. Vasárnap*. 16 fillér XXXVML évfolyam, 26 szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési árak: Helyben negyedévre 7.20 pengő. Egy hónapra: 2.50 Pengő FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP F&szerkesztő­je laptulajdonos (1005 óta) Kun Béla Szerkesszőség és kiadóhivatal K­o­s­su­t­h t­é­r. — Tele JonasAsiszt. Hiller mondotta tegnap: „Ez a háború nem úgy ér majd véget, ahogy a zsidók elképzelik“ „Erre a nemzetre a cselekvés időszaka következik“ -- mondotta Bárdossy László miniszterelnök a MVIÉP értekezletén Budapestről jelentik: Angol hidegvér vagy akasztófahumor? Mikor a sors szeszélyes játékát, vagy zajló hullámveréseit, avagy sajtoló ostorcsapásait valaki fölé­nyes türelemmel, szinte egykedvű­en viseli, kerülvén­­a benső izgal­mat eláruló esetleges arcizom-rán­dulásokat is,­­ arra szokták mon­dani, hogy angol hidegvérrel veszi a dolgot Az ilyen embert mintha semmi sem hozhatná ki a sodrából. Akár fát is vághatnának a hátán. Szakasztott módon igy tesz most Churchill, az angol miniszterelnök, ki haza­repülvén Londonba Ameri­kából, Roosevelttől, — kinek mel­lesleg mondva, 7 minisztere, illet­ve vezető tábornoka zsidó, a többi mind szabadkőműves, — a képvi­selőházban nyilatkozott s a japá­nok részéről szenvedett sorozatos vereségekről s az afrikai elpáholás­­ról úgy beszélt, mintha mindez csak epizód volna, holmi peches kis átmeneti kikapás, kedélyes bab­szem-válogatás, nem pedig döntés­jelleggel bíró Csendes-óceáni vere­ség, Afrikában pedig szégyenletes angol megfutamítás. Valóban Churchill iskolapéldáját adja annak miképen lehet letagad­hatatlan mázsás súlyú tényeket úgy beállítani, mintha azok csak futó felhők, vagy­ szétpukkanó szappanbuborékok, vagy szállongó tollpelyhek lennének. Az angol közvéleményt mindig a végső győzelem hirlelésével trak­­tálja Churchill, közben kihökkenti, hogy a távolkeleti japán győzel­mek Angliának és Amerikának ,­csendesóceáni hajóhadát egyelőre megbénították.“ Holott mindenki tudja, semleges országok lapjai is nyíltan közüik, hogy Japán egy csomó angol s amerikai hadihajó elsülyesztése után nemcsak a Fü­löp szigeteket, Celebes­, Borneó nagy részét, a Maláj félszigetet egész Szingapúré közelségéig tart­ja immár birtokában, hanem Hol­land India, Jáva szigete ellen is közvetlen támadást készít, sőt Ausztrália biztonsága is a kérdője­lek közé tartozik. Mindez nem „egyelőre való meg­bénítás“ ismérvével bír, mint Chur­chill mondja, hanem Anglia távol­keleti uralmának halálharangját je­lenti. A harangkötél már minden­esetre Japán kezében van. De Churchill mindezzel szemben „csen­desóceáni tanácsot“ állít fel; vál­lal személyileg „minden felelőssé­get" s nem engedheti, hogy bárki más vezető angol egyéniséget mint bűnbakot „vessenek a farka­sok elé.“ Beismeri, hogy Sztetin­­nak, tehát a bolsevista főhóhérnak , nem küldhetett Anglia és Amerika elég hadianyagot de csak „kis fenn­akadás" állott elő a rosz időjárás következtében, aztán jámbor arc­cal teljesen kifordítja az igazságot, mikor szemrebbenés nélkül tálalja fel a hazugságot hogy „Rommel német tábornokot Afrikában csak kis mértékben sikerült megverni.“ Holott Rommel már 250 kilométe­ren túl üldözi a hanyatthomlok menekülő angoulokat Végül Churchill egy csomó kön­törfalazás után vakmerő őszinte­séggel kivágja a rezet hogy „ré­szül mennek a dolgok, de fognak még roszabbul is menni.“ Azonban ennek dacára a „végső győzelem biztos,“ mert Roosevelttel ő, Chur­chill „meleg baráti sőt pajtás­ vi­szonyban van“ Ezek azok a mondások, melyek már nemcsak az, úgynevezett an­gol hidegvérből fakadnak, hanem az akasztófahumor jellegével bír­nak. Churchill még mindig arra számít hogy a tengelyhatalmak valamely nyersanyagból, mely a háború tovább folytatásához nélk­ü­­lözhetetlenül szükséges, hamarabb kifogynak, mielőtt a háborút győ­zelmesen befejezhetnék, így a vég­ső győzelem mégis csak Amerika s Anglia ölébe fog hulláui, mint a letépett mesebeli aranyalma. S az angol képviselőhöz tapsolt ezekhez a blöff szeri­ kijelentésekhez Még mindig abban bíznak a szigetor­szágban, hogy Amerika 3 millió kiképezett katonát fog a tengeren Anglia védelmére s a német par­tok megtámadására szállítani Eb­ben reménykednek a magyaror­szági szabadkőművesek, zsidók és csábosaik is. Meg a 40 ezer repü­lőgépben, mit hülye feltevés sze­rint szintén Amerika fog szállítani Németország és szövetségesei el­len. De azzal adósak maradnak az angol hidegvérű és akasztófahu­mora Churchill s egész szabadkő­­műves-zsidó társasága hogyan, mi­képen, mikor lesz képes Amerika ezt a temérdek embert és repülő­gépet Európába szállítani, no meg a szintén hirlelt több százezer má­zsa súlyú hadianyagot, mikor a né­met tengeralattjárók az amerikai szállító hajókat saját hazai tenge­rükön, saját amerikai partjaik előtt torpedózzák meg és sülyesztik el. Summa summárum­ a jelen hely­zet jellemzése s a tények valódi ismerete csak azon a beszéden alapulhat, melyet Hitler tegnap mondott kilencedik évfordulóján a német nemzeti szocialista győze­lem kivívásának s a nagyszerű, országot újjá­teremtő organikus munka megkezdésének. Hitler mondta : az 1942 ik év a német győzelem éve lesz , a tengelyha­talmak és szövetségeseik, így a magyarok is „az egész világot fog­ják megváltani ebben az évben a szovjet-bolsevista métely nemzet­­gyilkos pusztításaitól.“ Sőt Hitler azt is kijelentette, hogy a tavasz­­szal meginduló német hadművele­tek döntő eredménnyel fognak jár­ni s mint „főbűnös a bábom felidé­zésében, a zsidóság a Mikítő után végleg el fog tűnni Európából.“ Gyönyörű visszhang volt ezekre a súlyban fel sem mérhető kijelen­tésekre Bárdossy miniszterelnök tegnapi beszéde, melyben hangoz­tatta, hogy Magyarország nem le­het tétlen nézője Európa sorsa el­döntésének. A bolsevizmus veszé­lyével szemben való végleges le­számolásból — mondotta Bárdossy miniszterelnök — nekünk, magya­roknak is ki kell vennünk a méltó részünket, mert nemzetünk, ottho­nunk, családi tűzhelyünk, templo­maink oltalma s továbbra is ma­gyarul élhetésünk biztosítása kö­veteli ezt. A mi védelmi háborúnk a min­den szent értéket eltipró bolseviz­­mussal szemben nem frázis, nem színjáték, de komoly cselekedet kell, hogy legyen. Ez pedig csal véggyőzelemmel járhat reánk néz­­ve is.­­ Churchill csak hadd hadonázzél a szavakkal, csak hadd játsza­d magát angol hidegvér, avagy akaszt­­ófahumor receptje szerint, mi ma­gyarok tudjuk kötelességünket : ál­lani hűséggel a poszton, hová Is­ten s a Történelem rendel ben­nünket. Kun Béla Bárdossy miniszterelnök: A magyar nemzetre a cselekvés időszaka következik Budapestről jelentik: Bárdossy László miniszterelnök pénteken es­te a Magyar Élet Pártjának érte­kezletén a következőket mondotta: —■ A közel­múltban előkelő kül­földi személyiségek látogattak el hozzánk. Ezek beszédes bizonyíté­kai annak a megbecsülésnek, ame­lyet a magyar állam és a nemzet teljesítményei iránt Berlinben és Rómában egyaránt éreznek és ki­fejezésre juttatnak. E látogatások során alkalom adatott arra, hogy átbeszéljük mindazokat a kérdése­ket, amelyek bennünket is érdekelnek s amelyek a közel­jövőben ben­nünket is nagy elhatározások elé állítanak. — Tudjátok, hogy mire gondo­lok. Európa — mert egész Euró­páról van szó — nagy és sorsdön­tő küzdelemben áll a bolsevizmus­­sal, olyan küzdelemben, amelynek eldöntésén fordul meg egész Euró­pa s az itt élő népek sorsa — Ennek tudata kell, hogy­ át­járja népünk minden egyes tagját s kell, hogy ez tudatos­sá váljék valamennyiünkben ! — Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mai háború a történelem­ben példátlanul álló valóságos vi­lágháború. Az 1914—1918 as hábo­rú a szó igazi értelmében nem volt világháború, mert noha a világ sok népe vett részt benne, valójában mégis csak az európai hatalmi kér­dések eldöntéséért folyt és ennek szerencsétlen, igazságtalan és na­gyon is ideiglenes rendezésével ért véget. Éppen ezért már méhében hordozta a mai, a szó igazi értel­mében vett világháborút s ezzel felszabadította azt a roppant ve­szélyt, amit a Szovjet Európa szá­mára jelent. — Ezzel a veszedelemmel szem­ben minden európai népnek so­rompóba kell állnia. A német nemzet mellett, amely ennek a küzdelemnek orosz­lánrészét vállalja, mireánk, magyarokra is komoly feladat vár. A magyarság, amely ezer évvel ez­előtt véráldozattal harcolta ki he­lyét ezen a földön, amelyet min­den áldozat árán megvédeni , megtartani kész, nem lehet tétlen nézője Euró­pa sorsa eldöntésének. Ebben a küzdelemben nekünk­­ ott van a helyünk, mert az elkö­vetkező idő minden európai népe az elé a feladat elé állít, hogy a bolsevizmus veszélyével mielőtt véglegesen leszámoljon. Védelmi háború ez, a magán­­védelmi háborúja. Nemzetünk, otthonunk, családi tin­helyünk templomaink oltalmáét és azért, hogy magyarokként é­hessünk itt újabb ezer éven át , csakugyan igy van.­­ A magyar nemzetre a cse­lekvés időszaka következik nekem meggyőződésem, hog­y cselekvés időszakában, mit a nemzet életének minden sort döntő fordulatában, egységbe fog összecsendülni a magya szív a magyar szívvel, a ma­gyar lélek a magyar lélékké A miniszterelnök szavait szám nra akaró lelkes taps követte. A értekezlet vitéz Lukács Béla zárt szavaival ért véget. Gyertyaszentelő Holnap Gyertyaszentelő ünnep lesz, egyúttal a tavasz felé val időfordulásnak kritikus napja. A ti­radt lélek megpihen egy kicsit, bi­szélget Istennel, de egyúttal feint az égre s onnan vár valami bieti­tást, valami vigasztalót Ugyanis jé tapasztalat alapján állapították me, amit azután versbe szedett a rém bölcsesség: Ha fénylik Gyerty, szentelő, az Iliket is szedd elő. A­zal tartják, hogy ezen a napon medve felébred téli álmából, szil kinéz a barlang nyílásán és­­ napsütést talál, akkor visszahal odújába, mert még 40 napig rád aludni. Ugyanis 40 napig tart mi akkor a tél. Ellenben, ha hide szomorú időt lát, akkor azt vés­zi belőle, hogy a végső vonaglás­ban van a téli idő, tehát hamar­ban eljön a tavasz, őszintén kivá­juk, hogy most az egyszer ne sül­jön ki a nap. Hogy legyen igaza medvének és legyen igazuk a so­nak, akik jósolni szoktak.

Next