Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1944. augusztus (40. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-01 / 172. szám
Hódmezővásárhely, 1944 augusztus kedd. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 15.2 pengő, egy hónapra 5.20 pengő. 16 fillér. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos (1905 óta) KUN BÉLA :72, ÁL évfolyam, 17. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Kossuth-tér. — Telefonszám: 79. Vasárnap 15 ellenséges repülőgépet lőttünk le Tisztelegtek dr Sárkány Gyula polgármester előtt és intését udvarán s elköszöntek Vásárhelytől a szakiskola végzett ifjai A másodévesek szakvizsgalatait Péter Pál előtt három napon tartották megHolsósy Jenőnek, a Pápavichini uradalom jószágigazgatójának, mint miniszteri biztosnak vezetésével a szakiskolában. S ez alkalommal 27 másodéves növendék vizsgázott le a legjobb eredménnyel. Most vasárnap a záróünnepélyt rendezték meg, mely alkalommal mint miniszteri biztos Kováts Jenő mezőgazdasági bizottsági elnök osztotta ki a bizonyítványokat, a szorgalomban, ismeretek szerzésében becsületes tanulásban eltöltött két esztendőnek okleveleit. Mert ezeket méltán nevezhetjük így és mert azokat az ország minden részében, ahova most már a másodévesek elszéledtek, büszkeséggel függeszthetik fel falukra annak igazolásául, hogy megértették a pornak intő- szavát. Megértették azt, hogy a földnek művelése nem tudományok nélkül való mesterség. Hogy ha a világon mindent meg kell tanulni, egyedül az, ami a legdrágább, mert a hazát alkotja, tudományos kezelés nélkül nem maradhat. 27-en vizsgázták le az idén, közöttük késővásárhelyi, mégpedig névszerinti Becsei Imre és Irányi Mihály. de még maradtak az első évfolyambeliek között hálán. Annyi haladást tehát már elért Vásárhely, hogy az öt ösztöndíjas városi helyen felül 3 fizető vásárhelyi fiú is volt a hallgatók sorában, ami annak bizonysága, hogy kezdjük mi is felismerni ennek a mi szép intézményünknek nagy jelentőségét és megértjük a földnek hívó szavát.Érdekes adatokat tartalmaz Imre Sándornak, a szakiskola lelkes igazgatójának múlt évről szóló beszámolója, melynek még száraz soraiból is mindenütt annak a régiben szeretetnek a hangja csendül ki, mellyel Imre Sándor a föld és a föld fiai iránt viseltetik. Leírja a látogatásokat. A tananyagot, melynek elsajátításában buzgólkodtak az ifjak ésa legszebb előmenetelt tudták felmutatni. Elmondja a jelentés, hogy az ország minden részéből jöttek ide mihozzánk. A Bácskából 12-en, Parányából, Abaújtoma megyéből, Bars, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál, Csongrád, Hunyai, Jásznagykunszolnok, Fejér, Pest, Tolna, Szabolcs, Vas, Veszprém, Zala, Somogy vármegyékből, még Zemplénből is egy, 5 az ifjak között tíz arany kalászos volt. Elmondta Imre Sándor jelentése, hogy látogatást tettek az Intézetben a múlt év folyamán hivatalosan Varcza Géza, a középfokú gazdasági iskolák igazgatója kétszer, Erdöyi Tibor tankerületi felügyelő, Dobó István gyulai szakiskolai igazgató, Bálint Pál, a gyergyószentmiklósi gazdasági iskola igazgatója, vitéz Miklóssy István ezredes, kerületi leventeparancsnok, azután elhozták az ezüstkalászosokat tanulmányútra ifj. Lázár Lajos Belsőszerhátról, Széll Ferenc i'Kenyerepartról és Kenéz Lajos Mátyáshalomról. 120 kát. hold területe van az ■iskolának, mely a város adománya. Pontosan 48 évvel ezelőtt mérték ki ennek az intézménynek nagy céljaira. Az idén 20 kát. holdon termeltek búzát és egy kát, holdon 16 és fél mázsát fizetett. Mindezek jellemző dolgok és mint reflektorfények világítanak be oda, arra a munkára, mely nemcsak a platánok alatt, hanem a mezőkön is folyik. Vasárnap az évzáró ünnepélyre az intézet parkjában állították fel a széksorokat. Már 9 órakor kezdett gyülekezni a közönség. Legelsőnek érkezett Kovári Jenő mezőgazdaági bizottsági elnök a feleségével és sógorával Vécsy Elemér népművelési titkárral. Azután jött a város képviseletében dr. Nagy Gábor főjegyző, majd ifj. Lázár Lajos okleveles gazda, Végváry Zoltán zászlóssal, mint a méntelep képviselőjével. Mkippen kezdeni akarták az ünnepélyt, mikor autó zuhant be a főépület elé. S mikor nagyon kedves meglepetésként hallotta a közönség az Imre Sándor kiáltását: a Polgármester úr! Igen, dr. Sárkány Gyula polgármester érkezett meg és jött mosolyogva a csoport felé. Halk éljenzés hangzott el, ő pedig kedvesen köszöntötte a társaságot. Odament az összegyülekezett közönség sorai közé és sorban bemutatkozott. Majd az ifjak csoportja felé intett kezével. Imre Sándor igazgató köszöntötte a megjelenteket. Kováts Jenő miniszteri biztost, akinek személyében a miniszter úr földbirtokost bízott meg ezzel a tisztséggel, annak jelképezésére, hogy nemcsak a kisgazdáké, de a földbirtokosoké is ez az intézmény, tehát ráterelte a miniszter a figyelmet erre a körülményre. Majd megtartotta rövid beszámolóját. Azután köszöntötte Sárkány Gyula dr. polgármestert, aki végtelen sok elfoglaltsága mellett is szakított időt, hogy megtisztelje látogatásával ezt az ünnepi alkalmat. Megköszönjük a Polgármester úrnak, hogy látogatásával, megjelenésével ünnepélyünk jelentőségének nagyobb súlyt kíván adni. Köszöntötte dr. Nagy Gábort, aki minden alkalommal megmutatta eddig is érdeklődését és szeretetét. Kováts Jenő jelezte, hogy nagy megtiszteltetés számára a miniszter úr megbízása, de szíves örömmel teljesíti, mert érzi, hogy most két fronton folyik a harc. Kint fegyverekkel a csatamezőn, bent pedig a tudásnak fegyverével és hatalmával. Utalt arra, hogy mikor a kolozsvári akadémiát elvégezte és Erdély felszabadulása után a nagy találkozón megjelent, boldogság érzete íratotta át a lelkét, ahogy felidézték a régi, kedves emlékeket. Arra kérte a most v végzett és eltávozó ifjakat, hogy ezt az örömet őrizzék meg a lelkükben. Azokat az ismereteket, pedig, melyeket szereztek és jól , szereztek, mert csupa kitűnő és jeles a bizonyítványuk, használják a haza javára becsületesen. Dr. Sárkány Gyul polgármester emelkedett szólásra azután ,általános figyelem mellett és köszönte meg Imre Sándor igazgató szívélyes üdvözletét. Igen, megjelenésével súlyt akart adni annak, hogy milyen fontosnak tartja ezt az iskolát. Utalt arra, hogy a technika fejlődése és gazdasági előretörése mellett a gazdatársadalom sem nézheti tétlenül, megszervezés nélkül, hogy a versenyben lemaradjon. Örömének ad kifejezést, hogy Vásárhely város áldozatkészséggel elősegítette ennek a fontos intézménynek léétesülését. Örvend, hogy szép előmenetelt tettek a tanulók. Arra kéri őket, hogy mikor messzi tájakra ínyen hazatérnek, vigyék át gyakorlatba mindazt az ismeretet, amit tanultak, egyúttal pedig legyenek élő példák és másokat is serkentsenek arra, hogy képezzék magukat. Megjegyezte aztán dr. Sárkány Gyula polgármester, hogy egy kis csalódásfélét érez, mikor ezen az ünnepélyen felszólal. Azt gondolta, hogy itt fog megismerkedniVásárhely gazdaközönségével, hogy itt találja a saját iskolájuknak kertijében a vásárhelyi gazdákat. És hát nagyon kevesen vannak jelen. He reméli, hogy majd ha jövőre megint eljön, többen lesznek, mert "z szeretné, hogy büszkén tudnák megbecsülni a vásárhelyiek a saját fontos iskolájukat. Éljenzés fogadta a polgármester szavait. Már előzőleg kiosztotta Kováts Jenő a bizonyítványokat és a jutalomkönyveket. Ezután következett az Ifjúsági Ön- Képzőgazdakör évzáró díszgyűlése, melyet Kertig Gyula nagybecskereki II. éves tanuló, mint ifjúsági elnök nyitott meg és vezetett. Társai nevében is meghatódottan és hálás emlékezéssel köszönt el a kedves falaktól, fáktól és a és a jó tanári testülettől. Kántor Mihály költeményt szavalt hatásosan a búcsúzásról. Süle György és Horpách József előadásokat tartottak ,majd magyar nótákat énekelt az ifjúság, végül Héjja János I. éves tanuló elbúcsúzott a másodévesektől. Azután pedig Imre Sándor bocsájtotta áldásával útra a II. éves fiukat. S végül szólott még egyszer hozzájuk Imre Sándor igazgató, annak a szeretetnek nyelvén, mely összeforrt a földdel. Jelezte, hogy boldog az az ország, melynek fiai igazán szeretik a földet. Majd megmagyarázta azt, hogy mit jelent ez az igaz szeretet. A föld iránt, mely életnek forrása, gazdagságnak, tőkének, büszkeségnek, biztonságnak tud ,alapja lennn. Szeretni a földet, mint a hazának egy darabját, de nem úgy, hogy elfogyasztani, magunkénak tartani minden hozadékát, hanem visszaadni belőle a földnek azt, ami szükséges. Munkát, verejtéket, kezelést, gazdagítást. Úgy szeretni a földet, mely nemcsak kihasználásában, de ajnározásában nyilatkozik meg. . | ] [ ’ i . Külön köszöntötte Imre Sándor igazgató Végváry Zoltán zászlóst, a méntelep képviselőjét, ifj. Lázár Lajos okleveles gazdát és Vécsy Elemér népművelési titkárt s mondott nekik köszönetet mindenkori érdeklődésükért. Végül dr. Nagy Gábor főjegyző szólott az ifjakhoz. Nem kötelességből jött ide, hanem lelki parancs vezérelte, az a szeretet, mellyel ezen intézmény iránt viseltetik. Utalt arra, hogy ennek a nemzetnek nem aranyra, hanem hűséges, becsületes, harcos és munkás fiakra van szüksége. Ez a nemzet mindig pusztult a nyugat védelmében, ennek a nemzetnek tehát nincsen olyan hatalmas népessége. Ro mert kisebb, maréknyi nép, ennek minden fia érezze át azt, hogy különb legyen a világ minden fajtájánál. Büszkén említette meg dr .Nagy Gábor, hogy, 53 tanyai iskolája van Vásárhelynek. Úttörő volt azon a téren és úttörő volt a Mezőgazdasági Szakiskola alapításában is. Megkoszorúzták aztán az ifjak a "hősi emléket, az első évesek átvették a zászlót a II. évesektől, majd a Himnusz eléneklése után díszmenetben vonultak el a vendégek előtt. S ezzel a szép ünnepély véget ért. Már mutatkozik hatása a keleti német defenzív offenzívának A keleti hadszíntéren folyó hatalmas csata német megítélés szerint elérte csúcspontját. Amint illetékes helyen hangsúlyozzák, a német hadvezetőségnek olyan megoldást sikerült találnia a mozgó hadviselésre, amely az eddigieknél jobb lehetőségeket biztosít az úgynevezett támadó védelem alkalmazására. Az újításokra hivatkozva, német katonai körök nem bocsátkoznak részletekbe, de sejteni engedik, hogy a következő napok majd megmutatják a tervezett német ellenintézkedések sikerét. A harcok súlypontja továbbra is a Visztulától keletre, Lemberg és Breszt- Litovszk térségében van. A német szóvivő célzott arra, hogy a német hadvezetéséig a mozgékony hadviselésre tért át. Ez a módszer, a defenzív védekezés, a német hadvezetőségnek módot nyújt arra, hogy az előretolt ellenséges kötelékeket oldaltámadásokkal zavarja és így több alkalma nyílik az ellensség gyengítésére, mint a merev védekezési esetén valamilyen vonalon. A keleti hadszíntér legutóbbi harcaiban egyébként vezető szerep jutott a német légierőnek. A német csatarepüllők sorozatosan kerültek bevetésre és hevesen támadták a gyülekező árosz páncélosokat, gépkocsioszlopokat és csapatrészeket. A bevetések súlya Jaroslautól nyugatra és Deblin térségében volt. A német repülőgépek szünet nélkül támadták a felderített célokat a nagy találati biztonsággal dobták le bombáikat a gépkocsik és ütegállások közé. A figyelések eredménye szerint KOKRON kötöttáru és harisnya Mndrássy-utca