Vásárhelyi Ujság, 1939. január-március (19. évfolyam, 1-74. szám)

1939-01-01 / 1. szám

BIRTOKPOLITIKÁNK ÉS A GAZDASÁGI ERŐK JOBB KIHASZNÁLÁSA Irta: Teleki Mihály gróf m. kir. földmivelésügyi miniszter A vezetésem alatt álló földmi­velésügyi minisztérium munkája oda irányul, hogy a mezőgazda­ságban érvényesülő erők minél jobban kihasználtassanak. Nyu­godt lelkiismerettel állíthatom, hogy ezen a téren, a törvényes kereteken belül a lehetőségeket, a rendelkezésünkre álló eszkö­zöket jól kihasználhattuk és fel­készültünk a legközelebb tör­vényerőre emelkedő javaslatok alapján az ütem gyorsítására is.Szociális követelmények mély­reható intézkedéseket követel­nek. Mi ezeket ki fogjuk elégí­teni, de nem tévesztjük szem­ből azt sem, hogy a magyar­öldnek többet kell teremnie, m­ert enélkül elvész a szociális haladásnak és a nemzetvédelem­­okozásának anyagi alapja. A föld feosztása és a szociális igé­nyeket kielégítő , újabb megter­helések, amelyeket a földbirto­kos társadalomnak kell viselnie, hiábavaló áldozatok lennének, ha a gazdasági erőket, az em­beri munkát, a földet és a ter­melésből megtakarított tőkéket ugyanakkor nagyobb mértékben, racionálisabban ki nem használ­nánk. Az újabb földbirtokpolitikai itézkedések a földhözjuttatást jelentékeny mértékben elősegí­tették. 1936. július 1.-től 1938. november 30-ig, 29 hónap alatt összesen 40.366 kat­­holdat sze­reztünk meg földbirtokpolitikai célokra és ennek 86,2 százalé­­ka­ulajdoni juttatás, vagy kis­ar­onbérlet címén már a jut­­i laknak birtokában is van. Ez­enfelül a haszonbérleti szer­ződ­ések felülvizsgálatával újabb 25.890 kát. holdat juttatunk kis­­has­onbérlőknek. Összesen te­hát 66.256 kát. hold juttatása tek­intetében történt intézke­dés és ennek során több, mi­nt 13.000 földmives család ré­szesült földtulajdonban vagy kis­haszonbérletben. ** tálában azt panaszolják, hogy az állami akció teljesen meg­akasztották a magánparcellázást. E­z azonban téves állítás, mert magáningatlan - eldarabolások száma és területe is állandóan emelkedik. Az 1936 — 37. költ­ségvetési évben 16.086 kát. hol­dat, 1937—38-ban pedig 27.836 kat. holdat daraboltak fel ma­gánosok, míg a rendelkezésre álló adatok szerint, a most fo­lyó költségvetési évben, ez a szám ismét jelentékenyen emel­kedni fog. A földbirtokpolitikai intézkedések tehát az ingat­­laneldaraboló földforgalmat nem csökkentették az ország­ban, sőt ez a forgalom egy­idejűleg emelkedik. A juttatások eddigi keretében is gondoskodás történt arról, hogy azok, akik tőke hiánya miatt gazdálkodni nem tudná­nak, kishaszonbérletekben része­süljenek. A kormány földbirtokpolitikai programmja ezt az elvet még nagyobb mértékben kívánja szolgálni és módot ad arra, hogy már a most beköszöntő évtől kezdve évente mintegy 150.000 holdig terjedő területet hasz­náljuk fel kishaszonbérletek alakítására. Erre a célra első­sorban a rosszul művelt, vagy parlagon heverő birtokokat min­den korlátozás nélkül vesszük igénybe. Másodsorban az idegen állampolgárok kezén lévő földet használjuk fel és azokat, ame­lyeknek sorsa a társadalmi egyensúly helyreállítása érdeké­ben hozott törvény rendelkezé­seivel van kapcsolatban, továbbá a részvénytársaságok és a ban­kok birtokait, valamint a kötött birtokokat. Csak utolsó sorban nyúlunk hozzá az ősi birtokhoz és különös tekintettel leszünk a középbirtokok fenntartására. A nemzeti termelés szempont­jából a közép- és a nagybirto­kokra fontos feladatok hárulnak. Ezeknek a birtokoknak lét­­jogosultsága abban a mérték­ben emelkedik, amilyen mér­tékben támaszai a magyar közgazdaságnak. A közép- és nagybirtokon a gazdasági alkalmazottak jobb szociális helyzetét kell szorgal­maznunk. Különös figyelmet kell fordítanunk az egészséges és csa­ládvédelmi szempontokból kifo­gástalan cselédlakások létesí­tésére. Az agrárszociális programunk keretében a munkabér színvo­nalának, a munkások egészség­­ügyi, családvédelmi és más szo­ciális igényeinek kérdését állan­dóan figyeelmmel kísérjük, de ezeknek a szempontoknak foko­zottabb érvényre juttatásával gon­doskodni kívánunk arról is, hogy a birtokos teherbíróké­­pessége emelkedjék. A kormány árpolitikája arra irányul, hogy a termelés jöve­delmezősége biztosíttassék és a gazdákat megóvjuk a konjunk­turális árhullámzásoktól. A mezőgazdaságban dolgozók kereseti viszonyainak javítása végeredményben arra vezet, hogy az országban termelt elsőrendű közszükségleti cikkek fogyasztása emelkedik, a gazdasági vérke­ringés fokozódik és a termelési költségek csökkennek. Ezen az utón haladunk, ezt a célt kíván­juk elérni és hisszük azt, hogy az új esztendőben örvendetes eredmények fogják bizonyítani programmunk helyességét. A Berlin-Minai tengelybarátságtól senki se féltse a magyar függetlenség és öncém­ság feladását mondotta Imrédy Béla miniszterelnök helyőcsabai programbeszédében . A meg nem alkuvó keresztény, nemzeti és fajvédő politika elkötelezése jegyében szögezte le a miniszterelnök a magyar kormány kü­l- és belpolitikai programját Budapestről jelentik . Pénteken reg­gel a keleti pályaudvarról Ónodra indult vitéz Imrédy Béla miniszterel­nek, hogy az ónodi kerület választói előtt elmondja programbeszédét. Hejőcsabán óriási érrdeklődéssel várták a választók Imrédy Béla mi­niszterelnököt. — Magyar testvéreim ! — mondot­ta — nagy örömmel jöttem erre a színmagyar vidékre. Nagy örömmel azért, mert módomban van egy falusi kerület mandátumára pályázni. Örülök ennek különösen azért, mert politikám tengelyébe a falut tettem. — Az a politika, amelyet képvise­lünk, magyar politika, tehát célunk a magyarság erősítése (Éljenzés és lap) Biztosítani a magyarságnak életét, fej­lődését és történelmi szerepét a Kár­pátok medencéjében, amelynek köze­pében fekszünk. Ez olyan adottság, amelyet semmiféle dunai politika nem hagyhat figye­men kívül. — A magyar külpolitika a Róma— Berlin tengelyre támaszkodik. — A Berlin—római tengelyre tá­maszkodó politikát folytattunk, mint a független öncélú nemzeti politikát. Ne féltse senki ettől a politiká­tól a mi függetlenségünket, ön­­célúságunk folyamatát. Ne féltse senki ettől a tengelybarát­ságtól a magyar függetlenséget. Meg tudtuk védeni azt évszázadokon ke­resztül, meg tudjuk védeni most is, különösen azért, mert nem tapasztalja senki azt, hogy független öncélúsá­­gunkat megtámadnák. Ezután a földbirtok kérdésére tért át a miniszterelnök. Kijelentette, hogy a nagybirtok rendszeréről át kell térni a kisbirtokrendszerre. Az a javaslat, amelyet most a legközelebbi napok­ban fog benyújtani a földmivelésügyi miniszter — mondotta a miniszterel­nök —, megnyitja előttünk a lehető­ségét annak, hogy sok-sokezer kisgaz­dát juttasson földhöz, kis haszonbér­­letek formájában olyan módon, hogy lehetővé tegyük részére a föld meg­szerzését is.­­ Az új földbirtokreformjavaslat elő fogja írni a kormánynak, köteles­ségévé fogja tenni, hogy évenként legalább százezer hol­dat juttasson nagyobb kezek­ből kisebb kezekbe­. Az ipari munkásság kérdése a nyugati államokban egyike a legfon­tosabb kérdéseknek, de nálunk is, akik félig-meddig ipari ország kezdünk Ára: 12 ELŐFIZETÉSI ÁR! I­r háza I'M P. Negyedévre 4'50 P. ^ FŐSZERKESZTŐ: ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Antal­ utca 7 Fél évre •*— P. Ku­tzeréletre és vidékre negyedévre 4'5# P_ * DR HOLLÓSI ANTAL ^ Kölcsön könyvtár: Vasárnap és csütörtök. — WMII: 20. 1939 január 1. vasárnap Hódmezővásárhely XIX. évfolvam, 1. szám

Next