Vasárnapi Hírek, 1985. január-június (1. évfolyam, 2-26. szám)

1985-01-13 / 2. szám

Vendég Ibsen hazájából Jól fejlődnek politikai kapcsolataink a Norvég Ki­rálysággal; együttműködé­sünkben zavaró tényezők nincsenek. A két, különbö­ző szövetségi rendszerhez tartozó állam fontosnak tartja a párbeszéd fenntar­tását. Kaare Willoch norvég miniszterelnöknek a közeli napokra várható látogatá­sára ennek jegyében kerül sor. Fontos állomás volt kap­csolataink történetében 1974-ben Trygve Bratteli akkori ko­rmányfő magyar­országi útja, amelyet Lá­zár György három évvel később viszonzott. Rend­szeres a véleménycsere a két törvényhozó testület, valamint a szakminiszté­riumok és országos hatás­körű szervek vezetői kö­zött is. Veress Péter külke­reskedelmi miniszter múlt évi oslói megbeszélései magyar—norvég kormány­közi hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodást eredményeztek. Jelenleg Magyarországról elsősorban nyersanyago­kat, félkész termékeket, gé­peket, berendezéseket és fogyasztási cikkeket szállí­tanak az északi országba; a magyar népgazdaság nor­­vég ferromangánt, ónozott lemezt és hallisztet használ fel. Ipari és műszaki együtt­működésünket hat koope­rációs megállapodás fém­jelzi. A fejlesztési eredmé­nyek kölcsönös cseréjére, ez együttműködési lehető­ségek szélesítésére jó al­kalmat kínálnak a már rendszeressé vált nemzeti műszaki napok, amelyeket az összevont kereskedelmi és kooperációs vegyesbi­zottság üléseivel párhuza­mosan rendeznek meg. , Kulturális kapcsolataink kiegyensúlyozottak. A ze­nei nevelés terén különö­sen a Kodály-módszer iránt nyilvánul meg érdeklődés. A hazai táncművészet Ró­na Viktor révén lett elis­mert, közreműködésével szervezték meg az Oslói Opera balettiskoláját. Évek óta kölcsönösen rendezünk filmheteket. Évente 6-8 já­tékfilmünk szerepel a nor­vég televízióban. Petőfi, Illyés, Weöres, József At­tila költészete nem isme­retlen a norvég olvasók előtt, itthon pedig Ibsen művei rendszeresen szere­pelnek a színházak reper­toárján. Szovjet-amerikai kereskedelmi tárgyalások Nézeteltérések és lehetőségek — MOSZKVAI TELEXJELENTÉSÜNK — A szakértői szintű és korábban rendszeres meg­­beszéléseket hatéves szü­net után újították fel. A közös munkacsoport tevé­kenységének beszüntetése, a politikai indíttatású em­bargók politikájának. A­­z amerikai cégek, elsősorban a gépipari, a vegyipari és a mezőgazdasági terméke­ket feldolgozó vállalatok időben egybeesett a Szov- érdeklődése a­­hatalmas jelunió elleni, politikai in- szovjet felvevőpiac iránt bíztatású amerikai keres- hozzájárult a tárgyalások kedelemkorlátozó intézke- újrafelvételéhez.­désekkel. Ezek eredménye- is, moszkvai megbeszélé­­ként az Egyesült Államok sek feltárták, hogy az 1979. évi második hely- a fél között váltó­ról a hetedikre esett vissza a Szovjetunió fejlett tőkés kereskedelmi partnereinek rangsorában. Az amerikai cégek számottevő megren­delésektől estek el, és Katlanul komoly nézet­eltérések vannak a kül­kereskedelem kérdésé­ben. A Szovjetunió külkeres­kedelmi tevékenységé­nek súlypontja más, megbízhatóbb partner­nek bizonyuló fejlett tőkésországokra toló­dott át. Mint Lionel Olivier keres­kedelmi miniszterhelyettes az amerikai küldöttség ve­zetője sajtóértekezletén kijelentette, Washington továbbra sem akar módo­sítani eddigi álláspontján, amely megtiltja stratégiai­nak minősített termékek Moszkvában ebben az exportját a Szovjetunióba, időszakban sem titkolták. Olmer csupán három terv­hogy a Szovjetunió váltó­ létén látott lehetőséget a­datlanul érdekelt az Egye- forgalom növelésére: a sült Államokkal folytatott vegyipari termékek, a fo­­külkereskedelemben, ám­gyasztási cikkek és a me-SZV.iCSjfn€S’ *?°Sq 82­zőgazdasági termékek esé­leit Államok megszüntesse révben az általa emelt mestersé­ges gátakat, véget vessen Fazekas L­ászló — WASHINGTONI TELEXJELENTÉSÜNK — cikkek eladását pedig teljesen megtiltja. A hét elején a szovjet fővárosban megtartott szov­jet—amerikai kereskedel­mi tárgyalás nyilván sok­kal nagyobb figyelmet ka­pott volna, ha nem esik egybe a külügyminiszterek genfi megbeszélésével. A helyzet ugyanis az, hogy az Egyesült Államok, saját politikája következté­ben, gyorsan kiszorult a szovjet piacról. Az okok egyértelműen az amerikai magatartásból származnak. A Carter-féle „ , gabonaszállítási embargót f.. m?20 kigazdasággal össze­­ugyan feloldotta Reagan, de a“99° területeken, köztük a ő volt például az, aki igye­kezett nemcsak az ameri­kai, hanem a nyugat-euró­pai országokat is megaka­dályozni a kőolaj- és föld­­gázvezetékek építéséhez szükséges berendezések szállításában. Az Egyesült Államok nem hajlandó biz­tosítani a Szovjetuniónak a nemzetközi kereskede­lemben szokásos legna­gyobb kedvezményes elbá­nást, feltételekhez köti még egyszerűbb gépek, beren­dezések exportját is, az általa egyoldalúan „ha­dászatinak” minősített gépgyártásban, továbbá a petrolkémiában és a fo­gyasztási cikkek előállítá­sában vannak új lehetősé­gek. De van mód a koope­rációs együttműködés fej­lesztésére is — például olyan formában, mint an­nak idején a legjózanabb amerikai üzletember, Ar­mand Hammer javasolta: a Szovjetunióban amerik­ai hitelek segítségével létre­hozott üzemek termékeit az amerikai fél részben visz­­szavásárolja, részben kö­zösen értékesíti a szovjet féllel A kétoldalú kereskedelem fejlesztését gátolja az is, hogy a mérleg kiegyensú­lyozatlan, az amerikai vál­lalatok kevés vásárlást eszközölnek a Szovjetunió­ban. Ha Washington most nem is akarja megváltoztatni a szabályokat, szeretne visz­­szakerülni a szovjet piac­ra. Az amerikai szakértők úgy vélik, hogy elsősorban Kis Csaba Tömeges karambol (MTI Külföldi Képszolgálat) A nyugat-németországi Neuss közelében 20 autó egy­másba futott, a tömegszerencsétlenség során egy nő és gyermeke életét vesztette. A közlekedés szünetelt. Mementó, azaz emlékeztető Mindent elolvastam már amit a genfi szovjet—ame­rikai külügyminiszteri ta­lálkozóról a hozzám kerülő lapok írtak. S ahogy leten­ném az egyiket, megakad a szemem egy rövid tudósítá­son. Ebben ugyan nem a jövőről, hanem a múltról van szó; afféle mementó, egy negyven esztendő előt­ti időpontra emlékeztet. Kohl nyugatnémet kancel­lár levelet kapott a nyu­gatnémet parlament Zöl­dek képviselőinek három frakcióvezetőjétől: Vollmer­­től, Schoppétól és Berg­­manntól. A Zöldek, akiket egyre kevésbé lehet már csak egy­szerűen környezetvédőknek mondani, hiszen a társa­dalom és jövendő oly sok kérdésben nyilvánítanak igen gyakran fölöttébb ro­konszenves véleményt, azt ajánlják Kohlnak: gondo­sabban készítse elő 1985. május 8-ára a programját. Ezen a napon emlékeznek meg az NSZK-ban a máso­dik világháború végéről. A Zöldek azt mondják: ne fogadja el Kohl a kölni dómba invitáló meghívást, ahol ökumenikus istentisz­teleten kívánnak szólni az évfordulóról. „Nem az egy­házak, hanem a politikai vezetés dolga kimondani: német földről nem indulhat ki újabb háború” — ír­ják a képviselők a kancel­lárnak. Aztán azt ajánlják: ke­ressen fel ezen a napon in­kább néhány egykori náci koncentrációs tábort, ott vegyen részt az ünnepsége­ken. Hiszen éppen a legbar­­bárabb barbárság meg­maradt átélői, volt foglyok között érezhetné meg iga­zán, mit is jelentett a há­ború vége, a felszabadulás. Akár elfogadja Kohl kan­cellár a javaslatot, akár nem, a Zöldek különböző békemozgalmi szervezetek­kel együtt mindenesetre jó néhány helyen rendeznek május 8-án ilyen ünnepsé­get. Nem tudom, ő miként reagált minderre, én min­denesetre a Zöldek javas­latával értek egyet: a hol­napi békéért őszintén küz­deni akaró embereknek még ma, 40 évvel a fasiz­mus vérben-gyalázatban való pusztulása után sem szabad felejteni, mit is tet­tek az emberiséggel a ná­­cik, mit is jelentett a má­sodik világháború. Vannak, akik harmadikra spekulálnak — nekik sem árt, ha arra gondolnak, mi­ként számolt le az embe­riség négy évtizede tábor­­őrökkel, táborszervezőkkel is háborúkirobbantókkal... Népünk ad KABUL. Az Afganisztáni válságait, a magyar nép és Népi Demokratikus Párt mega­la­kulá­sának huszadik évfordulója alkalmából Ka­bulban tartózkodó magyar pártküldöttcség szombaton délelőtt a Dzsamgalai k­e nép­­gyárban munkásgyűlésen vett részt. Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Mun­a párttagság üdvözletét. Népünk — emlékeztetett Borbély Sándor — jól is­meri és tiszteli azt az áldo­zatos küzdelmet, amelyet az afgán nép az ANDP vezeté­sével vív az évszázados el­maradottság mielőbbi fel­számolásáért, a dolgozók életkörülményeinek javítá­sáért, kulturális felemelke­désőrség országos parancs- késért, a forradalmi vív­noka beszédében tolmá­­mányok megőrzéséért belső csolta az MSZMP KB-na­k és külső reakciós erők rá- és Kádár Jánosnak, jóki­­madásainak visszaveréséért. KANAKOK KALDOSOK ELLEN Rendkívüli állapot Új-Kaledónián PÁRIZS. Drámai módon­­­ kiéleződött a helyzet Üj­­£ Kaledón­ián, Fr­anciaor­­­­szág csendes-óceáni birto­­kán. Edgar Pisani kor­­­­mánybiz­tos szombaton haj­­­­nalban kihirdette a rend­ig kívüli állapotot.­­ A rendkívüli állapot ki­­£ hirdetését megelőzte, hogy ^ Nouméában, a szigetcso­­­­­port fővárosában pénteken és egész napon át tüntettek a ^ kardosoknak nevezett fran­­£ cia telepesek. A sziget egy ^ másik pontján az ellenpárt,­­ a bennszülött kanak­ok ^ csaptak össze a csendőrség­­­gel véres tűzharcban. 4 ........................... Edgar Pisani kormánybiz­­biztos a hét elején azt java­soltaa, hogy júliusban tartsa­nak népszavazást, s azon a lakosság döntsön: a jelenlegi státus fenntartását kíván­ja-e, vagy pedig azt a lehe­tőséget választja, hogy Új- Kaledónia „Franciaország­gal társult államként” füg­getlenné váljon. A kor­mánybiztos által kidolgozott terv értelmében Új-Kale­­dón­iában az utóbbi esetben is francia katonaság­­ maradt és a közrendet a francia csendőrség tartaná fenn. Asterix Pici, szőke, harcsabaj­­szú emberke, gyors ész­járású, hirtelen haragú, aranyszívű és mindenek­előtt a rómaiak réme. Ez Aster úr, a gall harcos, akinek népszerűsége nemcsak Franciaország­ban vetekszik Belmon­­dóéval és Platinival, ha­nem meghódította egész Európát. Ez a kétezer éves, rettenthetetlen hős nemrégiben ünnepelte születésének évforduló­ját. Asterixet 25 évvel ez­előtt alkotta meg Rene Goscinny író és Uderzo rajzoló. A környezeté­ben feltűnő figurákat neves színészekről és személyiségekről min­tázták. Asterix a fran­cia szellemesség és a „Gloire” kifejezője is, aki egyébiránt ironizál a múlton és a jelenen: nemcsak a franciák ri­golyáit gúnyolja ki, de görbe tükröt tart a po­litikai élet visszásságai elé is — a parlamenttől az elnökválasztási kam­pányig, s nem kíméli a túlzott nemzeti gőgöt sem. Lutetiában, azaz Párizsban i. e. 50-ben is dugó van, zajlik a gal­­liai körverseny; a Tour de France és a törzsfő­nökök vitára hívják ki egymást, miközben párt­híveik nyelvüket öltö­­getik egymásra. Áremelés Portugáliában LISSZABON. Az 1974-es baloldali fordulat óta a leg­átfogóbb, az alapvető élel­miszereket érintő áremelé­sekre került sor Portugáliá­ban. A jövő héttől — átlag­ban — 10-22 százalékkal emelik a kenyér, a cukor, a tej, a rizs árát, 18-25 száza­lékkal a víz, az elektromos áram, a telefon, a taxi tari­fáját. A vasúti, valamint a repülőjegy 20 százalékkal lesz drágább. Portugáliában egy munkás átlagkeresete kb. száz dollárnak megfele­lő escudo, de több min­t 150 ezer dolgozó már hónapok óta nem kap fizetést. Eder infláció tavaly meghaladta a 30 százalékot, a munka­nélküliek száma pedig a fél milliót. Mocsár­dlják £­ CBS-t? : WASHINGTON. Az ultra­­­konzervatív amerikai jobb­­i­oldal erői megkísérlik sa­­­­ját tulajdonukba keríteni a­­ CBS amerikai televíziós tár­­­­saságot. A cél elsősorban­­ az, hogy elnémítsák a CBS­­ általuk „liberálisnak” és­­„elfogultnak” minősített po­­­­litikai műsorait. A mozgal­­­­mat Jesse Helms szenátor­­ a jobboldal egyik vezére­e kezdeményezte. Helms felhívást intézett a konzervatív erőkhöz: vá­sárolják fel a CBS részvé­nyeit és szerezzék meg azok többségét. A szenátor szerint egymillió konzerva­tív politikai gondolkodású személyt tud erre mozgósí­tani, s mindegyikük leg­feljebb 500 dollár értékben vásárolna a televíziós tár­saság részvényeiből — ez már elegendő lenne a vi­szonylagos többség meg­szerzéséhez. A cél: minden konzervatív beállítottágú személy megtakarított pén­zéből vásároljon legalább húsz CBS-részvényt. A sze­nátor azonban hajlandó egyelőre haladékot adni: tárgyalásra szólította fel a televíziós társaság vezetőit, s annak kimenetelétől, a szerkesztéspolitikai elvek megváltoztatásától teszi függővé a terv megvalósítás­­át.

Next