Vasárnapi Hírek, 1991. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-06 / 1. szám
Az Egyesült Államoknak háborúba kell — vélik az amerikaiak Támadás vagy kivonulás Pozitív fejleménynek nevezte George Bush amerikai elnök azt, hogy Irak hajlandó magas szinten közvetlen tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, s határozottan leszögezte, hogy amerikai egységek nem támadják meg Irakot, amennyiben annak összes katonája elhagyja Kuvaitot. Washington szövetségesei is üdvözölték, hogy Irak elfogadta az amerikai tárgyalási javaslatot. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter, a német tévének adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy véleménye szerint elkerülhető a háború. Roland Dumas, a francia diplomácia vezetője hasonlóképpen foglalt állást, s hangsúlyozta, hogy derűlátóbb a pénteki bejelentések után. Douglas Hurd brit külügyminiszter némileg visszafogottabban nyilatkozott. Mint mondotta, az amerikai tárgyalási ajánlat iraki elfogadása jó hír, azonban a lényegnek kell következnie, nevezetesen az agresszió megszüntetésének. Moszkva is elégedetten nyugtázta a közvetlen amerikai—iraki párbeszédről szóló megállapodást, annál is inkább, mert a szovjet fél aktívan közreműködött ennek létrejöttében. Ezt Vitalij Csurkin, a szovjet külügyminisztérium szóvivője jelentette ki szombati nyilatkozatában. Bush elnök szombaton Camp David-i rezidenciáján találkozott Perez de Cuellar ENSZ- főtitkárral is, akivel az Öbölválságról tanácskozott. Új javaslatokkal azonban az elnök nem szolgált. Bush szombaton rádióbeszédet is intézett az amerikai állampolgárokhoz, amelyben az öbölbeli helyzetről szólt. A The Washington Post és az ABC televíziós társaság által közösen végzett legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak háborúznia kell, amennyiben ez szükségesnek tűnik, 82 százaléka szerint pedig Bush elnöknek a január 15-i határidő lejárta után egy hónapon belül lépnie kell. FrancoisMitterrand francia elnök úgy vélekedett, hogy a Biztonsági Tanácsnak a január 15-i határidő lejárta előtt ismét össze kellene ülnie a helyzet értékelésére és az esetleges katonai akció feladatainak pontos körülhatárolására. Öt perccel a végítélet előtt? A héten sok minden eldőlhet a Perzsa-öbölben (amit Araböbölnek is hívnak), öt nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatiban előírt vészső határidő lejárta előtt Svájcban találkozik James Baker amerikai és Tárik Aziz iraki külügyminiszter. Két, tapasztalt diplomata ül szemben majd egymással a tárgyalóasztalnál. Meddig tárgyalnak, és mosolyogva, kézfogással állnak-e fel onnan — ki tudná megmondani? Hiszen az ő szavukat vagy félig kinyújtott kezüket messziről rávezértik. Baker külügyminiszter Bush elnök levelével és az amerikai Kongresszus legutóbbi állásfoglalásaival utazik. S ezen túl kötik még a szövetségesek — például Franciaország és Egyiptom vagyJordánia — vezetőinek titkos tárgyalásai, ajánlatai. Tárik Aziz még nehezebb helyzetben van. Az amerikai nyilatkozatok egyértelműen az iraki vezetés tudtára adták, hogy semmiféle kompromisszumra nincs lehetőség. Csakis a Kuvaitból való azonnali és teljes kivonulás, valamint az okozott, mintegy 40 milliárd dolláros kár megtérítése állíthatja meg a felsorakozott szövetséges haderők támadását. Sohase feledjük azonban, hogy a nyilvánosság számára adott nyilatkozatok és a diplomatáknak adott titkos utasítások gyakran lényeges pontokban eltérnek egymástól. Kérdés: milyen széles ezúttal a diplomáciai ösvény? A következő napok adják meg a választ. B. B. .............................................. ...........................-»........... Osztrák vizsgálat Romániában Támogatni, tűrni - toloncolni? Egy osztrák parlamenti küldöttség arra vonatkozóan gyűjtött tényeket Romániában, hogy hányadán is áll ott a demokrácia, s az alapvető emberi jogok szempontjából milyen a helyzet. Az Osztrák Szocialista Párt és az Osztrák Néppárt felmérésére azért volt szükség, mert ezrével tartózkodnak Ausztriában román állampolgárok, akiket a genfi menekültügyi konvenció értelmében nem fogadnak el politikai menekültnek, s előbb-utóbb vissza kell térniük hazájukba. Most elkészült jelentésük kulcsmondatai közé tartozik az a megállapítás, hogy a genfi konvenció betű szerinti értelmében lehetséges a menekültek visszaküldése, de legalábbis addig várni kellene ezzel, míg a román alkotmány nem biztosítja ténylegesen az alap- és szabadságjogokat. A romániai lakosság állandó félelemben él a katonai puccs lehetősége miatt, az ellenzéket igyekeznek megfélemlíteni. A régi rendőrség Securitate szervezete nagyrészt még ma is működik, megsértik a levéltitkot, lehallgatják a telefonbeszélgetéseket és a papírellátás vonalán is igyekeznek megnehezíteni, illetőleg meggátolni az ellenzék munkáját. Mivel végső kicsengésében arra a megállapításra jutnak a ténygyűjtő akcióban részt vett képviselők, hogy egyelőre és átmenetileg nem ajánlják az Ausztriában tartózkodó menekültek visszaküldését, az érintettek csupán haladékot remélhetnek és azt, hogy a jelentés ismét társadalmi megmozdulást idéz elő Ausztriában. (MTI) Szomália Evakuálásra várva Sziad Barré Szomáliai elnök kijelentette, hogy kész béketárgyalásokra az összes ellenzéki csoporttal. Felkérte Olaszországot és Egyiptomot, legyenek megfigyelők a tárgyalásokon. Barré a hét folyamán kétszeris tűzszünetre szólította fel, ám a legutóbbi tárgyalási javaslata ellenére sem szűntek meg a harcok Mogadishuban. A külföldi kormányok arra várnak, hogy biztonságos legyen állampolgáraik evakuálása, miközben egy nemzetközi orvosi szervezet megpróbál orvosi felszerelést, gyógyszert és egészségügyi személyzetet eljuttatni Szomáliába. A harcok kirobbanása óta több mint 10 ezer Szomáliai menekült Etiópiába, s várhatóan a jövő héten is ezrek hagyják el hazájukat. (AP) ■ RIGA Vége a sztrájknak Véget ért a patthelyzet a rigai központi sajtó- és nyomdaépület körül: az ott dolgozó nyomdászok és újságírók nagy része pénteken feladta épületfoglaló sztrájkját, és egyben eddigi munkahelyét is. ■ A függetlenségre törekvő lett kormány áthidaló anyagi segítséget ígért az így munka nélkül maradt nyomdászoknak és újságíróknak arra az időre, amíg újra el tudnak helyezkedni. A rigai ügy kapcsán a TASZSZ a szovjet belügyekbe való beavatkozással vádolta pénteken az amerikai külügyminisztériumot. Dmitrij Jakubov kommentárja szerint Moszkvában megrökönyödve, sőt felháborodottan vették hírül, hogy Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő provokatívnak nevezte a rigai sajtó- és nyomdaépület körüli központi karhatalmi akciót. (AP) Katona Tamás Egyiptomban Hazánkról - Kairóban Az egyiptomi nemzetközi együttműködési államminiszterrel tárgyalt szombat délelőtt a négynapos hivatalos látogatáson Kairóban tartózkodó Katona Tamás, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és az őt kísérő küldöttség. A két ország közötti — elsősorban gazdasági — együttműködés kérdéseiről tanácskozott Murisz Makram Allah Vaszeffel és munkatársaival. A magyar politikus szombaton előadást tartott a kairói Diplomáciai Tanulmányok Intézetében, röviden vázolta a szabad választásokig elvezető folyamatot, az új politikai intézményrendszer megszilárdulását. Vasárnap fogadja még az iszlám világ legtekintélyesebb egyeteme, az Al-Azhar egyetem nagysejkje. (MTI) Csendőrgyilkosság Újabb véres terrorakció vagy bűntény rázta meg Olaszországot: pénteken késő este Bologna egyik külső kerületében terroristák géppisztolysorozattal lelőttek három őrjáratozó fiatal csendőrt. A merényletet előkészítették, az őrjárat bejelentés nyomán ment a helyszínre. (MTI Külföldi Képszolgálat) Koreai vezetők az egyesítésről Két rendszer egy államban A két Korea egyesítésének kérdése szerepelt központi helyen a két ország vezetőjének újévi üdvözletében. Ro Te Vu dél-koreai államfő — aki beszédében a tengerentúlon élőket és az északi honfitársakat is köszöntötte — sürgette a két Korea egyesítését még a századfordulóig. Felszólította a félsziget lakosait: a XX. század végére váljék a szabadság és a demokrácia nemzetévé a hetven milliós koreai nép. Annak a reményének is hangot adott, hogy 1991 jelentős fordulatot hoz a Korea-közi kapcsolatokban. Kim Ir Szen észak-koreai elnök, újévi üdvözletének tanúsága szerint, szintén szeretné megvalósítani az országegyesítést, ám felsorolta az akadályokat is, amelyek ennek útjában tornyosulnak. „A délkoreai hatóságoknak nem szabad kitérniük, vagy akadályoznak a katonai szembenállás megszüntetését, és halogatás nélkül válaszolniuk kell a megnemtámadási nyilatkozatra való javaslatunkra és meg kell szüntetniök a Team Spirit hadgyakorlatokat” — mondta. Az egyesítés szempontjából legfontosabb annak módját eldönteni, mivel „északon és délen két különböző rendszer létezik, a nemzet egyesítését az egy nemzet egy állam, két rendszer két kormány elv alapján létrehozott konföderációval kell megvalósítani”. A világ 4 tájáról ♦ Túltett önmagán az amerikai divatlap évi szokásos listájával, amelyben a világ legjobban öltözött férfiait sorolja fel. Első helyre a mindig hagyományos arab ruhát viselő Fahd szaúd-arábiai királyt tették — holtversenyben az álcázó egyenruhában pompázó H. Norman Schwarzkopffal, az Öbölben állomásozó amerikai csapatok parancsnokával. ♦ Egyedülálló gyűjteménynyel dicsekedhet a tokiói egyetem orvosi fakultása: neves személyiségek agyából áll a kollekció. Kacura Taro, aki a század elején volt miniszterelnök, alapozta meg a nagy elmék gyűjteményét. Azóta több kormányfő — így az 1988-ban elhunyt Miki Takeo — és számos regényíró, művész agyával gyarapodott a gyűjtemény. ♦ Hősnek kijáró ünnepléssel fogadták Tokióban a világűrt megjárt újságírót, Tojohiro Akijamát: nyitott autóban hurcolták végig a városon. Meg is érdemelte, hiszen bármely földi halandó nem alkalmas az űrhajózásra: a nyolc napból háromban ő sem bírt enni. ♦ Paul McCartney hűtlenkedik — legalábbis a zenében: júniusban, a szülővárosában mutatjákbe első komolyzenei alkotását, a Liverpool oratóriumot, ami félig-meddig a zenei önéletrajza is egyben. ♦ Százezer márkát talált egy német fiatalember egy utcai szemétkosárban. Becsületes ember lévén, rögtön értesítette a rendőrséget. Feltételezések szerint lopott pénzről van szó. ♦ Olyan súlyos papírhiánynyal küszködik a Bolgár Távirati Iroda, hogy már kénytelen volt mindazon kiadványai megjelentetését felfüggeszteni, amelyeket eddig utcán is árusítottak. A rendelkezésre álló fél tonna papírmennyiséggel így is csak keddig tudja ellátni a hírszolgálati feladatokat. ♦ A bogárhátú Volkswagent nyilvánította a század kocsijának, a Citroen megalkotóját pedig a század tervezőjének a párizsi Moto folyóirat körkérdésére 37 ország száz szakújságírója. ♦ Elöregedett állatok oltalmazásával foglalkozik Tippi Hedren, Hitchcock Madarak című filmjének főszereplője. Rezervátumra gyűjti a pénzt Kalifornia egyik völgyében. Van már 60 oroszlánja, tigrise és két elefántja. Elhagyott állatokat vesz védőszárnyai alá, meg volt cirkuszi és filmsztárokat, „akik” nem kaptak helyet állatkertekben. (A Le Monde karikatúrája) Nehéz sors ötszáz házassági ajánlatot kapott 21 éves koráig Nagy- Britannia leggazdagabb embere. A most 39 éves Gerald Cavendish Grosvenor, Westminster 6. főhercegének vagyonát 8 milliárd dollárra becsülik, de ez a rengeteg pénz csak boldogtalanná tette. Egy interjúban például kijelentette: emiatt nem tudott pályát választani, sem olyan életmódot kialakítani, ami megfelelt volna neki. Panaszkodott arról is: nem könnyű bizony Albion legmódosabbjának lenni, mert hogy sok az ember irigye. (b6) ♦ Carlos Saul Menem argentin elnök egy hónapos gondolkodás után úgy döntött: bár állami tulajdonba adja, de használni fogja azt a százezer dollárt érő vörös Ferrarit, amelyet a gyártójától, Ducatitólkapott ajándékba, „hogy el ne felejtse Olaszországot”. Válás után váltás Marie Mapres-t hiába faggatták az újságírók, semmi pénzért nem volt hajlandó elárulni, mit kapott karácsonyra Donald Trurmptól. Csak annyit mondott: ékszerről van szó, egy „gyönyörű, nagyon gyönyörű és elegáns darabról*". Lehetséges egyébként, hogy ez egyórai búcsúajándék is, mert bér a multimilliomos Trump Marie miatt vált el a feleségétől, újabban egy Rosanne Brewer nevű modell oldalán mutatkozik New York-szerte. (sic) Drága lesz az ige Milyen szép az egységes Európa, ha nem kell érte áldozatot hozni — öntötte szavakba tapasztalatokon alapuló megjegyzését az új esztendő küszöbén az Európai Közösség egyik vezető tisztségviselője. Amikor 1989. november 9- én a híres (hírhedt) berlini fal ledőlt, a közösség leggazdagabb állama, az NSZK tisztában volt azzal, hogy keleti testvérének jelentős, gyors segítségre lesz szüksége. De a Tizenkettek többi tagállama is számolt azzal, hogy az NDK politikai, gazdasági, katonai rendszerének drákói felszámolásához a lelkes taps édeskevés. A közösség egyszeriben tizenhétmillió polgárral szaporodott, és ugyanakkor néhány millió problémát is örökölt. Egy időben a többi volt szocialista államban is a reformpolitika jutott hatalomra. A közösségnek ezek a változások is pénzébe kerültek. Budapest, Prága, Varsó a, változások első percétől kezdve félreérthetetlenül jelezte Brüsszelnek, hogy a demokrácia és a piacgazdálkodás útjára lépett, és hogy az úton eléje tornyosuló akadályokat csak a közösség hathatós támogatásával küzdheti le. És, az új demokrata államok azt is a nyugatiak tudomására hozták, hogy záros határidőn belül a közösség egyenrangú tagállamai óhajtanak lenni. Brüsszel, ami egységéből és erejéből telt, megtette. Bonn — s ez magától értetődő — elsősorban az NDK talpraállítását pénzeli. De a terhekből az EK többi tagállamának is kijut, Kohl kancellár ezenfelül — Washingtonnal egyetértve — tetemes erőfeszítést tesz arra (és jelentős anyagi áldozat meghozatalára is kész), hogy a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov politikája jusson érvényre. Elsősorban azért, mert Washington és Bonn véleménye szerint egy politikailag, gazdaságilag aláaknázott Szovjetunió — éppen a revansára szomjatok miatt — a világ békéjét veszélyeztetheti. Brüsszelben, az újesztendő ■első napjaiban mérsékelten derűlátő a hangulat. A beígért határ- és vámmentes, egységes pénzrendszert életbe léptető Európától dátumszerűleg már csak két rövid esztendő választ el bennünket. 1993. január elseje kísértetiesen közel került. Igen, a Tizenkettek vezető politikusai jól tudják, hogy ezentúl már nekik is egyre gyakrabban színt kell vallaniok. A közeli és távoli szomszéd érdekeit is számba kell venni. Az új Európát kell építeni, közösen. A behirdetett szövetségi államrendszer, nehéz követelményeinek kell eleget tennie. Halogatás nélkül. Újabb kifogások nélkül. Nagyon nehéz lesz. Mécs László