Vasárnapi Hírek, 1991. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-07 / 27. szám
Ingatag fegyvernyugvás Erősödik a félelem a Vajdaságban A Jugoszláviából érkező szombat délutáni jelentések szerint Szlovéniában nincsenek jelentősebb fegyveres összetűzések, de teljes fegyvernyugvásról sem lehet beszélni. Ismétlődnek a kisebb-nagyobb összetűzések, amelyekért a hadsereg is és a szlovén területvédelmi erők is a másik félre hárítják a felelősséget. Horvátországban feszült a helyzet és a vajdasági magyarok körében növekszik az aggodalom a nacionalizmus általános térhódítása miatt. Figyelemre méltó az a jelentés, amely szerint a horvát és a szerb elnök esetleges találkozóján a belső határok kérdésével is foglalkoznának. Közben folytatódnak a diplomáciai kezdeményezések a rendezésre. Részletes híreink és munkatársaink szombati helyszíni riportja a 2. oldalon. ! A budapesti Romenic táncegyüttes Nézem, hallgatom ezt az immár második nemzetközi cigánykarnevált. Spanyol cigánytáncokat ad elő a világhíres, száztagú magyar cigányzenekar. Aztán Bulgáriából, Romániából, Kárpátaljáról, Jugoszláviából érkezett bandák húzzák. — De tulajdonképpen kinek is húzzák? Mert hogy nálunk — de a világon máshol is — erősen él a klisé, úri kedvét leli, elégíti ki az ember nótát parancsolván, elkiáltván magát: „Húzd rá, cigány__” Ha tegnap este — a népes nézősereg között kísértett is néha e gondolat — mégis az történt, amit Raduly József, a Budapest Cigányzenekar elnöke írt invitáló, kedves levelében: „Szeretnénk e rendezvény kapcsán kitárulkozni, megismerhetővé tenni magunkat és művészetünket... hogy barátokra találjunk, akiknek segítségével könnyebben... tudunk bejutni az áhított Közös Európai Házba.” — Amihez csak jó utat tudunk kívánni... dkratha A szerkesztő úr azt mondta, anno, hogy te pedig, öcsi, hozol egy aratási riportot. Mostanra nem emlékszem, hogy ezt központi értekezleten írták-e elő, avagy a naptár jutatta szerkesztő urunk eszébe, de kötelező penzumként teljesítettem s talán még élveztem is. Évtizedeken át így születtek és avultak el a hősköltemények. Kezdetben a „vagyok olyan legény mint te..kezdetű nóta népmese-daliái suhogtatták a kaszát s mögöttük, képzeletünkben gömbölyű farú, erős lábikrájú leányok és ifiasszonyok szedték a markot, kötöttek kévéket. S miközben e daliás idők föl-fölrémlenek, sőt kísértenek, te pontosan tudod, hogy akkoriban a kisparcellákon holdanként hat-nyolc mázsát „fizetett” a gabona, s hogy a keménykötésű Túri Danik és a formás asszonyszemélyek valójában elgyötört testű és arcú summások voltak. Későbben az első kombájnok otromba hajótestei billegtek irdatlan porfellegek közepén, de még két-három esztendeje is odaállott a televízió közvetítőkocsija az egyik mellé és a vonzó riporternő földugta a mikrofont a vezetőfülkéig, megkérdezvén a kombájnost: mióta van maga itt kint, mennyit dolgozik egyvégűben és aztán nehéz-e. A múlandóságnak írt riportokból, hangzatos vezércikkekből, a „veszélyben...” a „meglesz...” a „megtermett ...” az ország kenyere kezdetű tirádákból mégis ki lehetne bogozni ennek a népnek a történetét: a hamis pátosz éppúgy tanúságtétel, mint a rákövetkezőleg sokast emlegetett alkatrészhiány. Most? Érik a gabona, szőkülnek a kalászok, itt-ott már megindultak a gépek, s eközben oly nagy az aratásicsönd, hogy az már a korábban szokásos ricsajnak és csinnadrattának több mint ellentéte. A búza, hírlik, eladhatatlan. A Kelet fizetésképtelen, a Nyugatnak nem kell. Ez sem. Az óriás gépek talántán ingoványon járnak, s tudhatatlan, hogy a szónoklatokban, programokban, törvényekben fölrajzolt délibábos jövőkép minek bizonyul, amikor odáig érünk. Az eladhatatlan búzából telik-e bérleti díjra, ki s hogyan licitál a földekre s mennyit nyer, aki a licitet megnyeri. Farmer, igazi szövetkezet, nagybérlő avagy részvénytársaság? Ez idén a kollégák nem írnak kötelező penzumként aratási riportot. Érdekesebbek és jellemzőbbek a parlamenti pártfrakciókban dúló csaták, hogy ki kit zár ki, perel be, jelent föl és miért... Szabó József Jenő 1991. JÚLIUS 7., VASÁRNAP VII. ÉVFOLYAM, 27. ÁRA: 13,70 FORINT Nyolc szovjet „illegális”, köztük öt katonai személy Záhonynál visszatért a Szovjetunióba Ez és más politikai kulisszatitkok az 5. oldalon Díszvendég lehet Bécsben Teszttippelésünk utolsó fordulója a10. oldalon nyáridő • •o Folytatódik a meleg, nyári idő, kevés felhő, száraz idő várható. Az északi szél napközben többfelé megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15-20 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 fok körül alakul. Bérlakások ára Legfeljebb feléért Aki ajánlatot kapott, nyugodt lehet A hivatali nehézkességtől eltekintve a bérlő mindeddig olcsón megvásárolhatta bérlakását, melynek árára lényegében egyetlen körülmény hatott: volt-e teljes felújítás vagy sem? Ha tizenöt éven belül az épület nem volt felújítva (s ez a többség), akkor a vevőnek a forgalmi érték 15 százalékát kellett lerónia. S aki hajlandó volt egy összegben fizetni, az még negyven százalék árengedményt is kapott. Július derekától azonban a fővárosi közgyűlés nem régi rendelete nyomán minden bizonynyal változik ez a kép. Ahogy Győri Péter, a közgyűlés lakásbizottságának elnöke fogalmaz: reálisabbak lesznek az árak. Amennyiben a bérlő szándékozik megvásárolni a bérlakást, 30—50 százalékos árengedmény illeti meg. Vagyis, e szerint legfeljebb fél áron lehet a lakás tulajdonosa, nem pedig negyed áron, mint addig. Igaz viszont: beszámítják a bérlő esetleges ráfordításait; ha mondjuk fürdőszobát alakított ki, akkor ezt „jóváírják” a vételnél. És a kerületi képviselőtestület is meghatározhat rendeletében további árcsökkentő vagy -növelő tényezőket, attól függően, hogy milyen ott a forgalom, zajos-e a környék, szennyezett-e a levegő és így tovább. A testület dönt a részletfizetés feltételeiről is. Az alsó határ azonban ezentúl sem mehet a forgalmi érték 15 százalékánál alacsonyabbra. Az eladó önkormányzatok és a vevő bérlők is megalapozottabban dönthetnek — mondja Győri Péter. A rendelet ugyanis pontosan megszabja, mi mindent kell figyelembe venni az értékbecslésnél. S itt korántsem csak a felújítás hiányai kapnak hangsúlyt, hiszen befolyásolja az értéket az épület fekvése, az esetleges további beépíthetőség, s egyebek között az is, hogy a hasznosítható helyiségek üresen kerülnek-e a leendő társasház közösségének tulajdonába, vagy sem. Ezt az értékbecslést a műszaki dokumentációval együtt megküldik majd a lakóknak, tájékoztatva őket a fenntartás várható terhéről és arról, hogy milyen esedékes felújításokkal számolhatnak. A kerületeknek persze aligha az az érdekük — véljük mi —, hogy lefelé módosítsák az árakat. Több önkormányzat, amely eddig az alacsony árak miatt várakozó állásponton volt, most bizonyára „megmozdul”, növekedhet a kínálat. „Ezzel fogunk egy kicsit talpra állni” jelezték több polgármesteri hivatalban. Ahol pedig változatlanul alacsonyak maradnak az árak, ott alighanem e mögött öreg, elavult épületek rejlenek. A jobb lakások viszont igencsak drágulnak. Az ésszerűség normái szerint ez rendjén is van, ám azok, akik vételi szándékkal mindeddig sorban álltak, de mégsem vásárolhatták meg a lakást, most nem boldogok! Akik azonban már árajánlatot is kaptak, ne keseredjenek el: rájuk még a régi szabály az érvényes. Palkó Sándor Szigor a biztonságért Orlos Városban ötven • Országúton lámpa Több okból is módosítják a KRESZ néhány lényeges szabályát. Egyrészt azért, mert 1987 óta drasztikusan, évente 15-20 százalékkal nőtt a balesetek száma, tavaly már 30 ezren sérültek meg, s 2400-an vesztették életüket a közutakon. Másrészt a korábbinál nagyobb végsebességű járművek jelentek meg tömegesen a forgalomban. S nem utolsósorban: igazodni kívánunk az Európa-szerte egységesülő szabályokhoz. A tervezett változtatások egyike: lakott területen legfeljebb 50 kilométeres sebességgel szabadna közlekedni, csakúgy mint a legtöbb európai országban, igaz, az előírást útvonalanként differenciáltan alkalmaznák. Vannak akik ezt a korlátozást vitatják, mondván, az alacsonyabb sebesség nagyobb üzemanyagfogyasztással, és egyben fokozottabb környezetszennyezéssel jár. — Ez a vélemény azonban egyenletes haladást feltételezve nem állja meg a helyét — állítja Császár György, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. — Szomorú tapasztalat, hogy a személygépkocsiban, baleset következtében elhunytaknak mintegy fele a hátsó ülésen halt meg, holott a járművek általában nem „telt házzal” közlekednek. Vagyis a hátsó ülések biztonsági öv nélkül veszélyesebbek, mint az elsők övvel. Ezért azoknál a járműveknél, amelyekbe a hátsó ülésre már beszerelték a biztonsági övét (s az új gépkocsiknak több mint a 90 százaléka ilyen) a használatot kötelezővé tennék. Az észlelhetőséget megkönynyítendő lakott területen kívül nappalra is előírnák a gépkocsik világítását. (Mint például a Skandináv országokban, ahol ez az ütközéses balesetek csaknem húszszázalékos csökkenését eredményezte.) Itt két változat jöhet szóba. Az egyik általános érvénnyel megkövetelné lakott területen kívül a tompított fény használatát; ez esetben az autósok minimális, 100 kilométerenként egy deci többletbenzin fogyasztással számolhatnának. A másik lehetőség a veszélyes vagy jellemzően nagy forgalmú útszakaszok felmérése, táblázása, ami viszont az állami költségvetést érintené érzékenyen. (palkó) Bravó, hölgyek! Kettős magyar siker született a harmadik női öttusa-világbajnokságon. Egyéniben Kovács Irén, csapatban Magyarország (Kovács Irén, Temesi Krisztina, Heilig Anita) diadalmaskodott Változott Moszkva álláspontja? Varsóban pénteken befejeződtek a lengyel—szovjet alapszerződésről folytatott szakértői tárgyalások. A jószomszédságról és baráti kapcsolatokról szóló dokumentum szövegének jelentős részében sikerült megállapodni. Várhatólag rövid időn belül a két állam külügyminiszterei első helyetteseinek szintjén folytatják a megbeszéléseket. Janusz Ziolkowski, a lengyel elnöki hivatal államminisztere a héten egy sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, hogy Mihail Gorbacsov levelet intézett a kétoldalú kapcsolatokról a magyar, a lengyel és a csehszlovák vezetőkhöz, ami kedvező változást mutatott az eddigi szovjet állásponthoz képest. (MTI)