Vasárnapi Hírek, 1995. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-08 / 1. szám

1995. január 8. ­ A kormányzat - mint ismeretes - tárcaközi bizottságot hozott létre egy hosszabb távú, stratégiainak is nevezhető program gazdasági felté­teleinek vizsgálatára. A Pénzügy­minisztérium irányításával hóna­pok óta zajló munka olyan szakasz­ba érkezett, hogy az előkészítést szélesebb alapokra lehet helyezni. A VH megbízható forrásból szár­mazó értesülései szerint ez azt je­lenti, hogy a továbbiakban nem­csak közgazdasági-szakmai, hanem egyéb szempontokat, így társada­lompolitikai összefüggéseket is fi­gyelembe vesznek. Ennek jegyében most kezdődnek az államigazgatás keretein túlcsor­duló viták, amelyeknek eredmé­nyeként a különböző szellemi mű­helyek, kutatóintézetek, mértékadó értelmiségi körök véleményét is hasznosítani szeretnék. Egyebek között ennek érdekében alakult nemrégiben Forgács Imre címzetes egyetemi docens vezetésével Mo­dernizációs Programiroda, a mi­niszterelnöki kabinetben. Úgy tud­ni, hogy a pénzügyi tárca és az iro­da együttesen felelős a modernizá­ciós program előkészítéséért. Értesüléseink szerint nem új kor­mányprogramról, nem is a meglévő módosításáról van szó, mert a mo­dernizációs elképzelések a jelenle­gi kormányzati cikluson átnyúlva hosszú távra szólnak. Természete­sen - mint ez az utóbbi napokban a sajtóban is megjelent - akadnak rö­­videbb időszakra, a következő há­rom évre vonatkozó elemei is. A mo­dernizációs program megalkotása április végére várható. - Kövess - Modernizációs menetrend Új szakaszához érkezett az ország modernizálását célzó hosszú távú program előkészítése. A Vasárnapi Hírek ér­tesülései szerint mostantól a gazdasági-szakmai szem­pontok mellett a különböző szellemi műhelyek, mérték­adó értelmiségi körök véleményét is figyelembe veszik. Kevesebb törvény? Kormánydöntésre van szükség a parlamentnek ajánlott törvényal­kotási program esetleges szűkítésé­hez. Nem kizárt, hogy a január 12- re tervezett kormányülésen ezzel a témával is foglalkoznak - tudtuk meg Fluckné dr. Papácsy Edittől, az igazságügyi tárca közigazgatási ál­lamtitkárától. Az idei első fél évben a kormány összesen 58 törvény megalkotását javasolja a parlamentnek, és to­vábbi 30 törvénytervezet benyúj­tására készül. Ezeknek egy része alkotmánybírósági döntések nyo­mán, más részük az állami költ­ségvetéshez kapcsolódóan, vala­mint a jogharmonizálás, a nemzet­közi kötelezettségvállalások foly­tán kerülnének napirendre. A jog­alkotási programban olyan nagy horderejű, hosszabb tárgyalást igénylő előterjesztések is akad­nak, mint a rádióról, a televízió­ról, a magánosításról, a környezet­­védelemről, a vízgazdálkodásról, a nemzetbiztonsági szolgálatok­ról, a társadalombiztosítás va­gyongazdálkodásáról, a kincstári vagyonról, a területfejlesztésről, a vámjogról és -igazgatásról, a devi­zagazdálkodásról, a bírósági és hatósági eljárások gyorsításáról szóló tervezetek. Parlamenti oldalról jelezték, hogy ennyi törvényjavaslat tárgya­lására valószínűleg nem lesz mód, ezért a téma ismét a kormány aszta­lára kerül. A jogalkotási program karcsúsítására kevés az idő, hiszen az Országgyűlés január 30-án foly­tatja munkáját. K. L. Több tízezer percnyi szünetet tartottunk kénysze­rűen, mert nem volt, aki a Vasárnapi Híreket eljuttas­sa az olvasókhoz, illetve lett volna, de olyan sokat kért, hogy az önök pénztárcájára gondolva ezt nem engedhettük meg magunknak, de ne bánkódjanak, nem veszítettek semmit. Az év végén sűrű unalom volt a politikában. Elfogadták a költségvetést, de nem számíthattunk másra ilyen parlamenti többség mellett. Azt pedig, hogy jó-e, vagy sem, úgyis csak a pótköltségvetés benyújtásakor tud­juk majd meg. Kicsit nyilatkozgatott meg üzengetett a kormányfő és koalíciós helyettese, de az lett volna meglepő, ha nem így teszik. Ka­rácsonyi és újévi partikat rendeztek a pártok (mindenki ott volt, aki számít, számítani szeretne, s az is, aki egyáltalán nem számít) hideg büfével és meleg kézszorításokkal. A héten már lassan beindul az üzem, de csak úgy fél gőzzel, mert a vezérkar elment szabadságra. Pihen a kormányfő, elutazott Kuncze Gábor, sírnak a szerkesztők, mert nem lesz, aki nyilatkozzon. Persze addig is beszélnek mások. Például arról, hogy a társada­lombiztosítás nem is biztos, hogy megkapja a törvényben neki ítélt 300 milliárd forintnyi vagyont. Azt hallani, hogy most egyelőre jó, ha 100 milliárdot össze tudnak kaparni, a többi meg talán nem is kell Nagy Sándoréknak. Lehet, hogy készpénzt szeretnének inkább - va­gyunk így ezzel néhányan - de a jelenlegi viszonyok között az is veszélyes dolog. A kassza üres, ha kerül valami pénz, azt elviszik a külső és belső adósságok, meg a folyton követelődző munkavállalók. Lehet, hogy mire megkapják a járandóságukat, a Nemzeti Bank (addigra már csak lesz elnöke is!) csupa vadonatúj tízezerforintos­ban utalja majd át. Ez a Szent Istvánnal díszített nemes bankó nem szerény rovatunkról kapta nevét. A benne szereplő tízezer ezúttal összeget jelöl, viszonylagos pontossággal. Számszakilag ennyi forin­tot ér majd, ha megjelenik 1996 végén, ám én gyanakszom, hogy mire a kezünkbe kerül, nem adnak érte legfeljebb csakó nyolcezret, a mai forintból. Persze, hol lesz már akkor a mai forint? Azok a forintok, amelyeket a Mahír kap az állami vagyonkezelőtől azért, mert néhány hónapon át egy erősen vitatott szerződés kereté­ben kiadott három állami tulajdonú lapot némi veszteséggel, már bi­zonyosan nem lesznek a sifonérban. Gondos gazdái befektetik majd, s még az is lehet, hogy ugyanazokat az újságokat veszik meg, ugyanat­tól az államtól. Már ha az ÁV Rt. nem ad újabb határidőt a ragaszko­dó természetű haszonbérlőnek... Van, aki nem ennyire ragaszkodó típus, s még a köztársasági elnök megválasztásnak jogát a parlament kezébe tevő törvényről is képes lenne lemondani. Torgyán kisgazdavezér is közülük való, s máris aláírásgyűjtést indított, hogy az istenadta népnek visszaszerezze a közvetlen választás lehetőségét. Lehet, hogy bejön neki, lehet, hogy nem, csak azt nem hiheti komolyan, hogy Gönczöt képes lesz megver­ni akár a parlamentben, akár a nyílt mezőn. Reklámnak, balhénak persze ez is jó lesz. Nem lett viszont jó reklám az országnak az a kormánydöntés, hogy az egyszer már eladott HungarHotels-szállodalánc árát az alku és egyezség után próbálják felsrófolni a privatizátorok. Ők ugyan kény­szerűen elvállalták a megbízatást, de félő, hogy az amerikai vevő nem vállalja majd a többletdollárok kifizetését. Lehet, hogy vissza­lép, lehet, hogy nem, de az biztos, hogy nem fog rólunk jókat monda­ni. Persze, ha fizet, azt mond, amit akar. Pallagi Ferenc Vasárnapi Hírek s Fodor Gábor szerint az engedély ki­adása az iskola eddigi működésé­nek elismerését is jelenti. A dön­tés abból a szempontból is fontos - mondta a miniszter-, hogy az egye­tem a környező országok diákjait is fogadja. Egyúttal jelzi azt a fo­lyamatot, amelynek során több magánintézmény kezdte meg mű­ködését az oktatásban is. Soros György szerint az elismerés azzal is járhat, hogy az intézmény ezután több forrásból, például az Európai Uniótól is kaphat anyagi segítsé­get. A pénzügyi terheket eddig az Amerikában élő magyar származá­sú üzletember viselte. Az egyetem évente tízmillió dol­lár támogatást kap Sorostól, amely­nek folyósítását az alapító leg­alább húsz évre vállalta. A New York-i Soros Alapítvány ezen felül még évi hárommillió dollárt bizto­sít kutatások céljára. A térségből érkező hallgatók ösztöndíjat kap­nak, amely tanulmányi és megélhe­tési költségeiket is fedezi. A Közép-európai Egyetemet -mint ismeretes - 1991-ben alapítot­ták, az első végzős évfolyam 1992-ben fejezte be tanulmányait a prágai közgazdasági tanszéken. Az idei év­től az egyetem három központjában - Prágában, Budapesten és Varsó­ban­­ fogad diákokat. A budapesti tanszéken az őszszel 34 ország 243 di­ákja kezdte meg tanulmányait. Egyelőre ideiglenes helyen zaj­lik az oktatás, de hamarosan elké­szül a Nádor utcai új épületegyüt­tes, ahol nemcsak az egyetem di­ákjai vehetnek részt kulturális és tudományos programokon, hanem a főváros tudományos életének képviselői is. Ahogyan dr. Alfred Stepan elmondta: szeretnék, ha az egyetem szellemi központtá válhat­na, amely gazdagítja Budapest tu­dományos és kulturális életét. Kövess László Elfogadják a Soros-diplomát Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter en­gedélyezte a Közép-európai Egyetem rendszeres ma­gyarországi működését. Az erről szóló dokumentumot szombaton délután, az egyetem igazgatósági ülésén adta át dr. Alfred Stepan rektornak. A rendszeres mű­ködés engedélyezése alapján az oktatási kormányzat elismeri a Közép-európai Egyetemen szerzett diplomát. 3. oldal Tisztázó vita az RMDSZ-ben Tőkés László püspök nem volt szekus ügynök Szombaton hajnali fél háromkor ért véget Tőkés László püspök, a szervezet tiszteletbeli elnöke és a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség parlamenti képviselői és szenátorai közötti, péntek délután kezdődött tisztázó megbeszélés, amelyről távol maradt Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyve­zető elnök. Buchwald Péter, az RMDSZ ko­lozsvári szenátora az MTI tudósí­tójának kérdésére elmondta, hogy a nyílt és hasznos megbeszélés ol­dotta a feszültséget, de több kér­désben a kialakult nézeteltérések nem szűntek meg. Sok kérdés tisz­tázását viszont lehetővé tette a ta­nácskozás. Nagy Benedek képviselő a meg­beszélés végén visszavonta nagy vihart kiváltó röpiratát, amelyet - mint elmondotta - megtévesztő sajtójelentések nyomán, abban a hitben írt, hogy Tőkés László elis­merte: a Ceausescu-féle politikai rendőrség, a Securitate ügynöke volt. Ezt, mint ismeretes, Tőkés László valójában határozottan cá­folta. Nagy Benedek bocsánatot kért a püspöktől. Buchwald Péter elmondta, hogy a Tokay György képviselőházi és Ve­restóy Attila szenátusi RMDSZ-frak­­cióelnökök vezette megbeszélés minden résztvevője elfogadta azt, amit a püspök csaknem egyórás be­vezetőjében mondott. Tőkés László a Securitaténak nem ügynöke, hanem áldozata volt. Az általa írt nyilatkoza­tokat kényszer hatására tette, soha­sem kollaborált a Ceausescu-féle tit­kosrendőrséggel. Ugyancsak egyön­tetűen helytelenítették a résztve­vők Nagy Benedek eljárását, mind röpiratának tartalmát illetően, mind pedig azt, hogy véleményét, amelyet ellenőrizetlen informá­ciókra alapozva elhamarkodottan alakított ki, RMDSZ-ellenes politi­kai manipulációkra felhasználható röpirat formájában köröztette. Ugyancsak fontos eleme volt a tanácskozásnak - mondta Buch­­wald Péter hogy minden részt­vevője elfogadta az RMDSZ leg­főbb vezetőit magában foglaló operatív bizottság csütörtöki ál­lásfoglalását az ügyben. Az opera­tív bizottság többek között a Nagy Benedek ellen, a csíki területi vá­lasztmány által ugyancsak csütör­tökön hozott döntések felfüggesz­tését kérte mindaddig, amíg az RMDSZ országos etikai bizottsága ki nem vizsgálja az ügyet. Megoszlottak viszont a vélemé­nyek arról, hogy helyes volt-e nyilvá­nosságra hozni Nagy Benedek nyi­latkozatát és annak román fordítá­sát Tőkés László december 28-ai kolozsvári sajtóértekezlete alkal­mából. Tőkés László kérte továb­bá, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója politikai határozatban is ítélje el Nagy Benedek fellépését, így ez a kérdés továbbra is napi­renden marad - közölte az MTI tu­dósítójának kérdésére Buchwald Péter szenátor. - Elismerem, hogy fogalmazvá­nyom körültekintés nélkül szüle­tett - mondta Nagy Benedek. - Az ügyet az RMDSZ etikai bizott­sága ki fogja vizsgálni, én döntésé­nek alávetem magam. Az RMDSZ megalakulásának ötö­dik évfordulóját ünnepli, de az ese­ménysorozat nem vetett véget a vitá­nak. Tőkés László szombaton kora délután Tokay Györgyhöz, az RMDSZ képviselőházi frakciója el­nökéhez címzett levelében sürgette, hogy a képviselők még délután ülje­nek össze, és egyértelmű frakció-ál­lásfoglalással akadályozzák meg a megrágalmaztatásával kapcsolatos „diverzió” továbbterjedését, a frak­ció adjon elégtételt. (MTI) MDF: szimpatizánsokat keresnek Az MDF modern, polgári középpárttá akar válni. Eh­hez egy évre szóló pártépítési program készült Szabó Iván ügyvezető elnök vezetésésével. Felfogásuk sze­rint a polgári középerők (MDF-Fidesz-KDNP) alaku­ló szövetsége megfelelő alternatíva lehet a jelenleg kormányzó koalícióval szemben. Ennek élére kíván állni a Magyar Demokrata Fórum - mondta szomba­ton délután, az MDF borsodi zártkörű megyegyűlését követő sajtótájékoztatón Kónya Imre, a párt parla­menti frakciójának helyettes vezetője. Elhangzott: a pártban mindenütt tisztújítás lesz. Ugyancsak megvizsgálják, hogy a tagok fizetik-e a tag­díjakat. Kónya Imre kijelentette, szó sincs egy politi­kai tartalmú revízióról, csak azt vizsgálják, hogy kikre számíthatnak a jövőben. Az MDF arra törekszik, hogy egyre több új tagja, szimpatizánsa legyen. (MTI) Tisztújítás előtt a KDNP Hivatalosan is bejelentették szombaton a KDNP In­téző Bizottságának ülésén, hogy az elnöki posztért Surján László jelenlegi elnök, az ügyvezető elnöki posztért Latorcai János „mérkőzik” január, 28-29-én Giczy Györggyel és Füzessy Tiborral. Giczy György az el­nöki, Füzessy Tibor pedig az ügyvezető elnöki pozíci­ót szeretné megszerezni. A szombati, egész napos IB-ülésen megválasztották az ötfős jelölőbizottságot és a január 28-29-én meg­tartandó tisztújító országos választmányi ülés leveze­tő elnökeit. Az új alapszabályhoz a tanácskozáson na­gyon sok módosító indítvány érkezett, így nem zárha­tó ki, hogy az országos választmány már január 27-én megkezdi munkáját. Az IB végezetül meghallgatta a megyei önkormányzatok kereszténydemokrata frak­cióinak eddigi tevékenységéről szóló beszámolókat, de ebben nem foglalt állást. (MTI) Többletnyugdíj márciusban ! Márciusban kapja meg jó néhány nyugdíjas először azt a 600 Ft-ot, amelyet az energiaár-emelés ellentételezé­sére szán a kormány. Ettől kezdve négy hónapon át ér­kezik majd azok számára az összeg, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 12 ezer forintot. Azt követően pedig novemberben és decemberben kézbesíti majd a nyug­díjfolyósító ezt a többletösszeget. Amennyiben az ön­­kormányzat hétfői közgyűlésén elfogadják az elnökség javaslatát, márciusban nyugdíjemelésre is sor kerül. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat január 9.-i közgyűlésén többek kö­zött jóváhagyják azt a dokumentu­mot, amely szerint 1995-ben 13,5%­­kal emelkednek a nyugdíjak. Már­ciusban, az első ütemben kéthar­maddal lesz több a juttatás, szep­temberben pedig a hiányzó résszel. Előfordulhat azonban, hogy ősszel még többel emelkednek a nyugdí­jak - tájékoztatta erről Mészáros Ta­más az önkormányzat elnöke a Va­sárnapi Híreket. A törvény szerint az emelésnek az éves átlagbér-nö­vekedéssel kell megegyeznie. Amennyiben ez több lesz 13,5 %-nál, magasabb szeptemberi emelés vár­ható, sor kerül - ahogy az előző években - a karácsony előtt mindig kedves egyszeri korrekcióra. Javul azok helyzete, akik idén vo­nulnak nyugdíjba. A számítás alap­jául ugyanis az eddigi 16 000 forint helyett 20 000 forint szolgál. Ez azt jelenti, hogy az összeg kiszámítása­kor, 1995 januárjától 20 000 Ft-ig a teljes összeg beszámít a nyugdíjba, és csak az e fölötti kereset az, ame­lyiknek bizonyos százalékát veszik figyelembe, természetesen a leszol­gált évekkel együtt. A Nyugdíjbizto­sítási Önkormányzat elnöke el­mondta, június 30-ig meg kell szü­letnie a női nyugdíjkorhatár emelé­sét szolgáló, valamint a rugalmas nyugdíjba vonulást szabályozó tör­vénynek. A korhatárt véleményük szerint emelni kell, a feltételeket azonban ideje megteremteni. Megtudtuk: a nyár közepétől a biztosító is kereskedelmi banki ka­matra helyezhet el, illetve vehet fel pénzt. Addig rendezni kell a bizto­sítási alap pénzügyi helyzetét, és megteremteni a nyugdíj állami ga­ranciájának a feltételeit. (fazekas)

Next