Vasárnapi Hírek, 1996. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-07 / 1. szám
Vasárnapi Hírek 12. évfolyam, 1. szám 1996. január 7. Ára 33 Ft Az ápolási otthonoké a jövő Több mint 900 ezer a hetven éven felüliek száma Magyarországon Jelenleg az országban 450 szociális otthon fogad be időskorúakat. Ezekben az intézményekben ma mintegy 30 ezer ember él. Az otthonok 90 százalékát az önkormányzatok tartják fenn. A fennmaradó 10 százalék legnagyobb részét az egyházak, a többit alapítványok, magánvállalkozások, illetve közhasznú társaságok, szövetkezetek, egyesületek működtetik. Draskóczi Tünde, a Népjóléti Minisztérium szociális ellátások főosztályának munkatársa szerint a beutalás minden esetben saját kérelemre történik az idős ember által kiválasztott intézménybe. Az elhelyezési kérelmet a lakóhely szerinti önkormányzathoz kell benyújtani. A beutalásról háziorvosi javaslat birtokában és a rászorultság vizsgálata után dönt az önkormányzati képviselő-testület. Az otthonok az érvényes beutaló határozatok beérkezési sorrendjében fogadják az időseket. Ez jelzi, hogy rendszerint várakozni kell a bejutásra. De a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy indokolt esetben soron kívül felvegyék a rászorulót. Ilyen lehet a leromlott egészségi állapot, a család, a gondozó hiánya. A beutaltak teljes körű fizikai, egészségügyi, mentális ellátásban részesülnek, illetve részt vehetnek jövedelemszerző foglalkoztatásban. Biztosított a napi háromszori étkeztetés, a ruházat, a tisztító- és a mosdószerek, a fűtés, a világítás és a tisztálkodási lehetőségek. Az állandó 24 órás ápolói felügyelet mellett meghatározott rendben orvosi ellátást nyújtanak. Szükség esetén szakorvos, belgyógyász, szemész, fogorvos és reumatológus is igénybe vehető. A gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket beszerzik, de az értük járó térítési díjat vagy annak bizonyos hányadát a beutalt fizeti. Csaknem mindenütt alkalmaznak pszichológust, mentálhigiénés szakembert. Veszprém megyei külsőváti módszertani szociális otthonban kialakult a családmodelles gondozási forma. A lakók egy-két szobánként családokat alakítanak ki a családfővel, aki rendszerint a velük foglalkozó ápolónő vagy szociális munkás. Hasonló próbálkozás folyik Csongrádon is. Demográfiai vonulatunkat az időskorúak növekvő száma jellemzi. A nyugdíjas korúak száma 2 millió 296 ezer. Ebből 902 ezer a 70 éven felüli. Nő a nyolcvanasok és még öregebbek száma. Magas életkorukból adódóan rosszabb egészségi állapotban kerülnek be a szociális intézményekbe az emberek. (Folytatás a 4. oldalon) Tavaszhívogató Megkezdődik a ’96 Magyarország rendezvénysorozat A honfoglalás 1100. évfordulójáról - mint ismeretes - az idén nagyszabású állami ünnepségekkel, kiállításokkal emlékeznek meg. A rendezvények összefonódnak a magyar iskola ezeresztendős évfordulójával is. Tavaly írt ki pályázatot az Országos Idegenforgalmi Hivatal a programsorozathoz csatlakozásra. Csaknem ezer pályamű érkezett, országszerte mintegy négyezer rendezvény tervével. Tavaly született kormányhatározat szerint a költségvetésből egymilliárd-hatszázmillió forintot fordítanak a pályázaton elfogadott eseménysorozat támogatására. A központi rendezvényterv százmilliós támogatásban részesül. Ezenkívül mintegy 900 milliót fordítanak a marketingkommunikációra, a szükséges infrastruktúrára s egyebekre. A várható események a ’96 Magyarország összefoglaló hivatalos elnevezést kapták. Megtalálhatók benne évek óta szokásosak (például a budapesti tavaszi fesztivál, visegrádi palotajátékok, bárfesztivál) éppúgy, mint az újszerű, speciális rendezvények. Ilyen lesz az operabál, a cirkuszfesztivál, a natúrexpo, a zenei világnap Yehudi Menuhinnal, a túra- és távlovasok első világtalálkozója stb. Az egész esztendőre kiterjedő programsorozat kezdetét pénteken, január 12-én este 6 órától tavaszhívogató tábortüzek jelzik disznótoros mulatsággal a Budapest Sportcsarnok teraszán. (Tájékoztatónk a 4. oldalon) Tiltakozó mozgássérültek A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elfogadhatatlannak tartja a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló, közelmúltban jóváhagyott kormányrendeletet. Az elnökség rámutat: a közlekedési támogatás egy évre szóló 5 ezer forintos alapösszege megalázóan és irreálisan alacsony, ezért szociális segélyként, nem pedig a közlekedési korlátozottságok részleges kompenzációjaként értelmezhető. Megfogalmazásuk szerint a támogatással vásárolható személygépkocsi értékének alacsony mértéke nem felel meg a piaci realitásoknak, ugyanez vonatkozik az átalakítási támogatás összegére is. A rendelet kizárja a támogatásból a szociális intézményekben élő, súlyosan mozgáskorlátozott személyeket. Ultrahangos szemüveg Az Ötletek, Találmányok és Új Termékek Nemzetközi Kiállításán Nürnbergben Fekete János feltaláló ultrahangos távolságjelző szemüvege vakoknak bronzérmet kapott. Használója az ultrahangos jel segítségével kikerülheti a különböző akadályokat Balaton József MTI-fotó Zenthe Ferenc Sorozatban legnépszerűbb (8. oldal) I A késlekedésre eleve nincs elfogadható magyarázat. A gazdák, akiknek növénytermeléshez fölvett hitelei az év végén lejártak, csak akkor számíthatnak a hitelek lejártának meghosszabbítására, ha erre az adott pénzintézetet a végre közlönyben is megjelent rendelet ösztönözné. Ekkor léphet életbe a hitelek 20 százalékpontos kamattámogatása és a meghosszabbodó állami garancia ígérete is. A késedelem máris nehezen pótolható veszteséget jelent az érintetteknek, akik közül sokan már el is estek a hitelmeghosszabbítás nyújtotta előnyöktől, mert adósságukat a pénzintézetek még az év vége előtt behajtották tőlük. Hogyan lehet így az 1996-os év gazdálkodását megalapozni? - kérdezi a főtitkár, a kérdést Horn Gyula miniszterelnöknek is föltette abban a levélben, amelyet szilveszter előtt elküldött hozzá. S hogy mit remélnek a tiltakozó levéltől? Legalább annyit, hogy a kormányfő - és így a kormány - végre tudomásul vegye az ágazatban termelők nehéz helyzetét. A konkrét ügyben pedig még azt is, hogy a bankok az új évbe lépve tekintsenek el az év végével lejárt követelések behajtásától, s adjanak további egy év haladékot a fizetésre. (schöffer) Tzaszálykárosultakon csak a bankok segíthetnek Elégedetlenek az 1995-ös aszálykárt elszenvedett mezőgazdasági vállalkozók, termelők és elégedetlen a kormány többszöri nekifutásra meghozott kárenyhítő intézkedéseivel a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) is. A szervezet főtitkára, Horváth Gábor elfogadhatatlannak tartja, hogy a tavaly november 20-án véglegessé vált kormánydöntés még december végén sem jelent meg a hivatalos közlönyben. Tovább terjed a járvány 1995 utolsó heteiben Magyarországon növekedett a felső légúti, lázas betegek száma. Az utolsó előtti héten a fővároson kívül Csongrád, Fejér, Somogy és Tolna megyében, az utolsó héten pedig, a felsoroltakon kívül, Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Zala megyében rendelték el a megyei tiszti főorvosok az úgynevezett influenzajelentő szolgálat beindítását. 25 601, az utolsó héten pedig 23 648 influenzás megbetegedést jelentettek. Ez utóbbi adatnál figyelembe kell venni, hogy a betegszám minimális csökkenése nem tükrözi a valódi járványügyi helyzetet, hanem valószínűleg abból következik, hogy karácsony és újév között mindössze három munkanap működtek az orvosi rendelések, továbbá, hogy a lakosság köréből igen sokan voltak szabadságon és nem jelentkeztek orvosnál, továbbá, hogy iskolai szünet is volt. Az utolsó héten jelentett betegeknek 11 százalékát vették táppénzes állományba, és 4 százaléknál észleltek szövődményt, amely leggyakrabban hörghurut, ezenkívül pedig torokgyulladás, mandulagyulladás és tüdőgyulladás volt. Ötvenkilenc beteget kellett kór A gyógyszerfogyasztás is megemelkedett házba szállíttatni, és két 70 évesnél idősebb beteg halt meg influenza következtében. (Folytatás a 7. oldalon) Álláskeresők támasza Munkahelyteremtő fórum indul február elejétől a Budai Fonó Művelődési Házban, a XI. kerület, Sztregova utca 3. szám alatt. A havonta tartandó rendezvények kitalálói nem elsősorban állásajánlatokat kínálnak az érdeklődőknek, hanem cégvezetőket, személyzeti szakembereket meghívva - a munkahelykeresés kulisszatitkaiba avatják be őket. A szervezők szerint egyébként biztató jel, hogy a november közepén tartott főpróbán már negyedszáz környékbeli vállalat vezérkara mellett a Fővárosi és Pest Megyei Munkaügyi Központ vezetői is képviseltették magukat, így azt tervezik, hogy az ország minden városában útjára indítanak egy hasonló kezdeményezést. - berger - Magyar Bálint Az elbocsátás nem megoldás (5. oldal) Három jel az azonosításra Lassan elfelejthetjük nagy nehezen megtanult személyi számunkat, amelyet akár bemutatkozás helyett is használhattunk volna. Az Alkotmánybíróság ismeretes döntése nyomán ugyanis új azonosítási módokat és kódokat kell bevezetni. A rendszer létrehozása azonban hosszabb időt és jelentős költségeket igényel. Ezért az Országgyűlés 1996. december 31-ig meghosszabbította a személyazonosító jel használatát, egyben kötelezte a kormányt az eddigitől eltérő kódok kidolgozására és bevezetésére 1997. január 1-jétől. A jövőben három azonosító jel: adóazonosító, társadalombiztosítási és személyazonosító szám együttes ismerete adhat csak teljes információt a polgárokról. Az első jel szolgál majd az állami és az önkormányzati adóigazgatás, illetve a vámigazgatási illeték kifizetéséhez szükséges azonosításokra. Erről 1996 folyamán, de legkésőbb szeptember 30-ig kell tájékoztatni az érintetteket. A táj, azaz a társadalombiztosítási azonosító jel a jóléti és a szociális igazgatással kapcsolatos nyilvántartás vezetését teszi lehetővé, s az új évben néhány napja már használatos. A személyazonosító jelet alkalmazza a személyiadat- és lakcím-, valamint a honvédelmi és az ingatlan-nyilvántartás, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat és a nyomozó hatóság. Ezt veszik igénybe a többi között a választási, a népszavazási eljárásokhoz. A személyazonosító jel azonos a már használatban lévő személyi számokkal. (feb) A karácsonyfák visszatérnek Nemcsak a könyveknek, hanem a karácsonyfáknak is megvan a maguk sorsa. Szomorú tény, mégis igaz: egészen szentestéig a lehető legnagyobb becsben tartják a földíszítendő fenyőket; ünnepek múltán aztán a fák mostoha sorsra jutnak. Az „illem”, pontosabban a szokások szerint vízkeresztig állnak a karácsonyfák (persze ahol a gyermekek nem veszik rá könyörgéssel-könnyekkel a szülőket az engedékenységre). Az elmúlt napokban azonban már nem kevés fával találkozhattunk az utak szélén, netán a kukákban. Mint a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat illetékesétől megtudtuk: a kidobott-legyünk „finomabbak”, díszeiktől megfosztott - fák idénye január első napjaitól egészen március végéig tart. Az FKFV a menetrendszerű szemétszállítás keretében folyamatosan elviszi a kirakott fenyőket; egyet kérnek csupán: ne a kukákba, hanem mellé helyezzék a fákat. A legtöbb lakótelepen egyébként kijelölt gyűjtőhelyek is vannak - bár hozzá kell tennünk: épp a lakótelepeken a leggyakoribb, hogy nemegyszer a sokadik emeletről minden elővigyázatosság nélkül, egyszerűen kidobják a karácsonyfát az ablakból. Ez az „akció” egyenesen élet- és balesetveszélyes (arról már nem is szólva, hogy kevéssel korábban énekszóval vették még körül az immár jobb sorsra érdemes, ékeitől megfosztott fát). A közterület-fenntartók (magyarán: szemetesek) által összegyűjtött fák sorsa mellesleg kettős. Amelyeket lehet, a Kertészeti Rt. komposztüzemében, a X. kerületi Kerepesi úton komposztfölddé dolgozzák fel, és a budapesti parkokban visszatérnek a természetbe, a többieket pedig elégetik. A mennyiségről kizárólag becslésekkel rendelkezünk. A fővárosban összesen 840 ezer háztartás található, s ha azt vesszük, hogy a lakások legalább felében biztosan állítottak karácsonyfát, akkor az elszállítandó fák száma megközelíti a félmilliót. (gyulay)