Vasárnapi Hírek, 1996. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-07 / 27. szám
1996. július 7 Belharc a magyar-magyar csúcson • „Adatvédelmi okokból” nem volt aláírási ceremónia a találkozón Bár egyedül Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségének (VMDK) elnöke nem írta alá a pénteken zárult kétnapos „magyar-magyar csúcstalálkozó” zárónyilatkozatát, az aláírók is számos kritikával illetik a dokumentumot. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Miniszterelnöki Hivatal által szervezett tanácskozáson - amelyen részt vett az összes határon túli magyar szervezet, mind a hét hazai parlamenti párt, a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselője is nagy visszatetszést váltott ki, hogy a sajtó képviselőit nem engedték be a zárónyilatkozat aláírási aktusára. A „Magyarország és a határon túli magyarság” elnevezésű konferencia dokumentuma kinyilvánítja, hogy a résztvevők szerint a kisebbségi magyarok identitása megőrzésének és közösségként való fennmaradásának alapvető kérdése az önkormányzat, az autonómia létrehozása, összhangban a működő európai gyakorlattal és a nemzetközi normák szellemiségével. Rögzíti azt is, hogy a határon túli közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. A dokumentumot nem írta alá Ágoston András, a VMDK elnöke. Mint lapunknak elmondta, „nem előzetes döntés, hanem a tanácskozáson kialakult helyzet miatt, mivel úgy láttuk: az okmány nem szolgálja a kisebbségi autonómia ügyét”. A politikus a döntést még azzal indokolta, hogy az irat nem tartalmazza: a magyar kormány támogatja és szorgalmazza az autonómiamodellek kidolgozását, valamint azt, hogy elképzeléseiket juttassák el az adott állam hatalmi szerveinek a határon túli magyarság szervezetei. Fájlalták azt is, hogy a budapesti kormány megelégszik azzal, hogy szóvá teszi a szomszédos országokban tapasztalható „demokratikus deficitet”. Nehezményezték továbbá, hogy a jelen koalíció „nem segíti eléggé” a kisebbségi szervezeteket, és arra törekszik, hogy „ahol eddig nem született autonómiakoncepció, ott ne is szülessék”. A vajdasági politikus fontosnak nevezte a négy ellenzéki párt által javasolt „autonómiatanács” felállítását, és úgy vélekedett: a gondolat a többi kisebbségi magyarokat tömörítő szervezet támogatását is bírja. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke aláírta ugyan a dokumentumot, lapunknak mégis kritikusan nyilatkozott arról. „Többet vártam”, mondta, „ám ehhez már a magyar kormány politikai akaratára lett volna szükség. Budapesten a minimumok minimumát teremtettük meg, amit majd a jövőben tovább fejleszthetünk”. Bugár nehezményezi, hogy az okmány nem tartalmazza: a budapesti kormány ezentúl nemcsak az alap-, de a kétoldalú szerződések aláírása előtt is kikéri az adott szomszéd országban élő magyarok véleményét. Hibaként rótta fel azt is, hogy a javasolt egyeztetőtanács felállítása elmaradt, így az érdemi cselekvés helyett a dialógus szintjére kerültek a tárgyalások. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy mihamarabb alakítsák ki saját autonómiakoncepciójukat. A tanácskozás után többen nem hivatalosan megjegyezték, hogy az aláírási íven nem szerepel a magyar kormány mint aláíró képviselője, csak a Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH nevében írták azt alá az említett szervezetek vezetői. Külügyi forrásunk szerint ez érdekes részlet, lehet, hogy van is jelentősége, de „rá lehet fogni”, hogy Kovács külügyminiszter a kormány képviselőjeként (is) írta alá a dokumentumot. Más jellegű konfliktust okozott, hogy a dokumentum aláírására nem engedték be a sajtó képviselőit. Egy, az eseményen részt vett televíziós újságíró lapunknak elmondta: nagy megütközést váltott ki a szervezők döntése. „Nekünk azt mondták, hogy Kovács László döntött így”, mondta a kolléga. Az egyik szervező lapunknak az információt megerősítette, és hozzátette: a külügyminiszter döntését azzal indokolta, hogy „adatvédelmi szempontból így találja jónak”. Hasonló információt közölt szombati számában az Új Magyarország is, ellenzéki forrásokra hivatkozva. Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője szombaton lapunknak cáfolta, hogy Kovács döntött volna a sajtó kizárásáról. „Nem is a Külügyminisztérium volt a szervező”, mondta, és hozzátette, tudomása szerint a szervező HTMH illetékesei döntöttek így. Szentiványi hozzátette: úgy tudja, az ok az volt, hogy ez konferencia volt, nem tárgyalás, így eredetileg nem is volt szó közös dokumentum elfogadásáról sem, így aztán aláírási ceremónia sem volt, csak „körbeadtak egy papírt az asztal körül”. (djk) Siklómarás Tapolcán Szombaton kígyómarás gyanújával egy tapolcai fiatalembert az Országos Mentőszolgálat helikoptere a budapesti Erzsébet kórházba szállított. Az esethez riasztott sümegi mentőszolgálat munkatársától megtudtuk, hogy a 15 éves fiatalembert tapolcai lakásán marta meg egy kígyóféle. Az ismeretlen hüllőt, amely állítólag a lakás pincéjébe mászott, állatorvos is megtekintette. Mivel a „támadó” egy körülbelül 15 centiméteres fiatal egyed volt, amelyről nehéz biztonsággal megállapítani, hogy sikló vagy esetleg vipera, szükségesnek tartották a sérültet kórházba szállítani. Az Erzsébet kórház toxikológiai osztályának ügyeletes orvosa tájékoztatta lapunkat, hogy a betegen látható bőrsérülés jellege s a kígyóméreg okozta klasszikus tünetek hiánya miatt valószínűleg ártatlan sikló okozta a sérülést. A fiatalember panaszmentes, megfigyelés céljából tartják az osztályon. Az Állatorvos-tudományi Egyetem munkatársát megkérdeztük, hogyan ismerhetjük fel a vipera és a sikló közötti különbséget? Míg a viperafélék farka hirtelen keskenyedik, a sikló farka fokozatosan vékonyodik. A harapásnyom is adhat támpontot, a viperafélék méregfoga két, apró, pontszerű sérülést hagy maga után, a sikló okozta seb általában karcolásra emlékeztet. Magyarországon a viperaféléket a kihalás fenyegeti, kutatók is hosszú megfigyelés után fedeznek fel egy-egy példányt élőhelyeiken, elsősorban a Zemplénihegységben. A nyilatkozó állatorvos nem tud hazánkban olyan viperaharapásról, amelynek halálos mérgezés lett volna a következménye. Szekeres P. Mónika Kenyérharcot folytat a kormány, de nagy összegben mernék fogadni, hogy veszíteni fog. A kenyér ára el fogja érni, majd meg fogja haladni a százforintos álomhatárt. Sőt, ha jobban meggondolom, már meg is haladta, hiszen az alapár most is csak a legegyszerűbb félbarna és fehér cipókra vonatkozik, a kicsit is flancosabb pékáru - ami árától függetlenül persze lehet sületlen, ragacsos, laposan elterülő kulimász - már most 130-140 forintot kóstál kilónként. Ezt a csatát nem most, a pékségekben, hanem már tavaly a búzaföldeken, majd a terménytőzsdén elvesztették az illetékesek. Úgy fordult ugyanis a sors, hogy néhány rossz év után a nyugati terménytőzsdéken hirtelen felszökött a búza ára, de nem emelkedett ezzel egy időben itthon a termény felvásárlási ára. Az ebből a különbségből adódó extraprofitot tavaly néhány nagybank és malomtulajdonos kaszálta le, a termelőnek meg maradt a dicsőség, hogy kenyeret adhattak az országnak. A hazai és a külföldi árak közötti különbség az idén is megmaradt, és ezen úgy próbál segíteni a kormány, hogy megnehezíti a búza kivitelét. Mert ha mindenki szabadon kereskedhetne a terméssel, akkor mindenki kint adná el, így a hazai kenyérhez importálni kellene, az abból sütött kenyér meg drágább lenne száz forintnál. Ezt a kormány nem akarhatja, hiszen az ártana a népszerűségének. Azok viszont, akik egyszer már belekóstoltak a jövedelmező búzaexport mámorába, nem akarják az idén sem kihagyni. Manipulálták hát kicsit a tőzsdét - hirtelen áreséssel akartak ráijeszteni a termelőkre, hogy minél előbb, tehát olcsón adják el a még le sem aratott szemeket -, s manipulálnak a minisztérium által kiadott exportengedélyekkel is. Közben a pékek is ráébredtek, hogy itt pénzt lehet keresni, emelni kezdték az árakat. A kormány erre megállapította, hogy a kenyér árának emelése indokolatlan. Ebben feltehetően igaza van, bár mi úgy tudtuk eddig, hogy az árakról nálunk a piac mond véleményt, és nem a kormány. Persze nagyon fontos termékek esetén lehet, hogy nem a piac alakítja mégsem az árat, de úgy tűnik fel, hogy a kormány sem. Bedobják ugyan a forgalomba a stratégiai lisztkészleteket is, hogy lejjebb nyomják a kenyér árát, de ez kétséges vállalkozás, mert éppen a kormány érvel azzal, hogy a kenyér árának csak a kicsiny hányada függ a liszttől. A piacra bocsátott lisztmennyiség pedig elfogy egyszer. Mi lesz azután? És mi lesz az őszre beígért energiaár-emelés után? Olyan ez a helyzet, mint amikor 1974-ben kitört Nyugaton az olajválság, de az akkori magyar kormány szerint nekünk ahhoz semmi közünk nem lehetett, mert az hozzánk nem gyűrűzhet be. Begyűrűzött! De még mennyire! Beletelt egypár évbe, amíg fel tudtunk állni, legalább féltérdre. A kormány most kérhet, könyöröghet, tanácsokat adhat a pékeknek, kiskereskedőknek, ötletei lehetnek a termékszerkezet átalakítására, csak eszköze nincs, hogy bármit is elérjen. Már ha komolyan veszi a piac szabadságát. Ha mégis beavatkozik, akkor jönni fognak a politikai támadások, hogy vissza akarja állítani a szocializmust. Erről egyelőre szó sincs, de az már jól látszik, hogy Horn Gyula most is harcol a népért, sőt a nép kenyeréért. Jó harc, jól el lehet adni a politikai üzenetek piacán, de félő, hogy csak egészen mérsékelt hatása lesz a kenyér árára. Ősszel, amikor máshol már senki nem beszél majd arról, hogy száz forint a kenyér ára, mert addigra megszokjuk, a parlamentben napirend előtti felszólalások hangoznak el ebben a kérdésben is. Az ellenzék a kormányt fogja ruháztatni - csakúgy, mint az alkotmány koncepiójának leszavazása és az összeférhetetlenségi törvény ismételt elsüllyesztése miatt, de hagyjuk ezeket, mert a kenyér az mégiscsak komoly dolog -, a kormánypártok képviselői pedig elmondják majd, hogy milyen fontos részgyőzelmeket arattak ezen a téren is, csak az összesítettben volt egy kicsit jobb az a fránya piac, amelyért viszont tovább harcolnak a velük szövetséges ellenzékkel együtt. Pallagi Ferenc Szombatról jelentjük Vizeletmintát nem vettek, bár a szabályzat előírja Tegnap 15 órakor temették el Nagy Györgyöt és feleségét, az Izsák belterületén június 29-én reggel 6.05-kor történt - azóta is tisztázatlan - halálos közlekedési baleset áldozatait. Jelen volt K. Szabó József polgármester és a község apraja-nagyja. A baleset okozóját, a 20 éves K. Ferenc helyi lakost ittas vezetéssel is gyanúsították. A kórházban, sérülései ellátása után levett vérminta azonban eltűnt. Az izsáki lakosság körében az a pletyka kapott szárnyra, hogy a vezető édesapja - helyi vállalkozó - jó rendőri ismeretségekkel rendelkezik, s korrumpálással elérte, hogy a vérmintát tüntessék el. . Jogi szakértőnk szerint a rendőrök nem tartották be a szolgálati szabályzatban foglaltakat. A vezető fejsérülést szenvedett, agyrázkódást kapott, eszméletét vesztette, így ha ivott, akkor sem tudta volna határozottan megmondani, hogy mikor. A rendelet viszont azt írja elő, hogy nemcsak vér-, de vizeletvizsgálatot is kell kérni, ha az italfogyasztás időpontja tisztázatlan. A fiatalember édesapja elmondta, kötelességének érzi, hogy az áldozatok két árván maradt gyermekét, ha azok elfogadják, mind erkölcsileg, mind anyagilag segítse. Az apa mindenkinél jobban várja, hogy a vérminták eltűnésében folytatott vizsgálat lezáruljon. Elmondta, hogy önként mentek a sebészetre, ahol a fia rosszul lett, a kecskeméti kórház agysebészetére vitték, majd előzetes letartóztatásig a pszichiátriai intézetben vizsgálták, az ágyhoz bilincselve. A gyermekével folytatott négyszemközti megbeszélésen fia tagadta, hogy ivott volna. Móricz János 3. oldal Csizmás diákok ünnepe Patakon Az idén 60 éves magyar népfőiskolai mozgalomra emlékeztek Sárospatakon. Az egész napos ünnepségsorozat keretében adták át a Sárospataki Népfőiskolának a felújított Domjánházat, emléktáblát avattak, s megnyitották az iskola nyári kurzusát. _ Sárospatakon 1936-ban dr. Újszászi Kálmán és dr. Szabó Zoltán teológiai professzorok kezdeményezésére jött létre az országban elsőként, a dán oktatási rendszer mintájára, a népfőiskola. A szombat délelőtti emlékülésen - mások mellett - Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke méltatta az elődöt, a „csizmás diákok” elhivatottságát. A híres Sárospataki Református Kollégium hallgatói hirdették meg a falumunkát a két professzor vezetésével, hogy felkarolják a szegény fiatalokat. Több százan végezték el eddig az iskolák tanfolyamait. Az idén számítógépes képzést indítottak a határon túli magyar diákok részére. (tóth) Kádár János munkáspárti unokái Mintegy 3-4000 - javarészt idős - ember vett részt szombaton, a Fiumei úti temetőben a Kádár János halálának 7. évfordulóján tartott megemlékezésen. Az MSZMP volt főtitkárának sírjánál szervezett, politikai nagygyűléssel egybekötött munkáspárti rendezvényen először az ifjabb és az idősebb korosztály egy-egy képviselője, majd Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédében „Kádár János unokáinak” nevezte pártját. Figyelmeztetett rá: a magyar népnek elege van a hét szűk esztendőből és a Horn-kormány nemzetstratégiájából, amelynek lényege, hogy „csak az a magyar, aki feltalálja magát a zavarosban, csak az a magyar, aki gazdag”. A pártelnök úgy vélekedett: a régi vezetők között is voltak olyanok, akik loptak és csaltak, de ők „kiscserkészek” a maiakhoz képest. Felszólította a koalíció tagjait: döntsék el, hogy a magyar nép képviselői, vagy az amerikaiak helytartói, és ha az előző mellett döntenek, támogassák a családosokat, a szegényeket, a nyugdíjasokat. Thürmer Gyula végezetül felhívott mindenkit: 1998-ban szavazzanak a Munkáspártra, amely „Magyarország utolsó reménysége”. (gls) A régi elvtársak kiscserkészek voltak Lenyó László felvétele (Folytatás az 1. oldalról) A sütőipari vállalkozások adózás előtti nyeresége az 5 százalékot séren éri el, miközben az előállítási költségek - főként a nyersanyag- és energiaárak - állandóan növekednek. A sütőipari termékek fogyasztói árai az elmúlt két évben 30,9 százalékkal drágultak, miközben az infláció 53 százalékos volt. A pékek szerint a felhalmozott költségek legalább 15 százalékos kenyérár-emelkedést indokolnak. Az érdekcsoportoknak - Agrárszövetségnek, MOSZ-nak, Gabonatermelők és -feldolgozók Választmányának - felrótták: csoportérdekeiket hangoztatják, részkérdéseket - például a búza árát - emelnek ki, mintha kizárólag az befolyásolná a sütőipari termékek árát. Holott „bűnrészes” a malomipar, energiaipar, kereskedelem: a pékek egy üzleti lánc kellős közepén kiszolgáltatottak - jelentették ki. A válasz nem maradt el, a kenyérszeletek előállítói mind megszólaltak. A szócsata e hét végére addig jutott, hogy a kormány előbb megállapította: nem megalapozott az emelés. Ezt követően a tárcák léptek: az FM kijelentette, felszabadítja a liszttartalékot, s nem engedélyez további búzaexportot az idén, sőt a takarmányféleségek - árpa, rozs - külföldi eladását is korlátozzák. Ha mindez hatástalan marad, szigorító intézkedések sem kizártak, például az árkorlátozás és a térségenkénti ártámogatások bevezetése. A PM a sütőipari cégek fokozott ellenőrzését helyezte kilátásba. Az államigazgatás eközben hangsúlyozta, nem akar és nem is tud beavatkozni, de befolyásolni kötelessége. Az érintettek pénteki tárgyalásán két nagy kereskedelmi lánc tett ígéretet, hogy a fehér kenyér kilónkénti ára 90, a félbarna kenyéré 75 forint alatt marad július 15-e után is. Gömörei József, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke a fejleményekre reagálva kijelentette: tudomásul kellene már venni, hogy ma a kenyér nem állami dotációval készült szociális termék, hanem piaci áru. Szóvá tette: az új kenyérszabványt tartalmazó EU-minőségi irányelvek 1997. január elsejétől tervezett bevezetése is emelni fogja az árakat, mert magasabb követelményeket kell teljesíteniük a gyártás során. Dr. Czukor Bálint, a Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézet főigazgató-helyettese cáfolta, hogy ez önmagában árfelhajtó tényező lenne. Rácz Endre, a Magyar Élelmiszerkönyv-bizottság titkára elkerülhetetlennek nevezte az új szabályokat. Például nem maradhat az a gyakorlat, hogy ahány kenyér, annyi méret, forma, súly. Lehet félkilós alatti is a termék, de az már cipó, s nem kenyér... A PM illetékesei sietve többször kijelentették: a kenyér áfája marad. A Sütőipari Egyesülés elnöke, Werli József a pékek fokozott adóellenőrzését fenyegetésnek minősítette. Elmondta: az őszre beharangozott húszszázalékos energiaár-emelés után aligha marad 100 forint alatt a kenyér ára. A vita láthatóan nem zárult le, a kérdésekre húsbavágó válaszokat a boltban kapunk majd, kenyérvásárláskor. Tóth Ferenc A kenyér húsba vág Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szombati, Baranya megyei látogatása során tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormányzati munka zavarai őszre súlyos, kilátástalan helyzetbe sodorják a kistelepülések önkormányzatait és a kisembereket. Szegeden átadták a hajléktalanok szállóját. A 19 millió forintos beruházással korszerűsített épületben összesen harmincan - legfeljebb egy éven át - lakhatnak. A szállóba eddig csak éjszakára térhettek be fedél nélkül élők, mostantól viszont be is költözhetnek a három-, hat-, illetve tízágyas szobákba. A németajkú családok ötven évvel ezelőtti kitelepítésére emlékeztek az etyekiek al. világtalálkozójának résztvevői. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Etyek múltja a régió és Magyarország múltját is szimbolizálja. A nemzetközi VW-bogár-találkozónak ezen a hétvégén immár ötödik alkalommal ad otthont a Velencei-tó környéke, Agárd. Ezúttal bronzból készült „bogáremlékművet” is avattak a jármű hatvanadik „születésnapja” alkalmából.