Vasárnapi Hírek, 1997. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-05 / 1. szám

2. oldal Kohl bizakodó a NATO-ügyben Kancellári villámlátogatás a lábadozó Jelcinnél Ismét villámlátogatást tett Kohl német kancellár Jelcin orosz elnöknél, akinél pár hónapja - még annak szívműtéte előtt - járt, ugyancsak egy Moszkva környéki dácsában. Igaz, immár nem az első, hanem csupán a második kül­földi vendége a lábadozó orosz állam­főnek, mert Li Peng kínai miniszterel­nök „megelőzte”; megfigyelők ebből bizonyos következtetéseket vonnak le a moszkvai külpolitika elsőbbségeiről. Rámutatva ugyanakkor arra is, hogy a fokozódó orosz-kínai együttműködés is csak jelzi Moszkva távlati „keleti prob­lémáját”, ami vélhetően megköveteli számára, hogy Nyugaton a helyzet va­lóban változatlan maradjon, tehát ne keletkezzen új feszültség. Kohl déltáj­ban érkezett az orosz fővárosba, s a re­pülőtérről helikopterrel ment a száz ki­lométerre lévő zavidovói rezidenciára. A német kancellár úgy tartja, hogy a nyugati vezetők közül ő áll a legköze­lebb Jelcinhez, s a találkozó kötetlen körülményei is lehetővé tették számára az őszinte beszélgetést a valószínűsít­hető fő témáról, a NATO tervezett bő­vítéséről. Nyilvánvaló, hogy az atlanti külügyminiszterek decemberi döntése a nyári NATO-csúcsról sürgetővé teszi a szót értést azzal a Moszkvával,, amellyel - az új tagok meghívásával le­hetőleg egyidejűleg - együttműködési chartát is szeretnének tető alá hozni. Az orosz megnyilatkozások, közvetle­nül e szombati eszmecsere előtt is, változatlanul hangsúlyozzák a bőví­tés ellenzését. Kohlnak tehát meg kel­lett próbálnia előkészíteni valamilyen kompromisszumot: moszkvai körökben azt találgatták, hogy most terjesztette volna elő a nyugati ajánlatot a balti ál­lamok „kihagyására”, ami az orosz po­litika talán legkényesebb kérdése. Először az orosz elnöki szóvivő nyi­latkozott a találkozó után, s szerinte a két tárgyaló elégedett volt a megbe­széléssel, amelyen valóban az európai biztonság nyitott kérdései kerültek szóba, valamint megállapodtak a „he­tek” és Oroszország következő közös csúcsának előkészítéséről is. Jelcin bonni meghívást fogadott el áprilisra, tehát azutánra, hogy a hozzá látogató brit kormányfővel és februárban Clin­tonnal is találkozik. Kohl hazautazása előtt a repülőtéren tartott sajtóérte­kezletet, és azon kijelentette, hogy bár fennmaradtak még ellentétek a NA­­TO-bővítés ügyében, azok szerinte még az idén megoldódnak. - Több öt­letet is megvitattunk, amelyekről te­lefonon tájékoztatni fogom NATO- beli kollégáimat, köztük Bill Clin­tont... Úgy gondolom, hogy ebben az évben megtaláljuk az ésszerű megol­dást, amely lehetővé teszi majd a NA­TO kibővítését, egyszersmind figye­lembe veszi az összes érintett fél biz­tonsági érdekeit - mondta Kohl. A kancellári bizakodás persze azt is jelzi, hogy az ellentétek e villámláto­gatás után is megmaradtak, amire az orosz szóvivő is utalt, amikor elnökét idézte: „kerestük a kérdés megoldását, és megegyeztünk az Oroszország és a NATO viszonyával kapcsolatos párbe­széd folytatásáról”. Jelcin fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az orosz­német kapcsolatok fontos tényezőt je­lentenek a világpolitikában: ez egyér­telmű utalás Kohl szerepére a NATO- kompromisszum keresésében. (avar) Zsidó telepesek egy kővel próbálják rögzíteni az izraeli zász­lót a ciszjordániai Beit El település melletti Artisz-dombon felállított egyik szállítható barakkház tetején, miután több száz telepes költözött a palesztinok által maguknak követelt magaslatra MTI-telefotó Januárban látogat a pápa Kubába II. János Pál pápa 1998 januárjának második felében tesz pásztori látoga­tást Kubában - jelentette be az MTI közlése szerint szombaton Joaquin Navarro Valls, a vatikáni sajtóhivatal vezetője. Horn-interjú a Spiegelben A NATO keleti bővítése nemcsak az új tagok biztonságát garantálja, hanem egész Európáét, és Oroszországnak nem lehet beleszólása az új tagok felvé­telébe - jelentette ki Horn Gyula kor­mányfő a Der Spiegel című német heti­lapnak adott interjúban. A tekintélyes politikai magazin hétfői számában megjelenő interjúnak a szerkesztőség által szombaton az MTI rendelkezésére bocsátott szövege szerint a lap a NATO keleti bővítéséről, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról, a magyar gaz­dasági átalakulásról, valamint 1956-tal kapcsolatos személyes emlékekről kér­dezte a magyar miniszterelnököt. A NATO-ba való belépést Horn az­zal indokolta, hogy csak az atlanti szö­vetség szavatolhatja Magyarország biztonságát. „Az oroszok nem képesek erre, és nem is akarjuk az ő garanciáju­kat, hiszen azt épp elég ideig élveztük. Természetesen jó együttműködésre tö­rekszünk, és ahogy látom, az oroszok úgyszintén” - tette hozzá. Meggyőző­dése szerint senkinek nem származik kára abból, ha Magyarország bekerül a NATO-ba. Horn elismerte, hogy a NA­TO néhány tagállamának is vannak fenntartásai a szövetség keleti bővíté­sével kapcsolatban, s egyesek elsietett­nek tartják az új tagok felvételét. Biza­kodással tölti el azonban, hogy az amerikai és a német vezetés minden­kor eltökélten szállt síkra a kelet-kö­­zép-európai országok felvétele mellett, a többieket pedig diplomáciai úton kell meggyőzni. Külföldön történt Halogatás Hebronról Jasszer Arafat palesztin elnök „a legközelebbi jövőben” látogatást tesz Washingtonban Bill Clinton elnök meghí­vására - közölte szombaton a Wafa hivatalos palesztin hírügynökség. Palesztin megítélés szerint nem kerülhet sor egyhamar arra, hogy Izrael átadja az ellenőrzést Hebron felett. A Reu­ternek név nélkül péntek este nyilatkozó palesztin vezető emellett elfogultsággal vádolta a hebroni tárgyalásokban közvetítő Egyesült Államokat. Az idézett palesztin forrás szerint „a legfontosabb kérdések többségében” nem szüle­tett megoldás. Sorra érkeznek a levélbombák Már összesen kilenc, az Al-Haját című, Londonban szer­kesztett arab nyelvű lap washingtoni irodjának - illetve egy kansasi fegyintézethez - címzett levélbombát hatás­talanítottak az amerikai hatóságok. Az újévi zenés üdvöz­lőlapokba rejtett robbanószerkezetek közül ötöt még csü­törtökön fedeztek fel, majd pénteken újabb négyet talál­tak. Valamennyi borítékot Egyiptomban adták fel a ter­roristaellenes nézeteiről ismert, de ugyanakkor a legkü­lönbözőbb álláspontoknak is hely adó lap irodájába. Az Al-Haját a szaúdi uralkodócsalád tulajdonában van. Az Al-Haját irodájának is otthont adó National Press Buil­­dingben a levélbombák miatt fokozottabb biztonsági in­tézkedéseket is életbe léptettek. Lemondott Belgrád polgármestere Nebojsa Covic, Belgrád szocialista párti főpolgármestere úgy döntött, hogy távozik hivatalából, s annyi ide­ig sem marad már a városi képviselő­­testületben, hogy összehívja a válasz­tások eredményeként létrejött új tes­tületet - írta szombaton a Nasa Borba című szerb független napilap. Belg­rádi lapértesülések szerint a politikus lemondása mögött az áll, hogy Covic nem értett egyet a Szerbiai Szocialis­ta Párt (SPS) és a Jugoszláv Egyesült Baloldal (JUL) azon politikusaival, akik mindenáron meg akarták tartani a hatalmat Belgrádban és a többi szerbiai nagyvárosban. „Covic a vá­lasztások második fordulója, novem­ber 17. óta folyamatosan fontolgatta a lemondást, s több alkalommal is azt bizonygatta a szerb elnökkel folyta­tott beszélgetéseken, hogy el kellene ismerni az ellenzék belgrádi és többi nagyvárosi győzelmét, s az SPS-nek el kellene határolnia magát a JUL militáns politikájától” - írta jól érte­sült forrásokra hivatkozva a Dnevni Telegraf című belgrádi napilap. A független lap azt is tudni véli, hogy amennyiben a belgrádi szocialista ve­zetés nem lesz hajlandó elfogadni az EBESZ szerbiai választásokkal fog­lalkozó tanulmányának ajánlásait, azaz az ellenzéki győzelem elismeré­sét, akkor az SPS sok magas rangú funkcionáriusa fog visszavonulni az aktív pol­itikai életből. Slobodan Milosevic távozása elen­gedhetetlen feltétele annak, hogy Szer­biában megkezdődhessen az élet nor­malizálása - jelentette ki Zoran Djind­jic szerb ellenzéki vezető a La Repubb­­lica című olasz lap szombati számában megjelent interjújában. Szerinte Milo­sevic hatalmi bázisa már oly mérték­ben leszűkült, hogy a szerb elnök nem engedheti meg magának a polgárhábo­rú kirobbantását. Valójában egyetlen választási lehetősége van: időt kell nyernie, blöffölnie kell, hogy megálla­píthassa, mennyire komoly a nemzet­közi közösség elszántsága. A szerb el­lenzéki vezető szerint Milosevic rezsi­mét már csak a tehetetlenségi erő tartja fenn. Az elnöknek három támasza van - az állami televízió, az illegális üzle­tekből meggazdagodott pénzügyi maf­fia, valamint a rendőrség -, s ha ezek közül akár egyetlen meginog, a rezsim egyik napról a másikra megbukik. Az elnök egyre inkább elszigetelő­dik. Ennek jele, hogy a szerb ortodox egyház - az ellenzék számára is vá­ratlanul - teljes határozottsággal el­lene fordult. „Stratégiai partnerség” A történelmi megbékélés csak a múlt­ra vonatkozik, mi viszont a jövőre gondolunk, s ezért stratégiai partner­séget akarunk Magyarországgal - je­lentette ki a szombat esti Panorámá­ban Severin román külügyminiszter. Az MTV-nek nyilatkozó bukaresti ál­lamférfi szerint sok területen lehetsé­ges a két ország együttműködése, s eb­be beletartozik a kisebbségvédelmi kooperáció is, hiszen az új román kor­mány célja demokratikus, szabad és nyitott társadalom felépítése. Az előző kormány úgy vélte, „átugorhatja” a szomszéd országokat nyugati kapcso­latait építve, s a belpolitikai hibákra a határokon túl keresett mentséget - ál­lította Severin, aki szerint a román közvélemény „felkészültebb erre a ra­dikális politikai változásra, mint a po­litikusok, a politikai elit”. Ezért is fo­gadta e közvélemény „nagyon őszintén, derűsen és elégedetten” az RMDSZ bevonását a kormányba. 1997. január 5 Václav Havel cseh államfő integet a nézelődőknek amint Dagmar Veskrnova színésznővel oldalán belép villájába zártkörű esküvőjük után Prágában. A 44 éves Veskrnova, aki egyaránt játszik színpadon, filmekben és televíziós produkciókban is, egy neves prágai színhá­z társulatának állandó tagja, s igen népszerű hazájában. Havel volt felesége, Olga asszony 32 évi házasság után rákbetegségben hunyt el az előző év januárjában . MTI-telefotó Hollywoodi (nem piszkos) 12 Csúcsévet zárt tavaly az amerikai filmfőváros, rekordbevételeket köny­velve el a mozipénztáraknál. S először fordult elő, hogy kereken egy tucat film mindegyikével százmillió dollár­nál többet kasszíroztak. Ami hovato­vább mérce is lesz, hiszen manapság egy „tipikus” hollywoodi film elkészí­tése 35,3 millióba kerül, s ehhez hoz­zájön még 17,7 millió dolláros kiadás a nézőpiac megdolgozására. Ez külön­ben egyre inkább az Amerikán kívüli piacot jelenti: Demi Moore a Sztriptíz­zel odahaza megbukott, ám a százmil­lió éppen összejött a kétharmadrészt külföldi bevétellel. Csak a békére lehet inni Rossz évet zártak a skót whisky el­adói a Közel-Keleten, s ezért elsősor­ban Netanjahu megválasztását okol­ják. A keményvonalas izraeli kor­mányfő láttán csökkentek a békere­mények, és vele a whiskyvásárlás oka. A helyiek most óvatosabban költe­nek, hiszen bármi lehet, s nem volt mit ünnepelni sem. Pedig ez komoly whiskypiac, s ott is, ahol az iszlám törvények szigorúan tiltják: évi ötven­ezer ládányit csempésznek be „üzleti­leg” az alkoholfogyasztást drákóian büntető Szaúd-Arábiába is. Miként egy whiskykereskedő mondta, „hogy­ne, a muzulmánok nem isznak és a katolikusok nem élnek házasság előtt nemi életet...” A M’lady édes bosszúja igazán nem tartott sokáig, s Károly herceg brit trónörökös az augusztusi válás után pár hónappal hálószobát bocsátott régi barátnője, Camilla ren­delkezésére vidéki kastélyában. Ezen­túl tehát nem kell „rejtőzködnie” a fenséges szerelmespárnak, végtére is, mindketten szabadok immár. S a kas­tély személyzetének sem kell többé diszkréten félrenéznie: Károly paran­csára ezentúl a M’lady megszólítás jár a királyfi szeretőjének. Semmi gond, közölte egy udvaronc, „ha a főnök azt akarja, akkor így fogjuk szólítani”. Törlesszen tevében Csecsenföldön nemrég bevezették az iszlám törvényeket és bíráskodást is, ami persze nem ment zökkenők nél­kül. A héten egy háromtagú iszlám bíróság szigorú ítéletet hozott egy ha­lálos gázoló perében, pontosan követ­ve az ősi előírást: fizessen 63 tevét az áldozat családjának. Ez igazán mél­tányos ítélet, csupán az a bökkenő, hogy egyszerűbb volt meghirdetni az iszlám törvényeket, mint tevére lelni Csecsenföldön, ahol már állatkertit sem találni. Mit tehettek a derék bí­rák, mégis engedtek az átkos nyugati befolyásnak, s lehetővé tették a bün­tetés kifizetését - 63 ezer dollárral. Előadó lesz a főtitkárból Az ENSZ éléről történt kényszerű tá­vozása után Butrosz Gáli nem vonul vissza a közszerepléstől: szerződést írt alá egy New York-i céggel, amely híres emberek előadókörútjait szervezi, s kliensei közt van Henry Kissinger is, aki „fellépésenként” több tízezer dol­lárt kap. Most majd kiderül, mennyiért lehet eladni azt ENSZ kulisszatitkait. Mármint a frisseket, mert egy előd fő­titkár, Perez de Cuellar szintén kliens. Meghátrált a 007-es ügynök Mit tehetett egyebet, a hajdani ret­tenthetetlen hős engedni kényszerült: Roger Moore, az egykori James Bond, vagyis 007-es ügynök kénytelen volt több mint megkétszerezni az eredeti­leg 3 millió fontos ajánlatát, s 7,6 mil­liót adni a válásáért feleségének. Az immár 69 éves ex-Bond nemrég hagy­ta el három gyermeke anyját a dán nagyiparos svéd özvegyének kedvéért. Moore-t az alkura stílszerűen Holly­wood kényszerítette. Luisa asszony azzal fenyegetőzött, hogy oda, egy ka­liforniai bíróság elé viszi az ügyet, s akkor felezni kell a vagyont. Sir Paul, a konzervatív kedvenc Újévkor címeket és rangokat osztogat a brit királynő, persze a mindenkori kor­mányfő javaslatára. Londonban jól szórakoztak, hogy a választási kudarc­nak elébe néző John Major alighanem utolsó „eresztésével” elárulta nosztal­giáit: sorra tüntette ki fiatalsága nép­szerű művészeit. Így lépett elő immár Sir Pauli, az ex-Beatles McCartney is, kinek három évtizede a munkáspárti miniszterelnök adott, társaival együtt, először egy alacsonyabb rangot, s ami­att éktelen patáliát csaptak az akkori konzervatívok. Major akkor lett volna igazán bátor, ha most e rangot a „mai Beatlesnek”, az Oasisnak meri adni. Bezzeg könnyen üttette Lorddá Lloyd Webbert, hiszen ő nemcsak musicalek zenéjét szerezte, hanem a legutóbbi tory kampányindulóét is. Senki sem prófétanő odahaza Clinton elnök felesége az első amerikai Hillary, aki igazán híres lett, e név vi­selői korábban nem tudtak országos is­mertségre szert tenni. Lett is nagy Hil­­lary-láz az 1992-es elnökválasztási év keresztelőinét, ám elég volt Clintonék­­nak egy évet eltölteni a Fehér Házban, s a Hillary újfent elvesztette vonzását a szülőkre. Pedig az elnökné körüli viha­rok ellenére ma is rengetegen kedvelik „a Hillaryt”, de éppen ez a baj: ő annyi­ra „kisajátította” e keresztnevet, hogy még a rajongók sem szívesen adnák gyereküknek, nehogy kitegyék magu­kat tapintatlan kérdéseknek, így vi­szont alighanem még évtizedekre biz­tosítva van, ennek a Hiharynak a „monopolhelyzete”. Kapuzárási pánik Ha valaki azt fontolgatná, hogy még megnézi Hongkong­ot, mielőtt júni­us 30-án a britek átadják a kínaiak­nak, akkor jobban teszi, ha siet és főleg mélyen a zsebébe nyúl. Szemfüles amerikai utazási irodák ugyanis már jó előre megvették a legtöbb honkon­­gi hotelszobát, s most méregdrágán kínálgatják a „történelmi túrákat”, amelyek felettébb kapósak. S persze a helyi szállodások sem szemérmesek, a tavaly még alig kétszáz dolláros szobaárak az új esztendőre, s főként a nyárelőre megkétszereződtek, egy-két éjszakára pedig ki sem adják őket, minimum öt napra kell kivenni. Reggelit viszont általában kapni érte. Tagadhatatlanul némileg morbid ez a roham a hongkongi „kapuzárás” előtt, s kivált azoké a turistáké, akik magát a történelmi hatalomátadást kívánják megtekinteni a luxusszállók páholyából. Még senki sem tudja ugyan, hogy mi várható június 30. után, ám a nagy érdeklődés is jelzi, mennyire nem bízik a külvilág a pekingi ígéretekben. S mivel éppen a kri­tikus napokra szóló túrák a legkapósabbak, a kíváncsiság borzongási vágyról árulkodik. Mert valószínű, hogy a „kínai korszakban” sem zárja majd el nagy fal Hongkongot (a látogatók pénzére a pekingieknek is szük­sége lesz), ám a turisták ezúttal a berlini falbontás ellenkezőjére számítva versengenek a szállodákért. Most foghatjuk csak fel, mekkora bevételtől estek el a nyugati utazási irodák, mivel a jaltai csúcstalálkozó elmulasz­totta kitűzni a vasfüggöny leeresztésének időpontját. (sajnos)

Next