Vasárnapi Hírek, 1999. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-03 / 1. szám

15. évfolyam, 1. szám 1999. január 3 óra: 67 Ft Növekedést hozó bátorság Gazdaságkutatók nyilatkoznak a költségvetésről az idei kilátásokról Még tavaly, miután az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadta az 1999. évi költségvetést, megkérdeztük négy gazdasági kutatóintézet vezetőit, főmunkatársait, hogy e számok ismeretében mit gondolnak a gazdaság növekedéséről. Melyek a költségvetés erényei, milyen inf­lációra, béremelésre számítanak ebben az évben? S melyek azok a buktatók, amelyeket a gazdaság szereplőinek el kell kerülniük?­ ­ Egy ország gazdasági növekedése elsősorban nem a kormánytól, nem a költségvetéstől és nem is a gazdaság­­politikától függ, sokkal inkább a kor­mánytól független belső erőktől - je­lentette ki Kopátsy Sándor, a Növe­kedéskutató Rt. főmunkatársa. - A magyarországi gazdasági fejlődést fi­gyelve azért vagyok optimista, mert az elmúlt tíz évben megértek bizo­nyos dolgok. Csaknem egymillió em­ber próbálkozott vállalkozással, s akikről kiderült, hogy alkalmasak, azoknak a cégei két számjegyű dina­mikával nőnek. Az ember nem hisz a szemének. Ezek függetlenek a költ­ségvetéstől, élik a maguk életét és hasznot hajtanak. Biztos vagyok ben­ne, hogy 1999-ben 5 százalék feletti gazdasági növekedést érünk el. A kormány 10-11 százalékos infláci­ós várakozását reálisnak tartom. A külföldi működőtőke beáramlása nem folytatódik az eddigi tempóban, mert már megvették potom áron a magyar állami tulajdont. Ugyanakkor az or­szágban bőven találhatók anyagi for­rások, amelyekből fejleszteni lehet. Azt kellene végre elérni, hogy a ma­gyar működőtőke profitja nagyobb le­gyen, mint az államkötvények kamata. Ez a gazdasági fejlődés kulcsa. Az el­múlt években a legnagyobb veszélyt, a túlzott óvatosság és a pesszimizmus jelentette. Én a Horn- és az Orbán­­kormány közti különbséget abban lá­tom, hogy az egyik mindentől meg­ijedt, a másik bátran nekivág. A bá­torság gazdasági növekedést hozhat. - Valószínűleg kicsit gyengébb éve lesz 1999 a magyar gazdaságnak, mint ami­lyen 1998 volt - állítja Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazga­tója. - Arra számítunk, hogy a növeke­dés üteme valamelyest mérséklődik, bár kétségtelen, hogy nemzetközi összeha­sonlításban még mindig magas marad. Három és négy százalék közötti növe­kedést prognosztizálunk. Azzal számolunk, hogy a fogyasztás négy százalék körül emelkedik, a be­ruházások pedig mintegy nyolc száza­lékkal növekednek. Ez azt jelenti, hogy az életszínvonal emelkedik, az infláció tovább mérséklődik. A GKI prognózi­sa szerint az éves átlagos infláció 9-10 százalék között alakul. Gondot jelent, hogy a belső felhasználás és a fogyasz­tás gyorsabban emelkedik, mint a megtermelt jövedelem. (Folytatás a 6. oldalon) Fortuna kegyelméből Olvasóink, akik remélhetőleg meghúz­ták az újévi malac farkát, bizonyára abban a hitben tették, hogy Fortuna kegyeltjei lesznek, és lottóikon a fenti számokkal nyernek, s boldogan, gazda­gon kezdik 1999-et. Mi pedig azt re­méljük, érdekli önöket, hogy mennyire volt szerencsés év 1998, s ennek kap­csán talán szívesen fogadnának néhány különös történetet is. Három évre visszamenőleg megnéz­tük a Szerencsejáték Rt.-nél, hogy ho­gyan alakultak a nyeremények. Nos, az ötös lottón nyolc telitalálatot értek el a fogadók, a legnagyobb nyeremény azonban jóval elmaradt az 1997. évi 778 milliótól. A hatos lottón keveseb­ben jártak szerencsével, mint az előző években, viszont egyikük az 50. héten az utóbbi évek rekordnyereségét, 345,8 millió forintot kapott kézhez. Egyszó­val nem volt rossz év a tavalyi, remél­jük, hogy 1999 még ezt is felülmúlja. Vannak persze szórakozott nyertesek is. Tavaly két lottózó nem vette fel tíz­tízmillió forintos jokerfőnyereményét, egy totózó pedig a négymillió forintját. (Folytatás a 3. oldalon) Ötös lottó 10, 34, 54, 75, 78 Jokerszám: 291686 Hatos lottó 7, 13,17, 23, 32,36 Pótszám: 40 Időjárás A Pireneusi-félszigettől az Alpok és Kárpá­tok térségén keresztül a Fekete-tengerig anticiklon húzódik, amely a következő 36 órában kissé közelebb kerül a Kárpát-me­dencéhez. Hatására számos helyen várha­tó több-kevesebb csapadék. Hazánkban ma többnyire erősen felhős, helyenként tartósan ködös idő lesz, kezdetben csak néhány helyen, majd egyre többfelé kell ki­sebb ónos esőre, esőre számítani. A leg­magasabb nappali hőmérséklet többnyire mínusz 2, plusz 3 fok között alakul. Világpolitika 1998 - párviadalokkal (12. oldal) Tokody Ilona Három szoprán együtt az Operában (9. oldal) Teljes az Alkotmánybíróság Az Országgyűlésnek egy hét alatt, az alkotmánybíró-jelölés történetét isme­rők számára örvendetes hirtelenséggel sikerült megtalálnia és megválasztania három új alkotmánybírót. Czúcz Ottó, Harmathy Attila és Strausz János ma­gas képviselői részvételi szám és elha­nyagolható nem szavazat mellett vált tagjává a taláros testületnek. Czúcz Ottó szegedi munkajogász professzor személyére 344 igen, kilenc nem, Harmathy Attila MTA-alelnökre, civil jogász professzorra egy nem sza­vazattal kevesebb, míg Strausz János fővárosi bírósági büntetőbíróra 327 igen és 26 nem szavazat jutott. A december 22-i, jelölőbizottsági ülésen a résztvevők szerint mintegy egy óra alatt sikerült megegyezni ab­ban, hogy Harmathy Attila lesz az úgynevezett konszenzusos bírójelölt. Ezzel mintegy féléves vita végére tet­tek pontot a pártok. Czúcz Ottó és Strausz János neve tulajdonképpen az előző ciklusban működő hasonló testület előtt merült fel (előbbit Gál Zoltán házelnök felkérésére szakmai testületek véleménye alapján, míg utóbbit az akkori ellenzéki pártok je­löltjeként terjesztették elő). A helyzet azután vált kritikussá, hogy Kukorelli István, az Országos Választási Bizott­ság elnöke - előzetes informális jelzé­sének megfelelően - nem vállalta a felkérést, s ez mintegy másfél hóna­pos egyeztetési késedelmet okozott. Azután november 23-án megszűnt Sólyom László, Kilényi Géza és Ádám Antal bírók s mandátuma, s ezzel a működőképesség határára csökkent a testület létszáma. (Folytatás a 3. oldalon) Királyszerepekről álmodik Növényi Norbert a színivilágban is megméreti magát. Gór Nagy Mária tanodájában készült fel, úgy véli: a Liliom után királyszerepekre is (16. oldal) Kevesebb házasságkötés, kevesebb gyermek Ha így folytatódik, az ország lakosságának száma rövidesen 10 millió alá csökken. Amíg 1980-ban 10 millió 710 ezer volt az ország lélekszá­­ma, 1998. január 1-jén már csak 10 millió 135 ezer. Magyarországon több mint három évtizede kevesebben születnek, mint amennyi a fogyó népesség pótlásához szükséges. Ez a tendencia Európa többi országá­ban is megfigyelhető, ott azonban lényegesen később kezdődött. A kormány családpolitikájának célja a legkisebb társadalomépítő sejt élet­­biztonságának újrateremtése, a gyer­mekvállalás feltételeinek javítása, az ország népességfogyásának megállítá­sa - olvasható a kormányprogramban.­­ Ennek jegyében 1999. január 1-jé­­től, tehát két napja új családtámoga­tási rendszer lépett életbe, amelynek alapján - jövedelmétől függetlenül - minden családot megillet a családi pótlék. Ezenkívül gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást és anyasági támogatást is igénybe ve­hetnek az érintettek. Az anyagi támo­gatáson túl szeretnénk elérni, hogy a gyermekvállalókat, a családokat tár­sadalmi megbecsülés övezze - mondta Forgó Györgyné, a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium főosztályveze­tője. Grafikonunk a tavalyi év első tíz hónapjának adatai alapján mutatja a házasságkötések és az élve születések számának alakulását. Európában az 1970-es évek óta megfigyelhető a há­zasodási kedv csökkenése. Ez alól ha­zánk sem kivétel: 1970-ben 96 612, 1980-ban 80 331, 1990-ben 66 405, míg 1995-ben már csak 53 463 házas­ságot kötöttek. (Folytatás a 6. oldalon) Hétfőtől bizonyíthat az euro Szilveszterkor az Európai Unió tizenegy tagállamának pénzügyminiszterei nemcsak az új évet köszöntötték, hanem az új közös pénzt is, hi­szen ünnepélyesen „felavatták” az eurót. (Beszámolónk és jegyzetünk a 2. oldalon) MTI-telefotó Martonyi János Márciusban NATO-tagság (5. oldal) Nem múlt el a sztrájkveszély A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete (VDSZSZ) lapzártánkig nem csatlakozott ahhoz az óesztendő utolsó napján létrejött bérmegállapodáshoz, amit a MÁV Rt. és a másik két nagy vas­úti érdek-képviseleti szervezet, a Moz­donyvezetők Szakszervezete, valamint a Vasutasok Szakszervezete megkötött. Aszerint minden vasutas alapbére már a következő havi borítékban 14 száza­lékkal lesz több, sőt 0,5 százalékos dif­ferenciált béremelésre és másfél száza­lékos teljesítményjutalomra is számít­hatnak. A két aláíró szakszervezet elállt a január 4-ére tervezett sztrájktól az összesen 16 százalékot elérő keresetnö­vekedés fejében. A VDSZSZ szombat estig semmiféle béralkuba nem ment bele, bár örömmel nyugtázta: olyan jo­gok kerültek vissza a módosított és 1999 végéig meghosszabbított érvényű kollektív szerződésbe, amelyek vissza­szerzését 1995-ben a három reprezen­tatív szakszervezet 86 órás munkabe­szüntetéssel sem tudta elérni. (Folytatás a 3. oldalon) 9 770237 063000

Next