Vasárnapi Hírek, 1999. július-december (15. évfolyam, 27-51. szám)

1999-07-04 / 27. szám

15. évfolyam, 27. szám 1999. július 4. Ára: 67 Ft Családtervezés vallási alapon A Szociális és Családügyi Minisztérium őszre tervezi egy egységes családpoliti­kai koncepció kidolgozását. Az elmúlt héten nyilvánosságra került az a terve­zet, amelyet a Rékai Lajos miniszteri biztos által vezetett munkacsoport dol­gozott ki, és véleményezésre több vidé­ki családsegítő, illetve civil szervezet is megkapott. A tervezetben foglaltak sokakban visszatetszést váltottak ki, mert úgy vé­lik, hogy az a múlt századi magyar csa­ládi elveket tükrözi. Megkülönbözteti az embereket, és olyan, az állam által kívá­natosnak vélt kötelezettségeket próbál rájuk erőltetni, amelyek sértik az embe­ri jogokat, a személyiség szabadságát. Béki Gabriella, az SZDSZ Országos Ta­nácsának elnöke, a párt családügyekkel foglalkozó szakembere szerint például a tervezet a keresztény erkölcsiség nevé­ben olyan beavatkozásokat tervez egyes, kizárólag a magánszférát érintő kérdé­sekbe, amelyek ellen a lakosság ösztönö­sen tiltakozna és lázadna. Megdöbben­tőnek tartja például, hogy a koncepció megalkotói akadályozni kívánják az élettársi kapcsolatok egyenjogúságának elismerését. Vallási kérdésként kezelik a családpolitikát. (Folytatás a 7. oldalon) Időjárás Közép-Európában és a Földközi-tenger medencéjében túlnyomóan napos, meleg nyári idő a jellemző, csak elszórtan, a Kelet-európai-síkság és a Fekete-tenger vidékén alakul ki többfelé záporeső, ziva­tar, sőt ott helyenként felhőszakadás is előfordul. A következő 24 órában a Kár­pát-medence fölé délnyugat felől egyre szárazabb és melegebb levegő áramlik, ezért tovább erősödik a nappali felmelege­dés, és egy-egy zápor, zivatar legfeljebb csak elvétve fordulhat elő. Hazánkban ma a legmagasabb nappali hőmérséklet álta­lában 29 és 33 fok között várható. oC• Elvetették az új adókat Július végén dönt a kormány a jövő évi változásokról Egyelőre vesztett a Pénzügyminisztérium (PM) jövő évi adótervezete: a hét eleji, szentendrei kormányülésen elnapolták az adóreformot. Mint ahogy ké­sőbb Járai Zsigmond pénzügyminiszter fogalmazott, a PM tervezetét nem visszadobták, hanem némi finomításra szorulónak ítélték. Mindenesetre kudarcnak nem érzi, ám külön sikerként sem tudja elkönyvelni a döntést. A pénzügyi tárcának e hó 30-ig kell az első félévi gazdasági folyamatokról ké­szülő jelentést előterjesztenie, így ehhez illeszkedve július 27-én dönt majd a kabinet a jövő évi adó- és járulékváltoztatási elképzelésekről. Már a kormányülést megelőzően lát­szott: a nagyon is fiskális szemléletű módosítások egy részét maguk a kor­mánypárti frakciók is elvetik. A Füg­getlen Kisgazdapártból Bánk Attita frakcióvezető, valamint az Országgyű­lés költségvetési bizottságának alelnö­­ke, Csúcs László levélben is tájékoztat­ta Orbán Viktor kormányfőt arról, hogy semmiképpen sem támogathatják az újabb adónemek bevezetését. Azaz: egyértelmű nemet mondtak a föld- és ingatlanadóra, a kamatadó majdani bevezetését pedig a mostaninál alacso­nyabb inflációnál tartják csak elkép­zelhetőnek. Bánk szerint a kisgazda­­párt kormányon belül is csak nagy meg­fontoltsággal támogatja új adónemek bevezetését, és véleménye szerint a pénzügyi tárcának a politikával, azaz a kormányzat frakcióival egyeztetve kell bármit is előterjeszteni e témában. Balsai István, az MDF frakcióveze­tője is elutasította a földadót, a kamat­adót viszont támogatta, de kifejtette azt is, hogy pártja semmiképpen sem értett egyet olyan adónemek „áterőlte­­tésével”, amelyek a bérből és fizetésből élő középrétegek amúgy sem alacsony adóterhelését növelnék. A maratoni ülésezést követően Borókai Gábor kor­mányszóvivő be is jelentette, jövőre egyik társadalmi réteg terhei sem emel­kedhetnek, sőt az adóterhelés 1 szá­zalékponttal mérséklődhet is. Vagyis, vagy marad a háromsávos személyi jö­vedelemadó-tábla - a 20-30-40 száza­lék adókulcsos, vagy pedig 19-29-39 százalékosra csökkentik ezeket. Az előbbinél megemelnék az infláció mér­tékével a törvény szabta jövedelemhatá­rokat, az utóbbinál pedig a jövedelmi sávhatárok megmaradnának. A kormányülés után már feltételezhe­tő: a kamatjövedelmek után jövőre sem kell kamatadót fizetniük azoknak, akik az egyszer már jól megadóztatott pénzü­ket bankban tartják. A mai adókedvez­mények is megmaradnának, ezek ösz­­szességében évi 100 milliárd forintra te­hetők. Borókai kijelentette: a kormány a gyerekek utáni adókedvezményt lehet, hogy emeli is. Az egészségügyi tételes hozzájárulás mértéke viszont a jelenlegi 3600-ról 200 forinttal nőne. Nem támo­gatja a kormányzat a PM-nek azon ja­vaslatát sem, amely a munkaadók táp­pénzfizetési kötelezettségét 15 napról 90 napra emelné. Nem lesz átállás a mosta­ni, nem minden önkormányzat által fi­zettetett négyzetméterenkénti számítá­­sú ingatlanadóról sem az értékalapúra. (Folytatás a 6. oldalon) Stadler József kissé megfáradt, de bízik az igazában (7. oldal) Kovács Katalin Most ő a legjobb kajakos (14. oldal) Göncz Árpád Angliában többször is találkozott vendéglátójával, II. Erzsébet királynővel. Államfőnket meghívta a japán császári ház is (4. oldal) NATO-vétó csapatküldésre A NATO megakadályozta, hogy Orosz­ország a hét végén több száz katonát vezényeljen Koszovóba - írja szombati számában a The New York Times. Ez­zel egy időben viszont Moszkva azt je­lentette be, hogy vasárnap megkezdő­dik az első orosz kontingens telepítése. Az amerikai lap azt közli: Moszkva Magyarországot, Bulgáriát és Romániát kérte meg, hogy adjanak átrepülési engedélyt tíz csapatszállító gépének, de ezek az országok amerikai és brüsszeli NATO-illetékesekkel folytatott kon­zultációk után nem hagyták jóvá a ké­relmet. Moszkva még az orosz csapatok szerepéről, pontos feladatáról folyta­tott tárgyalások lezárása előtt Koszo­vóba akarja küldeni a KFOR-ba szánt 3600 katonáját. A NATO viszont előbb tisztázni kívánja ezek pontos feladatát. A tárgyalásoknak a héten kellett volna befejeződniük, de lezárásukra legfel­jebb a jövő héten lehet számítani - írta a New York Times. A VH-nak Herman János, a külügy közigazgatási államtit­kára megerősítette a Times-értesülést. ­ Rendőrtiszteket avattak Kibocsátó és tisztavató ün­nepséget tartott tegnap - immár hagyományosan a budai vár Oroszlános udva­rában - a Rendőrtiszti Főiskola. Az eseményen részt vett Orbán Viktor mi­niszterelnök, Pintér Sán­dor belügyminiszter, a kor­mány több tagja, valamint a rendőrség, a büntetés­végrehajtás, a határőrség és a vám- és pénzügyőrség or­szágos parancsnoka. Az ünnepi formaságok - zenés bevonulás, elöljárók fogadása, történelmi zász­lók behozatala, a tisztté avatásról szóló belügymi­niszteri határozat ismerte­tése - után került sor a fo­gadalomtételre. Szabó Henrik, a kitünte­téses diplomát szerzett rendőr főhadnagy mondta az esküt: „...Hazánkban az állam- és közbiztonságot bátran, szilárd meggyőző­déssel, ha kell, életem koc­káztatásával is megvé­dem­.” (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap a budai várban ötszáztizenkét belügyi tiszt tett ünnepélyes fogadalmat Lenyő László felvétele Rejtvénymelléklet Hétről hétre +4 oldal a Vasárnapi Hírekben. Izgalmas rejtvények, gazdag nyeremények Princz: Nem követtem el törvénysértést A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - Kehi - az elmúlt héten fejezte be vizsgálatát, melyet a kormány megbízásából indított. Célja volt többek között a Postabank tavaly augusztusi veze­tőváltást megelőző helyzetének, pénzügyi tranzakcióinak, hitelügyleteinek átvilágítása, vala­mint a pénzintézménynél felhalmozódott több tízmilliárdos veszteség okainak feltárása. A Vasárnapi Hírek, együtt a Tv 2 stábjával, Bécsben exkluzív közös interjút készített a bank ki­lenc hónapja külföldön élő egykori elnökével, Princz Gáborral. (írásunk az 5. oldalon) Eltérő nyugati minősítések gazdaságunkról Június 25-én látott napvilágot a világ három nagy hitelminősítő cégének egyike, a Moody’s által publikált hitelkockázati ország­besorolás, amely Magyarorszá­got a korábbinál egy lépcsőfok­kal feljebb helyezte - ekként im­már a harmadik egymást követő évben javult hazánk nemzetközi besorolása. Vezető nyugati szak­lapok azonban kiigazítást java­solnak. A Moody’s indoklása szerint a magyar gazdaság jó állapotban vészelte át az ázsiai és az orosz válságokat; a külföldi befektetők jól látják, hogy az ország jö­vője szorosabban kötődik az EU-hoz, mint a volt szovjet térség országaihoz. Sajátos módon szinte a Moody’s jelenté­sével egy időben jelent meg a The Wall Street Journal Europe című lap közép­európai melléklete, amelyben arról ol­vashatunk, hogy a növekvő költségveté­si és folyó fizetési deficit a kisiklás jeleit mutatja. Hacsak a kormány nem csök­kenti jelentősen az állami kiadásokat, a deficit 5-6 százalékosra nőhet. Egy vi­lághírű hitelminősítő cég és egy hason­lóan nagy tekintélyű pénzügyi szaklap megítélése markánsan eltér a magyar gazdaságtól. Vajon melyik vélemény az igaz, netán az objektív valóság kétféle - külön-külön is helytálló - interpretálá­sáról van szó? Ezt kérdeztük Dezséri Kálmántól, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóinté­zetének tudományos főmunkatársától. (Folytatás a 6. oldalon)

Next