Vasárnapi Hírek, 1999. július-december (15. évfolyam, 27-51. szám)
1999-07-04 / 27. szám
15. évfolyam, 27. szám 1999. július 4. Ára: 67 Ft Családtervezés vallási alapon A Szociális és Családügyi Minisztérium őszre tervezi egy egységes családpolitikai koncepció kidolgozását. Az elmúlt héten nyilvánosságra került az a tervezet, amelyet a Rékai Lajos miniszteri biztos által vezetett munkacsoport dolgozott ki, és véleményezésre több vidéki családsegítő, illetve civil szervezet is megkapott. A tervezetben foglaltak sokakban visszatetszést váltottak ki, mert úgy vélik, hogy az a múlt századi magyar családi elveket tükrözi. Megkülönbözteti az embereket, és olyan, az állam által kívánatosnak vélt kötelezettségeket próbál rájuk erőltetni, amelyek sértik az emberi jogokat, a személyiség szabadságát. Béki Gabriella, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke, a párt családügyekkel foglalkozó szakembere szerint például a tervezet a keresztény erkölcsiség nevében olyan beavatkozásokat tervez egyes, kizárólag a magánszférát érintő kérdésekbe, amelyek ellen a lakosság ösztönösen tiltakozna és lázadna. Megdöbbentőnek tartja például, hogy a koncepció megalkotói akadályozni kívánják az élettársi kapcsolatok egyenjogúságának elismerését. Vallási kérdésként kezelik a családpolitikát. (Folytatás a 7. oldalon) Időjárás Közép-Európában és a Földközi-tenger medencéjében túlnyomóan napos, meleg nyári idő a jellemző, csak elszórtan, a Kelet-európai-síkság és a Fekete-tenger vidékén alakul ki többfelé záporeső, zivatar, sőt ott helyenként felhőszakadás is előfordul. A következő 24 órában a Kárpát-medence fölé délnyugat felől egyre szárazabb és melegebb levegő áramlik, ezért tovább erősödik a nappali felmelegedés, és egy-egy zápor, zivatar legfeljebb csak elvétve fordulhat elő. Hazánkban ma a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 29 és 33 fok között várható. oC• Elvetették az új adókat Július végén dönt a kormány a jövő évi változásokról Egyelőre vesztett a Pénzügyminisztérium (PM) jövő évi adótervezete: a hét eleji, szentendrei kormányülésen elnapolták az adóreformot. Mint ahogy később Járai Zsigmond pénzügyminiszter fogalmazott, a PM tervezetét nem visszadobták, hanem némi finomításra szorulónak ítélték. Mindenesetre kudarcnak nem érzi, ám külön sikerként sem tudja elkönyvelni a döntést. A pénzügyi tárcának e hó 30-ig kell az első félévi gazdasági folyamatokról készülő jelentést előterjesztenie, így ehhez illeszkedve július 27-én dönt majd a kabinet a jövő évi adó- és járulékváltoztatási elképzelésekről. Már a kormányülést megelőzően látszott: a nagyon is fiskális szemléletű módosítások egy részét maguk a kormánypárti frakciók is elvetik. A Független Kisgazdapártból Bánk Attita frakcióvezető, valamint az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke, Csúcs László levélben is tájékoztatta Orbán Viktor kormányfőt arról, hogy semmiképpen sem támogathatják az újabb adónemek bevezetését. Azaz: egyértelmű nemet mondtak a föld- és ingatlanadóra, a kamatadó majdani bevezetését pedig a mostaninál alacsonyabb inflációnál tartják csak elképzelhetőnek. Bánk szerint a kisgazdapárt kormányon belül is csak nagy megfontoltsággal támogatja új adónemek bevezetését, és véleménye szerint a pénzügyi tárcának a politikával, azaz a kormányzat frakcióival egyeztetve kell bármit is előterjeszteni e témában. Balsai István, az MDF frakcióvezetője is elutasította a földadót, a kamatadót viszont támogatta, de kifejtette azt is, hogy pártja semmiképpen sem értett egyet olyan adónemek „áterőltetésével”, amelyek a bérből és fizetésből élő középrétegek amúgy sem alacsony adóterhelését növelnék. A maratoni ülésezést követően Borókai Gábor kormányszóvivő be is jelentette, jövőre egyik társadalmi réteg terhei sem emelkedhetnek, sőt az adóterhelés 1 százalékponttal mérséklődhet is. Vagyis, vagy marad a háromsávos személyi jövedelemadó-tábla - a 20-30-40 százalék adókulcsos, vagy pedig 19-29-39 százalékosra csökkentik ezeket. Az előbbinél megemelnék az infláció mértékével a törvény szabta jövedelemhatárokat, az utóbbinál pedig a jövedelmi sávhatárok megmaradnának. A kormányülés után már feltételezhető: a kamatjövedelmek után jövőre sem kell kamatadót fizetniük azoknak, akik az egyszer már jól megadóztatott pénzüket bankban tartják. A mai adókedvezmények is megmaradnának, ezek öszszességében évi 100 milliárd forintra tehetők. Borókai kijelentette: a kormány a gyerekek utáni adókedvezményt lehet, hogy emeli is. Az egészségügyi tételes hozzájárulás mértéke viszont a jelenlegi 3600-ról 200 forinttal nőne. Nem támogatja a kormányzat a PM-nek azon javaslatát sem, amely a munkaadók táppénzfizetési kötelezettségét 15 napról 90 napra emelné. Nem lesz átállás a mostani, nem minden önkormányzat által fizettetett négyzetméterenkénti számítású ingatlanadóról sem az értékalapúra. (Folytatás a 6. oldalon) Stadler József kissé megfáradt, de bízik az igazában (7. oldal) Kovács Katalin Most ő a legjobb kajakos (14. oldal) Göncz Árpád Angliában többször is találkozott vendéglátójával, II. Erzsébet királynővel. Államfőnket meghívta a japán császári ház is (4. oldal) NATO-vétó csapatküldésre A NATO megakadályozta, hogy Oroszország a hét végén több száz katonát vezényeljen Koszovóba - írja szombati számában a The New York Times. Ezzel egy időben viszont Moszkva azt jelentette be, hogy vasárnap megkezdődik az első orosz kontingens telepítése. Az amerikai lap azt közli: Moszkva Magyarországot, Bulgáriát és Romániát kérte meg, hogy adjanak átrepülési engedélyt tíz csapatszállító gépének, de ezek az országok amerikai és brüsszeli NATO-illetékesekkel folytatott konzultációk után nem hagyták jóvá a kérelmet. Moszkva még az orosz csapatok szerepéről, pontos feladatáról folytatott tárgyalások lezárása előtt Koszovóba akarja küldeni a KFOR-ba szánt 3600 katonáját. A NATO viszont előbb tisztázni kívánja ezek pontos feladatát. A tárgyalásoknak a héten kellett volna befejeződniük, de lezárásukra legfeljebb a jövő héten lehet számítani - írta a New York Times. A VH-nak Herman János, a külügy közigazgatási államtitkára megerősítette a Times-értesülést. Rendőrtiszteket avattak Kibocsátó és tisztavató ünnepséget tartott tegnap - immár hagyományosan a budai vár Oroszlános udvarában - a Rendőrtiszti Főiskola. Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, a kormány több tagja, valamint a rendőrség, a büntetésvégrehajtás, a határőrség és a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka. Az ünnepi formaságok - zenés bevonulás, elöljárók fogadása, történelmi zászlók behozatala, a tisztté avatásról szóló belügyminiszteri határozat ismertetése - után került sor a fogadalomtételre. Szabó Henrik, a kitüntetéses diplomát szerzett rendőr főhadnagy mondta az esküt: „...Hazánkban az állam- és közbiztonságot bátran, szilárd meggyőződéssel, ha kell, életem kockáztatásával is megvédem.” (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap a budai várban ötszáztizenkét belügyi tiszt tett ünnepélyes fogadalmat Lenyő László felvétele Rejtvénymelléklet Hétről hétre +4 oldal a Vasárnapi Hírekben. Izgalmas rejtvények, gazdag nyeremények Princz: Nem követtem el törvénysértést A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - Kehi - az elmúlt héten fejezte be vizsgálatát, melyet a kormány megbízásából indított. Célja volt többek között a Postabank tavaly augusztusi vezetőváltást megelőző helyzetének, pénzügyi tranzakcióinak, hitelügyleteinek átvilágítása, valamint a pénzintézménynél felhalmozódott több tízmilliárdos veszteség okainak feltárása. A Vasárnapi Hírek, együtt a Tv 2 stábjával, Bécsben exkluzív közös interjút készített a bank kilenc hónapja külföldön élő egykori elnökével, Princz Gáborral. (írásunk az 5. oldalon) Eltérő nyugati minősítések gazdaságunkról Június 25-én látott napvilágot a világ három nagy hitelminősítő cégének egyike, a Moody’s által publikált hitelkockázati országbesorolás, amely Magyarországot a korábbinál egy lépcsőfokkal feljebb helyezte - ekként immár a harmadik egymást követő évben javult hazánk nemzetközi besorolása. Vezető nyugati szaklapok azonban kiigazítást javasolnak. A Moody’s indoklása szerint a magyar gazdaság jó állapotban vészelte át az ázsiai és az orosz válságokat; a külföldi befektetők jól látják, hogy az ország jövője szorosabban kötődik az EU-hoz, mint a volt szovjet térség országaihoz. Sajátos módon szinte a Moody’s jelentésével egy időben jelent meg a The Wall Street Journal Europe című lap középeurópai melléklete, amelyben arról olvashatunk, hogy a növekvő költségvetési és folyó fizetési deficit a kisiklás jeleit mutatja. Hacsak a kormány nem csökkenti jelentősen az állami kiadásokat, a deficit 5-6 százalékosra nőhet. Egy világhírű hitelminősítő cég és egy hasonlóan nagy tekintélyű pénzügyi szaklap megítélése markánsan eltér a magyar gazdaságtól. Vajon melyik vélemény az igaz, netán az objektív valóság kétféle - külön-külön is helytálló - interpretálásáról van szó? Ezt kérdeztük Dezséri Kálmántól, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársától. (Folytatás a 6. oldalon)