Vasárnapi Hírek, 2007. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-07 / 1. szám

2007. JANUÁR 7.Magyarország. ­■*.. X U'smuc Versenyképesebb baloldalt sürget Lendvai Ildikó Ismét Veres János az MSZP szabolcsi elnöke __ - I i!l ' I: l_ I . " 1_ viict+ai» r\rtx i 11 t t/“\1 4" n f - Ahhoz, hogy demokratikusabb és normálisabb közélet legyen az or­szágban, jobban szervezett és versenyképesebb baloldalra van szükség - jelentette ki Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frak­cióvezetője szombaton Nyíregyházán, az MSZP szabolcsi tisztújító köz­gyűlését követő sajtótájékoztatón. - Másrészt persze szükség van egy demokratikus versenyre hajlandó jobboldalra is - mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi megteremtése nyilván nem az MSZP dolga. Lendvai Ildikó ki­­alakítani, kollektívabb és demokrati­kusabb döntési igénnyel. „Világosab­bá válna a döntési, véleményezési jog, mint az korábban volt, s legalább egy­szer havonta kibővített országos párt­elnökségi ülésre kerülne sor, ahol a megyei elnökök, a platformok, tagoza­tok vezetői, valamint a regionális párt­vezetők vennének részt” - mondta Lendvai Ildikó. Kitért a megkezdett reformokra is, hozzátéve: az elért vál­toztatások megőrzése, konszolidációja ugyancsak nagyon fontos. Példaként a költségvetés helyzetét említette: „el kell érni, hogy a büdzsé négyévenként ne boruljon fel”, illetve a változások után tartósan jól működjenek a külön­böző területek is. A párt térségi küldöttgyűlésén ismét Veres Jánost választották az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnö­kévé - közölte a tisztújító tanácskozást követően Gyarmati Mihály, a párt nyírségi irodavezetője.­­ A pénzügy ki­emelte, hogy a pártélet erősítésénél a szabol­csi modellt szeretnék bevezetni, amely a szervezeti munka vá­lasztókerületi alapra helyezését jelentené, valamint nyitnának a civil szervezetek, to­vábbá a nem párttagok felé is. Az utób­bi ok fórumok életre hívását jelentené - jegyezte meg a frakcióvezető. Szerin­te egy új alapszabállyal a rendezettebb, hatékonyabb és fegyelmezettebb párt­munkát is szeretnék megteremteni. Demokratikus sokszínűségét termé­szetesen megőrizné a párt, ugyanakkor a többségi akarat következetesebb képviseletét várná el a különböző plat­formok, tagozatok tagjaitól. A politikus arról is beszélt, hogy a jövőben egyértelműbb személyi és szervezeti hierarchiát szeretnének mi­niszter egyedüli jelölt volt a tisztségre, ami azt jelzi, hogy a Magyar Szocialis­ta Párt szabolcsi tagsága egységesen kiáll a reformok szükségessége mellett és támogatja a megkezdett átalakítá­sok következetes végrehajtását - mondta a térségi adminisztrációs fel­adatokat irányító politikus. Kiemelte: a 192 küldött közül 188-an szavaztak Veres Jánosra, ketten ellene voksoltak, két szavazat érvénytelen volt. Veres János a küldöttgyűlés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a küldöt­tek eredményesnek ítélték a szabolcsi szervezet munkáját. Különösen a múlt évi országgyűlési képviselő-választá­son elért eredménnyel voltak elégedet­tek, hiszen az MSZP jelöltjei a tíz egyéni választókerületből hétben meg­szerezték a mandátumot, megfordítot­ták a 2002-es szavazási végeredményt, amikor hasonló arányban a Fidesz bi­zonyult jobbnak a térségben - tette hozzá. A megyei pártelnök arról is szólt, hogy a küldöttek elfogadható­nak értékelték a 2006. október elsejei önkormányzati választás eredményét is, amelyen ugyan gyengébben szere­pelt az MSZP, de szerintük „ez egy ne­hézségekkel teli politikai légkör kö­vetkezménye volt”. MTI i cxc­uAkÁ clt X 1is 7^3 Egyre kevesebb képviselő akar csak az utókornak beszélni Negyedére csökkent a napirend . .utáni felszólalások száma Negyedére csökkent a napirend utáni hozzászólások száma a má­jusi alakuló ülés óta az előző parla­menti ciklus hasonló időszakához képest - derül ki az Országgyűlés adataiból. Míg 2002-ben az alakuló üléstől a téli ülésszak végéig az el­lenzéki képviselők ötvenszer, a kormánypártiak pedig ötször be­széltek napirend után, tavaly ez 14- re és 2-re csökkent. A múlt év májusa óta a legtöbbet Erdős Norbert (Fidesz) beszélt napi­rend után, leginkább az oktatással kapcsolatban mondta el ilyen formá­ban a véleményét. A legkésőbb Cseres­nyés Péter (Fidesz) napirend utánija hangzott el, negyed egykor beszélt a határőr-igazgatóságok átszervezésé­ről, és ez volt egyben a ciklus eddigi leghosszabb ilyen típusú felszólalása. Tavaly mindössze két kormánypárti képviselő kért szót napirend után, Garai István Levente (MSZP) és Tóth Gyula (MSZP). Az előző parlamenti ciklus első fél évében Szijjártó Péter (Fidesz), Kékkői Zoltán (Fidesz) vagy például Bánki Erik (Fidesz) is öt alka­lommal beszélt napirend után, a mos­tani ciklusban viszont eddig ezt egyi­kük sem tette meg. Napirend után legfeljebb öt percben fejthetik ki véleményüket a képvise­lők, amelyet a kormány illetékesének meg kell hallgatnia és lehetősége van válaszolni rá, akármilyen későn kerül is sor a felszólalásra. Ezenkívül az ülést vezető elnök és a jegyzők vannak biztosan az ülésteremben. Világosi Gábor, az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke szerint azért keve­sebb a napirend utáni felszólalás, mert a képviselők tudják, hogy nem sok ér­telme van. Ilyenkor - többnyire éjfél után - ugyanis már alig van valaki a teremben. „Egyre kevesebb olyan kép­viselő van, aki csak az utókornak akarja elmondani a gondolatait” - vé­lekedett, utalva arra, hogy legfeljebb a parlamenti jegyzőkönyvben lesz fellel­hető később a felszólalás. Harrach Péter, a parlament keresz­ténydemokrata alelnöke úgy látja: leg­inkább a napirend előtti felszólalások­nak van visszhangja, ami csökkenthe­ti a lelkesedést, hogy valaki napirend után beszéljen, amikor már minimális a média érdeklődése. A politikus azt mondta, ha kiegyensúlyozottabb lenne a törvényalkotási folyamat, akkor vál­tozhatna a helyzet. Az előző két parlamenti ciklusban a képviselők körében népszerű felszóla­lási forma volt a napirend utáni. 1998- tól a legtöbbször, 120 alkalommal Bauer Tamás (SZDSZ) beszélt a par­lamenti ülések végén, több folytatásos felszólalása volt, mint például a „Hát­tal Európának” sorozat. A politikus csak 2002-ig volt képviselő, vagyis egy ciklus alatt beszélt annyit napirend után, mint mások akár három-négy parlamenti időszak alatt. Mécs Imre (előbb SZDSZ-es, ké­sőbb szocialista­ képviselőként 1998- tól 56-szor szólalt fel napirend után, beszédeinek egy része nemrég könyv­ben is megjelent. A kérdésre, hogy eb­ben a ciklusban miért nem szólalt fel, azt válaszolta: bántja a parlament hangnemének eldurvulása. Véleménye szerint azért is beszélnek kevesebben napirend után, mert sok az új képvise­lő, akik még nem élnek minden felszó­lalási lehetőségükkel és sok a képvise­lők között az önkormányzati vezető, akik nem tudják kivárni a hajnalig tartó ülések végét. A politikus megje­gyezte azt is: egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kormány képviselője sem várja meg a napirend utáni felszólalás végét, hanem előbb elmegy. Szintén sokszor beszélt a plenáris ülések végén Horváth János (Fidesz), az Országgyűlés korelnöke, aki az elő­ző két ciklusban több mint harminc alkalommal élt ezzel a lehetőséggel. 2002 első félévében háromszor szólalt fel napirend után, ebben a ciklusban eddig egyszer. MTI ­ Hatvanmilliárd forint jut 2007-ben esélyegyenlőségi programok támoga­tására Magyarországon, a pénz felét akadálymentesítésre és a fogyatékkal élők rehabilitációjára fordítják - mondta Lévai Katalin, az Európai Parlament (EP) szocialista képviselője szombaton Budapesten. A politikus Korózs Lajossal, az Országgyűlés szo­ciális és családügyi bizottságának szo­cialista elnökével tartott közös sajtó­­tájékoztatót annak kapcsán, hogy 2007 az esélyegyenlőség éve az Euró­pai Unióban. „Vannak időszakok a magyar politi­kában, amikor többet beszélünk erről, inkább belekerül a közbeszéd fő sodrá­ba ez a gondolatiság, ez a kérdéskör, és vannak időszakok, amikor ez eltűnik. A hullámzást tartom nagyon károsnak” - felelte Lévai Katalin az MTI azon kér­désére, hogy a 2007-es év hozhat-e konkrét változást az esélyegyenlőség kérdésében. Szintén kérdésre válaszol­va elmondta: Magyarország alkotmá­nyos mulasztásban van, mert nem sike­rült teljesítenie a középületek akadály­­mentesítéséről szóló törvényt. A politi­kus szerint társadalmi vitára lenne szükség az azonos neműek házasság­­kötése és a nők negatív diszkrimináció­ja kérdésében. Korózs Lajos is hang­súlyozta: Románia és Bulgária uniós csatlakozásával harminc százalékkal nőtt a roma lakosság aránya a közös­ségben, így az egyik legfontosabb fel­adat e több mint 12 milliós kisebbség integrációja. „Európának a szemét fel kell nyitni ebben a kérdésben, mert az nem megoldás, hogy adunk nektek pénzt, csak tartsátok otthon azokat az embereket. Nekünk kőkeményen fog­lalkoznunk kell a romák egészségügyi helyzetével, a roma gyerekek oktatá­sával, a szakképzés megszerzésével, a roma értelmiség kinevelésével”. MTI -A Hatvanmillióra esélyegyenlőségre Lévai Katalin és Korózs Lajos társadalmi vitát sürget JÖT­­T" ' Továbbra is élen­k hipermarketek A bevásárlóközpontok és hipermarke­tek Magyarországon 2005-ben 1189 milliárd forint értékű kiskereskedelmi forgalmat bonyolítottak le - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. Folyó áron ez 13 száza­lékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit, miközben az országos kiske­reskedelmi forgalom növekedése csak 6,2 százalékot tett ki. 2005-ben folyta­tódott a kiskereskedelemi tevékenység nagy alapterületű létesítményekbe koncentrálódásának folyamata. 2005- ben tíz bevásárlóközpont és 15 hiper­market nyílt meg Magyarországon, ezekkel együtt az év végére a létesít­ményekben a hazai kiskereskedelmi üzletállomány 4,1 százaléka, összesen 6,4 ezer kiskereskedelmi üzlet műkö­dött. A vizsgált üzletek eladóterének összesített alapterülete 2005 végére 1,3 millió négyzetmétert tett ki, ami az összes hazai kiskereskedelmi üzletek eladóterének 9,3 százaléka, részesedé­sük a forgalomból 2005-ben 21 száza­lékra nőtt. MTI ^^*3 1 31 ______Cí­M •________________________________ ______HOGY ÉRZI MAGÁT? |------­ Elek Dóra Franciaországban végzett színész-rendezőként, itthon dolgo­zik. Rendez, szervez, menedzseli az 1998 februárjában alakult Baltazár Színházat és nevelési alapítványát, kilincsel értük. A hivatásos színtársulat értelmi vagy testi sérült színészekből áll. Dóra munkájáért 2006-ban megkapta a Gundel-díjat.­­ Zelki János rádióriporter pár éve dokumentumfilmet készí­tett a Baltazárról, amelynek színészei sajátos helyzetük miatt képesek az „egészséges”, a „normális” nézőben katartikus érzést kiváltani. Azt, amit manapság igen kevés színház tud... - János nagyon jó barátom azóta. A film címe: „Játék az egész” volt. Na­­gyon-nagyon komoly játék ez az egész. Soha nem voltam pedagógus, pláne nem gyógypedagógus, de hiszen nálunk nem is a terápián van a hangsúly, ha­nem a „színházcsináláson”. Igaz, a jó színház segíti a személyiségfejlődést. Hi­szem, hogy a nézőtéren és a színpadon egyaránt. A fiatal színészeink olyanok, mint a szivacsok: szívnak magukba minden tudást, szövegmondást; tanulnak mozgást, táncot, harcművészetet, jóga segíti a légzést, beszédtechnikát. Az ép emberek kijönnek a főiskoláról, egyetemről, s aztán nem képzik magukat to­vább. Ők nem ilyenek. A névadás meg valahogy jött... Mert nagy kedvencem Luc Bresson rendező, az ő egyik mozijában élt és váltott ki derűt, meleg érzé­seket Vétlen Baltazár, egy kedves szürke csacsi. „Aki” mindentudó. Úgy öt­­venen vagyunk, a tanárokkal együtt. Most készül az új honlapunk. Mindegyik társam más a munkában is: hat teljesen különböző Down-kóros van köztük minden megnyilvánulásukban, ezért nem lehet általánosítani lekezelően: fo­gyatékos. .. Egy fiú, Fehér Dani pedig nagy festőtehetség, már nyílt tárlata is, s nem egy előadásunkon portrékat készített mindenkiről. Azt hiszem, ők olya­nok, mint bármelyikünk: ha szívvel csinálhatnak valamit, s köszönetet, tapsot, fizetséget kapnak érte, akkor hagyják csak abba, ha sírba mennek. Olykor a szülőkkel viszont nem könnyű: egy meccsel felér egy-egy beszélgetés, nehezen fogadják el a leválást. Tudjuk, a gyermekeink mindig gyermekek maradnak számunkra, de az ő esetükben, hiszen soha nem lesznek százszázalékosan szu­verének, ez sokkalta inkább így van. - Meccs az is, amit az önkormányzattal vív most... - Hálás vagyok, hogy másfél évnél tovább itt tudtunk legalább lenni, a fő­város szívében, a Semmelweis utcai öreg bérház II. emeletén. Igaz, mi tettük rendbe, széppé... De napok, hetek kérdése, s szedni kell a cókmókjainkat, a díszleteket, jelmezeket, az iskolánkat - lebontják a házat. Most tanúja lehetett néhány telefonbeszélgetésnek is: „jaj, hívtam volna” mondják. Akkor miért nem hívtak?! Azt hittem, lesz egy hely. Gondoltam, ha nekünk kicsi, hát segít­hetünk az autista gyerekeken: fejlesztésük egy alig száz négyzetméteres leve­gőtlen, sötét helyiségben történik. De visszatáncolnak a hatóságok...«Pedig kell egy hely... Egy stabil. Jó lenne egy kis éttermet is nyitni ott, szintén sérült emberek foglalkoztatásával... Valahogy olyan a világ közöttünk, mint a há­borgó tenger: időnként adódik egy kis sziget, ahol megpihenhetünk. Ez a mi esetünkben a munka. Március 23-án lesz az új bemutatónk a Bárka Színház­ban, címe „Picasso: A­ világ teremtése”. Vannak támogatóink, a Nokia, a Voda­fone, a Szerencsejáték, meg a Concorde. De jó is lenne az összes energiánkat csak a játékra fordítani... A tervem, valamikorra a jövőre az, hogy mi, a csa­ládom egy kertes házban éljünk. S ha valaki a társulatból megszorul, elveszti hozzátartozóit, akár velünk élhessen. (gündisch) A Rendszerváltó Fórum gyászfelvonulása Budapesten­ ­ Két-háromszáz ember, vett­ részt, a­ként mindössze annyit mondott, „csak a Rend­szerváltó Fórum kormányellenes megbicsaklott a keze”. Mint hozzátet­­gyászfelvonulásán szombaton Buda­­te: méltatlannak érzi, hogy „igaztalan pesten. A kormány megszorító intézke- forradalmárok is szóhoz juthatnak” a dései miatt „megnyomorított emberek nemzet színpadán. Az esettől eltekint­­és a kiárusítás veszélyével fenyegetett -e, amelyet több résztvevő az MTI-nek magyar földi gyászolását hirdető­­en­ úgy kommentált, hogy „túl sokan­dezvény résztvevői a Vértanúk teréről akarnak vezetők lenni”, a rendezvény - mintegy száz rendőr kíséretében - rendbontás nélkül zajlott. A megméz­­békésen vonultak a budavári Szent Julás meghívott szónokai­­ a Kossuth György térre. Az ott felállított alkalmi térről már ismert arcok - éles hangon színpad előtt kisebb incidens történt, a bírálták a kormányt és a rendőrség­re­­„Kossuth téri tüntetők” egyik ismert tetőit, valamint a köztársasági elnö­­tagja, Ekrem Kemál György ököllel al­­kot. Gyurcsány Ferencet „hazaáruló­bon ütötte egyik tüntető társát. Az MTI tömeggyilkosnak­, Sólyom Lászlót tudósítójának kérdésére magyarázat- „gyáva elnöknek” nevezték. MTI

Next