Vasárnapi Hírek, 2007. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-07 / 1. szám
2007. JANUÁR 7.Magyarország. ■*.. X U'smuc Versenyképesebb baloldalt sürget Lendvai Ildikó Ismét Veres János az MSZP szabolcsi elnöke __ - I i!l ' I: l_ I . " 1_ viict+ai» r\rtx i 11 t t/“\1 4" n f - Ahhoz, hogy demokratikusabb és normálisabb közélet legyen az országban, jobban szervezett és versenyképesebb baloldalra van szükség - jelentette ki Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetője szombaton Nyíregyházán, az MSZP szabolcsi tisztújító közgyűlését követő sajtótájékoztatón. - Másrészt persze szükség van egy demokratikus versenyre hajlandó jobboldalra is - mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi megteremtése nyilván nem az MSZP dolga. Lendvai Ildikó kialakítani, kollektívabb és demokratikusabb döntési igénnyel. „Világosabbá válna a döntési, véleményezési jog, mint az korábban volt, s legalább egyszer havonta kibővített országos pártelnökségi ülésre kerülne sor, ahol a megyei elnökök, a platformok, tagozatok vezetői, valamint a regionális pártvezetők vennének részt” - mondta Lendvai Ildikó. Kitért a megkezdett reformokra is, hozzátéve: az elért változtatások megőrzése, konszolidációja ugyancsak nagyon fontos. Példaként a költségvetés helyzetét említette: „el kell érni, hogy a büdzsé négyévenként ne boruljon fel”, illetve a változások után tartósan jól működjenek a különböző területek is. A párt térségi küldöttgyűlésén ismét Veres Jánost választották az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökévé - közölte a tisztújító tanácskozást követően Gyarmati Mihály, a párt nyírségi irodavezetője. A pénzügy kiemelte, hogy a pártélet erősítésénél a szabolcsi modellt szeretnék bevezetni, amely a szervezeti munka választókerületi alapra helyezését jelentené, valamint nyitnának a civil szervezetek, továbbá a nem párttagok felé is. Az utóbbi ok fórumok életre hívását jelentené - jegyezte meg a frakcióvezető. Szerinte egy új alapszabállyal a rendezettebb, hatékonyabb és fegyelmezettebb pártmunkát is szeretnék megteremteni. Demokratikus sokszínűségét természetesen megőrizné a párt, ugyanakkor a többségi akarat következetesebb képviseletét várná el a különböző platformok, tagozatok tagjaitól. A politikus arról is beszélt, hogy a jövőben egyértelműbb személyi és szervezeti hierarchiát szeretnének miniszter egyedüli jelölt volt a tisztségre, ami azt jelzi, hogy a Magyar Szocialista Párt szabolcsi tagsága egységesen kiáll a reformok szükségessége mellett és támogatja a megkezdett átalakítások következetes végrehajtását - mondta a térségi adminisztrációs feladatokat irányító politikus. Kiemelte: a 192 küldött közül 188-an szavaztak Veres Jánosra, ketten ellene voksoltak, két szavazat érvénytelen volt. Veres János a küldöttgyűlés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a küldöttek eredményesnek ítélték a szabolcsi szervezet munkáját. Különösen a múlt évi országgyűlési képviselő-választáson elért eredménnyel voltak elégedettek, hiszen az MSZP jelöltjei a tíz egyéni választókerületből hétben megszerezték a mandátumot, megfordították a 2002-es szavazási végeredményt, amikor hasonló arányban a Fidesz bizonyult jobbnak a térségben - tette hozzá. A megyei pártelnök arról is szólt, hogy a küldöttek elfogadhatónak értékelték a 2006. október elsejei önkormányzati választás eredményét is, amelyen ugyan gyengébben szerepelt az MSZP, de szerintük „ez egy nehézségekkel teli politikai légkör következménye volt”. MTI i cxcuAkÁ clt X 1is 7^3 Egyre kevesebb képviselő akar csak az utókornak beszélni Negyedére csökkent a napirend . .utáni felszólalások száma Negyedére csökkent a napirend utáni hozzászólások száma a májusi alakuló ülés óta az előző parlamenti ciklus hasonló időszakához képest - derül ki az Országgyűlés adataiból. Míg 2002-ben az alakuló üléstől a téli ülésszak végéig az ellenzéki képviselők ötvenszer, a kormánypártiak pedig ötször beszéltek napirend után, tavaly ez 14- re és 2-re csökkent. A múlt év májusa óta a legtöbbet Erdős Norbert (Fidesz) beszélt napirend után, leginkább az oktatással kapcsolatban mondta el ilyen formában a véleményét. A legkésőbb Cseresnyés Péter (Fidesz) napirend utánija hangzott el, negyed egykor beszélt a határőr-igazgatóságok átszervezéséről, és ez volt egyben a ciklus eddigi leghosszabb ilyen típusú felszólalása. Tavaly mindössze két kormánypárti képviselő kért szót napirend után, Garai István Levente (MSZP) és Tóth Gyula (MSZP). Az előző parlamenti ciklus első fél évében Szijjártó Péter (Fidesz), Kékkői Zoltán (Fidesz) vagy például Bánki Erik (Fidesz) is öt alkalommal beszélt napirend után, a mostani ciklusban viszont eddig ezt egyikük sem tette meg. Napirend után legfeljebb öt percben fejthetik ki véleményüket a képviselők, amelyet a kormány illetékesének meg kell hallgatnia és lehetősége van válaszolni rá, akármilyen későn kerül is sor a felszólalásra. Ezenkívül az ülést vezető elnök és a jegyzők vannak biztosan az ülésteremben. Világosi Gábor, az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke szerint azért kevesebb a napirend utáni felszólalás, mert a képviselők tudják, hogy nem sok értelme van. Ilyenkor - többnyire éjfél után - ugyanis már alig van valaki a teremben. „Egyre kevesebb olyan képviselő van, aki csak az utókornak akarja elmondani a gondolatait” - vélekedett, utalva arra, hogy legfeljebb a parlamenti jegyzőkönyvben lesz fellelhető később a felszólalás. Harrach Péter, a parlament kereszténydemokrata alelnöke úgy látja: leginkább a napirend előtti felszólalásoknak van visszhangja, ami csökkentheti a lelkesedést, hogy valaki napirend után beszéljen, amikor már minimális a média érdeklődése. A politikus azt mondta, ha kiegyensúlyozottabb lenne a törvényalkotási folyamat, akkor változhatna a helyzet. Az előző két parlamenti ciklusban a képviselők körében népszerű felszólalási forma volt a napirend utáni. 1998- tól a legtöbbször, 120 alkalommal Bauer Tamás (SZDSZ) beszélt a parlamenti ülések végén, több folytatásos felszólalása volt, mint például a „Háttal Európának” sorozat. A politikus csak 2002-ig volt képviselő, vagyis egy ciklus alatt beszélt annyit napirend után, mint mások akár három-négy parlamenti időszak alatt. Mécs Imre (előbb SZDSZ-es, később szocialista képviselőként 1998- tól 56-szor szólalt fel napirend után, beszédeinek egy része nemrég könyvben is megjelent. A kérdésre, hogy ebben a ciklusban miért nem szólalt fel, azt válaszolta: bántja a parlament hangnemének eldurvulása. Véleménye szerint azért is beszélnek kevesebben napirend után, mert sok az új képviselő, akik még nem élnek minden felszólalási lehetőségükkel és sok a képviselők között az önkormányzati vezető, akik nem tudják kivárni a hajnalig tartó ülések végét. A politikus megjegyezte azt is: egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kormány képviselője sem várja meg a napirend utáni felszólalás végét, hanem előbb elmegy. Szintén sokszor beszélt a plenáris ülések végén Horváth János (Fidesz), az Országgyűlés korelnöke, aki az előző két ciklusban több mint harminc alkalommal élt ezzel a lehetőséggel. 2002 első félévében háromszor szólalt fel napirend után, ebben a ciklusban eddig egyszer. MTI Hatvanmilliárd forint jut 2007-ben esélyegyenlőségi programok támogatására Magyarországon, a pénz felét akadálymentesítésre és a fogyatékkal élők rehabilitációjára fordítják - mondta Lévai Katalin, az Európai Parlament (EP) szocialista képviselője szombaton Budapesten. A politikus Korózs Lajossal, az Országgyűlés szociális és családügyi bizottságának szocialista elnökével tartott közös sajtótájékoztatót annak kapcsán, hogy 2007 az esélyegyenlőség éve az Európai Unióban. „Vannak időszakok a magyar politikában, amikor többet beszélünk erről, inkább belekerül a közbeszéd fő sodrába ez a gondolatiság, ez a kérdéskör, és vannak időszakok, amikor ez eltűnik. A hullámzást tartom nagyon károsnak” - felelte Lévai Katalin az MTI azon kérdésére, hogy a 2007-es év hozhat-e konkrét változást az esélyegyenlőség kérdésében. Szintén kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország alkotmányos mulasztásban van, mert nem sikerült teljesítenie a középületek akadálymentesítéséről szóló törvényt. A politikus szerint társadalmi vitára lenne szükség az azonos neműek házasságkötése és a nők negatív diszkriminációja kérdésében. Korózs Lajos is hangsúlyozta: Románia és Bulgária uniós csatlakozásával harminc százalékkal nőtt a roma lakosság aránya a közösségben, így az egyik legfontosabb feladat e több mint 12 milliós kisebbség integrációja. „Európának a szemét fel kell nyitni ebben a kérdésben, mert az nem megoldás, hogy adunk nektek pénzt, csak tartsátok otthon azokat az embereket. Nekünk kőkeményen foglalkoznunk kell a romák egészségügyi helyzetével, a roma gyerekek oktatásával, a szakképzés megszerzésével, a roma értelmiség kinevelésével”. MTI -A Hatvanmillióra esélyegyenlőségre Lévai Katalin és Korózs Lajos társadalmi vitát sürget JÖTT" ' Továbbra is élenk hipermarketek A bevásárlóközpontok és hipermarketek Magyarországon 2005-ben 1189 milliárd forint értékű kiskereskedelmi forgalmat bonyolítottak le - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. Folyó áron ez 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az országos kiskereskedelmi forgalom növekedése csak 6,2 százalékot tett ki. 2005-ben folytatódott a kiskereskedelemi tevékenység nagy alapterületű létesítményekbe koncentrálódásának folyamata. 2005- ben tíz bevásárlóközpont és 15 hipermarket nyílt meg Magyarországon, ezekkel együtt az év végére a létesítményekben a hazai kiskereskedelmi üzletállomány 4,1 százaléka, összesen 6,4 ezer kiskereskedelmi üzlet működött. A vizsgált üzletek eladóterének összesített alapterülete 2005 végére 1,3 millió négyzetmétert tett ki, ami az összes hazai kiskereskedelmi üzletek eladóterének 9,3 százaléka, részesedésük a forgalomból 2005-ben 21 százalékra nőtt. MTI ^^*3 1 31 ______CíM •________________________________ ______HOGY ÉRZI MAGÁT? |------ Elek Dóra Franciaországban végzett színész-rendezőként, itthon dolgozik. Rendez, szervez, menedzseli az 1998 februárjában alakult Baltazár Színházat és nevelési alapítványát, kilincsel értük. A hivatásos színtársulat értelmi vagy testi sérült színészekből áll. Dóra munkájáért 2006-ban megkapta a Gundel-díjat. Zelki János rádióriporter pár éve dokumentumfilmet készített a Baltazárról, amelynek színészei sajátos helyzetük miatt képesek az „egészséges”, a „normális” nézőben katartikus érzést kiváltani. Azt, amit manapság igen kevés színház tud... - János nagyon jó barátom azóta. A film címe: „Játék az egész” volt. Nagyon-nagyon komoly játék ez az egész. Soha nem voltam pedagógus, pláne nem gyógypedagógus, de hiszen nálunk nem is a terápián van a hangsúly, hanem a „színházcsináláson”. Igaz, a jó színház segíti a személyiségfejlődést. Hiszem, hogy a nézőtéren és a színpadon egyaránt. A fiatal színészeink olyanok, mint a szivacsok: szívnak magukba minden tudást, szövegmondást; tanulnak mozgást, táncot, harcművészetet, jóga segíti a légzést, beszédtechnikát. Az ép emberek kijönnek a főiskoláról, egyetemről, s aztán nem képzik magukat tovább. Ők nem ilyenek. A névadás meg valahogy jött... Mert nagy kedvencem Luc Bresson rendező, az ő egyik mozijában élt és váltott ki derűt, meleg érzéseket Vétlen Baltazár, egy kedves szürke csacsi. „Aki” mindentudó. Úgy ötvenen vagyunk, a tanárokkal együtt. Most készül az új honlapunk. Mindegyik társam más a munkában is: hat teljesen különböző Down-kóros van köztük minden megnyilvánulásukban, ezért nem lehet általánosítani lekezelően: fogyatékos. .. Egy fiú, Fehér Dani pedig nagy festőtehetség, már nyílt tárlata is, s nem egy előadásunkon portrékat készített mindenkiről. Azt hiszem, ők olyanok, mint bármelyikünk: ha szívvel csinálhatnak valamit, s köszönetet, tapsot, fizetséget kapnak érte, akkor hagyják csak abba, ha sírba mennek. Olykor a szülőkkel viszont nem könnyű: egy meccsel felér egy-egy beszélgetés, nehezen fogadják el a leválást. Tudjuk, a gyermekeink mindig gyermekek maradnak számunkra, de az ő esetükben, hiszen soha nem lesznek százszázalékosan szuverének, ez sokkalta inkább így van. - Meccs az is, amit az önkormányzattal vív most... - Hálás vagyok, hogy másfél évnél tovább itt tudtunk legalább lenni, a főváros szívében, a Semmelweis utcai öreg bérház II. emeletén. Igaz, mi tettük rendbe, széppé... De napok, hetek kérdése, s szedni kell a cókmókjainkat, a díszleteket, jelmezeket, az iskolánkat - lebontják a házat. Most tanúja lehetett néhány telefonbeszélgetésnek is: „jaj, hívtam volna” mondják. Akkor miért nem hívtak?! Azt hittem, lesz egy hely. Gondoltam, ha nekünk kicsi, hát segíthetünk az autista gyerekeken: fejlesztésük egy alig száz négyzetméteres levegőtlen, sötét helyiségben történik. De visszatáncolnak a hatóságok...«Pedig kell egy hely... Egy stabil. Jó lenne egy kis éttermet is nyitni ott, szintén sérült emberek foglalkoztatásával... Valahogy olyan a világ közöttünk, mint a háborgó tenger: időnként adódik egy kis sziget, ahol megpihenhetünk. Ez a mi esetünkben a munka. Március 23-án lesz az új bemutatónk a Bárka Színházban, címe „Picasso: A világ teremtése”. Vannak támogatóink, a Nokia, a Vodafone, a Szerencsejáték, meg a Concorde. De jó is lenne az összes energiánkat csak a játékra fordítani... A tervem, valamikorra a jövőre az, hogy mi, a családom egy kertes házban éljünk. S ha valaki a társulatból megszorul, elveszti hozzátartozóit, akár velünk élhessen. (gündisch) A Rendszerváltó Fórum gyászfelvonulása Budapesten Két-háromszáz ember, vett részt, aként mindössze annyit mondott, „csak a Rendszerváltó Fórum kormányellenes megbicsaklott a keze”. Mint hozzátetgyászfelvonulásán szombaton Budate: méltatlannak érzi, hogy „igaztalan pesten. A kormány megszorító intézke- forradalmárok is szóhoz juthatnak” a dései miatt „megnyomorított emberek nemzet színpadán. Az esettől eltekintés a kiárusítás veszélyével fenyegetett -e, amelyet több résztvevő az MTI-nek magyar földi gyászolását hirdetően úgy kommentált, hogy „túl sokandezvény résztvevői a Vértanúk teréről akarnak vezetők lenni”, a rendezvény - mintegy száz rendőr kíséretében - rendbontás nélkül zajlott. A megmézbékésen vonultak a budavári Szent Julás meghívott szónokai a Kossuth György térre. Az ott felállított alkalmi térről már ismert arcok - éles hangon színpad előtt kisebb incidens történt, a bírálták a kormányt és a rendőrségre„Kossuth téri tüntetők” egyik ismert tetőit, valamint a köztársasági elnötagja, Ekrem Kemál György ököllel alkot. Gyurcsány Ferencet „hazaárulóbon ütötte egyik tüntető társát. Az MTI tömeggyilkosnak, Sólyom Lászlót tudósítójának kérdésére magyarázat- „gyáva elnöknek” nevezték. MTI