Vasárnapi Hírek, 2007. október-december (23. évfolyam, 40-52. szám)

2007-10-07 / 40. szám

A­­ egy: I ’ fr®0""" (»ym --------------­Brown elvetette a választásokat Mindent vagy semmit kockáztatott volna a brit kormányfő , N­em lesznek előrehozott válasz­tások­ Nagy-Britanniában - közölte szombaton a BBC-vel Gordon Brown brit miniszter­­elnök. Az őszi választásokról szóló - hivatalosan és egyér­telműen egyszer sem cáfolt­­ találgatások hetek óta uralták a brit lapok első oldalait és a brit belpolitikát. A spekulációkban még lehetséges választási dátumok is szerepeltek; ezek közül elemzők november 1- jét tartották a legvalószínűbbnek, de nem zárták november 8-át sem. Brown azonban a BBC televíziónak szombat este adott - részleteiben vasárnap műsorba kerülő - interjú­ban kijelentette: nem tervezi válasz­tások kiírását az idei évre, sőt 2008- ra sem. Egybehangzó szombati londoni sajtóértesülések szerint vasárnap kellett volna meghoznia végleges döntését Gordon Brown brit kor­mányfőnek arról, hogy kiírja-e még az idei évre az előrehozott választá­sokat. A Nagy-Britanniában honos politikai szokásjog alapján - jóllehet ezt semmilyen törvény nem írja elő - a népképviseleti testületek választá­sait mindig csütörtöki napokon tart­ják. A november 1-jei választások megrende­zéséhez viszont az lett volna szükséges, hogy Brown ezt legkésőbb kedden bejelentse, a választási törvény sze­rint ugyanis a kiírás és a voksolás napja között legalább 17 munkanap­nak el kell telnie. A sajtó és az elem­zők egészen a legutób­bi napokig biztosak voltak abban, hogy a kormányfő - akinek mandátuma egyébként 2010 tavaszáig szól - megkockáztatja az előrehozott választáso­kat, tekintve, hogy az elmúlt hetek minden közvélemény-kutatási eredménye az 1997 óta kormányzó brit Munkáspárt jelentős és tartósnak tűnő támoga­tottsági előnyét mutatta. Ez azonban éppen a döntő hétvége előtt meg­rendülni látszik: a legújabb felmé­rések egyöntetűen az eddigi nagy­arányú - nemegyszer kétszámjegyű - Labour-vezetés minimálisra csök­kenéséről, sőt teljes elolvadásáról tanúskodnak. Ennek fő tényezője az ellenzéki Konzervatív Párt e héten lezajlott éves kongresszusa, ahol rendkívül népszerűnek bizonyult, a választókat közvetlenül érintő adó­­könnyítési terveket jelentettek be. Brown a nyár elején vette át a miniszterelnöki posztot a tíz év után leköszönt Tony Blairtől, és az elő­rehozott választásoktól saját kor­mányfői mandátumának megerősí­tését remélte volna, természetesen győzelme esetén. Külföld. Békülékeny hangütés Brüsszellel Gyurcsány-interjú a Financial Timesban: megvédené a „magyar Mólt” Folytatás az 1. oldalról Ha a magyar hatóságok által jelenleg tervezett lépések vagy jogszabályok akadályokat gördítenek a Mól iránt érdeklődő más tagországbeli „gazda­sági tényezők” elé, akkor „arra kény­szerülök, hogy a most folyó bírósági eljárás végkifejletig történő folytatá­sát javasoljam a bizottságnak”, írta a brüsszeli tisztviselő. A szombati Financial Times, szerint a törvénytervezetet az energiaiparban „széles körben olyan kísérletnek tart­ják”, amely az osztrák OMV átvételi próbálkozásának megakadályozását szolgálja. A „Lex Mal” néven is emle­getett jogszabály nem kifejezetten a külföldi befektetőjelöltek ellen irányul, de a „stratégiai” fontosságú vállalatok védelmének jogával ruházza fel a ható­­ságokat-áll a lap ismertetésében. Gyur­csány Ferenc az újságnak azt mondta: ő nem ellenzi a külföldi cégek által vég­rehajtott felvásárlásokat, de az állami ellenőrzésű cégekkel és szuverén befek­tetési alapokkal kapcsolatban aggá­lyai vannak. Jóllehet a miniszterelnök nem nevezte meg az OMV-t ebben az összefüggésben, a cég legnagyobb részvényese az osztrák állam - írta a Financial Times. „A Molt azért pri­vatizáltuk, mert úgy gondoljuk, hogy a Molnak magánkézben kell lennie” - idézte Gyurcsányt a brit napilap. A cikk szerint a kormányfő védel­mébe vette Magyarország jogát néhány szektor - köztük az energiaipar - stra­tégiaiként történő meghatározásához. „Magyarország egyike a térség legnyi­tottabb gazdaságainak. Nagyon piaci irányultságú politikát folytatunk, de ostobának vagy bolondnak nem szabad lennünk” - mondta a miniszterelnök a Financial Times idézete szerint. Gyur­csány szerint jóllehet a Mal magáncég, ugyanakkor fontos magyar vállalat abban az értelemben, hogy a magyar vállalati kultúrát képviseli, és „nagyon érzékeny Magyarország érdekeire” - írta a londoni napilap. A Financial Times szerint a kormányfő óvatosan próbál manőverezni az EU-szabályok és a Mól védelmét célzó „népi követe­lések” között. Magyarországon csak­nem mindenki azt akarja, hogy a Mól magyar tulajdonban maradjon, és a magyarokat „különösen bosszantja” az ellenséges átvételi kísérlet „Bécs,­ az egykori birodalmi hatalom részé­ről” - áll a londoni napilap szombati cikkében. Hosszú cikkben foglalkozik a Neue Zürcher Zeitung szombati számának gazdasági rovatában az OMV-Mol ügy legújabb fejleményeivel, címében kiemelve: „Falak a magyar »straté­giai« cégek közül”. A tekintélyes sváj­ci lap véleménye szerint a magyar­osztrák viszony mindig is nehéznek számított, ezért amikor egy osztrák cég megkörnyékez egy magyar vál­lalatot, a k. u. k. birodalom egykori két felében messze nem csak száraz gazdasági ügyként kezelik azt. „A nemzeti büszkeség és a szuverenitás a tét, s ez hatványozottan igaz az energiaágazathoz tartozó cégek ese­tén, amelyeknek mindkét ország kor­mánya különleges fontosságot tulaj­donít” - írta a Neue Zürcher Zeitung, hozzáfűzve: nem csoda, hogy az OMV osztrák olaj- és gázipari cég versengé­se a Mol megszerzéséért hónapok óta heves érzelmeket vált ki. Az újság úgy látja, hogy az OMV múlt héten nyil­vánosságra hozott, számos feltételhez kötött vétel ajánlata vajmi kevéssé járult hozzá a kedélyek lecsillapításá­hoz. Nincs még egy téma, amely ilyen mértékben egyesíti a magyar politi­kusokat, mint az állítólagos osztrák fenyegetés - jegyzi meg az írás. Részletesen ismertetve a parlament elé került Lex Mol-j­avaslat legfonto­sabb elemeit, a lap arra a következte­tésre jut, hogy a törvény magas falakat emel a magyar „stratégiai” vállalatok közé, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy egy külföldi befektető ellenséges módon megszerezzen egy, a „közellátás biztonsága szempontjából” nagy jelen­tőséggel bíró vállalatot. A svájci lap nagyon is elképzelhető­nek tartja, hogy az Európai Bizottság előbb vagy utóbb a nemzeti védő­korlátok leépítésére fogja felszólíta­ni Budapestet. „Brüsszelben azonban tudvalévően lassan őrölnek a malom­kerekek, és mire sor kerülhet az EU közbelépésére, az OMV talán már régen el is fordult a Móltól” - írta. Ugyancsak a Lex Mól rendelkezéseit, illetve várható következményeit elemzi szombati írásában a Die Presse. Az osztrák konzervatív napilap aláhúzza, hogy a magyar kormány az illetékes EU-bizottság figyelmeztetésére ellené­re is keresztül kívánja vinni a törvény­­tervezetet a parlamenten. „Budapest láthatóan időre játszik. Elvégre az EU- eljárások rendszerint évekig elhúzód­nak” - véli az újság. ­Szili szónoklat nélkül emlékezett Ötpárti képviselet a szlovákiai kitelepítések évfordulóján Félezer helyi magyar ember és mint­egy száz, a II. világháború utáni kényszerű lakosságcsere során Magyarországra telepített család képviselőinek jelenlétében koszo­­rúzta meg szombaton a kitelepí­tők emlékére emelt kopjafát a közel negyven éve Pozsonyhoz csatolt magyar faluban. Pozsonypüspökin szombaton Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és az őt szigo­rúan magánjellegű látogatására elkí­sérő öt magyar parlamenti párt egy­­egy képviselője, a falu lakossága és a Magyar Koalíció Pártjának veze­tői. A magyar házelnök a Csemadok pozsonypüspöki alapszervezeté­től érkezett régebbi meghívásnak tett eleget. Hatvan évvel ezelőtt, a Benes-dekrétumok nyomán bekö­vetkezett kitelepítések során ebből a faluból 95 magyar családot telepítet­tek ki Magyarországra, 25 családot pedig csehországi kényszermunkára deportáltak. A közülük még élőket és leszármazottaikat a hatvanadik évforduló okán invitálta haza az egykori szülőfalu, Pozsonypüspöki és a szomszédos Szunyogdi lakossá­ga. A felvidéki falvakban ezekben a hetekben számos településen emlé­keznek meg a szomorú évfordulóról, a legtöbb helyen, a nemzeti gyász­nappal egybekötve, az aradi vérta­núk emléke előtt is tisztelegtek. Szili Katalin a magyar-szlo­vák viszonyban előállt fejlemények miatt­­ a fogadó ország hivata­los politikájának lehetséges fél­reértéseit, félremagyarázásait kerülendő - sem beszédet nem mondott, és Szlovákia területén a médiának sem nyilatkozott, jól­lehet látogatását a média igen nagy érdeklődése kísérte. Mindez azzal magyarázható, hogy miután a pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban erősítette meg a kollektív bűnösség elve alap­ján rendelkező, a magyarok tel­jes jogfosztását és kitelepítését is törvényesítő Benes-dekrétumokat. Szili lemondta a héten esedékes kassai és sároseperjesi látogatását, ahol szlovák kollégájával Pavol Paskával is találkozott volna, de erre nem került sor. Megérkezése után Szili Katalin részt vett a pozsonypüspöki Szent Miklós-templomban megtartott római-katolikus emlékmisén. Szili Katalin és az őt elkísérő parla­menti képviselők, Almássy Kornél, Ékes József, Geberle Erzsébet, Géczi József és Rubovszky György a pozsonypüspöki rendezvény záró­eseményén, a művelődési házban megtartott emlékesten is részt vet­tek. 2007. OKTÓBER 7. IJ­m -kommentár ■­­*TM-------------------------- --------------------------------------------------“ Hamlet a Downing Streeten Választani vagy nem választani, ez volt itt a hamleti kérdés, amiről az újsütetű brit kormányfőnek döntenie kellett. S amiről valójában nem is kellene döntenie, hiszen Gordon Brown az elődje, Tony Blair által meg­szerzett kormányzási mandátum jó felét örökölte meg a júniusi érváltás­kor, vagyis semmi sem kényszerítheti új választások kiírására. A ciklus lerövidítésére a toryk a nyáron tettek ugyan utalásokat, de maguk sem gondolták komolyan, hiszen a választások előrehozása kizárólag a minisz­terelnök joga. Hogyne, Brown elődei is gyakran éltek vele, ám rendre az ötödik évben, vagy azt alig megelőzően, s csakis azért, hátha az időzítés javít esélyeiken. Egyedül a Churchill helyébe lépő Eden sietett napokon belül kiírni az új választásokat az ötvenes években, de ő biztosra vehette, hogy csak növeli a túl csekélynek tartott alsóházi többségét és különben is a ciklus negyedik esztendejében járt a konzervatív kormányzás. Sok híve óvta Brownt a felesleges kockáztatástól, a szombati Guardianben egy publicista a talleyrandi mondást idézte neki: több mint bűn lenne­­ hiba. Mert a kormányfő igénye a „saját mandátumra” ugyan valószínűleg realizálható lenne, s a Munkáspárt megőrizhetné parlamenti többségét, de alighanem a 2005-ös 69 mandátumosnál kisebbet, így az egyéni önigazolás a párt visszaesésével, s ami meggondolandóbb: a fő vetélytárs megerősödésével járna. Nem szólva arról a ki nem zárható esélyről, hogy a toryk mégis képesek fordítani. A Labour köreiben még emlékeznek arra, hogy a hatvanas években Wilson is „rövidített”, ha korántsem ennyire, s ráfizetett, Heath meglepte. Erre akár a konzervatívok mai vezére, a tory Blairnek becézett Cameron is képes lehetett volna, az eheti pártkonferencia és ott mondott szónoklata hatására máris jócskán szűkült a különbség a két nagy párt között. Márpedig az egész hamleti dilemma azért kerülhetett elő, mert a nyár vége óta Brown nagyon népszerűnek tűnt és pártja is elhúzott a felmérésekben. De éppen az e heti félfordulat is jelzi, hogy tanácsos óva­tosan bánni a közvélemény-kutatásokkal: a válaszolók ugyanis annak tudatában felelnek, hogy nem most lesznek a választások. S ha mégis, akkor talán válaszuk is eltér a netán könnyelműen adott pártpreferen­ciától. Vajon a - politikailag megfoghatatlan és valójában kérészéletű - „saját mandátum” (kisebb többséggel) megérte volna dupla vagy semmit játszani, s az utóbbi esetben eljátszani azt a kormányfőséget, amelyre Brown oly sokáig volt kénytelen várni Blair árnyékában. Szombat estére kiderült: nem éri meg. A. J. Juscsenko gesztusokat tesz az ukrán ellenzéknek A konstruktív kormányzás és a „békés szerezte meg a parlamenti helyek egy­­együttélés” nevében Viktor Juscsenko harmadát. Véleménye szerint a parla­­ukrán elnök az ellenzéknek, a Viktor menti munka nem tud megkezdődni, Janukovics vezette Régiók Pártjának ha a Régiók Pártja képviselői vagy is adna miniszteri tárcákat, valamint a szocialisták bojkottálják azt, ezért parlamenti posztokat. Juscsenko erről szükséges a párbeszéd, a Le Figaro című párizsi napilap- V­ Juscsenko megvalósítható példá­ban szombaton megjelent interjúban C ként vetette fel, hogy a „narancsos beszélt. „Nem nagykoalícióról beszélek, hanem a három politika erő közti szükséges párbeszédről, ami zöld utat nyithatna a parlamenti munka meg­kezdéséhez” - tette hozzá az ukrán államfő. Az újság azon kérdésére, hogy Julia Timosenkót kinevezné-e kor­mányfőnek, Juscsenko azt válaszolta: „Igen, ez lehetséges, de csak a demok­ratikus többség és az ellenzék közötti megállapodást követően. Átláthatóság lesz a kormány és a parlament létreho­zásában. Az egyetlen Isten adta lehe­tőségünk az, hogy félretesszük a poli­tikai szeszélyeskedéseket”. Az ukrán elnök szerint a választás sajátos ered­ményt hozott azzal, hogy a „demokra­tikus koalíció, az európai választás” győzött, ugyanakkor a Régiók Pártja erők lépnek koalícióra, de a párbe­széd lehetővé tenné az ellenzéknek, először Ukrajna történelmében, hogy miniszteri tárcákkal, parlamen­ti posztokkal is rendelkezzen. Békés együttélést javaslok egy konstruktív rendszerben”. A múlt vasárnap rende­zett előrehozott parlamenti választá­sokon a központi választási bizottság adatai szerint a leginkább megerősö­dött Julija Timosenko Tömbje a vok­­sok 30,71 százalékát gyűjtötte be, míg a Viktor Juscsenko elnököt támogató, szintén a „narancsos erőkhöz” sorolt Mi Ukrajnánk - Népi Önvédelem (NU-NSZ) tömörülést a szavazók 14,15 százaléka támogatta, így a két pártnak együtt összesen 228 mandátu­­mos, csekély többsége lehet a 450 tagú legfelsőbb tanácsban. Musarraf marad(j­s)ú­ jabb öt é­vre megerősítették hiva­talában Pervez Musarraf pakisztáni államfőt a szombati elnökválasztás nem hivatalos eredményei szerint, de a legfelsőbb bíróság ellenzéki beadvá­nyok nyomán utólag még kizárhatja a politikust a jelöltek közül. Musarraf összesen 671 szavazatot kapott, leg­főbb ellenfelét, Vadzsihuddin Ahmad nyugalmazott bírót nyolcan támogat­ták, hatan érvénytelen voksot adtak le a parlament két házából és négy tartományi gyűlésből álló elektori testületben. A választásra jogosult 1170 képviselő közül 685-en voksol­tak, az ellenzéki pártok bojkottálták a szavazást. Navaz Sarif volt miniszterelnök pártja bejelentette, hogy nem fogad­ják el Musarraf győzelmét. A hiva­talos végeredményeket legkorábban október 17-én teszik közzé, miután a legfelsőbb bíróság megvizsgálja a Musarraf jelöltségének jogszerűsé­gét támadó ellenzéki petíciókat. Az ellenzék az alkotmányra hivatkoz­va azt állítja, hogy az elnök nem indulhatott volna a választáson, mert nem távozott a hadsereg éléről. A választási bizottság korainak tartot­ta, hogy arról nyilatkozzon, Musarraf diszkvalifikálása esetén megismét­­lik-e a szavazást, vagy automatiku­san a második helyezettet nyilvánítja nyertesnek. A jelenlegi államfő vér­­telen államcsínnyel került hatalomra 1999-ben, megbízatása november 15- én jár le. Merkel Mandelánál Nelson Mandela örökségének meg­­szívlelésére hívta fel a világot szom­baton a német kancellár, miután Johannesburgban találkozott a Dél­afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnökével. Angela Merkel „megindító pillanatnak” nevezte kézfogását a 89 éves Mandelával, aki a faji elkülö­nítés, az apartheid felszámolásának jelképévé vált az afrikai kontinensen. Kettejük 45 perces megbeszélésén az agg expolitikus a világbéke szükséges­ségét hangsúlyozta. Mindenekelőtt Afrika problémáira kell békés megoldásokat találni - idézte vendéglátója szavait a találkozó után a német kormányfő, hozzátéve: Mandela és társai példája azt igazolta, hogy az erőszakmentesség végső soron jobb módszer, mint az erő alkalmazása.

Next