Vasárnapi Hírek, 2007. október-december (23. évfolyam, 40-52. szám)
2007-10-07 / 40. szám
A egy: I ’ fr®0""" (»ym --------------Brown elvetette a választásokat Mindent vagy semmit kockáztatott volna a brit kormányfő , Nem lesznek előrehozott választások Nagy-Britanniában - közölte szombaton a BBC-vel Gordon Brown brit miniszterelnök. Az őszi választásokról szóló - hivatalosan és egyértelműen egyszer sem cáfolt találgatások hetek óta uralták a brit lapok első oldalait és a brit belpolitikát. A spekulációkban még lehetséges választási dátumok is szerepeltek; ezek közül elemzők november 1- jét tartották a legvalószínűbbnek, de nem zárták november 8-át sem. Brown azonban a BBC televíziónak szombat este adott - részleteiben vasárnap műsorba kerülő - interjúban kijelentette: nem tervezi választások kiírását az idei évre, sőt 2008- ra sem. Egybehangzó szombati londoni sajtóértesülések szerint vasárnap kellett volna meghoznia végleges döntését Gordon Brown brit kormányfőnek arról, hogy kiírja-e még az idei évre az előrehozott választásokat. A Nagy-Britanniában honos politikai szokásjog alapján - jóllehet ezt semmilyen törvény nem írja elő - a népképviseleti testületek választásait mindig csütörtöki napokon tartják. A november 1-jei választások megrendezéséhez viszont az lett volna szükséges, hogy Brown ezt legkésőbb kedden bejelentse, a választási törvény szerint ugyanis a kiírás és a voksolás napja között legalább 17 munkanapnak el kell telnie. A sajtó és az elemzők egészen a legutóbbi napokig biztosak voltak abban, hogy a kormányfő - akinek mandátuma egyébként 2010 tavaszáig szól - megkockáztatja az előrehozott választásokat, tekintve, hogy az elmúlt hetek minden közvélemény-kutatási eredménye az 1997 óta kormányzó brit Munkáspárt jelentős és tartósnak tűnő támogatottsági előnyét mutatta. Ez azonban éppen a döntő hétvége előtt megrendülni látszik: a legújabb felmérések egyöntetűen az eddigi nagyarányú - nemegyszer kétszámjegyű - Labour-vezetés minimálisra csökkenéséről, sőt teljes elolvadásáról tanúskodnak. Ennek fő tényezője az ellenzéki Konzervatív Párt e héten lezajlott éves kongresszusa, ahol rendkívül népszerűnek bizonyult, a választókat közvetlenül érintő adókönnyítési terveket jelentettek be. Brown a nyár elején vette át a miniszterelnöki posztot a tíz év után leköszönt Tony Blairtől, és az előrehozott választásoktól saját kormányfői mandátumának megerősítését remélte volna, természetesen győzelme esetén. Külföld. Békülékeny hangütés Brüsszellel Gyurcsány-interjú a Financial Timesban: megvédené a „magyar Mólt” Folytatás az 1. oldalról Ha a magyar hatóságok által jelenleg tervezett lépések vagy jogszabályok akadályokat gördítenek a Mól iránt érdeklődő más tagországbeli „gazdasági tényezők” elé, akkor „arra kényszerülök, hogy a most folyó bírósági eljárás végkifejletig történő folytatását javasoljam a bizottságnak”, írta a brüsszeli tisztviselő. A szombati Financial Times, szerint a törvénytervezetet az energiaiparban „széles körben olyan kísérletnek tartják”, amely az osztrák OMV átvételi próbálkozásának megakadályozását szolgálja. A „Lex Mal” néven is emlegetett jogszabály nem kifejezetten a külföldi befektetőjelöltek ellen irányul, de a „stratégiai” fontosságú vállalatok védelmének jogával ruházza fel a hatóságokat-áll a lap ismertetésében. Gyurcsány Ferenc az újságnak azt mondta: ő nem ellenzi a külföldi cégek által végrehajtott felvásárlásokat, de az állami ellenőrzésű cégekkel és szuverén befektetési alapokkal kapcsolatban aggályai vannak. Jóllehet a miniszterelnök nem nevezte meg az OMV-t ebben az összefüggésben, a cég legnagyobb részvényese az osztrák állam - írta a Financial Times. „A Molt azért privatizáltuk, mert úgy gondoljuk, hogy a Molnak magánkézben kell lennie” - idézte Gyurcsányt a brit napilap. A cikk szerint a kormányfő védelmébe vette Magyarország jogát néhány szektor - köztük az energiaipar - stratégiaiként történő meghatározásához. „Magyarország egyike a térség legnyitottabb gazdaságainak. Nagyon piaci irányultságú politikát folytatunk, de ostobának vagy bolondnak nem szabad lennünk” - mondta a miniszterelnök a Financial Times idézete szerint. Gyurcsány szerint jóllehet a Mal magáncég, ugyanakkor fontos magyar vállalat abban az értelemben, hogy a magyar vállalati kultúrát képviseli, és „nagyon érzékeny Magyarország érdekeire” - írta a londoni napilap. A Financial Times szerint a kormányfő óvatosan próbál manőverezni az EU-szabályok és a Mól védelmét célzó „népi követelések” között. Magyarországon csaknem mindenki azt akarja, hogy a Mól magyar tulajdonban maradjon, és a magyarokat „különösen bosszantja” az ellenséges átvételi kísérlet „Bécs, az egykori birodalmi hatalom részéről” - áll a londoni napilap szombati cikkében. Hosszú cikkben foglalkozik a Neue Zürcher Zeitung szombati számának gazdasági rovatában az OMV-Mol ügy legújabb fejleményeivel, címében kiemelve: „Falak a magyar »stratégiai« cégek közül”. A tekintélyes svájci lap véleménye szerint a magyarosztrák viszony mindig is nehéznek számított, ezért amikor egy osztrák cég megkörnyékez egy magyar vállalatot, a k. u. k. birodalom egykori két felében messze nem csak száraz gazdasági ügyként kezelik azt. „A nemzeti büszkeség és a szuverenitás a tét, s ez hatványozottan igaz az energiaágazathoz tartozó cégek esetén, amelyeknek mindkét ország kormánya különleges fontosságot tulajdonít” - írta a Neue Zürcher Zeitung, hozzáfűzve: nem csoda, hogy az OMV osztrák olaj- és gázipari cég versengése a Mol megszerzéséért hónapok óta heves érzelmeket vált ki. Az újság úgy látja, hogy az OMV múlt héten nyilvánosságra hozott, számos feltételhez kötött vétel ajánlata vajmi kevéssé járult hozzá a kedélyek lecsillapításához. Nincs még egy téma, amely ilyen mértékben egyesíti a magyar politikusokat, mint az állítólagos osztrák fenyegetés - jegyzi meg az írás. Részletesen ismertetve a parlament elé került Lex Mol-javaslat legfontosabb elemeit, a lap arra a következtetésre jut, hogy a törvény magas falakat emel a magyar „stratégiai” vállalatok közé, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy egy külföldi befektető ellenséges módon megszerezzen egy, a „közellátás biztonsága szempontjából” nagy jelentőséggel bíró vállalatot. A svájci lap nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Bizottság előbb vagy utóbb a nemzeti védőkorlátok leépítésére fogja felszólítani Budapestet. „Brüsszelben azonban tudvalévően lassan őrölnek a malomkerekek, és mire sor kerülhet az EU közbelépésére, az OMV talán már régen el is fordult a Móltól” - írta. Ugyancsak a Lex Mól rendelkezéseit, illetve várható következményeit elemzi szombati írásában a Die Presse. Az osztrák konzervatív napilap aláhúzza, hogy a magyar kormány az illetékes EU-bizottság figyelmeztetésére ellenére is keresztül kívánja vinni a törvénytervezetet a parlamenten. „Budapest láthatóan időre játszik. Elvégre az EU- eljárások rendszerint évekig elhúzódnak” - véli az újság. Szili szónoklat nélkül emlékezett Ötpárti képviselet a szlovákiai kitelepítések évfordulóján Félezer helyi magyar ember és mintegy száz, a II. világháború utáni kényszerű lakosságcsere során Magyarországra telepített család képviselőinek jelenlétében koszorúzta meg szombaton a kitelepítők emlékére emelt kopjafát a közel negyven éve Pozsonyhoz csatolt magyar faluban. Pozsonypüspökin szombaton Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és az őt szigorúan magánjellegű látogatására elkísérő öt magyar parlamenti párt egyegy képviselője, a falu lakossága és a Magyar Koalíció Pártjának vezetői. A magyar házelnök a Csemadok pozsonypüspöki alapszervezetétől érkezett régebbi meghívásnak tett eleget. Hatvan évvel ezelőtt, a Benes-dekrétumok nyomán bekövetkezett kitelepítések során ebből a faluból 95 magyar családot telepítettek ki Magyarországra, 25 családot pedig csehországi kényszermunkára deportáltak. A közülük még élőket és leszármazottaikat a hatvanadik évforduló okán invitálta haza az egykori szülőfalu, Pozsonypüspöki és a szomszédos Szunyogdi lakossága. A felvidéki falvakban ezekben a hetekben számos településen emlékeznek meg a szomorú évfordulóról, a legtöbb helyen, a nemzeti gyásznappal egybekötve, az aradi vértanúk emléke előtt is tisztelegtek. Szili Katalin a magyar-szlovák viszonyban előállt fejlemények miatt a fogadó ország hivatalos politikájának lehetséges félreértéseit, félremagyarázásait kerülendő - sem beszédet nem mondott, és Szlovákia területén a médiának sem nyilatkozott, jóllehet látogatását a média igen nagy érdeklődése kísérte. Mindez azzal magyarázható, hogy miután a pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban erősítette meg a kollektív bűnösség elve alapján rendelkező, a magyarok teljes jogfosztását és kitelepítését is törvényesítő Benes-dekrétumokat. Szili lemondta a héten esedékes kassai és sároseperjesi látogatását, ahol szlovák kollégájával Pavol Paskával is találkozott volna, de erre nem került sor. Megérkezése után Szili Katalin részt vett a pozsonypüspöki Szent Miklós-templomban megtartott római-katolikus emlékmisén. Szili Katalin és az őt elkísérő parlamenti képviselők, Almássy Kornél, Ékes József, Geberle Erzsébet, Géczi József és Rubovszky György a pozsonypüspöki rendezvény záróeseményén, a művelődési házban megtartott emlékesten is részt vettek. 2007. OKTÓBER 7. IJm -kommentár ■*TM-------------------------- --------------------------------------------------“ Hamlet a Downing Streeten Választani vagy nem választani, ez volt itt a hamleti kérdés, amiről az újsütetű brit kormányfőnek döntenie kellett. S amiről valójában nem is kellene döntenie, hiszen Gordon Brown az elődje, Tony Blair által megszerzett kormányzási mandátum jó felét örökölte meg a júniusi érváltáskor, vagyis semmi sem kényszerítheti új választások kiírására. A ciklus lerövidítésére a toryk a nyáron tettek ugyan utalásokat, de maguk sem gondolták komolyan, hiszen a választások előrehozása kizárólag a miniszterelnök joga. Hogyne, Brown elődei is gyakran éltek vele, ám rendre az ötödik évben, vagy azt alig megelőzően, s csakis azért, hátha az időzítés javít esélyeiken. Egyedül a Churchill helyébe lépő Eden sietett napokon belül kiírni az új választásokat az ötvenes években, de ő biztosra vehette, hogy csak növeli a túl csekélynek tartott alsóházi többségét és különben is a ciklus negyedik esztendejében járt a konzervatív kormányzás. Sok híve óvta Brownt a felesleges kockáztatástól, a szombati Guardianben egy publicista a talleyrandi mondást idézte neki: több mint bűn lenne hiba. Mert a kormányfő igénye a „saját mandátumra” ugyan valószínűleg realizálható lenne, s a Munkáspárt megőrizhetné parlamenti többségét, de alighanem a 2005-ös 69 mandátumosnál kisebbet, így az egyéni önigazolás a párt visszaesésével, s ami meggondolandóbb: a fő vetélytárs megerősödésével járna. Nem szólva arról a ki nem zárható esélyről, hogy a toryk mégis képesek fordítani. A Labour köreiben még emlékeznek arra, hogy a hatvanas években Wilson is „rövidített”, ha korántsem ennyire, s ráfizetett, Heath meglepte. Erre akár a konzervatívok mai vezére, a tory Blairnek becézett Cameron is képes lehetett volna, az eheti pártkonferencia és ott mondott szónoklata hatására máris jócskán szűkült a különbség a két nagy párt között. Márpedig az egész hamleti dilemma azért kerülhetett elő, mert a nyár vége óta Brown nagyon népszerűnek tűnt és pártja is elhúzott a felmérésekben. De éppen az e heti félfordulat is jelzi, hogy tanácsos óvatosan bánni a közvélemény-kutatásokkal: a válaszolók ugyanis annak tudatában felelnek, hogy nem most lesznek a választások. S ha mégis, akkor talán válaszuk is eltér a netán könnyelműen adott pártpreferenciától. Vajon a - politikailag megfoghatatlan és valójában kérészéletű - „saját mandátum” (kisebb többséggel) megérte volna dupla vagy semmit játszani, s az utóbbi esetben eljátszani azt a kormányfőséget, amelyre Brown oly sokáig volt kénytelen várni Blair árnyékában. Szombat estére kiderült: nem éri meg. A. J. Juscsenko gesztusokat tesz az ukrán ellenzéknek A konstruktív kormányzás és a „békés szerezte meg a parlamenti helyek egyegyüttélés” nevében Viktor Juscsenko harmadát. Véleménye szerint a parlaukrán elnök az ellenzéknek, a Viktor menti munka nem tud megkezdődni, Janukovics vezette Régiók Pártjának ha a Régiók Pártja képviselői vagy is adna miniszteri tárcákat, valamint a szocialisták bojkottálják azt, ezért parlamenti posztokat. Juscsenko erről szükséges a párbeszéd, a Le Figaro című párizsi napilap- V Juscsenko megvalósítható példában szombaton megjelent interjúban C ként vetette fel, hogy a „narancsos beszélt. „Nem nagykoalícióról beszélek, hanem a három politika erő közti szükséges párbeszédről, ami zöld utat nyithatna a parlamenti munka megkezdéséhez” - tette hozzá az ukrán államfő. Az újság azon kérdésére, hogy Julia Timosenkót kinevezné-e kormányfőnek, Juscsenko azt válaszolta: „Igen, ez lehetséges, de csak a demokratikus többség és az ellenzék közötti megállapodást követően. Átláthatóság lesz a kormány és a parlament létrehozásában. Az egyetlen Isten adta lehetőségünk az, hogy félretesszük a politikai szeszélyeskedéseket”. Az ukrán elnök szerint a választás sajátos eredményt hozott azzal, hogy a „demokratikus koalíció, az európai választás” győzött, ugyanakkor a Régiók Pártja erők lépnek koalícióra, de a párbeszéd lehetővé tenné az ellenzéknek, először Ukrajna történelmében, hogy miniszteri tárcákkal, parlamenti posztokkal is rendelkezzen. Békés együttélést javaslok egy konstruktív rendszerben”. A múlt vasárnap rendezett előrehozott parlamenti választásokon a központi választási bizottság adatai szerint a leginkább megerősödött Julija Timosenko Tömbje a voksok 30,71 százalékát gyűjtötte be, míg a Viktor Juscsenko elnököt támogató, szintén a „narancsos erőkhöz” sorolt Mi Ukrajnánk - Népi Önvédelem (NU-NSZ) tömörülést a szavazók 14,15 százaléka támogatta, így a két pártnak együtt összesen 228 mandátumos, csekély többsége lehet a 450 tagú legfelsőbb tanácsban. Musarraf marad(js)ú jabb öt évre megerősítették hivatalában Pervez Musarraf pakisztáni államfőt a szombati elnökválasztás nem hivatalos eredményei szerint, de a legfelsőbb bíróság ellenzéki beadványok nyomán utólag még kizárhatja a politikust a jelöltek közül. Musarraf összesen 671 szavazatot kapott, legfőbb ellenfelét, Vadzsihuddin Ahmad nyugalmazott bírót nyolcan támogatták, hatan érvénytelen voksot adtak le a parlament két házából és négy tartományi gyűlésből álló elektori testületben. A választásra jogosult 1170 képviselő közül 685-en voksoltak, az ellenzéki pártok bojkottálták a szavazást. Navaz Sarif volt miniszterelnök pártja bejelentette, hogy nem fogadják el Musarraf győzelmét. A hivatalos végeredményeket legkorábban október 17-én teszik közzé, miután a legfelsőbb bíróság megvizsgálja a Musarraf jelöltségének jogszerűségét támadó ellenzéki petíciókat. Az ellenzék az alkotmányra hivatkozva azt állítja, hogy az elnök nem indulhatott volna a választáson, mert nem távozott a hadsereg éléről. A választási bizottság korainak tartotta, hogy arról nyilatkozzon, Musarraf diszkvalifikálása esetén megismétlik-e a szavazást, vagy automatikusan a második helyezettet nyilvánítja nyertesnek. A jelenlegi államfő vértelen államcsínnyel került hatalomra 1999-ben, megbízatása november 15- én jár le. Merkel Mandelánál Nelson Mandela örökségének megszívlelésére hívta fel a világot szombaton a német kancellár, miután Johannesburgban találkozott a Délafrikai Köztársaság első fekete bőrű elnökével. Angela Merkel „megindító pillanatnak” nevezte kézfogását a 89 éves Mandelával, aki a faji elkülönítés, az apartheid felszámolásának jelképévé vált az afrikai kontinensen. Kettejük 45 perces megbeszélésén az agg expolitikus a világbéke szükségességét hangsúlyozta. Mindenekelőtt Afrika problémáira kell békés megoldásokat találni - idézte vendéglátója szavait a találkozó után a német kormányfő, hozzátéve: Mandela és társai példája azt igazolta, hogy az erőszakmentesség végső soron jobb módszer, mint az erő alkalmazása.