Vasárnapi Hírek, 2010. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

2010-01-03 / 1. szám

gl*. Külföld Merkelt bírálja a bajor testvérpárt Alkancellári posztot követel magának a CSU is Berlini MTI-jelentés szerint Angela Merkel kancellár elleni támadással indította az új esz­tendőt Németországban a kiseb­bik koalíciós partner, a CSU. A bajor Keresztényszociális Unió parlamenti frakciójának vezetője egy szombati interjúban határo­zottabb vezetésre szólította fel a kancellárt, aki egyben a nagyob­bik konzervatív párt, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke is. A kisebbik uniós párt egyben azzal a követeléssel is előállt, hogy a másik koalíciós partnerhez, a liberális Szabad Demokrata Párthoz (FDP) hasonlóan a CSU is alkancellári tisztséghez jusson. A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva Hans-Peter Friedrich, a CSU Bundestag-beli frakciójának vezetője annak a nézet­nek adott hangot, hogy a kancellár nem elég határozottan kormányoz. A bajor politikus szerint az eddiginél erőteljesebb irányításra lenne szük­ség. Friedrich nem hagyott kétséget afelől, hogy ez alatt a CSU köve­teléseinek teljesítését érti, különös tekintettel az adócsökkentésekre. Bár a párt által sürgetett határo­zottabb vezetéssel kapcsolatban az interjú kevés konkrétumot tartalmazott, megfigyelők­nek mégis feltűnt a táma­dás élessége, illetve annak időzítése. A megfigyelők szerint a CSU mindezzel jelezni kívánta, hogy tavaly novemb­erben hivatalba lépett, három pártból álló koalícióban az eddiginél nagyobb beleszólásra törek­szik. A bajor keresztényszo­­ciálisok pártjának amúgy sem felhőtlen a viszonya a szabad demokratákkal, és­­az elmúlt hetekben több jel is utalt arra: a kisebbik konzervatív párt sérelmez­te, hogy a második Merkel­­kormány politikáját minde­nekelőtt a CDU és az FDP alakítja. Mindezt alátámasz­totta annak az igénynek a bejelentése is, hogy az FDP-hez hasonlóan a CSU is alkancellári tisztséghez kíván jutni. Merkel kancellárnak - akárcsak a korábbi nagykoalíciós kormányban - egy helyettese van, mégpedig Guido Westerwelle kül­ügyminiszter, a liberális párt elnöke. A CSU ennek kapcsán egy szombati állásfoglalásban azt hangoztatta: a koalíció három különböző pártból áll, ezért a keresztényszociálisokat is alkancellári poszt illeti meg. A párt megnevezte jelöltjét is Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter személyében. Angela Merkel Al-Kaida-szálak Dániába, Detroitba Jemen üdvözli a Brown javasolta antiterror konferenciát Folytatás az 1. oldalról A dániai támadónak agresszív szán­dékai voltak, egy­ kés és egy balta volt nála. Őrizetbe vették, később pedig vádat emeltek ellene kettős gyilkossági kísérlet miatt. (A férfi ugyanis nem csak a karikaturistát akarta megölni, de rátámadt a kiér­kező rendőrök egyikére is. Ekkor a rendőrök rálőttek, s egyik kezén, illetve egyik lábán megsebesítették, de nincs életveszélyben.) A dán hírszerzés adatai szerint a 28 éves férfi kapcsolatban áll egy Szo­máliai szélsőséges iszlamista szerve­zettel, az al-Shebabbal és az Oszama bin Laden vezette nemzetközi ter­rorhálózat kelet-afrikai szárnyának vezetői köreivel. Az al-Shebab szóvi­vője szombaton egy mogadishui saj­tóértekezleten méltatta is a támadót. „Üdvözöljük ezt az akciót, melynek során egy Szomáliai muzulmán fiú rátámadt a Mohamed prófétát meg­sértő ördögre” - mondta. A rendőrségi közlés előtt nem sok­kal médiajelentések számoltak be arról, hogy a négy éve a dán sajtó­ban megjelent 12 karikatúra egyik alkotójának, Kurt Westergaardnak az otthonába próbált meg behatolni egy férfi. Westergaard egyébként a Jyllands-Posten dán napilap interne­tes honlapján szombaton azt mondta: a támadó egészen közel járt ahhoz, hogy sikerüljön tette. A bejárati ajtó üvegtábláját betörő, s így a házba bejutó Szomáliai férfi - aki csak törte a dán nyelvet - a „bosszú” és a „vér” szavakat kiabálta, s Westergaard csak annak köszönheti életét, hogy idejében beszaladt a lakásban kiala­kított, a betörőktől védő „pánikszo­bába”, s hívta a rendőrséget. De a férfi még oda is megpróbált utána­menni, az ajtót feszegetve. A karikatúrasorozat a muzulmán világ féktelen dühét váltotta ki, és az elmúlt években a rajzok szerzőit többször is halálosan megfenyeget­ték. A jelenleg 74 éves Westergaard készítette a muzulmánok körében a legnagyobb megbotránkozást kivál­tó, Mohamedet egy pokolgép gyúj­tózsinórját rejtő turbánnal ábrázoló rajzot. 2006-ban két embert tartóz­tattak le, mert a karikaturista meg­gyilkolására készültek. Nemzetközi konferenciát hívott össze január végére Jemen ügyében Gordon Brown brit kormányfő, aki szerint a jemeni „radikalizálódás” az egész világot fenyegeti. Londoni MTI- tudósítás szerint a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal pénteki beje­lentésének megfelelően az értekezle­tet a január 28-ára korábban meg­hirdetett londoni Afganisztán-kon­­ferenciával párhuzamosan tartanák, tekintettel arra, hogy a két témakör „kapcsolódik egymáshoz”. Brown pénteken - még a Jemen-konferencia tervéről szóló bejelentés előtt - köz­zétett újévi üzenetében leszögezte: véleménye szerint térségi és globális fenyegetést jelent most már Jemen is, amely „a terrorizmus tenyészhelyé­­vé és potenciális menedékévé vált”. A nemzetközi Jemen-konferencián azt vitatnák meg, hogy miként lehet szembeszállni a Jemenben folyó „radikalizálódással”. Az értekezlet céljai között szerepel annak megha­tározása, hogy a jemeni kormánynak milyen terrorellenes intézkedéseket kell hoznia, és ehhez milyen össze­hangolt nemzetközi segítségre van szüksége. A Downing Street szerint a Jemen-konferencia tervét a Fehér Ház és az EU támogatja, és London igyekszik elérni Szaúd-Arábia, vala­mint a Perzsa-öböl menti államok támogatását is. Brown a londoni miniszterelnöki hivatal honlapján megjelent írásá­ban hangsúlyozta: az Afganisztánból mára „jórészt eltávolított” al-Kaida terrorhálózat hívei most Jemen - valamint a Szahel-övezet és Szomália - kormányzati ellenőrzés nélküli, vagy­ alig ellenőrzött vidékein fokoz­zák tevékenységüket. A jemeni kormány üdvözli a janu­árra tervezett nemzetközi Jemen-kon­ferencia ötletét - közölte szombaton egy kormányzati szóvivő. A konferen­cia fokozhatja a Jemennek nyújtott nemzetközi támogatást a fejlesztések fellendítése, illetve a munkanélküli­ség és a szegénység visszaszorítása érdekében, ami a leghatékonyabb módja a szélsőségesség elleni küzde­lemnek - idézte a szóvivőt a Saba jemeni hírügynökség. A jemeni kül­ügyminiszter hangsúlyozta szomba­ton, hogy a kormány meg fogja akadá­lyozni külföldi „harcosok” beszivár­gását az országba. Abu Bakr al-Kurbi elmondta: megdöbbentette a Szomáliai iszlamista felkelők kijelentése, amely szerint „harcosokat” küldenének Jemenbe. Az al-Shebab szervezet pén­teken felszólította híveit, hogy „kelje­nek át a tengeren” és csatlakozzanak a Jemenben zajló harcokhoz. Karzai kudarca kormánytagjaival Az afgán parlament heves ellen­állásába ütközött a második elnöki mandátumát kezdő Hamid Karzai elnök szombaton, a tör­vényhozás ugyanis elutasította az államfő által javasolt minisz­terjelöltek hetven százalékát. A parlament a 24 jelölt közül 17- nek a kinevezését vetette el titkos szavazáson. Ez súlyos kudarc az államfő számára. A miniszteri jelölések elfogadása vagy elutasítása azon kevés területek egyike, ahol a kabuli törvényhozás valódi hatalommal bír a végrehajtó hatalmi ág felett. A jelöltek támo­gatásáról olyan időszakban döntött a testület, amikor Afganisztánban drámai mértékben terjed az erőszak és a korrupció. Az elutasított jelöltek között volt Karzai két szoros szövetségese, vala­mint az energiaipari miniszternek jelölt Iszmail Hán korábbi befolyásos hadúr is, aki egykoron a megszálló szovjet csapatokkal, később pedig a vallási fanatikus muzulmán tálibok - 2001 végén megdöntött - rend­szerével szembeni gerillaháborúban szerzett magának nevet a nyugati Herát tartományban. Jóllehet több más jelölttel együtt Hán az előző kormánynak is tagja volt, újbóli jelö­lését sokan vitatták; az elnök bírálói szerint Hán jelölése rávilágít arra, hogy Karzai milyen mértékben ki van szolgáltatva a „kiskirályoknak”. A parlament elutasította az igazság­ügyi, a kereskedelmi, gazdasági, köz­egészségügyi és távközlési tárca élére javasolt személyeket is. Karzai nem jelölt senkit a befolyásos külügymi­niszteri tisztségre, amire magyaráza­tot sem adott. Az államfő a parlamenti szavazás után új jelöléseket akar előterjesz­teni, ennek időpontja azonban még nem ismert. HI -KOMMENTÁR Nemzetpolitizálás Vihart kavart a minap a Fidesz választmányi elnökének és közvélekedés szerint második emberének ama véleménye, hogy a külügyminisztérium alkalmatlan a nemzeti érdek képviseletére. Visszakeresvén az interneten e kijelentéseit, hamar beleütköztem Kövér megannyi hasonló okfejtésébe, amelyeket ezek szerint rendszeresen ismételget különböző megnyilatko­zásaiban. Gond és főleg kockázat nélkül. Ugyanis az ő és pártja „nemzet­politikai” követelményeinek más pártok és politikusok eleve képtelenek megfelelni, vagyis bármikor számon is kérheti rajtuk. Ez a „nemzetpolitika” manapság olyan politikai bunkóvá vált, mint a hajdani rendszerben a „forradalmiság” megkövetelése: mindig jól hangzott és soha senki nem tudta érdemben meghatározni, mit is jelent valójában. Merthogy kinek ezt, kinek azt. Kövér és pártja esetében ez persze nem nehéz: az, aminek a Fidesz - természetesen adott pillanatban - éppen elképzeli. Ha teszem azt kormányzása idején meg kell nyugtat­nia a Velencei Bizottságot, akkor nem is kell a kettős állampolgárság, amely viszont tüstént jól forgatható fegyverré válik a baloldal ellenében (Kövér pedig nyilván szívesen feledné, miként szidta első indulatában a népszavazási ötletért annak kiagyalóját). S mivel a Fidesz a határon túlra is exportálta a maga belpolitikai árokásását, érthetően defenzívába szeretne szorítani - legalább retorikailag - mindenkit, aki nem a határon túli magyarok megosztásában látja a kisebbségi problémák megoldásának nyitját. Ráadásul egy külügyminisztérium képtelen megfelelni a szólamokkal való politizálásnak. Válaszolván Kövérnek, Balázs a szombati Népszava­­interjújában ki is fakadt: „mást se teszek, mióta külügyminiszter lettem, mint a magyar nemzeti érdeket képviselem”. Mármint ahogyan azt ő és kormánya felfogja. Egész életét a diplomáciában töltve, a külügymi­niszternek esze ágában sincs kövéri stílusban felelni, s a nemzeti érdek elleni politizálással vádolni az ellenzéket, csak azért, mert azt másként érvényesítené. Ha valóban a Fidesz alakít majd kormányt és állít kül­ügyminisztert, akkor megpróbálhatja érvényesíteni a maga elképzeléseit,­­ ■ tehát a saját nemzetpolitikai felfogását, s ezt lehet bírálni, helyeselni, de jogosságát kétségbevonni aligha. Hogyne, jó lenne valamiféle nemzetpoli­tikai konszenzusra jutni a magyar pártok között, de erre vajmi kevés esély van addig, amíg azt Kövér módjára képzeli el a Fidesz: nemzetpolitikája csakis és kizárólag neki lehet, ha ellenzékben van, ha kormányon. Viszont, ha esetleg valóban hatalomra kerül, akkor már a retorika és a politikai ellenfelek kárhoztatása nem lesz elég, Fico és a többiek nagyon is képesek hasonló lózungokkal válaszolni. S mondjuk visszakérdezni, mégis, hogy tetszenek érteni azt a kárpát-medencei vezető szerepet, mármint mi felet­tünk?! Balázs esetleges utódja pedig majd ugyanígy szabadkozhat, hogy más sem tesz, mint próbálja érvényesíteni a nemzeti érdeket. Ami csak akkor sikerül, ha azt mások, elsősorban a szomszédaink hagyják is. AJ. 2010. JANUÁR 3. Teheráni „ultimátum” Ultimátumot intézett a nemzetközi közösséghez a perzsa állam külügy­minisztere: mint szombaton közölte, Irán maga fog előállítani nukleáris fűtőanyagot, ha nem sikerül janu­ár végéig megállapodni a Nyugattal ebben az ügyben. A nyugati országoknak el kell dönteni, hajlandóak-e eladni Teheránnak vagy gyengén dúsított urániumért elcserélni a fűtőanyagot - jelentette ki Manusehr Mottaki az állami televízióban, hozzátéve, hogy ezt „ultimátumnak” tekinthetik. „Egy hónapjuk van, hogy döntsenek, máskülönben Teherán maga fogja a szükséges szintre, 20 százalékosra dúsítani uránkészletét” - közölte. A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) novemberben aján­lotta fel Iránnak, hogy szállítsa át Oroszországba 3,5 százalékos dúsítá­­sú uránkészlete közel 70 százalékát, amelyet ott 20 százalékosra dúsíta­nának, majd Franciaországban nuk­leáris fűtőelemekké alakítanának át, végül - csaknem egy év elteltével - visszaszállítanák Iránba, ahol egy kutatási célú atomreaktor működ­tetésére használhatnák. Teherán a 2009 végére kitűzött határidőig nem fogadta el az ajánlatot, hanem helyette azt javasolta, hogy a Nyugat adjon el neki fűtőanyagot vagy iráni területen bonyolítsák le az uráncse­rét. Toryknál is jelszó a „változás” „így nem mehet tovább” - ezzel a mottóval indította útjára a brit Konzervatív Párt választási kampá­nyát szombaton David Cameron, a toryk vezére és miniszterelnök-jelölt­je, aki szerint az 1997 óta kormányzó Munkáspárt ígéretei „porrá omlot­tak”. Londoni MTI-tudósítás szerint Oxfordban tartott kampányindító beszédében Cameron felelőtlen gazda­ságpolitikával és „régi vágású, balos, osztályharcos aspirációkkal” vádolta a Labour-kormányt, kijelentve, hogy ez nem folytatható. Nem folytatható az a régi stílusú politika sem, „amely egyesítés helyett megosztja az orszá­got” - tette hozzá. A konzervatív veze­tő azt javasolta a választóknak, hogy legyen 2010 „a változás éve”, mert szavai szerint „egyvalami teljesen biztos: ez így nem mehet tovább”. A brit gazdaság valóban az utóbbi fél évszázad legmélyebb recesszióját élte át az elmúlt másfél évben. Az idei harmadik volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit gazdaság összteljesít­ménye. Ilyen hosszú recesszióra még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a­ brit statisztikai hiva­tal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások köz­lését. Nagy-Britanniában tavasszal vagy kora nyáron esedékes a par­lamenti választás; ennek időpontját még nem tűzték ki. Phenjan kiegyezést keres Mintegy százezer ember gyűlt össze szombaton Észak-Korea fővárosá­ban, hogy támogatásáról biztosítsa az ország kommunista vezetésének az új évre meghirdetett politiká­ját. A sztálinista phenjani kormány - előző nap közölt felhívásában - a könnyűipar és a mezőgazdaság fej­lesztését tűzte ki célként az életszín­vonal emelése érdekében, valamint kifejezte azon óhaját, hogy vesse­nek véget Phenjan és az Egyesült Államok ellenséges viszonyának, és javítsák Észak- és Dél-Korea kap­csolatait. Egy magas rangú tisztségviselő beszédében megjegyezte: 2012-re - a kommunista észak-koreai állam megalapítója, Kim Ir Szén szüle­tésének századik évfordulójára - „virágzó” szocialista országot akar­nak felépíteni. Kim Ir Szén egyben a mostani észak-koreai vezető, Kim Dzsong Il apja volt.

Next