Vasárnapi Hírek, 2010. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

2010-07-04 / 27. szám

MTV: a bizonytalanság az új Krausz Viktória Az állami médiumokba való erős beavatkozásnak értékelik MTV-sek a hét közepén kiszivárgott hírt, miszerint - takarékossági ok miatt - A szólás szabadsága című heti elemző műsor megszűnik, Krizsó Szilviára pedig valószínűleg nem tart igényt a Magyar Televízió. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy „csak” műsorvezető-váltás lesz ősztől, Krizsó helyét a KDNP volt szóvivője, Halász Zsuzsa veszi át. Ami biztosnak látszik: Halásznak lesz köz­életi műsora a közszolgálati csatornán, hiszen június közepe óta az MTV állo­mányának tagja. Egyik informátorunk „különösen érdekesnek” véli, hogy bár takarékosságra hivatkozva szüntetik meg Krizsó műsorát, Halász Zsuzsát „nem kis pénzért” már felvették. A szó­lás szabadságának műsorvezetője, Krizsó Szilvia nem kívánt nyilatkozni, Halász Zsuzsa pedig nem volt elérhető. Úgy tudjuk, Baló György műsora, a Kassza szeptemberi folytatása is kétsé­ges, s mivel az is kérdéses, hogy az új médiatörvény-tervezet melyik elemét és mikor fogadják el. Jelenleg a bizony­talanság az úr az MTV-nél. Egyik forrásunk szerint „nem lehet tudni, ki osztja majd a lapokat, így a főnökök sem tudják, mi lesz a felada­tuk. Mindenki a legkisebb rosszal pró­bálja megúszni, átvészelni a helyzetet”. A Magyar Televízió szerdai közle­ményében az áll, hogy „a nyári műsor­rend a terveknek megfelelően alakul, az őszi műsorrend kidolgozása viszont még folyamatban van. Erről természe­tesen, ahogy minden évben és minden évszakban, bőséges tájékoztatást fog adni az MTV”. A Fidesz két képviselője, Cser- Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiatörvény-módosítási indítványok bizonyos elemeit kedden megszavazta a Parlament. Ezzel beke­rült az alkotmányba - többek között - a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólás szabadságához való jog és a „közszolgálati médiaszolgálta­tás” feladatát is az alaptörvény rögzíti ezentúl. Ígérik: még a nyári időszak­ban, azaz július 19-ig további határo­zatokat is elfogadnak, ám a médiaal­kotmánynak is nevezett tervezet nagyobbik részéről csak szeptember­ben szavaznak. Ez a „késleltetés” össze­függhet a nemzetközi bírálatokkal, amik végigkísérik a Fidesz „médiaeinstand” kísérletnek is beillő törvénytervezetét. Az Európai Biztonsági és­­Együttműködési Szervezet (EBESZ) múlt héten a „médiaalkotmány” minden elemének visszavonására és a szabályozás újra­gondolására szólította fel a magyar kormányt. Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) szintén aggodalmát fejezte ki egy szerdai közleményben: a szervezet szerint a sajtószabadság tekintetében az új szabályozás „vissza­fordítaná az időt”. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója is arra hívta fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a médiacsomag egészét és nyisson széles körű vitát. „Különösen riasztónak” nevezi leg­újabb számában az Economist az új médiatörvényt, amelyet a lap szerint a bankadóhoz hasonlóan „sebtében és konzultáció nélkül alkottak meg”. A tervezet egyes elemeit már ejtették, vagy elhalasztották róluk a szavazást. A bírálók azonban egy keménykezű politizálási irányvonal részének tart­ják. A párizsi Libération pénteken így fogalmazott: „Back to USSR”, vagyis vissza a Szovjetunióba. A cikk ezzel a hajdani szovjet sajtóirányítás rendsze­rére utalt a magyar médiacsomag kap­csán. íme kettő a hazai bírálók közül, a legfajsúlyosabbak közül. Aggodalmát fejezte ki a MÚOSZ elnöke, Eötvös Pál.­­ A mindenkori kormányzatnak kiemelt szerepe van a közmédiumok működtetésében, de a kormány erős felhatalmazása az európai normák sze­rint nem értelmezhető úgy, hogy „a közmédiumokra gyakorolt meghatáro­zó befolyás más kontroll-befolyások teljes kizárását jelenti”. A Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint „a törvény­­javaslatok egészében a sajtószabadság és az interneten a véleménynyilvánítás szabadságának eddig elért védelmi szintjét csökkentik, ezzel pedig orszá­gunk nemzetközi jó hírét is veszélyez­tetik, ezért akár a magyar sajtó szabad minősítése is veszélybe kerülhet” - hívja,, fel a figyelmet a pénteki nyílt levél. A civil szervezet a platform­független, tehát a nyomtatott sajtótól az online tartalmakig egységes szabá­lyozást­­ alkotmányellenesnek tartja. Repedések a Fidesz-díszleten » Kövér ellenállása diszkrét volt (Folytatás az első oldalról) Akkor sem teljesen váratlan ez, ha ezúttal alaposan felkavarta a diplomaták, politikai elemzők közösségét. „Kövér körömszakadtáig ellenezte Schmittet” - így szólt a cím az Indexen, kissé elhomályosítva az ünnepnek szánt aktus fényét. Az írásban visszaidézték azt a korábbi sajtóvéleményt, amely szerint Kövér úgy tartja, Schmitt „túl kevés” az államfői poszt betöltéséhez, de egyben „túl sok” is: ezt némelyek úgy értelmezték, hogy múltjában lehetnek támadási felüle­tet adó momentumok. Kövér ellenállása diszkrét volt, úgy tudni, az Orbánnal kiala­kult vitájában ő a brüsszeli félárnyékba távozott Áder Jánost javasolta államfőnek. Végül is párttársaival együtt szavazott Schmittre, a megválasztásra összehívott ülés elején ott volt a teremben, de az ered­ményhirdetés után már távozott. Az inter­netes hírportál ezt emelte ki: „Kövér László, a Schmitt Pál köztársasági elnöki megvá­lasztásával megüresedő házelnöki poszt várományosa végig ellenezte, hogy Sólyom László utódjának Schmittet jelölje a Fidesz. A Fidesz-frakció ugyan hiányta­lanul megszavazta Orbán Viktor favoritját a keddi parlamenti ülésen, de Kövér jelez­ve különvéleményét, távol maradt a választás eredményének kihirdetése utáni ülésről.” Kövér mondandójának kissé homályos utalását színezhette az az intuí­ciójához kapcsolódó tapasztalat, amit miniszterként szerzett. Egyébként az akko­ri poszt szemmel láthatóan szívéhez nőtt: nyilvánosan is éreztette 2009-ben, hogy szívesen irányítaná újra a polgári nemzet­­biztonsági szolgálatokat. Noha a Fidesz-közeli sajtóban az idő tájt megfogalmazódott, hogy Kövér min­den posztot megkaphat, amit csak akar, hamar nyilvánvalóvá lett, hogy ez csak akkor van így, ha akarata egybeesik az első ember szándékával. És nem esett egybe... Orbán kezdettől olyan, Pintér Sándor vezette belügyi tárcában gon­dolkodott, amely a Nemzetbi­ztonsági Hivatalt is irányítja. (Ami egyébként csalódás az első Orbán-kormányban ugyancsak a tárca vezető posztjain műkö­dött Demeter Ervinnek is. Keveseknek tűnt fel: a Fidesz­­frakcióból egyedül Demeter tar­tózkodott azon a parlamenti szavazáson, amely a „szűkített” kormánynak adott zöld jelet, és ezt a tar­tózkodást előre jelezte a frakciónak. A volt titokminiszternek állítólag azzal kapcsolat­ban voltak kétségei, hogy a titkosszolgála­tokat szétválasztották, és azok különböző tárcákhoz kerültek.) Visszatérve a Fidesz választmányi elnö­kére: nincs válasz egyelőre arra, hogy e héten pontosan kik és milyen céllal dobták be a nyilvánosság reflektorfényébe nézet­­eltérését Schmitt-ügyben Orbánnal. Ennek megfelelően nincs kizárva az sem, hogy ez érinti a parlamenti elnöki posztot is, amely Schmitt távozásával megürült, és amelyre eddig Kövér László volt az egyetlen jelölt. Figyelemre méltó, hogy a kormány más tisztségviselőivel szemben is mutatkozik - esetenként nyíltan - elégedetlenség. Nem aratott osztatlan sikert vezetőtársai között, ahogy Hende Csaba egyszerre menesztett egyébként apolitikus, tiszta múltú, makulát­lan pályájú tábornokokat, felelőssé téve őket más személyeket érintő korrupciós vádpontokért. Vitát ébresztett az a megálla­pítása is, amely szerint Magyarországnak nincs ellenségképe, „de kérdés, vajon Magyarország ellenségképe-e másnak?” (sic!) Továbbá szerinte „egy hagyományos fegyveres konfliktus kitörésének lehetősége nagyon alacsony, de e térségben semmit nem lehet kizárni...” Állítása szerint „egy háború nagyon gyorsan ki tud törni, ezért itt kell egyensúlyt találni az ország gazda­sági teljesítőképessége és a fenyegetettség mértékének megfelelő haderő követelménye között.”­­„Folyik a jövő évi katonai költségvetés lélektani előkészítése” - mondta erről kormány közeli forrásunk, hoz­zátéve, a fentebb Hendétől idé­zettek ugyanúgy magánvéle­ményt jelentenek, mint annak idején Für Lajos honvédelmi miniszter vihart kavaró állásfoglalása a kör­körös védelemről. Egyébként Für az új vezetés meghívo­ttjaként ott volt a HM udvarán, Hende emlékezetes bemutatkozá­sakor. A történészből lett korábbi miniszter még néhány hónapja Magyar Gárda egyen­ruhát kapott Vonáéktól és a 21. század, valamint a magyarság legnagyobb csodájá­nak nevezte a gárdamozgalom létrejöttét.) Hende egyik első kinevezettje dr. Tóth Zoltán József jogi és közigazgatási ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár, aki a Szent Korona-tan kutatója. Tóth többször kifejtet­te, hogy ez a tan a teljes jogfolytonosságról szól, ami a királyság helyreállítását jelenti, ez azonban már nem aktuális, és ő a gond­viselésre bízza a dolgot. A Szent Korona Rádió Tóth kinevezéséről ezzel a címmel számolt be: Királyságpárti államtitkár a Fidesztől. Köztudott, hogy a Jobbik prog­ramjában a Szent Korona-tant minősítette a kívánatos új alkotmány alapjának. B.B. , a kormány több tisztviselője is kereszttűzben VASÁRNAPI HÍREK • 27. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM • 2010. JÚLIUS 4. ■ 3 * H­mm Üp ifip ! Gárdaavató és melegfesztivál egy időben Szász Ákos___________________________________________ Nem követelmény az egységes ruházat a mai budapesti gárdis­ta-avatáson, de a Magyar Nemzeti Gárda vezetője szerint „megeshet, hogy lesznek hasonlóságok, hiszen a katonai gya­korló és bakancs közkedvelt viselet ebben a körben”. A rendez­vénnyel egy időben kezdődik az egyhetes melegfesztivál. Avatást tart és az egy évvel ezelőtti, a rendőrök által felosz­latott, a Magyar Gárda betiltása ellen tiltakozó gárdista-tünte­tésre (a „Bajtársiasság Napjára”) emlékezik a június 4-én ala­kult Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom ma ettől az Erzsébet téren. Felszólal Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Murányi Levente, alelnök, ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész és Kiss Róbert, a mozgalom vezetője. A szervezet tagjai a Szent Korona máso­lata előtt tesznek esküt. Nem messze, a Művész moziban hatkor kezdődik az egy­hetes Budapest Pride melegfesztivál megnyitója, amelyen Györgyi Anna színésznő mond beszédet. A Szivárvány Misszió április óta egyeztet a rendőrséggel a biztonságos lebonyolítás érdekében - nyilatkozta Steigler Sándor, a misz­­szió vezetője. Vona Gábor csütörtökön azt mondta: a Jobbik minden politikai erőt latba vet a melegek jövő szombati fel­vonulásának megakadályozása érdekében, de „semmilyen provokációra nem készülnek”. Nem a melegek programjához igazították a rendezvényt, annak már egy éve megvan az időpontja - mondta Kiss Róbert a Vasárnapi Híreknek. A mozgalom vezetője szerint idén nem követelmény az egységes ruházat, de „megeshet, hogy lesznek hasonlóságok, hiszen a katonai gyakorló és bakancs közkedvelt viselet ebben a körben”. Szerinte a gárda és a Jobbik teljesen különálló szervezet, „amelyek maximum a gondolkodásmód­jukban hasonlítanak”. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja válto­zatlan a Magyar Gárda különböző néven történő újjáalakulá­sáról: „félelemkeltő demonstrációik megszervezésére és az állam erőszakhatalmának részbeni megszerzésére irányuló tevékenység nem része a szabadságjogok gyakorlásának”. A gárda tevékenysége sem egyesületi formában, sem egyenruha és katonai rangok nélkül, tömegmozgalomként nem végezhe­tő, ezért a TASZ az ügyészséghez fordult - mondta a VH-nak Simon Éva, a politikai szabadságjogok programvezetője. . NÉMETH ANDRÁS PETER FELVÉTELE Kirabolták a Roma Sajtóközpont Péntekre virradóra kirabolták a Roma Sajtóközpont József kör­úti irodáját. Olyan számítógépeket loptak el, amelyek értéke ugyan nem haladja meg a pár tízezer forintot, azonban az anyagok, amelyeket a gépeken tároltak felbecsülhetetlen érté­kűek. Elvitték többek közt a romagyilkosságok történéseit fel­dolgozó könyvanyagot és kutatási adatbázist, továbbá egy romaholokauszthoz kapcsolódó projekt riportanyagait. (MTI) Szocialista frakcióba ült az LMP-s Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a szocialistákhoz csatlakozott a Lehet Más a Politika delegáltja. Kaufer Virág par­lamenti képviselő a Vasárnapi Híreknek azzal indokolta dönté­sét, hogy a közgyűlésben nincsen zöld frakció; ha lenne, az LMP ennek lenne a tagja. Összesen 12 zöldpárti képviselője van az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének. Közülük hatan ülnek a szocialisták­nál, ketten a liberálisoknál, és négyen az európai Egyesült Baloldal csoportjánál. (SZ.A.) Új elnöke van a Societasnak Sass Szabolcsot választotta elnökévé szombaton a Societas - Baloldali Ifjúsági Mozgalom. A kongresszus új vezetést válasz­tott, amely mandátumot kapott az önkormányzati választási kampány végig vitelére, továbbá a következő két évre. A szer­vezet célkitűzése, hogy motorja legyen a baloldal megújulásá­nak a következő időszakban. A kongresszus politikai nyilatko­zatban tett hitet Kéthly Anna szociáldemokrata szellemisége mellett, valamint elítélő nyilatkozatot fogalmazott meg „az orbáni diktatórikus törekvésekkel szemben”. (OS)

Next