Vasárnapi Hírek, 2010. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
2010-07-04 / 27. szám
MTV: a bizonytalanság az új Krausz Viktória Az állami médiumokba való erős beavatkozásnak értékelik MTV-sek a hét közepén kiszivárgott hírt, miszerint - takarékossági ok miatt - A szólás szabadsága című heti elemző műsor megszűnik, Krizsó Szilviára pedig valószínűleg nem tart igényt a Magyar Televízió. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy „csak” műsorvezető-váltás lesz ősztől, Krizsó helyét a KDNP volt szóvivője, Halász Zsuzsa veszi át. Ami biztosnak látszik: Halásznak lesz közéleti műsora a közszolgálati csatornán, hiszen június közepe óta az MTV állományának tagja. Egyik informátorunk „különösen érdekesnek” véli, hogy bár takarékosságra hivatkozva szüntetik meg Krizsó műsorát, Halász Zsuzsát „nem kis pénzért” már felvették. A szólás szabadságának műsorvezetője, Krizsó Szilvia nem kívánt nyilatkozni, Halász Zsuzsa pedig nem volt elérhető. Úgy tudjuk, Baló György műsora, a Kassza szeptemberi folytatása is kétséges, s mivel az is kérdéses, hogy az új médiatörvény-tervezet melyik elemét és mikor fogadják el. Jelenleg a bizonytalanság az úr az MTV-nél. Egyik forrásunk szerint „nem lehet tudni, ki osztja majd a lapokat, így a főnökök sem tudják, mi lesz a feladatuk. Mindenki a legkisebb rosszal próbálja megúszni, átvészelni a helyzetet”. A Magyar Televízió szerdai közleményében az áll, hogy „a nyári műsorrend a terveknek megfelelően alakul, az őszi műsorrend kidolgozása viszont még folyamatban van. Erről természetesen, ahogy minden évben és minden évszakban, bőséges tájékoztatást fog adni az MTV”. A Fidesz két képviselője, Cser- Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiatörvény-módosítási indítványok bizonyos elemeit kedden megszavazta a Parlament. Ezzel bekerült az alkotmányba - többek között - a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólás szabadságához való jog és a „közszolgálati médiaszolgáltatás” feladatát is az alaptörvény rögzíti ezentúl. Ígérik: még a nyári időszakban, azaz július 19-ig további határozatokat is elfogadnak, ám a médiaalkotmánynak is nevezett tervezet nagyobbik részéről csak szeptemberben szavaznak. Ez a „késleltetés” összefügghet a nemzetközi bírálatokkal, amik végigkísérik a Fidesz „médiaeinstand” kísérletnek is beillő törvénytervezetét. Az Európai Biztonsági ésEgyüttműködési Szervezet (EBESZ) múlt héten a „médiaalkotmány” minden elemének visszavonására és a szabályozás újragondolására szólította fel a magyar kormányt. Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) szintén aggodalmát fejezte ki egy szerdai közleményben: a szervezet szerint a sajtószabadság tekintetében az új szabályozás „visszafordítaná az időt”. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója is arra hívta fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a médiacsomag egészét és nyisson széles körű vitát. „Különösen riasztónak” nevezi legújabb számában az Economist az új médiatörvényt, amelyet a lap szerint a bankadóhoz hasonlóan „sebtében és konzultáció nélkül alkottak meg”. A tervezet egyes elemeit már ejtették, vagy elhalasztották róluk a szavazást. A bírálók azonban egy keménykezű politizálási irányvonal részének tartják. A párizsi Libération pénteken így fogalmazott: „Back to USSR”, vagyis vissza a Szovjetunióba. A cikk ezzel a hajdani szovjet sajtóirányítás rendszerére utalt a magyar médiacsomag kapcsán. íme kettő a hazai bírálók közül, a legfajsúlyosabbak közül. Aggodalmát fejezte ki a MÚOSZ elnöke, Eötvös Pál. A mindenkori kormányzatnak kiemelt szerepe van a közmédiumok működtetésében, de a kormány erős felhatalmazása az európai normák szerint nem értelmezhető úgy, hogy „a közmédiumokra gyakorolt meghatározó befolyás más kontroll-befolyások teljes kizárását jelenti”. A Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint „a törvényjavaslatok egészében a sajtószabadság és az interneten a véleménynyilvánítás szabadságának eddig elért védelmi szintjét csökkentik, ezzel pedig országunk nemzetközi jó hírét is veszélyeztetik, ezért akár a magyar sajtó szabad minősítése is veszélybe kerülhet” - hívja,, fel a figyelmet a pénteki nyílt levél. A civil szervezet a platformfüggetlen, tehát a nyomtatott sajtótól az online tartalmakig egységes szabályozást alkotmányellenesnek tartja. Repedések a Fidesz-díszleten » Kövér ellenállása diszkrét volt (Folytatás az első oldalról) Akkor sem teljesen váratlan ez, ha ezúttal alaposan felkavarta a diplomaták, politikai elemzők közösségét. „Kövér körömszakadtáig ellenezte Schmittet” - így szólt a cím az Indexen, kissé elhomályosítva az ünnepnek szánt aktus fényét. Az írásban visszaidézték azt a korábbi sajtóvéleményt, amely szerint Kövér úgy tartja, Schmitt „túl kevés” az államfői poszt betöltéséhez, de egyben „túl sok” is: ezt némelyek úgy értelmezték, hogy múltjában lehetnek támadási felületet adó momentumok. Kövér ellenállása diszkrét volt, úgy tudni, az Orbánnal kialakult vitájában ő a brüsszeli félárnyékba távozott Áder Jánost javasolta államfőnek. Végül is párttársaival együtt szavazott Schmittre, a megválasztásra összehívott ülés elején ott volt a teremben, de az eredményhirdetés után már távozott. Az internetes hírportál ezt emelte ki: „Kövér László, a Schmitt Pál köztársasági elnöki megválasztásával megüresedő házelnöki poszt várományosa végig ellenezte, hogy Sólyom László utódjának Schmittet jelölje a Fidesz. A Fidesz-frakció ugyan hiánytalanul megszavazta Orbán Viktor favoritját a keddi parlamenti ülésen, de Kövér jelezve különvéleményét, távol maradt a választás eredményének kihirdetése utáni ülésről.” Kövér mondandójának kissé homályos utalását színezhette az az intuíciójához kapcsolódó tapasztalat, amit miniszterként szerzett. Egyébként az akkori poszt szemmel láthatóan szívéhez nőtt: nyilvánosan is éreztette 2009-ben, hogy szívesen irányítaná újra a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat. Noha a Fidesz-közeli sajtóban az idő tájt megfogalmazódott, hogy Kövér minden posztot megkaphat, amit csak akar, hamar nyilvánvalóvá lett, hogy ez csak akkor van így, ha akarata egybeesik az első ember szándékával. És nem esett egybe... Orbán kezdettől olyan, Pintér Sándor vezette belügyi tárcában gondolkodott, amely a Nemzetbiztonsági Hivatalt is irányítja. (Ami egyébként csalódás az első Orbán-kormányban ugyancsak a tárca vezető posztjain működött Demeter Ervinnek is. Keveseknek tűnt fel: a Fideszfrakcióból egyedül Demeter tartózkodott azon a parlamenti szavazáson, amely a „szűkített” kormánynak adott zöld jelet, és ezt a tartózkodást előre jelezte a frakciónak. A volt titokminiszternek állítólag azzal kapcsolatban voltak kétségei, hogy a titkosszolgálatokat szétválasztották, és azok különböző tárcákhoz kerültek.) Visszatérve a Fidesz választmányi elnökére: nincs válasz egyelőre arra, hogy e héten pontosan kik és milyen céllal dobták be a nyilvánosság reflektorfényébe nézeteltérését Schmitt-ügyben Orbánnal. Ennek megfelelően nincs kizárva az sem, hogy ez érinti a parlamenti elnöki posztot is, amely Schmitt távozásával megürült, és amelyre eddig Kövér László volt az egyetlen jelölt. Figyelemre méltó, hogy a kormány más tisztségviselőivel szemben is mutatkozik - esetenként nyíltan - elégedetlenség. Nem aratott osztatlan sikert vezetőtársai között, ahogy Hende Csaba egyszerre menesztett egyébként apolitikus, tiszta múltú, makulátlan pályájú tábornokokat, felelőssé téve őket más személyeket érintő korrupciós vádpontokért. Vitát ébresztett az a megállapítása is, amely szerint Magyarországnak nincs ellenségképe, „de kérdés, vajon Magyarország ellenségképe-e másnak?” (sic!) Továbbá szerinte „egy hagyományos fegyveres konfliktus kitörésének lehetősége nagyon alacsony, de e térségben semmit nem lehet kizárni...” Állítása szerint „egy háború nagyon gyorsan ki tud törni, ezért itt kell egyensúlyt találni az ország gazdasági teljesítőképessége és a fenyegetettség mértékének megfelelő haderő követelménye között.”„Folyik a jövő évi katonai költségvetés lélektani előkészítése” - mondta erről kormány közeli forrásunk, hozzátéve, a fentebb Hendétől idézettek ugyanúgy magánvéleményt jelentenek, mint annak idején Für Lajos honvédelmi miniszter vihart kavaró állásfoglalása a körkörös védelemről. Egyébként Für az új vezetés meghívottjaként ott volt a HM udvarán, Hende emlékezetes bemutatkozásakor. A történészből lett korábbi miniszter még néhány hónapja Magyar Gárda egyenruhát kapott Vonáéktól és a 21. század, valamint a magyarság legnagyobb csodájának nevezte a gárdamozgalom létrejöttét.) Hende egyik első kinevezettje dr. Tóth Zoltán József jogi és közigazgatási ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár, aki a Szent Korona-tan kutatója. Tóth többször kifejtette, hogy ez a tan a teljes jogfolytonosságról szól, ami a királyság helyreállítását jelenti, ez azonban már nem aktuális, és ő a gondviselésre bízza a dolgot. A Szent Korona Rádió Tóth kinevezéséről ezzel a címmel számolt be: Királyságpárti államtitkár a Fidesztől. Köztudott, hogy a Jobbik programjában a Szent Korona-tant minősítette a kívánatos új alkotmány alapjának. B.B. , a kormány több tisztviselője is kereszttűzben VASÁRNAPI HÍREK • 27. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM • 2010. JÚLIUS 4. ■ 3 * Hmm Üp ifip ! Gárdaavató és melegfesztivál egy időben Szász Ákos___________________________________________ Nem követelmény az egységes ruházat a mai budapesti gárdista-avatáson, de a Magyar Nemzeti Gárda vezetője szerint „megeshet, hogy lesznek hasonlóságok, hiszen a katonai gyakorló és bakancs közkedvelt viselet ebben a körben”. A rendezvénnyel egy időben kezdődik az egyhetes melegfesztivál. Avatást tart és az egy évvel ezelőtti, a rendőrök által feloszlatott, a Magyar Gárda betiltása ellen tiltakozó gárdista-tüntetésre (a „Bajtársiasság Napjára”) emlékezik a június 4-én alakult Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom ma ettől az Erzsébet téren. Felszólal Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Murányi Levente, alelnök, ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész és Kiss Róbert, a mozgalom vezetője. A szervezet tagjai a Szent Korona másolata előtt tesznek esküt. Nem messze, a Művész moziban hatkor kezdődik az egyhetes Budapest Pride melegfesztivál megnyitója, amelyen Györgyi Anna színésznő mond beszédet. A Szivárvány Misszió április óta egyeztet a rendőrséggel a biztonságos lebonyolítás érdekében - nyilatkozta Steigler Sándor, a miszszió vezetője. Vona Gábor csütörtökön azt mondta: a Jobbik minden politikai erőt latba vet a melegek jövő szombati felvonulásának megakadályozása érdekében, de „semmilyen provokációra nem készülnek”. Nem a melegek programjához igazították a rendezvényt, annak már egy éve megvan az időpontja - mondta Kiss Róbert a Vasárnapi Híreknek. A mozgalom vezetője szerint idén nem követelmény az egységes ruházat, de „megeshet, hogy lesznek hasonlóságok, hiszen a katonai gyakorló és bakancs közkedvelt viselet ebben a körben”. Szerinte a gárda és a Jobbik teljesen különálló szervezet, „amelyek maximum a gondolkodásmódjukban hasonlítanak”. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja változatlan a Magyar Gárda különböző néven történő újjáalakulásáról: „félelemkeltő demonstrációik megszervezésére és az állam erőszakhatalmának részbeni megszerzésére irányuló tevékenység nem része a szabadságjogok gyakorlásának”. A gárda tevékenysége sem egyesületi formában, sem egyenruha és katonai rangok nélkül, tömegmozgalomként nem végezhető, ezért a TASZ az ügyészséghez fordult - mondta a VH-nak Simon Éva, a politikai szabadságjogok programvezetője. . NÉMETH ANDRÁS PETER FELVÉTELE Kirabolták a Roma Sajtóközpont Péntekre virradóra kirabolták a Roma Sajtóközpont József körúti irodáját. Olyan számítógépeket loptak el, amelyek értéke ugyan nem haladja meg a pár tízezer forintot, azonban az anyagok, amelyeket a gépeken tároltak felbecsülhetetlen értékűek. Elvitték többek közt a romagyilkosságok történéseit feldolgozó könyvanyagot és kutatási adatbázist, továbbá egy romaholokauszthoz kapcsolódó projekt riportanyagait. (MTI) Szocialista frakcióba ült az LMP-s Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a szocialistákhoz csatlakozott a Lehet Más a Politika delegáltja. Kaufer Virág parlamenti képviselő a Vasárnapi Híreknek azzal indokolta döntését, hogy a közgyűlésben nincsen zöld frakció; ha lenne, az LMP ennek lenne a tagja. Összesen 12 zöldpárti képviselője van az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének. Közülük hatan ülnek a szocialistáknál, ketten a liberálisoknál, és négyen az európai Egyesült Baloldal csoportjánál. (SZ.A.) Új elnöke van a Societasnak Sass Szabolcsot választotta elnökévé szombaton a Societas - Baloldali Ifjúsági Mozgalom. A kongresszus új vezetést választott, amely mandátumot kapott az önkormányzati választási kampány végig vitelére, továbbá a következő két évre. A szervezet célkitűzése, hogy motorja legyen a baloldal megújulásának a következő időszakban. A kongresszus politikai nyilatkozatban tett hitet Kéthly Anna szociáldemokrata szellemisége mellett, valamint elítélő nyilatkozatot fogalmazott meg „az orbáni diktatórikus törekvésekkel szemben”. (OS)