Vasárnapi Hírek, 2012. október-december (28. évfolyam, 40-52. szám)

2012-10-07 / 40. szám

Kora reggel Budapesten félárbocra engedték a nem­zeti lobogót a Kossuth Lajos téren. Az október 6-i állami gyásznap alkalmából szervezett megemlé­kezésen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint a történelmi egyházak és a diplomáci­ai testületek képviselői. „A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején” - mondta nem sokkal ezután Balog Zoltán a Fiumei úti sírkertben. A miniszter az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost méltatta, aki vallotta, hogy a nemzeti nagyság a józan politika és az egység gyü­mölcse, talpköve pedig az alkotmány. Hende Csaba honvédelmi miniszter Gyulán arról beszélt, hogy az 1848-48-as szabadságharc egyik legfontosabb, máig érvényes tanulsága, hogy a haza védelme nem képzelhető el az emberek támogatása nélkül. Áder János államfő Rátóton mondott beszédében úgy fogalmazott: a mártírok vértanúsága a kiegyezés utáni felemelkedésben, a magyar polgárosodásban nyeri el értelmét, abban, hogy megértsük, nemcsak az a kérdés, igazunk van-e, hanem az is, hogy az igazságból mennyit vagyunk képesek elfogadtatni a bennünket körülvevő világgal. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke üzeneté­ben azt írta: a szabadságharc „annak bizonyíté­ka, hogy a magyarság le tudja rázni magáról az elnyomást, mert a hatalom önkényénél erősebb a magyar emberekben a szabadság iránti vágy”. A szocialista párt az 1848-49-es szabadságharc után kivégzett örmény származású tábornokok­ra emlékezett Kiss Ernő (Ernő Keshishian) XVIII. kerületi emléktáblájánál. Simon Gábor elnökhe­lyettes reményét fejezte ki, hogy egy másik ör­mény katona halála és gyilkosának kiadatása sem feledteti a két nép történelmének közös pontjait. A 2004-ben meggyilkolt Gurgen Margarjan is Magyarország mártírja, ezért őt is úgy kell ke­zelni, mint Kiss Ernőt és Lázár Vilmost (Vilmos Ghazaryan), akit több mint másfél évszázada övez tisztelet - fogalmazott. Aradon a vesztőhelynél helyezték el a koszo­rúkat tegnap. Nem sokkal ezután a „magyar ir­redentizmus” elleni tüntetők vonultak fel Arad belvárosában, a tüntetést egy román szélsőséges szervezet, az Új Jobboldal (Noua Dreapata) hir­dette meg. (D.­H. N.) KmAi Y*ljKT*! c­f [:I (K­ti1( jjWiMi *H. Fordulat vagy papírforma? Munkatársunktól Időközi önkormányzati képviselő-választást tartanak ma Sop­ronban - ennek az ad különös jelentőséget, hogy múlt vasárnap Dunaföldváron a fideszes jelöltet legyőzte egy függetlenként induló politikus, aki egyébként évek óta a szocialista párt Tolna megyei elnökhelyettese, a voksok 57 százalékát szerezte meg, így ő váltja az elhunyt fideszes polgármestert. Az MSZP lélektani fordulatnak értékelte a győzelmet, ha holnap megint a szocia­listák nyernek, akkor az már egyértelmű trendfordulót jelezhet. Az Index összesítése szerint 2010 óta a Fidesz dominanciáját főként kis településeken, független jelöltek tudták megingat­ni. Összesen 52 olyan időközi választás volt, amelyen Fidesz­­jelölt is indult, ebből 14 alkalommal győzött független jelölt, kétszer pedig szocialista. A 14 független jelölt többségében kisebb településeken indult. Az elmúlt két évben három idő­közi országgyűlési választást tartottak, ezeket a Fidesz jelöltjei nyerték meg. 2010-ben 16 időközi önkormányzati választáson 4 helyen indult fideszes jelölt, egy választást veszítettek el: a főváros XX. kerületében az MSZP jelöltje győzött. A tavaly tartott 123 időközi önkormányzati választásból 30-nak volt fideszes indulója, közülük 20-an nyertek, például a pápai és a püspökladányi polgármester-választást. A legsúlyosabb vereséget Győrben szenvedték el a kormány­­párti önkormányzati képviselőjelölt 567, a Pro Urbe Egyesület jelölje 1073 szavazatot kapott. A budakalászi polgármester-vá­lasztáson a Budakalászért Védegylet jelöltje, további 7 kisebb településen (például Gyomaendrődön, Pilisben) pedig független jelölt verte meg a Fideszt. A Nyírteleki polgármester-választáson az MSZP jelöltje győzött, másfélszer annyi szavazattal, mint amennyit kormánypárti ellenfele kapott. Idén eddig a 91 időközi önkormányzati választásból 15 helyen indultak kormánypárti jelöltek, 10 helyen nyertek. Öt alkalommal viszont veszítettek a független jelöltekkel szemben, ezek közül kettő volt polgár­mester-választás: a már említett Dunaföldváron és Fertődön. A Fidesz elnöksége amúgy a héten kielemezte, miért nem tudott nyerni a jelöltjük Dunaföldváron: a Jobbik miatt, mert az nem indított jelöltet, így aki nem szereti a Fideszt, az csak az MSZP-s jelöltet tudta választani. Sopronban azért kell választást kiírni, mert Rádonyi László (Fidesz) a vízmű vezetője lett, ezért le kellett mondania poszt­járól. Az induláshoz szükséges számú ajánlást Gőbl György (Jobbik), Szakács Gyula (LMP), Táp Lászlóné (Fidesz-KDNP), Uzoni Pál (Városvédők Összefogtunk Sopronért Egyesület) és Varga Gyula (MSZP) nyújtotta be a választási bizottságnak. VASÁRNAPI HÍREK ■ 29. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ■ 2012. OKTÓBER 7. • 3 friss Minden negyedik ( fiatal munkanélküli Kun J. Erzsébet )) Egyre több jól képzett szakember keres boldogulást külföldön Koldusruhába, hajléktalannak öltözött és lufikat eregető fiatalok lepték el tegnap a Hősök terét, ahol flash mobbal hívták fel a figyelmet az ifjú generáció egyre kilátástalanabb helyzetére. A Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének (SZISZ) tagjai a Tisztes Munka Világnapjá­hoz kötődően tartottak villámcsődületet, amelyen azt érzékeltették, hogy a magyar fiatalok jelentős része elhelyezkedési nehézségekkel küzd, sokan feketemunkából tudják csak előteremteni a megélheté­sükhöz szükséges pénzt, és egyre többen külföldön próbálnak elhe­lyezkedni. Ahogy Fodor Rita, a SZISZ elnöke lapunknak elmondta: ma minden negyedik magyar fiatal munkanélküli. A flash mobon a koldusok őket jelképezték. A lufieregetéssel pedig a tisztes bért, az itthoni munkavállalást szimbolizálták, azt, hogy mindehhez a feltételek itthon nem biztosítottak a fiatalok számára, ezért a jobb megélhetés, életperspektíva érdekében kelnek útra. Intő jel, hogy az egészségügyből évente 1000-1200 fiatal orvos távozik külföldre, s egyre több jól képzett szakember szánja rá magát, hogy képzettségét, képességét más országban kamatoztassa. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kezdeményezésére immár negyedik éve, a Tisztes Munka Világnapjához, október 7-hez kötődően szakszervezetek és civilek tüntetéseken, demonstrációkon, kerekasztal-beszélgetéseken eme­lik fel szavukat, fogalmaznak meg a döntéshozóknak címzett nyílt leveleket, szerveznek flash mobokat a biztos megélhetést biztosító tisztességes és méltányos munka érdekében. Az idei világnapon arra hívták fel a figyelmet, hogy a munkavállalók tízmilliói dolgoznak tisztességtelen munkafeltételek, olykor embertelen körülmények között, az EU tagállamaiban pedig a 18 és 29 év közötti korosztály 22,3 százalékának egyáltalán nincs munkalehetősége. SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY Javítók GÁL J. ZOLTÁN Egyenlegjavítás. Ez van most, ha nem tudnák. Nem megszorítás, dehogy. Még csak nem is kiigazítás, ugyan. És ha esetleg a nemzetvesztésre szakoso­dott, amerikai pénzből finanszírozott, nemzetközi baloldali, sőt liberális összeesküvés ármánykodása folytán úgy tűnne, hogy éppen szánalmasan suny­­nyogunk kifelé az unortodoxiának nevezett köz­­gazdasági nonszenszből, na, akkor kell felkiáltania mindenkinek, aki Simicska Lajos fizetési listáján pihen: e­ gyen-leg-ja-ví-tás. Hiába, no, megszolgál­ják azokat a milliárdokat ott a Századvégnél. Ki van ez találva. Az egyenleg, az ugyebár nem fáj, nem vág zsebbe, olyan személytelen, semleges, megteszi. De a javítás, az igen, tele cselekvő erővel, pozitív konnotációval. Ez olyan szerethető. Mert mit csinál a kormány, na, mit? Hát javít, kérem. Ez már a hatodik javítás 2011 óta, amit a maguk által tervezett költségvetésen ejtenek. Az eddigi javítások nem nagyon jöttek be, immár hivatalos: a fő javító, Matolcsy, eddigi miniszteri ténykedése során egyetlen, de tényleg egyetlenegy számot sem talált el. Jó, abban nem tévedett, hogy az IMF há­rom betű, de minden másban igen. Ezért aztán ez a mostani javítás minden korábbit, no meg annak kommunikációját is kiradírozza. Ha már egyenleg, akkor az nagyjából így néz ki: az egykulcsos adót a járulékplafon eltörlése írja át, hiszen az úgy 10 százalékos adóemelést jelent az érintettek számára. Európával már nem harcolunk, hanem finanszíroz­tatjuk magunkat, az, hogy a kormány 15 százalékról 5-re csökkenti az uniós pályázatok hazai társfinan­szírozását, praktikusan azt jelenti: a teljes magyar fejlesztéspolitikát Brüsszel hitelezi meg, aminek árát majd a következő kormányoknak kell visszafizetni. Itthon a pedagógusokkal az volt az egyezség eddig, hogy bár mindent államosítunk alattatok és felettetek, de cseré­be majd rendezzük a béreiteket. Hát nem rendezik, a pénz ed­dig se látszott erre, most már legalább be is vallják. A taná­roknak reményük csak annyi maradt, hogy amit az egyik miniszter döntésként bejelent, arról a másik még aznap azt mondja: nem végleges. Ilyen bo­nyolult dolog ez a kormányzás. Azt ugyan nem tudni, mitől és mégis mikortól lenne majd százmilliárdos bevétel abból, ha összekötik a pénztárgépeket az adóhatósággal, de kétségtelen: a legkiszolgáltatottabbaktól egy tollvonással el lehet venni segélyplafon címén néhány 10 milliárdot. Hogy mindez helyrebillenti-e a pénzügyi egyenleget, az erősen kétséges, de hát az egyenlegjavítás nem puszta gazdasági szakkifejezés, de nem ám. Miután legutóbb Dunaföldváron történt csúnya baleset a javítókkal, ideje cserélni máshol is, legalább a szavakat. Az elmúlt hetekben ugyanis rendre bele­zavarodtak annak magyarázgatásába, mégis mi végett ez a választási regisztráció, mitől nem tekinthető ez a választójog szűkítésének. Mondták, hogy egysze­rűbb lesz a rendszer, aztán kiderült, hogy bonyolul­tabb. Mondták, hogy a levélben regisztrálás nem okoz gondot, kiderült, levélben mégse lehet. Mondták, hogy nem alkotmányellenes ez, ugyan, aztán mégiscsak hozzá kell igazítani az alkotmányt egy törvénnyel, kifinomult jogérzékkel, szép demokratikus gesztussal. Hanem Kósa Lajos egyre kínosabban érezte magát, amikor joghallgatók előtt sült fel minden érvnek szánt mondatával - elkezdett hát világosabban beszélni a héten. Alig burkoltan szólt arról, hogy a választási regisztráció nem más, mint a műveltségi cenzus be­vezetése Magyarországon. Ilyesmiket hordott össze a minap Szájer József is, és aki önkezével ír alkot­mányt egy iPaden, az csak komoly ember lehet, illik is komolyan venni. A hülyék tehát ne szavazzanak, ez itt a Fidesz célja, azt pedig, hogy ki a hülye, nekik joguk megmondani, ez egyenesen következik a két­harmadból, ugyebár. Hülye az, aki nem rájuk szavaz, ez világos, mégis túl direkt így, nincs benne semmi szerethető. Műveltségi cenzus - ez meg bonyolult, ide­gen szavakat nem bízunk békemenetesekre. Szerintem nem kell kétszer fizetni a Századvégnek ugyanazért, megtalálták ők már a megoldást. Egyenlegjavítás - ez folyik a választási rendszer átalakításában is, így kell ezt hívni, hiszen ha a fideszes szavazók számá­ban esetleg egyenlegromlás következik be, azt ki kell javítani, erre való a választási törvény és majd a kampány szabályozása is, nem másra. Míg a javítók barkácsolnak rendületlenül, egyre több múlik a javíthatatlanokon. IS Mert mit csinál a kormány, na, mit? Hát javít !

Next