Vasárnapi Hírek, 2012. október-december (28. évfolyam, 40-52. szám)
2012-10-07 / 40. szám
Kora reggel Budapesten félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Kossuth Lajos téren. Az október 6-i állami gyásznap alkalmából szervezett megemlékezésen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint a történelmi egyházak és a diplomáciai testületek képviselői. „A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején” - mondta nem sokkal ezután Balog Zoltán a Fiumei úti sírkertben. A miniszter az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost méltatta, aki vallotta, hogy a nemzeti nagyság a józan politika és az egység gyümölcse, talpköve pedig az alkotmány. Hende Csaba honvédelmi miniszter Gyulán arról beszélt, hogy az 1848-48-as szabadságharc egyik legfontosabb, máig érvényes tanulsága, hogy a haza védelme nem képzelhető el az emberek támogatása nélkül. Áder János államfő Rátóton mondott beszédében úgy fogalmazott: a mártírok vértanúsága a kiegyezés utáni felemelkedésben, a magyar polgárosodásban nyeri el értelmét, abban, hogy megértsük, nemcsak az a kérdés, igazunk van-e, hanem az is, hogy az igazságból mennyit vagyunk képesek elfogadtatni a bennünket körülvevő világgal. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke üzenetében azt írta: a szabadságharc „annak bizonyítéka, hogy a magyarság le tudja rázni magáról az elnyomást, mert a hatalom önkényénél erősebb a magyar emberekben a szabadság iránti vágy”. A szocialista párt az 1848-49-es szabadságharc után kivégzett örmény származású tábornokokra emlékezett Kiss Ernő (Ernő Keshishian) XVIII. kerületi emléktáblájánál. Simon Gábor elnökhelyettes reményét fejezte ki, hogy egy másik örmény katona halála és gyilkosának kiadatása sem feledteti a két nép történelmének közös pontjait. A 2004-ben meggyilkolt Gurgen Margarjan is Magyarország mártírja, ezért őt is úgy kell kezelni, mint Kiss Ernőt és Lázár Vilmost (Vilmos Ghazaryan), akit több mint másfél évszázada övez tisztelet - fogalmazott. Aradon a vesztőhelynél helyezték el a koszorúkat tegnap. Nem sokkal ezután a „magyar irredentizmus” elleni tüntetők vonultak fel Arad belvárosában, a tüntetést egy román szélsőséges szervezet, az Új Jobboldal (Noua Dreapata) hirdette meg. (D.H. N.) KmAi Y*ljKT*! cf [:I (Kti1( jjWiMi *H. Fordulat vagy papírforma? Munkatársunktól Időközi önkormányzati képviselő-választást tartanak ma Sopronban - ennek az ad különös jelentőséget, hogy múlt vasárnap Dunaföldváron a fideszes jelöltet legyőzte egy függetlenként induló politikus, aki egyébként évek óta a szocialista párt Tolna megyei elnökhelyettese, a voksok 57 százalékát szerezte meg, így ő váltja az elhunyt fideszes polgármestert. Az MSZP lélektani fordulatnak értékelte a győzelmet, ha holnap megint a szocialisták nyernek, akkor az már egyértelmű trendfordulót jelezhet. Az Index összesítése szerint 2010 óta a Fidesz dominanciáját főként kis településeken, független jelöltek tudták megingatni. Összesen 52 olyan időközi választás volt, amelyen Fideszjelölt is indult, ebből 14 alkalommal győzött független jelölt, kétszer pedig szocialista. A 14 független jelölt többségében kisebb településeken indult. Az elmúlt két évben három időközi országgyűlési választást tartottak, ezeket a Fidesz jelöltjei nyerték meg. 2010-ben 16 időközi önkormányzati választáson 4 helyen indult fideszes jelölt, egy választást veszítettek el: a főváros XX. kerületében az MSZP jelöltje győzött. A tavaly tartott 123 időközi önkormányzati választásból 30-nak volt fideszes indulója, közülük 20-an nyertek, például a pápai és a püspökladányi polgármester-választást. A legsúlyosabb vereséget Győrben szenvedték el a kormánypárti önkormányzati képviselőjelölt 567, a Pro Urbe Egyesület jelölje 1073 szavazatot kapott. A budakalászi polgármester-választáson a Budakalászért Védegylet jelöltje, további 7 kisebb településen (például Gyomaendrődön, Pilisben) pedig független jelölt verte meg a Fideszt. A Nyírteleki polgármester-választáson az MSZP jelöltje győzött, másfélszer annyi szavazattal, mint amennyit kormánypárti ellenfele kapott. Idén eddig a 91 időközi önkormányzati választásból 15 helyen indultak kormánypárti jelöltek, 10 helyen nyertek. Öt alkalommal viszont veszítettek a független jelöltekkel szemben, ezek közül kettő volt polgármester-választás: a már említett Dunaföldváron és Fertődön. A Fidesz elnöksége amúgy a héten kielemezte, miért nem tudott nyerni a jelöltjük Dunaföldváron: a Jobbik miatt, mert az nem indított jelöltet, így aki nem szereti a Fideszt, az csak az MSZP-s jelöltet tudta választani. Sopronban azért kell választást kiírni, mert Rádonyi László (Fidesz) a vízmű vezetője lett, ezért le kellett mondania posztjáról. Az induláshoz szükséges számú ajánlást Gőbl György (Jobbik), Szakács Gyula (LMP), Táp Lászlóné (Fidesz-KDNP), Uzoni Pál (Városvédők Összefogtunk Sopronért Egyesület) és Varga Gyula (MSZP) nyújtotta be a választási bizottságnak. VASÁRNAPI HÍREK ■ 29. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ■ 2012. OKTÓBER 7. • 3 friss Minden negyedik ( fiatal munkanélküli Kun J. Erzsébet )) Egyre több jól képzett szakember keres boldogulást külföldön Koldusruhába, hajléktalannak öltözött és lufikat eregető fiatalok lepték el tegnap a Hősök terét, ahol flash mobbal hívták fel a figyelmet az ifjú generáció egyre kilátástalanabb helyzetére. A Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének (SZISZ) tagjai a Tisztes Munka Világnapjához kötődően tartottak villámcsődületet, amelyen azt érzékeltették, hogy a magyar fiatalok jelentős része elhelyezkedési nehézségekkel küzd, sokan feketemunkából tudják csak előteremteni a megélhetésükhöz szükséges pénzt, és egyre többen külföldön próbálnak elhelyezkedni. Ahogy Fodor Rita, a SZISZ elnöke lapunknak elmondta: ma minden negyedik magyar fiatal munkanélküli. A flash mobon a koldusok őket jelképezték. A lufieregetéssel pedig a tisztes bért, az itthoni munkavállalást szimbolizálták, azt, hogy mindehhez a feltételek itthon nem biztosítottak a fiatalok számára, ezért a jobb megélhetés, életperspektíva érdekében kelnek útra. Intő jel, hogy az egészségügyből évente 1000-1200 fiatal orvos távozik külföldre, s egyre több jól képzett szakember szánja rá magát, hogy képzettségét, képességét más országban kamatoztassa. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kezdeményezésére immár negyedik éve, a Tisztes Munka Világnapjához, október 7-hez kötődően szakszervezetek és civilek tüntetéseken, demonstrációkon, kerekasztal-beszélgetéseken emelik fel szavukat, fogalmaznak meg a döntéshozóknak címzett nyílt leveleket, szerveznek flash mobokat a biztos megélhetést biztosító tisztességes és méltányos munka érdekében. Az idei világnapon arra hívták fel a figyelmet, hogy a munkavállalók tízmilliói dolgoznak tisztességtelen munkafeltételek, olykor embertelen körülmények között, az EU tagállamaiban pedig a 18 és 29 év közötti korosztály 22,3 százalékának egyáltalán nincs munkalehetősége. SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY Javítók GÁL J. ZOLTÁN Egyenlegjavítás. Ez van most, ha nem tudnák. Nem megszorítás, dehogy. Még csak nem is kiigazítás, ugyan. És ha esetleg a nemzetvesztésre szakosodott, amerikai pénzből finanszírozott, nemzetközi baloldali, sőt liberális összeesküvés ármánykodása folytán úgy tűnne, hogy éppen szánalmasan sunynyogunk kifelé az unortodoxiának nevezett közgazdasági nonszenszből, na, akkor kell felkiáltania mindenkinek, aki Simicska Lajos fizetési listáján pihen: e gyen-leg-ja-ví-tás. Hiába, no, megszolgálják azokat a milliárdokat ott a Századvégnél. Ki van ez találva. Az egyenleg, az ugyebár nem fáj, nem vág zsebbe, olyan személytelen, semleges, megteszi. De a javítás, az igen, tele cselekvő erővel, pozitív konnotációval. Ez olyan szerethető. Mert mit csinál a kormány, na, mit? Hát javít, kérem. Ez már a hatodik javítás 2011 óta, amit a maguk által tervezett költségvetésen ejtenek. Az eddigi javítások nem nagyon jöttek be, immár hivatalos: a fő javító, Matolcsy, eddigi miniszteri ténykedése során egyetlen, de tényleg egyetlenegy számot sem talált el. Jó, abban nem tévedett, hogy az IMF három betű, de minden másban igen. Ezért aztán ez a mostani javítás minden korábbit, no meg annak kommunikációját is kiradírozza. Ha már egyenleg, akkor az nagyjából így néz ki: az egykulcsos adót a járulékplafon eltörlése írja át, hiszen az úgy 10 százalékos adóemelést jelent az érintettek számára. Európával már nem harcolunk, hanem finanszíroztatjuk magunkat, az, hogy a kormány 15 százalékról 5-re csökkenti az uniós pályázatok hazai társfinanszírozását, praktikusan azt jelenti: a teljes magyar fejlesztéspolitikát Brüsszel hitelezi meg, aminek árát majd a következő kormányoknak kell visszafizetni. Itthon a pedagógusokkal az volt az egyezség eddig, hogy bár mindent államosítunk alattatok és felettetek, de cserébe majd rendezzük a béreiteket. Hát nem rendezik, a pénz eddig se látszott erre, most már legalább be is vallják. A tanároknak reményük csak annyi maradt, hogy amit az egyik miniszter döntésként bejelent, arról a másik még aznap azt mondja: nem végleges. Ilyen bonyolult dolog ez a kormányzás. Azt ugyan nem tudni, mitől és mégis mikortól lenne majd százmilliárdos bevétel abból, ha összekötik a pénztárgépeket az adóhatósággal, de kétségtelen: a legkiszolgáltatottabbaktól egy tollvonással el lehet venni segélyplafon címén néhány 10 milliárdot. Hogy mindez helyrebillenti-e a pénzügyi egyenleget, az erősen kétséges, de hát az egyenlegjavítás nem puszta gazdasági szakkifejezés, de nem ám. Miután legutóbb Dunaföldváron történt csúnya baleset a javítókkal, ideje cserélni máshol is, legalább a szavakat. Az elmúlt hetekben ugyanis rendre belezavarodtak annak magyarázgatásába, mégis mi végett ez a választási regisztráció, mitől nem tekinthető ez a választójog szűkítésének. Mondták, hogy egyszerűbb lesz a rendszer, aztán kiderült, hogy bonyolultabb. Mondták, hogy a levélben regisztrálás nem okoz gondot, kiderült, levélben mégse lehet. Mondták, hogy nem alkotmányellenes ez, ugyan, aztán mégiscsak hozzá kell igazítani az alkotmányt egy törvénnyel, kifinomult jogérzékkel, szép demokratikus gesztussal. Hanem Kósa Lajos egyre kínosabban érezte magát, amikor joghallgatók előtt sült fel minden érvnek szánt mondatával - elkezdett hát világosabban beszélni a héten. Alig burkoltan szólt arról, hogy a választási regisztráció nem más, mint a műveltségi cenzus bevezetése Magyarországon. Ilyesmiket hordott össze a minap Szájer József is, és aki önkezével ír alkotmányt egy iPaden, az csak komoly ember lehet, illik is komolyan venni. A hülyék tehát ne szavazzanak, ez itt a Fidesz célja, azt pedig, hogy ki a hülye, nekik joguk megmondani, ez egyenesen következik a kétharmadból, ugyebár. Hülye az, aki nem rájuk szavaz, ez világos, mégis túl direkt így, nincs benne semmi szerethető. Műveltségi cenzus - ez meg bonyolult, idegen szavakat nem bízunk békemenetesekre. Szerintem nem kell kétszer fizetni a Századvégnek ugyanazért, megtalálták ők már a megoldást. Egyenlegjavítás - ez folyik a választási rendszer átalakításában is, így kell ezt hívni, hiszen ha a fideszes szavazók számában esetleg egyenlegromlás következik be, azt ki kell javítani, erre való a választási törvény és majd a kampány szabályozása is, nem másra. Míg a javítók barkácsolnak rendületlenül, egyre több múlik a javíthatatlanokon. IS Mert mit csinál a kormány, na, mit? Hát javít !