Vasárnapi Hírek, 2015. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
2015-07-04 / 27. szám
2 m KÜLFÖLD 2015. július 4. Testőrök a strandon Fegyveresek őrzik Tunéziában a nyaralókat, miután múlt pénteken egy fiatal férfi 38 külföldi turistát megölt és legalább ugyanennyit megsebesített egy szúszai szállodában. A vérengzésért az Iszlám Állam vállalt felelősséget. A Külgazdasági és Külügyminisztérium egyelőre csak a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok közé sorolja az észak-afrikai államot, de rengetegen mondják le vagy cserélik más célpontra a Tunéziába tervezett nyaralásukat. A beszámolók szerint a hotelek konganak az ürességtől, pedig országszerte több mint 1300 fegyveres őrt rendeltek a főbb turisztikai célpontokhoz. A rendőrség nyolc embert vett őrizetbe csütörtökön, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük lehet a múlt pénteki merénylethez. Seifeddine Rezguit a rendőrök még a helyszínen agyonlőtték, de feltételezik, hogy volt két segítőtársa, akiket egyelőre keresnek. Rezgui mérnökként végzett, szerény és udvarias egyetemistaként ismerték. 2013 végén azonban gyökeresen megváltozott a viselkedése: míg korábban Enrique Iglesias-dalokat osztott meg a Facebook-oldalán, hirtelen az Iszlám Állam videóit és Koránidézeteket kezdett el posztolgatni. A rendőrség feltételezi, hogy a Bardo Múzeumban 22 ember életét követelő támadás elkövetőivel együtt, Líbiában kapott kiképzést az iszlamista terrorszervezettől. „Nem ő testesíti meg az ikonikussá vált munkanélküli tunéziai diplomás fiatalt. Mindennap szórakozni járt, füvet szívott, csajozott” - mondta a merénylőről Mourad Teyeb szabadúszó tunéziai újságíró. A Vasárnapi Híreknek nyilatkozó televíziós riporter állítja, Tunéziában nincs jelen a vallásos szélsőségesség: „ha lenne, a társadalom rögtön ellenállna”. Példaként azt hozta fel, hogy míg 2012-13-ban az Ennahda iszlamista párt volt hatalmon, az emberek tüntetőleg az utcán ettek ramadánkor, hogy kifejezzék ellenszenvüket a vallási szélsőségesekkel szemben. „Most, hogy csak egy iszlamista miniszter van a kormányban, az éttermek nem nyitottak ki, pedig nem hiszem, hogy többen tartanák a böjtöt” - mesélte. A helyi újságíró azonban aggasztónak tartja a kormány lépéseit. ,A diktatúrákra jellemző, ami történik. Úgy tűnik, mintha arra használnák a merényletet, hogy lecsillapítsák az embereket, akik demokráciát, társadalmi egyenlőséget követelnek” - mondta a riporter. A terrorizmus elleni harc jegyében Beiji Caid Essebi elnök sorra záratja be a mecseteket és oszlatja fel a politikai és civil szervezeteket. „Ez nem egy új dolog, a bukott diktátor, Ben Ali is ezt tette 1990-től” - hívta fel a figyelmet. Bécsi béke. Ismét összeült Irán és a hat nagyhatalom külügyminisztere, hogy az iráni atomprogramról tárgyaljon Bécsben. A napok óta tartó egyeztetések ellenére sem sikerült a június 30-i határidőt tartani. Ám nagyon valószínű, hogy a napokban végre konszenzusra jutnak: Teherán vállalja, hogy nem tart fenn katonai célra is alkalmas atomprogramot, amiért cserébe Washington felfüggeszti az iráni gazdaságot évek óta bénító embargót. Újabb Ebola-fertőzöttek Libériában Három ember fertőződött meg Libériában az elmúlt napokban Ebolával, egyikük elhunyt. Az országot két hónappal ezelőtt nyilvánította járványmentesnek az Egészségügyi Vitágszervezet (WHO). A helyi hatóságok szerint a betegek ugyanabban a faluban laktak, és a közelmúltban mindannyian fogyasztottak kutyahúst. A szakemberek most azt vizsgálják, terjeszthetik-e a háziállatok a kórt. 18,7 milliárd dollár jóvátételre kötelezte egy amerikai bíróság a BP olajvállalatot a Mexikóiöbölben bekövetkezett olajkatasztrófa miatt egy „tiszta vizekről szóló törvény” értelmében. A 2010-es baleset miatt eddig összesen 43 milliárd dollárt (12170 milliárd forintot) fizetett ki különböző magánkártérítések és bírságok miatt a cég, amit most átszámítva további 5300 milliárd forintnak megfelelő összeggel fejelnek meg. Viszlát, diktátor Az Európai Bizottság megtiltotta az üléseit filmező újságíróknak, hogy mikrofont használjanak. Bennfentes információk szerint azért, hogy elkerüljenek még egy olyan kínos esetet, mint mikor a testület elnöke, Jean-Claude Juncker „helló, diktátor” köszönéssel üdvözölte Orbán Viktort. „Európában nagyon sokakat kellemetlenül érint, ha egy hatalom nagyszabású katonai parádén fitogtatja az erejét” - indokolta Hans Dietmar Schweisgut, az EU pekingi nagykövete, miért nem vesznek részt szeptemberben az uniós intézmények vezetői a II. világháború lezárásának 70. évfordulóját ünneplő katonai felvonuláson a kínai fővárosban. Iszlamista előrenyomulás Hatalmas offenzívát indítottak Aleppo bevételére a szíriai iszlamista lázadók péntek hajnalban. Az Anszár al-Sária („az iszlám jog harcosai”) koalíciót különböző szélsőséges milíciák - például az al-Kaida helyi szervezete - alkotják. Közleményük szerint a mostani akció célja, hogy „felszabadítsák Aleppo városát”, és biztosítsák, hogy lakói engedelmeskedjenek a sáriának. A városon 2012 óta marakodnak a lázadók és a kormányerők, előbbiek a keleti, míg Bassár el-Asszád elnök emberei a nyugati részeket tartották ellenőrzésük alatt. Ha az iszlamistáknak sikerül az ország legnagyobb települését és gazdasági-ipari központját bevenniük, akkor igen közel kerülhetnek ahhoz, hogy egész Szíriában átvegyék az uralmat. AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZŰCS ÁGNES Le Pen papa igaza Péntektől újra birtokba vehette az irodáját Jean-Marie Le Pen a Front National (FN, Nemzeti Front) székházában, miután a nanterre-i bíróság döntése értelmében ismét teljes jogú tagja lett a pártnak. Az alapítót saját lánya, a pártelnök Marine Le Pen javaslatára zárták ki májusban a politikai szervezetből és fosztották meg tiszteletbeli elnöki címétől, miután a 87 éves politikus egy interjúban ismét megkérdőjelezte a holokauszt jelentőségét. Marine és apja között régóta dúl a viszály, mert a jelenlegi vezető szeretné az FN-t szalonképessé tenni. A választók szimpátiájáért vívott küzdelemben Marine útjában áll a keményvonalas szélsőjobboldali Jean-Marie, aki teljesen vállalhatónak tartja a kollaboráns Vichy-kormány vezetőjének, Pétain marsallnak a tetteit, és Franciaország jelenlegi miniszterelnökét, Manuel Valls-t nyilvánosan bevándorlónak nevezte. A bírósági határozat idősebb Le Pen tiszteletbeli elnöki címéről nem rendelkezett, erről a párttagok július 10-ig online szavazással döntenek.