Vasárnapi Hírek, 2015. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

2015-07-04 / 27. szám

2 m KÜLFÖLD 2015. július 4. Testőrök a strandon Fegyveresek őrzik Tunéziában a nyaralókat, miután múlt pénteken egy fiatal férfi 38 külföldi turistát megölt és legalább ugyanennyit megsebesített egy szúszai szállo­dában. A vérengzésért az Iszlám Állam vállalt felelősséget. A Kül­gazdasági és Külügyminisztérium egyelőre csak a fokozott biztonsá­gi kockázatot rejtő országok közé sorolja az észak-afrikai államot, de rengetegen mondják le vagy cse­rélik más célpontra a Tunéziába tervezett nyaralásukat. A beszá­molók szerint a hotelek konganak az ürességtől, pedig országszerte több mint 1300 fegyveres őrt ren­deltek a főbb turisztikai célpon­tokhoz. A rendőrség nyolc embert vett őrizetbe csütörtökön, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük lehet a múlt pénteki merénylethez. Sei­­feddine Rezguit a rendőrök még a helyszínen agyonlőtték, de felté­telezik, hogy volt két segítőtársa, akiket egyelőre keresnek. Rezgui mérnökként végzett, szerény és udvarias egyetemista­ként ismerték. 2013 végén azon­ban gyökeresen megváltozott a viselkedése: míg korábban En­rique Iglesias-dalokat osztott meg a Facebook-oldalán, hirtelen az Iszlám Állam videóit és Korán­idézeteket kezdett el posztolgat­­ni. A rendőrség feltételezi, hogy a Bardo Múzeumban 22 ember éle­tét követelő támadás elkövetőivel együtt, Líbiában kapott kiképzést az iszlamista terrorszervezettől. „Nem ő testesíti meg az iko­­nikussá vált munkanélküli tuné­ziai diplomás fiatalt. Mindennap szórakozni járt, füvet szívott, csa­­jozott” - mondta a merénylőről Mourad Teyeb szabadúszó tuné­ziai újságíró. A Vasárnapi Hírek­nek nyilatkozó televíziós riporter állítja, Tunéziában nincs jelen a vallásos szélsőségesség: „ha lenne, a társadalom rögtön ellenállna”. Példaként azt hozta fel, hogy míg 2012-13-ban az Ennahda iszlamis­ta párt volt hatalmon, az emberek tüntetőleg az utcán ettek rama­­dánkor, hogy kifejezzék ellenszen­vüket a vallási szélsőségesekkel szemben. „Most, hogy csak egy isz­lamista miniszter van a kormány­ban, az éttermek nem nyitottak ki, pedig nem hiszem, hogy többen tartanák a böjtöt” - mesélte. A helyi újságíró azonban ag­gasztónak tartja a kormány lépé­seit. ,A diktatúrákra jellemző, ami történik. Úgy tűnik, mintha arra használnák a merényletet, hogy lecsillapítsák az embereket, akik demokráciát, társadalmi egyen­lőséget követelnek” - mondta a riporter. A terrorizmus elleni harc jegyében Beiji Caid Essebi elnök sorra záratja be a mecseteket és oszlatja fel a politikai és civil szer­vezeteket. „Ez nem egy új dolog, a bukott diktátor, Ben Ali is ezt tette 1990-től” - hívta fel a figyelmet. Bécsi béke. Ismét összeült Irán és a hat nagyhatalom külügyminisztere, hogy az iráni atomprogramról tárgyaljon Bécsben. A napok óta tartó egyeztetések ellenére sem sikerült a június 30-i határidőt tartani. Ám nagyon valószínű, hogy a napokban végre konszenzusra jutnak: Teherán vállalja, hogy nem tart fenn katonai célra is alkalmas atomprogramot, amiért cserébe Washington felfüggeszti az iráni gazdasá­got évek óta bénító embargót. Újabb Ebola-fertőzöttek Libériában Három ember fertőződött meg Li­bériában az elmúlt napokban Ebo­­lával, egyikük elhunyt. Az országot két hónappal ezelőtt nyilvánította járványmentesnek az Egészség­­ügyi Vitágszervezet (WHO). A he­lyi hatóságok szerint a betegek ugyanabban a faluban laktak, és a közelmúltban mindannyian fo­gyasztottak kutyahúst. A szakem­berek most azt vizsgálják, terjeszt­­hetik-e a háziállatok a kórt. 18,7 milliárd dollár jóvátételre kötelezte egy amerikai bíróság a BP olajvállalatot a Mexikói­­öbölben bekövetkezett olajkatasztrófa miatt egy „tiszta vizekről szóló törvény” értelmében. A 2010-es baleset miatt eddig összesen 43 milliárd dollárt (12170 milliárd forintot) fizetett ki különböző magán­kártérítések és bírságok miatt a cég, amit most átszámítva további 5300 milliárd forintnak megfelelő összeggel fejelnek meg. Viszlát, diktátor Az Európai Bizottság megtiltotta az üléseit filmező újságíróknak, hogy mikrofont használjanak. Bennfentes információk szerint azért, hogy elkerüljenek még egy olyan kínos esetet, mint mikor a testület elnöke, Jean-Claude Juncker „helló, diktátor” köszö­néssel üdvözölte Orbán Viktort. „Európában nagyon sokakat kellemetlenül érint, ha egy hatalom nagyszabású katonai parádén fitogtatja az erejét” - indokolta Hans Dietmar Schweisgut, az EU pekingi nagykövete, miért nem vesznek részt szeptemberben az uniós intézmények vezetői a II. világ­háború lezárásának 70. évfor­dulóját ünneplő katonai felvo­nuláson a kínai fővárosban. Iszlamista előrenyomulás Hatalmas offenzívát indítottak Aleppo bevételére a szíriai iszla­­­­mista lázadók péntek hajnalban. Az Anszár al-Sária („az iszlám jog harcosai”) koalíciót különbö­ző szélsőséges milíciák - például az al-Kaida helyi szervezete - al­kotják. Közleményük szerint a mostani akció célja, hogy „felsza­badítsák Aleppo városát”, és biz­tosítsák, hogy lakói engedelmes­kedjenek a sáriának. A városon 2012 óta marakodnak a lázadók és a kormányerők, előbbiek a ke­leti, míg Bassár el-Asszád elnök emberei a nyugati részeket tar­tották ellenőrzésük alatt. Ha az iszlamistáknak sikerül az ország legnagyobb települését és gazda­sági-ipari központját bevenniük, akkor igen közel kerülhetnek ah­hoz, hogy egész Szíriában átve­gyék az uralmat. AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZŰCS ÁGNES Le Pen papa igaza Péntektől újra birtokba vehette az irodáját Jean-Marie Le Pen a Front National (FN, Nemzeti Front) székházában, miután a nanterre-i bíróság döntése értel­mében ismét teljes jogú tagja lett a pártnak. Az alapítót saját lánya, a pártelnök Marine Le Pen javas­latára zárták ki májusban a poli­tikai szervezetből és fosztották meg tiszteletbeli elnöki címétől, miután a 87 éves politikus egy interjúban ismét megkérdője­lezte a holokauszt jelentőségét. Marine és apja között régóta dúl a viszály, mert a jelenlegi vezető szeretné az FN-t szalonképessé tenni. A választók szimpátiájá­ért vívott küzdelemben Mari­ne útjában áll a keményvonalas szélsőjobboldali Jean-Marie, aki teljesen vállalhatónak tartja a kollaboráns Vichy-kormány ve­zetőjének, Pétain marsallnak a tetteit, és Franciaország jelenlegi miniszterelnökét, Manuel Valls-t nyilvánosan bevándorlónak ne­vezte. A bírósági határozat idő­sebb Le Pen tiszteletbeli elnöki címéről nem rendelkezett, erről a párttagok július 10-ig online szavazással döntenek.

Next