Vasárnapi Hírek, 2017. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-14 / 2. szám

2 . KÜLFÖLD 2017. január 14. Börtönnel fenyegetik a tüntetőket Enyhült, de nem ért véget a politikai válság Lengyelor­szágban, miután abba maradt a parlamenti blokád. A kormánypárt kemény büntetést ígér a tiltakozóknak. Felhagytak a parlamenti blo­káddal azok a lengyel ellenzéki képviselők, akik a karácsonyt és az új évet is az épületben töltöt­ték. Azért foglalták el a házelnök pulpitusát december közepén, mert a kormányzó Jog és Igazsá­gosság (PiS) bejelentette, hogy korlátozza az újságírók jelenlétét a parlamentben. Döntésük nyo­mán az épület előtt tüntetések is kezdődtek - igaz, az első két nap után a résztvevők száma je­lentősen csökkent. A képviselők azonban az ünnepek alatt is ki­tartottak, támogatók vittek nekik karácsonyi vacsorát is. Az újságírók kitiltásáról a konzervatív párt végül hétfőn letett, ezért csütörtökön - a ter­vezetthez képest nap késéssel - a képviselők megkezdhették munkájukat. Ám a lengyel poli­tikai válság ezzel nem ért véget, mert az ellenzék a 2017-es költ­ségvetést továbbra sem fogadja el. A kormánypárti képviselők azt ugyanis a parlamenti blokád kezdete után, egy másik terem­ben fogadták el, az ellenzéki honatyák szerint viszont ezen ők nem mind vehettek részt, ezért a szavazás és a költségvetés is ér­vénytelen. A kormánypárt eközben ke­mény válaszlépésekkel fenyege­ti a parlamentben tiltakozókat. Mariusz Blaszczak belügymi­niszter a lengyel közrádióban azt mondta, hogy a tüntető képvise­lők akár tíz év börtönt is kaphat­nak, mert bűncselekmény vala­kit megakadályozni abban, hogy elvégezze a munkáját. Jaroslaw Kaczinsky, a PiS el­nöke és az ország kormányzati pozíció szerinti irányítója sze­rint át kell írni a parlamenti sza­bályokat, hogy ilyen soha ne tör­ténhessen meg. Kim Dzsong­ Un észak-koreai diktátor hajviseletével díszí­tették fel a lengyel tüntetők Jaroslaw Kaczinsky fotóját A PiS 2015 végén aratott választási győzelme után gyors lépésekkel „elfoglalta” a közmédiát és propagandaeszközévé tette azt Korlátozta az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmánybíróság függetlenségének korlátozására is lépése­ket tett. Az Európai Unióban is komoly aggodalmakat keltő lépések ellen folyama­tos a tiltakozás Lengyelországban, egy új, parlamenten kívüli civil ellenzéki mozga­lom is alakult Bizottság a Demokrácia Védelméért (KOD) néven. A Deutsche Welle hírügynökség szerint a lengyel ellenzék és a KOD is súlyos belső ellentétekkel küzd, és amíg ezeket nem oldják meg, gyengül az erejük. Burkatilalom Marokkóban Negyvennyolc órát kaptak a ma­rokkói ruhakereskedők és -gyár­tók, hogy eltüntessék kínálatukból a burkát, illetve befejezzék annak gyártását. A döntésről a marokkói belügyminisztérium nem adott ki nyivános közleményt, hanem le­vélben értesítette az árusokat.. Az indoklás szerint szélsőségesek és fegyveresek egyre többször öltik magukra a teljes testet, így a sze­met is elrejtő ruhadarabot, hogy könnyebben hajthassanak végre támadásokat. Marokkó a mérsé­kelt iszlám országok közé tartozik, ahol kevés a szélsőséges támadás, és a nők nagy része nem hordja a burkát. A New York Times elemzé­se szerint a nagy vitát kiváltó dön­tés épp a szélsőségeseknek küldött jelzés arról, hogy ne is próbáljanak ennél nagyobb teret követelni ma­guknak az észak-afrikai országban. Zuhant a menedékkérők száma. Német­országban 280 ezer ember kért menekültstátuszt tavaly. 2015- ben még több mint 800 ezren érkeztek, miután Angela Merkel meghirdette, hogy Németország felső korlát nélkül fogad be szíriai menekülteket. A kancellár később úgy nyilatkozott, hogy ez hiba volt. A bevándorlás és a menekültek kérdése kulcsfontosságú téma lesz az őszi német választásokon, amelyen eldől, hogy Merkel ne­gyedszer is kancellár lesz-e, illetve, hogy mekkora támogatást szerez az idegenellenes párt, az Alternatí­va Németországért (AfD). A nyolc­vanmilliós országnak továbbra is óriási szüksége van fiatal szakkép­zett munkaerőre, mert a népes­ség csökkenése és a társadalom elöregedése a gazdasági fejlődést veszélyezteti. Az elmúlt években érkezett több mint egymillió be­vándorló ezen egyelőre nem segí­tett, mert kevesen tanultak meg németül vagy szereztek szakmát. Becslések szerint naponta negyven nő hal bele a partnerétől vagy férjétől elszenvedett bántalmazásba Oroszországban. A családon belüli erőszak ellen harcoló szervezetek szerint munkájukat jelentősen visszaveti, hogy az orosz parlament a héten első olvasatban megszavazta a családon belüli erőszak dekriminalizálását. Ha elfogadják a törvényt, akkor, ha valaki úgy üti meg a családdtagját, hogy nem szorul kórházi ellátásra, és korábban nem volt ilyen ügye, csak pénzbüntetésre számíthat. Jelenleg börtönt is kaphat érte Trump alagsorában kávézott le Pen Különösen finom kávét árulhat­nak az Egyesült Államok leendő elnökének lakóhelyén, a New York-i Trump Towerben. Olyannyi­ra, hogy Marine Le Pen, a francia szélsőjobb vezére egy fotó tanú­sága szerint csütörtökön egészen odáig ment kávézni, miközben a hivatalos verzió szerint nem találkozott Donald Trumppal. Az euroszkeptikus, bevándorlásel­lenes és Vlagyimir Putyin orosz elnököt nagyra tartó párt vezetője a tavaszi francia elnökválasztás egyik esélyese, aki valószínűleg bejut a májusi második forduló­ba is. A francia politikai elit most komolyan aggódik egy lehetséges Trump-Le Pen szövetség miatt. A baloldal ráadásul még csak az előválasztásnál jár: csütörtökön tartották az elnökjelölt-aspirán­sok televíziós vitáját. A közvéle­mény-kutatások szerint az egykori gazdasági miniszter, Arnaud Mon­­tebourg nyerte az estét. Frangois Fillon egykori konzervatív minisz­terelnök, a független Emmanuel Macron és Le Pen indulása már biztos. 1 . * AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KŐMŰVES ANITA ­* Il­. Megérkeztek az első Airbus repülőgépek a teheráni repülőtérre. Elöregedő és veszélyes gépparkja frissítésére Iránnak azután nyílt lehetősége, hogy megállapodott atomprogramjáról a nyugati hatalmakkal és feloldották az országot sújtó kereskedelmi szankciókat.

Next