Vasárnapi könyv, 1930/2 (20. évfolyam, 2. félév, 1-26. szám)
1930 / 1. szám
MOXA - A JAPÁN ÉGETŐKÚRA — A japán városok zsibvásáraiban érdekes alak a sebégetéssel gyógyító csodadoktor. — A sebégetéssel való gyógyításnak 1200 éves múltja van Kínában és Japánban. — A japán nép bizalmát a csodadoktorokban nem rendítették meg a nyugati egyetemeken tanult orvosok. — Bier berlini sebésztanár igazolta a keleti csodadoktorok égető kúráját. — szerű. Mindenféle betegséget égetéssel gyógyít és csak az égetés helyét változtatja a betegségek szerint. Kezelési módját moj á - nak nevezik a japánok, ami ebből a két japán szóból van összevonva: moje kuza. A moje szó azt jelenti: égetés, a kuza szó pedig annak az ürömhöz hasonló növénynek a neve, amelyből az égetéshez használt anyagot veszi. A kuza növényből vett taplószerű anyagot ujjnyi vastag papírcsőbe tömi. A kúza úgy megy végbe, hogy a csodadoktor meggyujtja a papírcsövet s ezt izzó állapotban egy pillanatig a test megfelelő helyére illeszti s ezzel ott könnyebb természetű égési sebet ejt. A gyógyításnak ez a módja ősrégi eredetű. Állítólag Kínában keletkezett a Kr. u. VIII. században s onnan ment át Japánba. Valami helyes megfigyelés lehetett ezen égető kúrának az alapja s a tapasztalatok a hosszú évszázadok alatt sokat fejlesztettek rajta, míg végre kialakultak a gyógyítási mód szigorú szabályai. A képek, amelyek a csodaorvos körül függenek, az emberi testet ábrázolják s rajta kis körök jelzik azokat a helyeket, amelyeken az égési sebeket alkalmazni kell a különböző betegségek esetén. Minden betegségnél más helyeken kell alkalmazni az égési sebet s a kis körökhöz tartozó jelek mutatják az egyes betegségek s az égetendő területek összefüg A sárga japán faj eltanulta a fehér ember minden tudományát, de azért a szíve, a lelke ázsiai maradt. A sok évezredes ázsiai kultúrát sem vetette le s a nagy tömeg, a nép ma is híven őrzi az ősi múlt emlékeit. A japán városok, bár vannak európai mintára épültek is, ma is tarkák, színesek, ázsiaiak. Eleven élet nyüzsög bennük, mint a legtöbb ázsiai városban, amelyekben sem a kereskedelem, sem egyéb foglalkozások nincsenek megszorításokat tartalmazó engedélyekhez kötve. Mindenki úgy igyekszik megélni, ahogy tud s ahhoz kezd, ami az adott viszonyok között legjövedelmezőbbnek ígérkezik. A japán városok piacán s főútvonalain állandó zsibvásár van. Az élelmiszerárusok, czukrászok, gyékényszövők, virágárusok, szobrászok, jövendőmondók mind ott ütik föl sátrukat a szabad ég alatt. A tarka-barka népség között látható egy különös alak is, fehérrel mintázott, fekete kimonóban. Méltóságteljesen ül vastag gyékényén, körülötte pergamentre rajzolt, titokzatos képek függnek, amelyek az emberi testet ábrázolják. Ez a varázsló a csodadoktor, aki égetéssel gyógyítja a betegségeket. A hivatalos orvosi tudomány nem ismeri el ugyan őket orvosoknak, de a nép kedveli és előszeretettel fordul mindenféle betegségével varázslatos gyógyító tudományukhoz. A csodadoktor tudománya egy