Vasárnapi könyv, 1941/2 (31. évfolyam, 2. félév, 1-26. szám)
1941 / 1. szám
GYÖNGYHALÁSZOK MUNKAKÖZBEN z Egyesült Államok egyik természetrajzi múzeumában, az Óceán életét bemutató termekben a napokban újabb csoport készült el, amely a gyöngyhalászást jeleníti meg valódi korall-szirtekkel, valódi gyöngykagylóteleppel, a tropikus tengerek szivárványszínekben játszó halaival, félelmes, sokkarú fejlábúakkal s a tengerfenéken dolgozó gyöngyhalászokkal. A tengeri állatok s a gyöngyhalászok is élethűek, de ezek már viaszból készült másolatok. A csoportban van panoptikumszerűség, de van benne jó adag valódi tudomány is, mert a hozzávaló anyagot kiváló szakemberek szerezték meg s az összeállításhoz is alapos helyszíni tanulmányokat végeztek. Gyöngykagylókban bővelkedő, tropikus tengerfenéken filmfelvételeket és színes olajfestményeket készítettek. Termőhelyén szedték össze a gyöngykagylókat, a korall-szirteket s a jelenet színességét emelő többi tengeri állatokat. Tanulmányozták a gyöngyhalászok életét és munkáját. Az expedíciót, amely a gyöngyhalászcsoport elkészítésével volt megbízva, Miner, az Amerikai Természettudományi Múzeum szaktudósa vezette. Az anyagi eszközöket a vitorláshajóval együtt egy Crocker nevű milliomos adta, aki maga is részt vett az érdekes élményekben bővelkedő vállalkozásban. Az expedíció korallzátonyokkal összekötött kis szigetcsoportot választott működése színteréül, s erre legalkalmasabbnak látszott a Hawaitól 3200 kilométerre délre, a Csendes-óceánban fekvő Peurhyn, a maláj bennszülöttek nyelvén pedig Tongareva. Ez az angol uralom alatt álló szigetcsoport nagyon alkalmas volt a gyöngykagylóhalászat tanulmányozására, mert itt a világtól távol, az ősi egyszerű módon folyik a gyöngykagylóhalászat ma is. Azonkívül az apró szigetek itt sekélyvízű, 18 kilométer legnagyobb átmérőjű lagúnát zárnak körül. A lagúna vize kristálytiszta, fenekén pompás korallképződmények vannak. Bővelkedik halakban és mindenféle tengeri állatban s fenekén nagy gyöngykagylótelepek is vannak. A szigeteket tropikus növényzet, főleg kókuszpálma borítja. A bennszülöttek életalapja a kókuszpálma. Ez látja el őket élelemmel, itallal, ez ad anyagot ruháik, szőnyegeik, halászhálóik, házaik készítéséhez. A kókuszdió szárított húsát, a koprát, pedig a szigeteket érintő hajók útján nagy tömegekben exportálják. Két faluban laknak a szigetcsoport két szélén a bennszülöttek, Omokóban és Tetautuában. Testalkatuk némi kaukázusi vonást is mutat s valószínű, hogy évszázadokkal azelőtt Ázsia déli partjairól jutottak a Csendesóceán szigetvilágába. Ügyes halászok, amellett pompásan úsznak és nagyszerű búvárok. Szorgalmasan halásszák a gyöngykagylókat is, amelyeket tonnaszámra adnak el a kereskedőknek gyöngyházgombok, késnyelek készítésére. Elsősorban azonban igazgyöngyöket keresnek a kagylókban. Nincs mindegyikben; a parazitáktól nem kínzott kagylók nem fejlesztenek gyöngyszemeket. A gyöngyképződés lényegében nem más, mint a kagyló védekezése a behatoló paraziták lárvája ellen, amelyet úgy szigetel el magától, hogy szilárd gyöngykoporsóba zárja azt bele. A szigetcsoport gyöngyhalászai lemerüléseiknél csak szemvédőt használnak. Pompás izmú és tüdejű búvárok, 7—8 méter mélységben 3—4 percig dolgoznak lélegzetvétel nélkül, akkor felszínre emelkednek levegőért