Vasárnapi Újság, 1837 (4. évfolyam, 142-193. szám)

1837-02-26 / 150. szám

66 nyeség gyarapítása nélkül segedelme­­zik. A­ munkásság és takarékosság el­­távoztatói a­ szegénységnek, és ezek­re egyik legbiztatóbb intézet az, a­ mit én Persely-bánknak nevezek, mint­hogy kifejezésére más alkalmas ma­gyar szót nem ismerek. Perselynek nevezik ugyan­is azon edény­t, szelen­­czét vagy ládácskát, mellybe valaki megkímélt, vagy félre teendő* pénzét belé eresztgeti. Az olly nyilvános pénztárak tehát, a­ hol akárkitől is kissebb nagyobb summácskát, melly mindennapi költségeire el nem kél, bevesznek és nem csak későbbi szük­ségeire megtartják, hanem azon idő­ alatt kamatoltatják is, sőt ha a 3 ka­matot ki nem veszi, azt mindég a 3 tőkepénzhez csapják, egy illy pénz­tárt, vagy bankot mondom, méltán nevezhetni persely-banknak. Kevés ember van , kinek ottan ottan kezei közt meg ne akadna nehány garas, mellyet a3 maga, és ha van, házné­pe szükségeire elkölteni nem kénte­­len; ez a3 summácska rendszerint oda lesz, és gyakran elkerülhető dolgok­ra el­kél; de ha volna egy olly pénz­tár, a3 hová mindég letévén az em­lített nehány garast, ott nem csak megtartásáról, sőt haszon hajtásáról is biztosíttatnánk, több rendbeli be­­tételünk idővel szép summára gyűl­hetne, melly véletlen szerencsétlen­ségünkben, beteges vagy öreg nap­jainkban bajtól és szükségtől megmen­tene. És ezt mivelik a­ persely-ban­­kok,a­ mellyek most Európának min­den miveltebb országaiban nagyon divatba kezdenek jőni, és már temér­ *) Spar Gassen; Caisses cl’ épargne; Sa­ dek summa pénzek vannak letéve ben­nük, mellyeknek nagy része külön­ben hihetőleg csapszékeken, vagy kár­tyán vesztegettetett volna el. Első lépések a­ persely-bankok állítására, ámbár még nem a­ mosta­ni formájukban, Angliában létettek. Itt t. i. már régi időtől fogva állanak fenn bizonyos egyesületek, mellyek „baráti társaságoknak“ *) vagy „jóté­kony társaságoknak“ ne­veztetnek. E­­zek különösen a3 különböző czéhok­­hoz tartozó mesteremberek között ál­­lottak­ fel, olly czéllal, hogy a3 kö­zösök megöregedteket és elgyengül­­teket kölcsönösen felsegítsék. E3 vég­re az illy társaságnak mindenik rész­vényese arra kötelezd magát, hogy mindennapi keresményéből hetenként, vagy hónaponként egy kis adományt teszen­ be a3 közös pénztárba; ezen adományokat a3 társaság választott megbízottai kamatra kiadók és a’ ka­matokkal megint a3 tőkepénzt növe­­lék , míg a3 részvényesek közűl va­­lamellyik aödik, 55dik, vagy ö6dik évét elérte. Az illyen tag aztán azon naptól fogva haláláig évenként bizo­nyos jövedelmet kapott. Ez rendsze­rint jókora summát tett, mivel az ap­­ródonként betett adományok lassan­ként sokra mentek , az időközben tő­kévé vált kamatok 10—12 évek alatt a3 begyűlt summát kettőzteték és négy­­szerezék és a3 határzott életkor elé­rése előtt meghatározott személyek a­­dományai a3 pénztárnak maradtak, végre az olly tagok, kik adományai­kat rendesen nem fizeték, az addig befizetett pénz benn marasztásá­val a­ társaságból kirekesztetének. Ezen tár­*) Friendly societies, benefit societies, wings-banks.

Next