Vasárnapi Újság, 1842 (9. évfolyam, 400-451. szám)
1842-10-09 / 440. szám
delkezés is követendő. Mondunk egy példát. Nem igen régi időkben a büntető keresetekben az alperest kínzással, gyakran borzasztó kegyetlenséggel vallatták. Volt egy egy tudós, egy világosodott emberbarátai átlátta,milly embertelen , mondhatni vétkes mód az 1 milly kevéssé czélravezető! melly sok gyanúba vett ártatlan lett vele egész éltében sintővé, nyomorékká! milly sok helyesebb eszközei lehetnek az igazság kinyomozásának 3sl.eff. Mind hiába, mert a mai tudós, amaz emberbarát nem ült olly pólczon, hol véleményével a 3 dolgon változtatást eszközölhetett volna. Végre egyik, (Bekkarta 1) volt a3 neve ezen megbecsülhetlen embernek ) egy könyvet, világos, szép, jeles könyvet írt a mai tárgyakról. A3 könyv kapós lett , az eredeti olasz nyelvből majd minden más európai nyelvekre lefordiltatott, minden ember kezén forgott; az addig keskeny körbe szorult eszmék, vélemények a3 nagy közönség tulajdonává lettek. A3 tisztviselők fel a3 ministerig még magános korukba elteltek a3 Bekkarta féle eszmékkel, és majd magasb hatáskörükben élesitni törekedtek. Mindezek következése a3 volt, hogy 20—25 év alatt Európában a3 kínzásos vallatás, sőt még a3 bűnösök kínos kivégzése is, el volt törülve! — Ellenben hány bölcs, idves rendelés jött a3 kormánytól, mellyek kihirdetésük ólta elfelejtve hevernek a3 megyék levéltáraiban; mert nem hogy a3 nép mellynek hasznára adattak értené 3s látná át czélszerüségöket 3s jogalmaikat, hanem még a3 szolgabiró sem, kinek végre kellene hajtani. Senki se mondja tehát. ..mit bíbelődjem én ez 3s ez tárgygyal, majd eligazítja azt a3 felsőség, vagy törvényt hoz róla a3 diéta!“ Ez 1 'l Beccaria. 638 merőben hamis okoskodás, és csak a9 tunyák (hogy több esetet ne hordjunk fel) párnája; mert lelkiismeretes és a3 nép javán munkálódó (3s illyeneknek kell mindig feltennünk) felsőséges diéta csak olly rendeléseket hoz, melylyekről, mint nép egy része, maga is a3 közvéleménynél fogva meg van győződve és csak olly törvények foganatosak, mellyeknek ugyan csak a nép meggyőződése kiált istenhorlát. Tudjuk, hogy midőn némi szorultságunkban valakihez tanács kérdeni menyünk is, rendszerint csak ollyat fogadunk meg, a melly saját véleményünkkel egyezik, és vájjon egy nép, egy ember tömeg, máskép gondolkozik-e, mint egy ember, vagy mint az emberek nagyobb része külön? Máskép, lesz az, de csak annyiban, hogy hiedelmében, midőn azt másokkal is közösnek látja, még inkább megfeneklik. — Hisszük-e már, hogy van közvélemény, és hogy minden embernek kötelessége erre tehetsége szerint befolyással lenni? Egyik legfontosabb tárgy, melly iránt az országban közvéleménynek kell keletkezni, a3 nemzeti gazdaság ügye. Igaz, hogy a3 nemzet gazdasága 3s jólléte a3 magános emberek és családok külön gazdagságában 3s jóllétében áll, és minthogy erre minden ember és minden család önhaszna kerestében , tehetsége szerint igyekszik, feleslegesnek látszhatnék országosan is rendelkezni róla. De jó minden dolgot közelebbről megtekinteni, mert rendszerint több oldalt fedezünk fel rajta mint hittük volna. Elsőben. Bizonyos az, hogy a3 szántóvető minél több tisztább búzát termeszteni, a3 szőlőmivel minél jobb bort szúrni, a3 pálinka főző minél eresztésben keverni, igyekeznek. 3- vaj