Vasárnapi Újság, 1844 (11. évfolyam, 504-554. szám)

1844-02-25 / 512. szám

513-dik Vasárnap. Kolozsvárit, Februaries 35-én, 1844 VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK’ TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM. Kálmánka íírismét tanul 129 h. Pár beszéd a’ falusi bíró, és egy esküdt ember közt 437 h. Újságok 341 h. K Kálmánka tírismét*) fáinál.­­ Kálmánka figyelmes, gondos gyer­mek. Midőn valami különös dolga vagy tanulása nincs, mindenre ügy­el, mi kö­rülre történik és okos kérdésekkel kí­vánja értesitni magát. Gyakran kérdezte a3 többek közt milyen magas a3 falu tornya, mely­től nem messze lakik? milyen messze van a3 szomszéd falu, hová egy pipa dohány kiszílja alatt el lehet sétálni? Mekkora az az erdőcske, hová szép időben az iskolás gyermekek együtt játszódni tanításokkal kiszoktak menni. Hány mérő búzával lehetne megtölte­ni az édes atyja ebédlő termét? Men­nyi víz folyhat ki a­ helység közepén levő nagy csörgőn egy nap alatt? és több ilyenet. De hát minő öröme volt, midőn egy mérnök, ki édes atyjának dolgozott, az emlitettem játszó helyet u.­ra. az erdőt és benne is körülre levő tisztá­sokat egy képbe megmutatta neki! Kálmánka kikeresett azon minden he­­lyecskét, hol leginkább szeretett mu­latni: megkapta a3 fát mely alatt e­­bédelt, az ösvényeket melyeken fut­kosott, a3 forrást miből kis fapohará­val ivott, a3 laptázó, a3 czigréző he­lyeket. Bámulta, miképp lehete mind­azokat oly pontosan ábrázolni hogy tüstént réájok lehessen ismerni. *) Geometria. A3 bámulás után a3 majmolás kö­vetkezett. Kálmánka megkísértette, nem tudná-e ő is bár az atyja udvarát le­rajzolni. Sikerült is neki, mint ő gondolta, elég jól, mert ő a3 maga rajzán szinte úgy réáismert minden tárgyra, mint a3 mérnökén. Csak a3 volt a3 baj hogy midőn mutatta, mások nem tudtak réá ismerni, mit jelentenek a3 mázolásai! Nem is csuda! mert a3 kút, mely a3 konyhától egy pár lépésnyire van, az ő rajzán messzebb állótt mint az ól, melly valóságban legalább is négy annyira feküdt. Az utczaajtó , egy kazal fa és a3 favágó hely egyenesben vannak helyezve; de az ő képén a3 három, három felé volt szórva. Kálmán, midőn hibáit kimutatók, egy kissé megszomorodott,látván hogy az nem oly könnyű mint gondolta, de azért nem hagyta annyiban a3 dolgot. Vette észre, hogy ha csak maga erején próbálgatja a3 dolgot, még sok szerencsétlen kísérleteket kell ten­nie és eltökélő magában hogy tapasz­taltabb emberektől kér tanácsot. Elmene hát a3 mesterhez, és kér­­de tőle: mikép csinálja a3 mérnök a3 földképeket ? “ „Felméri elébb a3 földet, édes fi­am!“ felele a3 mester, a3 ki Kálmánka sikertelen próbáiról már értesülve volt. O! mérni tudok én már! mértem is már sokat. Tudom milyen magas

Next