Vasárnapi Újság, 1846 (13. évfolyam, 608-658. szám)
1846-09-27 / 646. szám
612 illeti, úgy tanulák a* tagok, hogy ezek természetesen folynak a* kitűzött előkészítő czélból. Tehát mindenek felett első tárgy lenne az ötödik és hatodik kisgyűlésben megalapított első folyama az elemi beszéd-és értelem gyakorlatoknak egész terjedelmében, továbbá irniolvasni-tanitás az oktatástan mas igényei szerint; fejbeli számolás a’ közkezén forgó Kisdedek számvetése nyomán, az alaktanból egy röviditett folyamat kis gyűjteménynyel, kerülve minden tudományos értelmezést; elemi rajzolás, főképp a lapok képeinek természet utáni rajzolása, vastagpapírból kivágása stb.által Végre önkényt érződik, hogy a szép, nemes és erköl és vallási érzelmek felébresztését is már itt megkezdenék, jelesen czélszerűen kiszemelt mesécskék, kis beszélyek elmondása, majd olvastatása és fel-felmondatása által. Mindezen bővebben is kifejtett nézeteket a' többség magáévá tevén, halászattá lop. A’ nevelői kor legczélszerűbbnek látná a’ tárgyalt elemi beszéd és értelemgyakorlatok 1. folyamataként illeszteni fennálló intézeteinkbe, hogy egy az iménti nézetek nyomán rendezendő , figyelmezésre és tanulásra képesitó elő tanoda fogadja be az alsó osztályra még képességgel nem bíró 6 — 8 éves újoncz tanulákat, és kebeléből feljebb ne bocsássa, mig a’ szándékolt]előkészület (beszélni, figyelmezni, irni , olvasni, fejben számolni tudás ) kielégitőleg el nincs érve. Ezen előtanodának így nem lévén egyéb czélja , mint a’ jól elrendelt elemi iskoláknak, melyek mintegy kapcsoló lánczszemül szolgálnak, egyfelől az óvodák, másfelől a’ nép -, polgár - és tudományos iskolák közt, önkényt feledtete a’ körnek azon óhajtása, vajha mindezen előszámlált tanodáink épületébe ilyen tanulásra és tanodára képesítő elő csarnok (előkészítő osztály) vezetne.’") Utoljára a’ beszéd és értelemgyakorlatok későbbi folyamatra nézt, abban jön megállapodás, hogy azokat legczélszerűbb lenne mint hatodik gyűlésünkben is mondva volt, az anyanyelv tanításával kapcsolni öszsze. Takács társunk, szakmájába tartozó két munkára teszi figyelmetessé a* kört, egyik: Dr. E. F. Unger: Der erste Unterricht in der Geometrie. Erfurt, bei Keyser 1844. Ezen munkáról Wittsteinnak egy bírálata áll a* Paedago£. Revu© folyó évi januariusi füzetében; szerinte Unger Euklides követője, modorja synthetical: elől feladatok vannak ’s ezekből hozza le igen jól az állítmányokat.. A’második részbeli állítmányok jobbatlán ismétlése az első résznek, el is maradhattak volna. Az első rész néptanodáknak jó és elég is— kár, hogy a’ szabályos hatszög és körvonal kiszámítását minden magyarázat nélkül belévegyiti. A másik figyelemre méltó mű egy értekezése szertint tanár Langbeinnak a’ Pad. Revue februári füzetében: a’ számtannak a* mértannal leendő párt huzamos tanításáról. Ez kezdődnék a* számoknak és vonalaknak öszszetésén ’s végződnék a* mathesis felsőbb részein és physikán. Sok jó van benne. Tudomásul szolgál. 3. Ugyanekkor Salamon társunk is ajánlá Horatiusnak, Orelli és Dittenburger által szerkesztett és egyik a’ másikat pótló jeles iskolai kiadásait, melyekről nagyon dicsérő bírálat áll a’ pad. R.evueben. Szolgál tudásul. 4. A’ jegyző szóba hozván, hogy vidéki tagjaink távollétök miatt nem * ) Örvendve jelentjük és részint talán a’ kínáltal ébresztett eszme felkarolásának tulajdoníthatjuk , hogy egy ily előtanoda a’ kol. ev. r. collegiumban már alapult.