Vasárnapi Újság, 1847 (14. évfolyam, 659-709. szám)
1847-08-01 / 689. szám
487 az üzletbe jól bele tanulva, kezdje csak kicsinyben, nehogy úgy járjon, mint az újfalusi tanító Schwartz (Potsdam mellett), a’ ki nem akart tanácsomra hallgatni ’s két lót helyett 6 lót tojást keretett ki; ’s csak némely jó baráti segédeivel kaphatott néhány font selymet, a’ melyet egy lót tojásból is kicsinálhatott volna. Ha csak lehet keletre v. délre fekvő világos, meleg, száraz szobáról kell gondoskodni; nyirkos lakás legesleg többnyire ártalmára van a’ se-lyemhernyónak. Nállam most egy fedélszoba szolgál, melyben igen egészségesen tarthatom a’ hernyókat. E’ mellett az a’ haszon is van, hogy mivel a’ nap a’ cserépfedelet jól felmelegiti, csak ajtót kell nyitnom, ’s legott friss meleg levegőt bocsáthatok a’ bogaraimhoz. Elégséges táplálék; a’ harmadik vétkezésig nem felettébb sok, hogy az alom ne legyen igen magas; harmadik vétkezés után valamivel bővebben, a’ negyedik vétkezés után pedig a’ menynyit csak megehetnek a’ legbővebben, ezek adnak szép selymet. A’ mint apámnál láttam, hogy a’ fáit nyeséssel anynyira megjavította, úgy teszek én is az enyimekkel már 52 év óta ’s ezt egy éven sem hagyom el egy tővel is, mert különben a’ más éven már mindjárt rendetlenségbe jőnek. A’ kinek felesleges fája van, úgy bánhat velek a’ mint jónak látja; de a’ kinek csak anynyi van, hogy kéntelen a’ levelét minden éven szedni, meg fogja látni, mint megromlanak a’ fái; mint megkurtulnak a’ hajtások; nem érik meg a’ fa ’s aztán a’ vastagjából hajt ki és egészségtelen levelet terem. A’ nyeséskor az az előtti évi legderekabb hajtásokat fényre kurtítva, két három lövést hagyok rajtok 488 a’ legjavából *). Ezek aztán akadálytalanul nőnek, fájok jól megérik ’s jövő éven sok és egészséges levelet teremnek. A’ törzsekhez legközelebb álló rövid ágakat, melyeken nincs jövés, mindjárt leszaggatom, mert csak tüskéssé teszik a’ fát. Mindezeket az igaz, tettlegesen könynyebb volna megmutatni, mint leírással értetni. Schade, tanitó Zehlendorfban Berlin vidékén. Vásári életképek. (Végszó.) IV. Lajos sokadalmunk—mint már érintve volt—az oláhok sz. György napján folya le. A’ ki sokadalmainkban anyujára feltűnő társadalmi életünk (ha az ilyent mint a’ miénk annak lehet gúnyolni) ferdeségeinek festése miatt talán kellemetlen perczekért, e’ végszóban némi kárpótlásul vidámabb vonásokkal óhajtott volna találkozni; nagyonis csalatva leend hitt reményében; mert, ha általánosan akarnám jellemezni sokadalmunkat, körülbelől úgy hangzana, mint a’ „jó futtatás“ kimerítő leírása. Ha pedig részletekbe akarnék bocsátkozni, hogy nyitányom themájához következetes maradjak, azon példabeszédből (magyar példabeszéd) kellene kiindulnom! „sok adalom és tolvaj“ fogalmai egymást kölcsönösen úgy feltételezik , mint árnyék a’ testet, vagy az igazgatási ’s igazságtétel és erélyes (?) tiszti interventus ( ~ 25 bot) üdvös (!) rendszere mellett kellene, mint panegyricus (—) fellépnem; már pedig a’ kaczérkodás nem kenyerem, ’s a’ vágányból még inkább kihiczczennék. *) Ezeknek 's átalában a’ nyesett fon hagyott ágaknak a’ leveleit természet szerint nem bántja.. 31*