Vasárnapi Újság, 1847 (14. évfolyam, 659-709. szám)
1847-11-21 / 705. szám
741 méte magas, dereka hoszszu és széles, szemei veresek és tüzesek, ssügye, válla, homloka széles, kinézése vidám, bátor, mind a’ mellett hogy félénk,— a’ kosoknak töke nagy és egyforma mind két golyóbissá, verekedésben igen vadak anynyira, hogy nagy felhevültökben a’ verekedést megakadályozni akaró őrző juhászt is megtámadják. Az anyáknak tölgye lágy, csicsei hoszszak és lágyak, némelyek azt állítják , hogy a’ teje is zsírosabb vonna mint Éliás juhfajtáké, ’s azért volna a’ székely táró kövérebb. — Gyapja mind a’ kosoknak, mind az anyáknak csaknem a’ földig ér. Ily gyapjúval lévén a’ csíki juh felruházva, igen csekély istállóra van szüksége: a’ legnagyobb hideget, havazást veszedelem nélkül kiállja ; a’ kemény záporeső után, mely gyapjáról mint a’ szalma fedélről úgy csorog le, csak megrázza magát, ’s vidámon enni fog. Késő őszszel, ha a’ tós helyeken a’ füvet a’ fagy, dér kiszáraztotta — kedvére legel; kemény télnek idején, ha a’ hó még oly nagy is, csak megfagyva ne legyen, elkaparja lábával a’ havat ’s élelmét megkeresi, kivált oly helyeken, hol a’ sarja fel takarítás után a’ hó csak hamar oda lepte a’ harmadik sarjadzást; lágyabb télben egész télen künn legel. A’ csíki juh megelégszik télen át félereszes okokal ’s még ez alól is kimegy a’ szabadra fekünni, ha őrzőjét ott nem érzi; orrát a’ bundájába dugja, ’s oly ébren alszik, hogy egy madár rebbenésre is felserken.— Ha őrzőjének éjjel szavát hallja, bőgés által tudtára adja jelenlétét, ’s bármi beszédet folytasson is a’ juhász, fekvő helyéből felkel ’s hozzá megy, ’s ha ez barátságosan fogadja, előbbi fekvő helyére le 742 fekszik. A’ juhász a’ hová lefekszik, akár eresz alá, akár az akolba v. ki a’ szabadra, körülötte úgy öszszebuvnak, hogy csaknem egymásra feküsznek, oly bizodalommal és szeretettel viseltetnek erőjok iránt. Áldott— valójában áldott jószág! Van egy különös tulajdona a’ csíki juhnak: ha a’ fejér gyapjas anyákat fekete gyapjas kosokkal hágatják, bárányuk szép fekete lesz, ’s annál szebb, mentős szebb, fodrosabb volt a’ kos. Ellenben ha as fekete gyapjas anyát, finomabb gyapjú birkával hágatják, bárányuk foltos tarka lesz. Ezt sok tulajdonosok próbálták, de mindig káros lett a’ következés: én magam is két éven át hágattam meg igen szép fekete szőrű , anyát, finomabb apró szőrű birkával, igen pompás fekete prénist adó bárányokat akarván teremteni; de belésültem, a’ foltos bárányokból majd semmi hasznot sem kaptam.— Addig tehát mig az Isten Háromszéknek és Erdővidéknek egy jobb jövendőt nem ád, ne kívánjon senki is a’ csíki juhban változást tenni. Nincs ebben semmi kivető. Éj-nap künn a’ szabadon legel, esős?, harmatos, deres füvet eszik ’s nem árt neki semmit is; sót nyal folyvást, mivel e’ mindig van az akolban, iszik utána menynyi kell, nincs baj a’ hasmenéssel. Bárányozáskor ha kemény havazás (mi itten gyakran történik), hideg szeles esőzés uralkodik is, szembe fekszik a’ széllel ’s a’ kis bárány természeti ösztönnél fogva a’ gyapjába búvik ’s a’ jó melegben csendesen alszik. Ha fiát más helyre akarja vezetni, a’ bárány sem előre nem megy, sem hátra nem marad, hanem az anyja oldala mellett, melynek gyapja a’ szélnek ellent áll, az anyjával egyszerre halad. 's /t ^ ^