Vasárnapi Ujság, 1848. július-november (1. új évfolyam, 1-38. szám)
1848-07-02 / 1. szám
sokkal kevesebb mint pl. Magyarhonnak csak 3 megyéjében is al Tiszán innen. Azon kihágásokat communisticus mozgalmaknak szeretik tekinteni a’ felületesen ilélők. Én tudakozódásaim után úgy találám , hogy legnagyobb részük robot megtagadó volt, még pedig jó remény fejében ’s a’ szomszéd magyarhonbeliek példájára, kik mart. óta szabadok. Kisebb részük pedig azon szántókra ’s rétekre volt irányozva, melyekről a’ falusiak tisztán tudták, hogy nem rég vagy colonicaturák vagy közhelyek valanak, de a’ földesurak kivált 1820-an innen elfoglalták. Legkisebb része a’ kihágásoknak végre boszszuvágyból eredeti oly helyeken, hol földesur, vagy sokkal gyakrabban udvari tisztek hallatlanul zsarolták a’ szegény föld népét. Mind ez nem communisnus. ’S átalában roszszaság vagy balgaság a’ földmivelőnél communismust keresni, annál a’ kinél a’ tulajdonjognak legbensőbb leghatalmasb érzéke uralkodik. Ezeknél fogva kérjük a’ kormányt és hazafiakat, nyúljunk engesztelő és nem boszszus eszküzükhöz. Értsünk egyet. Ne higyjünk minden pletyka levelezőnek. ’S ha némely oláh ifjú buszújában, mivel apja elfogásáról éppen akkor kap a tudósítást, hadarást és fenyegeti a’ magyar nemzetet, nem kell felejteni, hogy az oláhok közt is már néhány év óta azon hit terjedt el, mintha feltett czél volna őket vagy vándorlásra, kénszerizni, vagy ki is irtani, hogy az egész mezőséget be lehessen telepíteni székelyekkel. Ezen hiedelmet a' legújabb esetek, valamint Berzenczei urnák telepítési terve még inkább megerösité. A’ nemzetiséget is, légyen bár erény vagy csak kórság, ne bántsuk. Név szerint az iskolák általi magyarositási tervet hagyjuk mindenképpt anynyiban. E’ tekintetben is félelmet árasztott azon még 1834 óta itt ott megindított sőt el is próbált terv, mely szerint sok tanult szegény magyar ifjúnak jövendőjét úgy biztosítsák, hogy minden faluban állitnának magyar tanodát, ’s igy ők az oláhoktól kapnák mindennapi kenyerüket ingyen. Hasonló vélemény uralkodik az oláhok közt a’ hivatalviselésre nézve. Hiszen a’ nem rég mult is bizonyítja hogy az oláh ifjak nagyobb része, ha legjobban tudott is magyarul, különbféle nepotismus és nemzeties ellenszenv következtében hivatalhoz nem juthatott. E’ miatt sok kitanolt jogász, histudós, mérnök (Lauriánnál.j kényesen volt kivándorolni. ’S hát a’ képviseleti joggal nem kaczérkodunk-é már is? Nem de jó volna ilyetén félelmeket és panaszokat törvényhozás útján elenyésztetni. Mert igen valószínű, hogy a közigazgatás mind azokat, kik ilyes jogokat féltenek, nem fogja megnyugtatni. Igazság szerető polgár. Külkormányi reactio tényei. Jellacsics Innsbruckba érkezett. A’ polgárság megzenészte, a camarilla fényes ünnepélylyel elfogadta. Eszterházy Pált, ő felsége oldala melletti ministerünket a’ conferentiából kizárta. A’ katonaság ruházatára szükséges posztó, mely az önkéntes sereg alakítása kezdetén meg volt 's melyet a’ minsterium annak számára használatul ki is rendelt, a’ raktárból — eltűnt. 1500 borjú-tarisznya, melyet Baldacci ezredes számba vett ’s letartóztatni parancsolt — elveszett. A’ ministerium biztosi küld Mezőhegyesre ’s az ország közepén egy ezredes a’ ministerium hatóságát el nem ismeri. Kell-e több? — Félünk hogy lesz még elég. Ha mi ministerium volnánk mit tennénk? Külsőkről nem szólunk. Ezek ellen Battyány tudvalevő erélyes nyilatkozatával megkezdte a’ dolgot, bár folytatná! A’ belső engedetlenek ellen, minthogy az ily dolgok okait a’ „hátiméban és „ki tudjában véljük rejteni, a’ következőt tennék. Mikor parancsolunk valamit, az illetőnek két utat nyitnánk. ”