Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 24. kötet (Budapest,1898)
381 jelenet a Zala pőréből, nincs segítve rajtok; kevés a földjük, az uraságé pedig sok. Különösen az uradalmi erdőket rohanták meg; a legszebb szálfák áldozatúl estek fejszéik csapásainak. 1848 ápril 10-én Privigyén épen a szabadság ünnepét ülték s az egész környék népe egybe volt gyűlve, mikor Bajmóczon a Pálffy-féle uradalom tisztjei közt hire terjedt, hogy a privigyeiek tüntetni szándékoznak földesuruk ellen. Pedig a bajmóczi uraság, gr. Pálffy Ferencz, egyike volt a magyar arisztokráczia legrokonszenvesebb alakjainak. A «szép Pálffy», a mint Bécsben nevezték, vagy a «badeni Pálffy», a Békés időben aligha fogta el valaha idegesebb láz akár Párist, akár Francziaországot, mint a Zola perének közel két hétre terjedt tárgyalása alatt, mely csak február 23-án ért véget, mikor az esküdtek Zolát egyhangúlag vétkesnek nyilvánították, s a törvényszék egy évi börtönre és 3000 frank megfizetésére ítélte. Az igazságügyi palota környékén pedig talán csak akkor hullámzott az e napok alattihoz hasonló rendkívüli népsokaság, mikor Metz várának feladója, Bazaine tábornagy, és később mert nyáron át rendesen a Bécs melletti Badenben lakott, nemcsak a tudományoknak és művészeteknek volt nagy pártfogója, hanem jobbágyainak is valódi barátja. Zsellérei is mind tehetős, adósság nélküli és szép gazdasággal bíró emberek voltak. De mindez nem használt semmit. A csak imént felszabadult jobbágyság tüntetni akart a földesúr ellen. A bajmóczi uradalom tisztviselői sietve menekültek, s a földesurak nem mertek a népnek ellene szegülni, melyet, mint kitűnt, szintén lelketlen bujtogatók izgattak fel. I V. Boulanger tábornok ügyében ítélkezett a haditörvényszék. Mintha kitöréssel fenyegető vulkán volna a Szajna hullámaitól körülfolyt Citésziget, melyet, mivel a városnak majdnem a kellő közepén terül, Páris szivének is szoktak nevezgetni. A Cité-sziget körülbelül olyan nagy, mint a mi Margit szigetünk, a Szajna jobb partjával 4, bal partjával pedig 5 híd köti össze. Legkiválóbb épületek rajta a felső végén emelkedő Notre- Dame székesegyház, és az alsó végének nagy JELENET A ZOLA PŐRÉBŐL. ZOLA PŐRÉNEK TÁRGYALÁSÁRÓL.