A Bécsi Kiállítás - Képes Kiállítási Lapok. Rendkívüli melléklet a "Vasárnapi Ujság"-hoz (1873)
1. szám
kiállítási iparpalota rotundája tehát fölülmúlja e rendkívülieknek elismert kupolákat. Maga a rotunda a geniális John Scott Russel terve után öntött vasból készült, a nagyszerű mű vasszerkezetét pedig Harckort Gáspár weszpháliai gyáros készítette s állította föl alig 12 évi idő alatt. A vasszerkezet 92.000 mázsát nyom. Az óriási mű magassága 853 méter (270 láb). Magában a körcsarnokban három karzat van alkalmazva, melyekről a szemlélőnek alkalma nyílik a körcsarnok belsejének nagyszerű képét áttekinteni. E karzatok egyike 75, a másik 15 s a harmadik 21 láb magas. A körcsarnok belseje gazdag díszítése által imponál. Az óriási kupola belülről tekintve, nem is sejteti a roppant mennyiségű vaskészletet. A körcsarnok mellett négy folyosó húzódik végig. Ott ahol ezek a rotundát érintik — van a körcsarnok négy bejárata. A déli bejáratot a főkapu képezi, ezzel szemközt ismét van egy kapu, mely a hátulsó parkba vezet. A másik két, jobb- és baloldalra eső kapu az említett folyosókba vezet. A körcsarnok, mely a roppant hosszúságú iparpalotát megmenti az egyhangúságtól, nemcsak térbelileg, de érdekesség és értékesség tekintetéből is központja a kiállításnak. A rotundára sem egy, sem más nemzet nem tarthat kizárólagos jogot; a rotunda minden nemzeté. Itt van az elitekiállítás; itt van az egész világb en miniature. Magyar erdészeti pavilion. (Képpel az 1-ső oldalon.) Közmondásossá vált, hogy Magyarország „istentől megáldott föld“ s valóban nincs is okunk panaszkodni a természet ellen. Alföldünk rónaságain gazdag aranykalászok lengenek, hegyeinken aranyszínű bor terem, hegyeinkben pedig az aranyfém gazdag, kiaknázhatlannak látszó érhálózata vár a kiaknázásra. Hát még az a sok mindenféle kincs, melyre eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé gondoltunk! Ez utóbbiak közé tartoznak erdőink is. Ez őserdők százados fáiban rejlő kincset azonban a legutóbbi évekig csak kevéssé ismertük s még kevésbbé értékesítettük. Erdészetünk a külföld előtt ismeretlen volt s még Törökország által is megelőztetünk e tekintetben. A határőrvidéki erdők eladásának ténye után kezdte csak a külföld ama kincset, melyet Magyarország erdőkben bír, némileg megismerni. Újabb időben azonban e tekintetben is tapasztaltunk előhaladást. A magyar állam kormánya, mely nem kevesebb, mint négy millió hold erdőség birtokosa, figyelmét e roppant kincsre is kiterjesztés igyekezett azt minél jobban értékesíteni. Az első lépés a czélszerű kezelés, a jó gazdálkodás volt s ha az erdészettel foglalkozók csekély, elégtelen száma miatt az okszerű kezelés meg volt is nehezítve, ma már alkalmas emberekkel is rendelkezünk. Mindamellett a kezdet nehézségeivel kell még mindig küzdenünk. Fatermelésünk az utóbbi időben lendületet vett, s ma már tárgyát képezi a külföldi piac általános érdeklődésének; jó hírnevünk azonban e tekintetben mégsem annyira szilárd, hogy annak növelése közönyösnek tűnhetnék föl előttünk. A magyar pénzügyminiszter szemei előtt erdészetünk emelése lebegett, midőn elhatározta, hogy az állam erdészetet, fontosságához méltóan fogja képviseltetni a bécsi nemzetközi kiállításon. A magyar erdészeti kiállítás tere 8000 méter kiterjedésű s az állam javak kiállításával a magánosok ilynemű kiállítása is kapcsolatban van. Az erdészeti kiállítás magában foglalja fatermelésünk különféle tárgyait, ezenkívül egy külön e czélra készített statistika fog commentárul szolgálni s fölvilágosítást nyújtani arra nézve, amit a tárgyak meg nem magyaráznak. A kormány hazánk főbb fanemeinek tudományos szempontból való megvizsgálását is elrendelte s e vizsgálat eredményét szintén kiállításához csatolta, ami annak értékét nagyban növeli. A magyar erdészeti kiállítás központját egy 150 négyszögméternyi tért elfoglaló pavilion képezi. Ez a magyar pénzügyminisztérium által építtetett magyar erdészeti pavilion, melynek sikerült rajzát az 1-ső oldalon mutatjuk be olvasóinknak. Ez a pavilion a hazai ipar műve s azon templomszerű faépítmények mintája után készült, melyek hazánk felső, erdős vidékein, különösen Mármarosban, nagy számmal láthatók. A pavilion középső részét háromhajós keresztépület metszi keresztül; az épület oldalrészein végighúzódó karzat van, melyhez két lépcső vezet. Az épület magassága 8 öl; a torony magassága 18 öl. E pavilion, melyben az erdészeti tárgyak egy része lesz kiállítva, maga, mint ilyen, szintén kiállítási tárgy, s azért építésében teljes hűséggel utánoztattak amaz eredeti tornyos épületek, melyekről fönebb emlékeztünk meg. A pavilion Koch építész műve, aki az egész magyar osztály berendezését nagy ügyességgel vezette. A magyar erdészeti osztálynak ezenkívül még két pavilionja lesz; az egyik a faipar tárgyainak befogadására s ez 150 négyszögöl, a másik pedig a Neuschloss-féle pesti ez ég pavillonja; ez 16 négyszögöl. E három épület erdészeti kiállításunknak érdekességet és díszt fog kölcsönözni s vonzó külsejük nem lesz minden befolyás nélkül a magyar erdészeti termékek látogatottságára sem. A BÉCSI KIÁLLÍTÁS. Orosz vendéglő. (Képpel a 8-dik oldalon.) Oroszország a bécsi kiállításon Magyarországnak szemmel látható vetélytársa lesz. Már ama körülmény is alkalmas a riválisság előidézésére, hogy a kiállítás , helyén hazánk Oroszország tőszomszédságát foglalja el. A verseny azonban nemcsak a térbeliség, de méginkább az orosz és a magyar kiállítási tárgyak természetének ugyanazonossága által válik a nagy orosz birodalom s hazánk közt szembetűnővé. Ami Magyarország erős oldalát képezi, ugyanabban akár Oroszország is excellálni, akár a föld termékeit, akár az ipar készítményeit tekintsük. Az ugyanazonosság ,a többi közt abban is föllelhető, hogy valamint hazánkat egy magyar csárda is fogja a kiállításon képviselni, és úgy az orosz vendéglők is be lesznek egy példány által a kiállítás látogatóinak mutatva. Lapunk mai számában közöljük ez I orosz vendéglő sikerüit rajzát. Képünk oly hű, részleteiben oly tiszta, s hogy minden bővebb magyarázatot fölösle- I gessé tesz. E ház tulajdonosa Engel sz.- I A fényképészet a kiállításon. A fényképészet ma már társadalmi szükségletté vált s nélkülözhetetlen nemcsak a családi életben, de nélkülözhetetlen a tudományra és iparra nézve is. A fényképészet a nemzetközi kiállításon is jelét fogja adni életrevalóságának. A kiállítási tárgyak, a kiállítási épületek, szóval: a kiállítás minden legkisebb mozzanatáról a fényképészet segélyével nemcsak azok fognak élethű képet szerezhetni, kik a kiállítást meg nem tekintik, hanem az utókor is leírni fogja hű képét a nagy versenynek, melyben az egész művelt világ élénk részt vett; a fényképészet a legjobb kiállítási tudósító; a fényképészet legjobb ajánlólevél a kiállítási tárgyak, egyes műremekek, iparczikkek stb. számára. A bécsi kiállítás e tekintetben is többet fog nyújtani, mint az eddigi kiállítások. A legjelesebb bécsi fényképészek ugyanis szövetséget alkotván, minden előkészületet megtettek, hogy a kiállítás úgy általánosságban, mint egyes részeiben méltóan s kellő gyorsasággal örökíttessék meg. A szövetségnek külön háza van a kiállítás helyén és pedig a török épületek s az „Exposition des amateurs””-vel szemben. Az ügy vezetése jó kezekbe van letéve, a szövetség ezenkívül a kiállítás helyén ötven segédet foglalkoztat a városban, egyes műtermekben még többet. A fényképészeti szövetség eddig már tényleges jelét adta életrevalóságának az által, hogy akiállítás helyét, a kiállítási munkálatokat, az iparpalotát, az egyes épületeket s nevezetesen a rotundát minden stádiumában követte és fényképezte. E képek a mérnökökre, építészekre, szóval: a szakemberekre nézve gazdag tanulmányi anyagot tartalmaznak, míg a laikus a kiállítás rajzát és történetét leli föl azokban. A szövetség csak kiállítási tárgyakat, épületeket stb. fényképez s munkálatát már megkezdette, mivel számos kiállító még a kiállítás megnyitása előtt óhajta kiállítási tárgyait lefényképeztetni. Lakásviszonyok a kiállításon. „Hogy és hol fogjuk az idegeneket elhelyezni?44 E kérdés csak oly gondot ad valamely igénytelen vidéki város lakosainak, midőn tornász- vagy halár-vendégeket várnak , mint amily élénken foglalkoztatja jelenleg Bécs város közönségét és hatóságát. A részvét az idei nemzetközi kiállítás iránt előreláthatólag oly nagy lesz, mint amilyet sem London 1862-ben, sem Pária 1867-ben nem tapasztalt. Aki pénzzel és idővel rendelkezik, lakjék bármily távol a kiállítástól, nem fogja annak megtekintését elmulasztani. Előrelátható, hogy az idegenek összetorlódása, különösen az első hónapokban, rendkívüli lesz. . . A bécsi hatóságot e körülmény már régóta foglalkoztató, s mint gondos háziúr, elrendelő a lakások összeírását, hogy vendégeit, amennyire lehet, elhelyezhesse. Az 3 pétervári vendéglős. Az „orosz vendéglő“, mely kastélyszerűsége mellett hiven állítja elénk az orosz nemzeti korcsmát, szétszedhető épület s Wagner építész műve.