A Bécsi Kiállítás - Képes Kiállítási Lapok. Rendkívüli melléklet a "Vasárnapi Ujság"-hoz (1873)

1. szám

kiállítási ipar­palota rotundája tehát fölül­múlja e rendkívülieknek elismert kupolákat. Maga a rotunda a geniális John Scott Russel terve után öntött vasból készült, a nagyszerű mű vasszerkezetét pedig Harckort Gáspár weszpháliai gyáros készítette s állította föl alig 1­2 évi idő alatt. A vasszerkezet 92.000 mázsát nyom. Az óriási mű magassága 853 méter (270 láb). Magában a körcsarnokban három karzat van alkalmazva, melyekről a szemlé­lőnek alkalma nyílik a körcsarnok belsejének nagyszerű képét áttekinteni. E karzatok egyike 75, a másik 15 s a harmadik 21 láb magas. A körcsarnok belseje gazdag díszítése által imponál. Az óriási kupola belülről tekintve, nem is sejteti a roppant mennyi­ségű vaskészletet. A körcsarnok mellett négy folyosó húzódik végig. Ott a­hol ezek a rotundát érintik — van a körcsarnok négy bejárata. A déli bejáratot a főkapu képezi, ezzel szem­közt ismét van egy kapu, mely a hátulsó parkba vezet. A másik két, jobb- és bal­oldalra eső kapu az említett folyosókba vezet. A körcsarnok, mely a roppant hosszú­ságú iparpalotát megmenti az egyhangúság­tól, nemcsak térbelileg, de érdekesség és értékesség tekintetéből is központja a kiállí­tásnak. A rotundára sem egy, sem más nemzet nem tarthat kizárólagos jogot; a rotunda­ minden nemzeté. Itt van az elite­­kiállítás; itt van az egész világ­b en miniature. Magyar erdészeti pavilion. (Képpel az 1-ső oldalon.) Közmondásossá vált, hogy Magyaror­szág „istentől megáldott föld“ s valóban nincs is okunk panaszkodni a természet ellen. Alföldünk rónaságain gazdag arany­kalászok lengenek, hegyeinken aranyszínű bor terem, hegyeinkb­e­n pedig az aranyfém gazdag, kiaknázhatlannak látszó érhálózata vár a kiaknázásra. Hát még az a sok min­denféle kincs, melyre eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé gondoltunk! Ez utóbbiak közé tartoznak erdőink is. Ez őserdők százados fáiban rejlő kin­cset azonban a legutóbbi évekig csak kevéssé ismertük s még kevésbbé értékesítettük. Erdészetünk a külföld előtt ismeretlen volt s még Törökország által is megelőztetünk e tekintetben. A határőrvidéki erdők eladásának ténye után kezdte csak a külföld ama kincset, me­lyet Magyarország erdőkben bír, némileg megismerni. Újabb időben azonban e tekintetben is tapasztaltunk előhaladást. A magyar állam kormánya, mely nem kevesebb, mint négy millió hold erdőség birtokosa, figyelmét e roppant kincsre is kiterjeszté­s igyekezett azt minél jobban értékesíteni. Az első lépés a czélszerű kezelés, a jó gazdálkodás volt s ha az erdészettel foglalkozók csekély, elég­telen száma miatt az okszerű kezelés meg volt is nehezítve, ma már alkalmas embe­rekkel is rendelkezünk. Mindamellett a kezdet nehézségeivel kell még mindig küz­­denünk. Fatermelésünk az utóbbi időben len­dületet vett, s ma már tárgyát képezi a külföldi piac­ általános érdeklődésének; jó hírnevünk azonban e tekintetben mégsem annyira szilárd, hogy annak növelése közö­nyösnek tűnhetnék föl előttünk. A magyar pénzügyminiszter szemei előtt erdészetü­nk emelése lebegett, midőn elhatározta, hogy az állam­ erdészetet, fon­tosságához méltóan fogja képviseltetni a bécsi nemzetközi kiállításon. A magyar erdészeti kiállítás tere 8000 méter kiterjedésű s az állam­ javak kiállítá­sával a magánosok ilynemű kiállítása is kapcsolatban van. Az erdészeti kiállítás magában foglalja fatermelésünk különféle tárgyait, ezenkívül egy külön e czélra készí­tett statistika fog commentárul szolgálni s fölvilágosítást nyújtani arra nézve, a­mit a tárgyak meg nem magyaráznak. A kormány hazánk főbb fanemeinek­­ tudományos szempontból való megvizsgálá­sát is elrendelte s e vizsgálat eredményét szintén kiállításához csatolta, a­mi annak értékét nagyban növeli. A magyar erdészeti kiállítás központ­ját egy 150 négyszögméternyi tért elfoglaló pavilion képezi. Ez a magyar pénzügymi­nisztérium által építtetett magyar erdé­szeti pavilion, melynek sikerült rajzát az 1-ső oldalon mutatjuk be olvasóinknak. Ez a pavilion a hazai ipar műve s azon tem­­plomszerű faépítmények mintája után ké­szült, melyek hazánk felső, erdős vidékein, különösen Mármarosban, nagy számmal láthatók. A pavilion középső részét háromhajós keresztépület metszi keresztül; az épület oldalrészein végighúzódó karzat van, mely­hez két lépcső vezet. Az épület magassága 8 öl; a torony magassága 18 öl. E pavilion, melyben az erdészeti tár­gyak egy része lesz kiállítva, maga, mint ilyen, szintén kiállítási tárgy, s azért építé­sében teljes hűséggel utánoztattak amaz eredeti tornyos épületek, melyekről fönebb emlékeztünk meg. A pavilion Koch építész műve, a­ki az egész magyar osztály berendezését nagy ügyességgel vezette. A magyar erdészeti osztálynak ezenkí­vül még két pavilionja lesz; az egyik a fa­ipar tárgyainak befogadására s ez 150 négyszögöl, a másik pedig a Neuschloss-féle pesti ez ég pavillonja; ez 16 négyszögöl. E három épület erdészeti kiállításunk­nak érdekességet és díszt fog kölcsönözni s vonzó külsejük nem lesz minden befolyás nélkül a magyar erdészeti termékek látoga­tottságára sem. A BÉCSI KIÁLLÍTÁS. Orosz vendéglő. (Képpel a 8-dik oldalon.) Oroszország a bécsi kiállításon Ma­­­­gyarországnak szemmel látható vetélytársa lesz. Már ama körülmény is alkalmas a­­ riválisság előidézésére, hogy a kiállítás , helyén hazánk Oroszország tőszomszédságát­­ foglalja el. A verseny azonban nemcsak a térbeliség, de méginkább az orosz és a magyar kiállítási tárgyak természetének ugyanazonossága által válik a nagy orosz­­ birodalom s hazánk közt szembetűnővé. A­mi Magyarország erős oldalát képezi, ugyanabban akár Oroszország is excellálni, akár a föld termékeit, akár az ipar készít­­ményeit tekintsük. Az ugyanazonosság ,a többi közt abban is föllelhető, hogy­­ valamint hazánkat egy magyar csárda is fogja a kiállításon képviselni, és úgy az orosz vendéglők is be lesznek egy példány­­ által a kiállítás látogatóinak mutatva. Lapunk mai számában közöljük ez I orosz vendéglő sikerüit rajzát. Képünk oly hű, részleteiben oly tiszta, s hogy minden bővebb magyarázatot fölösle- I gessé tesz. E ház tulajdonosa Engel sz.- I A fényképészet a kiállításon. A fényképészet ma már társadalmi szükségletté vált s nélkülözhetetlen nemcsak a családi életben, de nélkülözhetetlen a tudományra és iparra nézve is. A fényké­pészet a nemzetközi kiállításon is jelét fogja adni életrevalóságának. A kiállítási tárgyak, a kiállítási épüle­tek, szóval: a kiállítás minden legkisebb mozzanatáról a fényképészet segélyével nemcsak azok fognak élethű képet szerez­hetni, kik a kiállítást meg nem tekintik, hanem az utókor is leírni fogja hű képét a nagy versenynek, melyben az egész művelt világ élénk részt vett; a fényképészet a legjobb kiállítási tudósító; a fényképészet legjobb ajánló­levél a kiállítási tárgyak, egyes műremekek, iparczikkek stb. számára. A bécsi kiállítás e tekintetben is többet fog nyújtani, mint az eddigi kiállítások. A legjelesebb bécsi fényképészek ugyanis szö­vetséget alkotván, minden előkészületet megtettek, hogy a kiállítás úgy általános­ságban, mint egyes részeiben méltóan s kellő gyorsasággal örökíttessék meg. A szövetségnek külön háza van a kiállítás helyén és pedig a török épületek s az „Ex­position des amateurs””-vel szemben. Az ügy vezetése jó kezekbe van letéve, a szövetség ezenkívül a kiállítás helyén ötven segédet foglalkoztat a városban, egyes műtermek­ben még többet. A fényképészeti szövetség eddig már tényleges jelét adta életrevalóságának az által, hogy a­­kiállítás helyét, a kiállítási munkálatokat, az iparpalotát, az egyes épü­leteket s nevezetesen a rotundát minden stádiumában követte és fényképezte.­­ E képek a mérnökökre, építészekre, szóval: a­­ szakemberekre nézve gazdag tanulmányi anyagot tartalmaznak, míg a laikus a kiál­lítás rajzát és történetét leli föl azokban. A szövetség csak kiállítási tárgyakat, épületeket stb. fényképez s munkálatát már megkezdette, mivel számos kiállító még a kiállítás megnyitása előtt óhajta kiállítási tárgyait lefényképeztetni. Lakásviszonyok a kiállításon. „Hogy és hol fogjuk az idegeneket elhelyezni?44 E kérdés csak oly gondot ad valamely igénytelen vidéki város lakosainak, midőn tornász- vagy halár-vendégeket vár­nak , mint a­mily élénken foglalkoztatja jelenleg Bécs város közönségét és hatóságát. A részvét az idei nemzetközi kiállítás iránt előreláthatólag oly nagy lesz, mint a­milyet sem London 1862-ben, sem Pária 1867-ben nem tapasztalt. A­ki pénzzel és idővel rendelkezik, lakjék bár­mily távol a kiállítástól, nem fogja annak megtekintését elmulasztani. Előrelátható, hogy az idege­nek összetorlódása, különösen az első hóna­pokban, rendkívüli lesz. . . A bécsi hatóságot e körülmény már régóta foglalkoztató, s mint gondos háziúr, elrendelő a lakások összeírását, hogy vendé­geit, a­mennyire lehet, elhelyezhesse. Az 3 pétervári vendéglős. Az „orosz vendéglő“, mely kastély­szerűsége mellett hiven állítja elénk az orosz nemzeti korcsmát, szétszed­hető épület s Wagner építész műve.

Next