Vasárnapi Ujság – 1854

1854-08-27 / 26. szám - Olasz türelmetlenség 223. oldal / Fontosabb apró czikkek

223 tését, földre szegzett szemei megakadának pompás köntösén, a melly drága prém­ből volt készitve. „Mire való a pompás öltözet a porladozó testnek, mondának a kegyes királyné suttogó ajkai; vevé a drága kön­töst, és ezen szavakkal : „Vessz prém!" eladá a drága ruhát s felépité annak árából az Isten házát. És a város, melly ezen egyház körűl ke­letkezett, ezen eseménytől kölcsönzé a Veszprém nevet." így szól a nép száján forgó legenda: " Egyveleg. — Olasz türelmetlenség. Hogy minő fokon áll az olasz nép felvilá­gosodottsága s mennyire tele van még türelmetlenséggel s babonával, nem­régiben ismét kézzelfoghatólag bizonyult be. Sardinia egyik váro­sában (Rizzában) minap egy protestáns nő halt meg. A temetés napján a ház előtt összegyülekezett halotti kíséretet, egy nagy csoport buta em­ber rohanta meg szitkokkal, ordítással, süvöltéssel. A kis számú halott­kisérőkre nézve nem maradt egyéb hátra, mint békén tűrni a legotrom­bább bántalmakat is, mindaddig, mig a koporsót kihozták. A holttest iránt még a legvadabb népek is tisztelettel viseltetnek ; azt hitték, hogy a koporsó láttára lecsillapodik e dühönczök zaja is. Azonban e vadnál vadabb csoport, ez által csak jobban lőn felzaklatva; nem érte be többé az orditással s fütyöléssel, hanem valódi bántalmakhoz nyúlt, — kővel sárral dobálták a koporsót és kisérőit, ugy hogy az egész kiséret futás­ban volt kénytelen menedéket keresni. Csupán egy fia a meghalt nőnek maradt a koporsó mellett, a kőzápor közé keservesen hullatva kényeit. Az embertelen csőcselék most ő ellene fordult, üldözve a szerencsétlent egész a sírig, ki még itt is kénytelen volt folytonosan védelmezni anyja holt­testét. Zarándoklás. A hadi események úgy hozták magukkal, hogy három orosz nagyherczegnő (köztök a trónörökös neje, Czezarewna) Péter­várról a Moszkva melletti nagyhirü Troitzkoi Sergiew Lawnába (sz.Szergiusz­ról nevezett szentháromság-kolostorba) zarándokoltak. A kolostor alapí­tója sz. Szergiusz volt a 14-ik században s ott is van eltemetve. E zár­dába menekült nagy Péter czár, midőn a sztrelitzek ellene fellázadtak. Oroszország legnagyobb zárdája ez, területén kilencz templom, egy császári palota, papnövelde és zarándokok számára számtalan lakás van. Katalin császárné korában e kolostor magán vagyona között 100,000 orosz férfi rabszolga volt. A védő falak 4000 lábnyi hosszúak, 20-40 l. magasak s 20 1. vastagok s 8 magas toronynyal birnak. A főtemplom egész teteje, melly alatt sz. Szergius fekszik, vastag aranyozással bir s a templomi ezüst ékszereket az oroszok 600 millió rubelnyi roppant öszvegrel becsülik. Egy másik templom roppant harangjairól nevezetes; mondják, hogy a legnehezebb harangok 1400, 5400, és 6400 mázsányi nehezek. (Ember legyen, a ki ezt elhiszi.) A kolostorban 1100 barát van s a zarándokok folyvást ki s be özönlenek, s itt tartózkodik most a ne­vezett három nagyherczegnő is. Tárogató. — Nemzeti szinház. A nemzeti szinházról azért hallgattunk olly sokáig, minthogy semmi örvendetest sem tudtunk felőle mondani. Jelen­leg megvigasztalhatjuk közönségünket annak tudatásával, miszerint az eredeti darabokat sújtó végzés, az igazgatóság által viszavetetett, azok ezentúl is szerződött díjazásban részesü­lendnek, minek következtében már a lefolyt hetek folytán, több eredeti szinmű adatásakor volt alkal­muk meggyőződhetni az illetőknek, miszerint a közönség pártolása az eredeti művek iránt, együtt jár a színház pártolásával, s hogy sokkal jobb százötven forintot bevenni, s kiadni belőle tizenötöt, mint bevenni tizen­ötöt és kiadni semmit. Pedig megtörtént a pesti nemzeti színháznál e nyár folytán, hogy az eredeti művek leszorítása miatt, az elkoptatott ódonságok adatása mellett, nem volt egy estén több bevétele a szinházi pénztárnak 3, mondd : három forintnál. Tóth újra szerződtetve van egy hónapra. — Megjelent Ipolyi Arnoldtól : Magyar mythologia; kiadta Heckenast Gusztáv. Egyike a magyar népéletre s költészetre nézve legbecsesebb müveknek, mellyet minden tudománybarát figyelmébe ajánlunk. Ára 8 pft.­­ A nemzeti szinháznak ismét egy érdemes tagja szállt le a sirba, Miskolczi Julia, jelesebb drámai színésznőink egyike folyó hó 24-én hosszas szenvedés után boldogabb életre szenderült. A színészre nézve az élet kettős szenvedés, a halál kettős nyugalom, azért a színészt nem kell siratni, ha meghal, de szánni lehet az árva drámai ügyet, melly ismét egy tehetséges tagjával megfogyott. Nyugodjék az Urban­ boldogult, békével. . . . +Az úgynevezett dínnyeérési vásár, élénknek mutatkozik, már eddig is tetemes gyapjuvásárlások történtek. A gyapjú ára csaknem ugyanaz, melly a mult medardusi vásárkor volt. Legnagyobb kelendőségnek ör­vendnek, az eddig is mutatkozott előjelek után, azon áruczikkek,mellyek Oláhországba szoktak szállíttatni, s mellyek az egy ideig elzárt aldunai hajóút miatt, rendes piaczukról kiszoríthatván, mióta e nevezetes keres­kedelmi ut felszabadult, igen kapósak lettek. Távirati közlés 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. -i Mosonyból, mellyről tudva van, hogy hires gabonaraktárakkal bővölködik, 1853-ik évi julius hótól f. évi juniusig következő mennyiségű gabonát vittek ki kereskedés utján, az országból : búzát : 1,651,000, kétszerest : 180,000, rozsot : 150,000, árpát 133,000­, zabot : 440,000 kukoriczát : 256,000, összesen 2,810,000 azaz kétmillió nyolczszáz tíze­zer p. mérőt.­­ A nagy államkölcsön felől a bécsi lapok azt írják, hogy az eddigi aláírások már bizonyára meghaladták a 400, millió pftot, s mint bizonyos dolgot hirdetik, hogy néhány nap alatt fedezve lesz az 500­ millió. Általában a birodalom minden részeiből sűrűn követik egymást a hivatalos tudósítások, mellyek ezen nagy pénzügyről igen kedvezőleg nyilatkoznak. A lipcsei képes újság rajzban tünteti elő azon lelkesedést, mel­lyel a bécsi nép tódult az aláíráshoz. 4- F. hó 20-án, melly nekünk magyaroknak nemzeti ünnepünk, szokott diszszel tartatott meg, legelső apostoli királyunknak Szt. István­nak ünnepe. E napon fényes egyházi menetben (processio) körülhor­doztatik Budavárban szent István keze, melly egy üvegszekrényben se­lyem párnácskán nyugszik. A szent ereklyét tartalmazó szekrény az esztergomi herczeg prímás pecsétjével van bezárva, s a budavári kápol­nában őriztetik. Felügyelője a főapát. — A festészakademiai társulat részéről. A festészakademiai növen­dékek ez évi tanulmány műveinek tárlata s jutalmazása­­ aug. 27-én va­sárnap d. u. 4 órakor szokott nyilvánossággal fog tartatni (nagyhid­utcza Weisz-ház 3-dik emelet.) Felszólittatnak a társulat részvényesei, a szülők, tanítók, nevelők s minden műbarát, hogy e közvizsga ünnepélyét minél számosabb megjelenésökkel nevelni szíveskedjenek. Pest, aug. 21-én 1854. Pákh Albert, társulati titkár. **Az erdélyi gazdasági egylet julius 27-én közgyűlését, gr. Mikó Imre ő­nmaga elnöklete alatt, megtartá. Tárgya volt az ujon alakult egylet folyamatba indítása. E végre két lényeges inditvány merült fel: egyik, hogy a vidékeken fiók­egyletek alakíttassanak; a másik hogy a tárgyak ezután ne bizottmányok, hanem szakosztályok által intéztessenek. Az első, mig az anyaegylet elég erőt nem biztosit magának, most egy időre elhalasztatott; a második, a szakosztályok létesítése, a választmányra bízatott. Szőnyegre jött az egylet földbirtoka, mi Kolozsvár határán fek­szik, s 99 holdat tesz; ez, mint használhatlan, eladóvá határoztatott, hogy a városhoz közelebb eső köztelek szereztethessék. Intézkedés tör­tént továbbá, egy gazdászati naptár szerkesztése iránt. A gyűlés nem csak népes, de egyszersmind lelkes volt. Helyben több aláirások történ­tek, mint pl. b. Wesselényi Farkas aláirt 800 pártot; az alapitók sorába léptek: b. Wesselényi Ferencz, b. Bánffy Béla és Keményfy József, gr. Pejacsevics jószágai igazgatója; ez utolsó még azon ajánlatot is tette, hogy az igazgatása alatti gazdatisztek tagokká leendőségéről is lépéseket tesz, melly igen jó gondolatját gr. Mikó és gr. Kemény Sámuel urak is magokévá tették; s óhajtandó lenne, hogy tegye azt az egész földbir­tokosság. Részt vett a gyűlésben Péterfi József ur is, ki e napokban útját Pest felé tovább fogja folytatni. erdélyi kölcsönös­ség­i tűzkármentő társulatnál, az eddigi biz­tositások öszvege — mielőtt még az idei takarmányok tűzkár elleni biz­tosítás ideje beállott volna — már az 1,800,000 pftot meghaladta. S ez annyival örvendetesebb , minthogy ezen intézet mindazon jóoldalu mó­dokkal bir, mellyek a gyakorlati élet szükségeit szaktudománnyal ösz­vekapcsolva — távol minden nyerészkedési czéloktól — egyedül részve­vői javára törekedik; s remélhető , hogy e honi intézet, melly a német­honi azon hires gothai társulat mintájára van alapítva, melly minden évben felénél többet, a mult évben pedig a befizetett dij 75 részét tag­jainak viszapótolni képes Vala­ illő fokozatát elérve, annyival kevésbé fog hátramaradni, mivel a mentesítésből üzérkedésre kitérni törekvők ellen, kellő gát vettetvén, közhasznuságávali visszaélések — a merészek saját kára nélkül — nem könnyen történhetnek. Jelenlegi gabona-ár: Austriai mérők. — (Pengő pénzben.) Pest , augustus 22-kén : Buza 6 ft. 8 kr.—7 ft. 12 kr. — Kétszeres 5 ft. 4 kr. — 5 ft. 12 kr. — Bors 5 ft. 4 kr.—5 ft. 8 kr. — Árpa 2 ft. 40 kr.—2 ft. 56 kr. — Zab 2 ft. 12 kr.—2 ft. 20 kr. — Kukoricza 2 ft. 40 kr.—3 ft. 20 kr. Felelős szerkesztő : Pákh Albert. Bécsi börze augustus Statuskötelezvény 5% . . dto. 1%„ . . 1834-ki sorsjegyek 100 ftos 1839-ki „ _„ Bankrészvény darabja . „ . Éjszaki vaspálya oszt. . Dunagőzhajózási részvény . Augsburg Hamburg 100 kcotallérért London 1 font sterlingért Paris 300 frankért . . . Cs. kir. arany Ezüst Dunnavizárlás augustus 86% 86% — 86% 86%6 85% 85% 221 % 223 — 130% 132 — 133% 134% 134% 134 1291 — — — 1295 1292 1282 — 1742% — 1730 1733% 1722% 1722 585 588 — 590 588 587 584 120% 88% 120% — 120 119% 118% 116% 120% 88% 88% — 88% 87% 86% 85% 11.43 11.42 % 11.42 11.35 11.30 11.20 141% 140% — 141 140 139 137 24% 24% — 24% — 22' a 20% 18.9' 1" 6"' 0 föl. 134.10' 8" V"0 föl. 135.10'9"0"'0 föl.

Next