Vasárnapi Ujság – 1854
1854-09-03 / 27. szám - Gróf Széchenyi István 225. oldal / Életirások; jellemrajzok - Gróf Széchenyi István 27. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.)
A , Vasárnapi Újság hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. — Előfizetési dij helyben : julius—decemberi folyamra azaz : hat hónapra 1 pft. Házhoz küldve i ft. 30 kr. p. p. CW Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : julius—decemberi folyamra azaz : hat hónapra I ft. 30 kr. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bérmentve utasitandó.— Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. sz. a ). (gróf Széchenyi István. Azon nagy magyar férfi képét látjátok magatok előtt, kiről méltán elmondhatja a történetírás, hogy hazájával legtöbb jót tett. Neve Széchenyi István. Egész családját jellemzi e czim „a haza boldogítója." Atyja Széchenyi Ferencz alapitá a nemzeti muzeumot , anyjának testvére gróf Festetics György, a Georgikont. E hon áldott családból született István 1791-ik sept. 21-én. Ifjúkora zajos küzdelmek közt telt le; egész huszonnégy éves koráig katona volt, vitéz katona, ott is becsületet hozott a magyar névre, tanúsítják ezt érdemrendei, miket több küludvartól kapott; a lipcsei ütközetben fontos megbízatással küldetvén Blücherhez, az ellenség valamennyi őrszemein keresztül, a portyázok csatárlánczai között lovagolt át az ősz vezérhez s ugyan azon az uton tért ismét vissza saját hadseregéhez. A harczok elcsendesülte után a külföldet utazta be ; ifjú barátja b. Wesselényi M. társaságában keresztülutazott egész Európán gyalog, miközben a két nemes gazdag ifjú, azon vetélkedett egymással, mellyik közülök edzettebb a nélkülözésekben. Wesselényi győzte jobban a fáradságot, de Széchenyi az éhséget. 1822-ig bejárta Angol, Franczia, Német, Spanyol, Olasz, Török és Görögországot s Kis-Ázsiát , s ezen korból, mint délczeg, daliás, testgyakorlatokban, férfias küzdelmekben kitünő ifjút ismerjük őt. 1825-ben látjuk legelőször a hon szine előtt megjelenni. Az akkori országgyűlések terén egész váratlanul tünt fel egy fiatal huszárkapitány , kitöredezett, hibás magyarsággal indítványt tett egy magyar tudós társaság felállítása iránt s e czélra egy egész esztendei jövedelmét 60 ezer pengő forintot ajánla fel. „Hát te miből élsz addig ?" kérdés tőle. „Majd eltartanak az ismerőseim." felele és nemes példájára megalakult a magyar akadémia, közel 400 ezer pengényi tökével. Ez volt Széchenyi feltűnése a nemzet előtt. Még akkor alig birta a magyar nyelvet, de a magyar szív kipótolta azt, s már néhány év múlva, mint egyikét legmagasabb íróinknak láttuk őt, ki azon müvekben, miket a közönség elé bocsátott, uj életet lehelt nemzetébe, felrázta azt az alvó tespedésből; munkásságra, szellemi kifejlődésre, jobblét utáni törekvésre buzditá azt s a mire buzditá, abban maga is ment példával elő.