Vasárnapi Ujság – 1854
1854-04-02 / 5. szám - Nyepozvolim 38. oldal / Fontosabb apró czikkek - Egérfogó 38. oldal / Ipar-; müvészet-; gazdászat-; természettudomány - Erdélyi Indali; Uj ABC 38. oldal / Irodalmi ismertetések és viták
volna. E végzet teljes sarka Menteilinek hozzáérése által odább iramlott, s szerencsétlenül a vizbe esett. Az ott közel volt, s fát rakó napszámosok ezt látván , tüstént lármát ütöttek, mellettök elment néhány hajó anélkül, hogy a segély kiáltásra figyelne. Egyik közülök mintegy negyedórával azután kisérletet tett ugyan, de eredménytelenül, különben is csak holttestet vonhattak volna. Ez emberek avval könnyen vigasztalták magukat, hogy az elsülyedt úgyis csak az Arsenalban tartózkodó férfi századunk egyik legnevezetesb embere volt. Montelli mintegy 50 éves volt. Sok irást hagyott maga után; de hogy ez Írásoknak hasznát vehessük, olvasni kellene tudnunk azokat, s hogy olvashatnók, találnunk kellene ki többé nem található : — egy más Montellit." Igy ir Nodier Károly. Szemere 1836-ik évben Párisban utazván, figyelmezett, valljon nem találtatott-e fel Montelli holtteste, s az Arzenál lakóitól tagadó feleletet nyert. K. K. Irodalmi ismertetés. Egészen uj szerkezetű ABC vagyis vezérkönyv az olvasni tanitásban és tanulásban. Irta Erdélyi Indali Péter. Képes kiadás. Pest, 1854. Kiadja Heckenast Gusztáv. Arab könyvecske immár harmadik kiadásban jelen meg, jeléül, hogy czélszerűségét tanítóink elismerték. S valóban ez ABC-nek sok előnye van az eddigiek fölött. A gyermek könnyen és gyönyörrel tanulhat belőle olvasni: két olly körülmény, mik kivált kis gyermekek tanításánál eléggé nem becsülhetők, s miket eddigi ABC-ink kisebb nagyobb mértékben nélkülöztek. Az „egészen uj szerkezetű" czím épen ezt akarja kifejezni. De mit teszen az egészen uj szerkezet ? Nem egyebet, minthogy a szerző a betűk egyenkénti száraz betanítása, s a közönséges divatú ab eb ib ob szótagolás helyett egy más módszert állított fel. Az ö ABC-jében az első betűk már értelmezhető szavak, mellyek ismét szavakká alakulnak, s a szavak mondatokká. Igy egy betűről tanulva, s a tanultakat folytonosan ismételve, kedélyes mondatok olvasása közben halad végig a tanuló a betűk ismeretén, s mikor már az utolsó betűt ismerni tanulja, bármilly egytagú szóból álló mondatot képes elolvasni, s könnyen mehet át a több tagunkra.E módszernek az a jó oldala van, hogy nem gépies, fejti az értelmet s a gyermeket szó- és fogalomkinccsel gyarapítja. Emellett a tanuló egy kis helyesírási készséget is nyer, mert szerző igen czélszerűen, hol illő helye van s a gyermektől is megérthető, mindenüvé belesző egy egy elemi helyesírási szabályt. Aztán a már olvasni megtanult gyermek e könyvecskében igen derék elemi olvasmányokat is találhat, mellyek válogatott versek és beszélykékből állanak. E könyvecske nemcsak olvasni tanulás, hanem tanításra is levén irva, szerző végül a tanítóknak útmutatással szolgál az olvasni tanításban, s egyszersmind egy legelemibb nyelv- és számtant csatol könyvéhez. Óhajtanunk kell, hogy minél több szülő és tanító tanítsa e könyv szerint gyermekét és növendékét olvasni s minél többet; mert igen szép dolog volna az, ha minden jóra való magyar ember tudna olvasni. Szerző e könyve szellemében „Fali olvasó-táblákat" is szándékszik közrebocsátani. Első fele I.—X., már elhagyta a sajtót. Ára 40 pkr. Ez különösen az elemi iskolák tanítóinak figyelmét igényli, hol a tömegben tanítás végett az illy táblák kipótolhatlanok. Egérfogó. — Ajánljuk e háborús világban ez alább következő találmányt, mint szörnyen elszaporodott ellenségeinknek, a házi egereknek egyik hathatós pusztító eszközét. A „Hölgyfutár" egyik közkedvességü újság mindennapi hirei közt fölhozá a minap, miszerint Amerikában olly egérfogót találtak ki, melly magátul fölállván, egymás után több egeret megfog s agyon üt. Hasznos szolgálatot vélek a „Vasárnapi Újság" olvasóinak tehetni, ha egy, talán még czélszerübb egérfogó készítési és használási módjáról némi utasitást adok. A készület következő ábrán látható : 38 Vesz az ember egy négyszögű jól megsimított, vékony, körülbelül 6 hüvelyknyi hosszú és ugyan olly széles deszkácskát (mellyet a lerajzolt ábrán a b cd mutat), a és b pontokba egy pár sima szögecske (legalkalmasban kötötű-darab) vezetik olly módon , hogy a b cd deszkácskának tengelyül szolgáljon. E tengelyek I. és II. réczecskéknek e és f lyukaiba úgy helyeztetnek, hogy a b cd deszkácska a párhuzamosan fekvő léczek közt mint a mérleg billeghessen, mire nézve, hogy I és N léczek a párhuzamos vonalakban megmaradjanak, g és h keresztléczekkel meg kell erősíteni. Ezután a b cd deszkácskának c pontján kis szögecskével sült szalona darab erősittetik meg. Az ekkép elkészített egérfogó valamelly emeltebb helyre p. konyha-asztalra vagy padra ugy helyeztetik, hogy ab c d deszkácskának d széle az asztal vagy pad párkányát érje, de c széle e f tengelylyel együtt az asztal vagy pad párkányán kivül nyúljon. A billegő deszkácska alá pedig egy félig vizzel töltött fazék tétetik. Ekkép meglévén a készület, ha az egér a c ponton levő szalonnáért fut, a deszkácska lebillen, s az egér a vizbe pottyan s szerencsésen belefúl; a deszkácska pedig előbbi állását magától visszaszerezvén, másodiknak megfogására ismét készen áll. Megjegyzendő 1. hogy a billegő deszkácskának nagy könnyűséggel s gyorsan kell billegni, nehogy a billegés kezdetén az egérnek ideje legyen visszafordulni, vagy egy ugrással magát az alatt levő vizedényen tulvetni. 2. A hátulsó felének kevéssel nehezebbnek kell lenni a c végénél, hogy az egér lehullása után előbbi állásába visszahuzassék. 3. A deszkácska kemény fából és sima legyen, hogy szálkáiban az egér meg ne kapaszkodhassék, a szalonnát is c pont alul kell szegezni, még pedig ugy , hogy a szög a deszkán át ne hasson, nehogy az esést megakadályozza. 4. Az aláhelyezett vizes edény nagy és belül sima (legjobb jókora cserépfazék), s meglehetős közel legyen a deszkácska alatt. Végre 5. azon emelthely, mellyre a készület tétetik, ollyan legyen, hogy reá az egerek kényelmesen följárhassanak. Ezen egérfogónak is, mint a „Hölgyfutár" hirei közt emlitett amerikainak , azaz előnye, hogy magától fölállittatván, egymásután több egér fogására alkalmas, de még az is, hogy az egeret nem ütvén agyon, nem veszi magára a szagot, melly miatt más fogókat rövid használat után az eleven egerektől könnyen fölismernek s kikerülnek. Történeti adomák. Nyepozvolim. A hajdani Lengyelországban az a különös joga volt minden egyes főnemesnek, hogy az országgyűlés határozatait egymaga betilthassa. Ha mind az egész karok és rendek elhatároztak is már valamit szépen, csak egynek kellett azt mondani: „nyepozvolim" és nem lett belőle semmi. Midőn épen Szobieskit készültek megválasztani a rendek királynak, volt egy a nemesség között, aki minden tanácskozás végén kimondta a nyepozvolimot (nem akarom). A többiek hiába unszolták, hogy ne ellenkezzék, hiába számlálták fel előtte Szobieszki erényeit, ő csak azt mondta rá : ez mind szép és igaz, hanem azért mégis nyepoz voltm, csak hogy megmutassa, milly hatalma van e szónak az egész ország felett? Végre összebeszéltek a rendek, hogy miután mind egy szívvel és szájjal egyetértenek, egy meghatározott napon egy bizonyos háznál össze fognak gyűlni, s miután a kötekedő e határozatukról mit sem tudott, bezárt ajtóknál megszavazzák a határozatot, akkor azután tiltakozhatik. De a különcz nemes valahogy megtudta a határozatot, s mikor legjobban tanácskoztak, rajtuk rontott. Az ajtón azonban be nem mehetvén, nagy szorgalmatossággal bebújt a kályhába, s felülről kiütvén öklével a kályha tetejét, azon dugta ki a fejét. A rendek megrémülve látták őt ismét megjelenni, már száján volt a mindent megsemmisítő ige, de csak annyit mondhatott ki belőle : „nye . . . ." mert azon pillanatban odaugrott hozzá egy öreg lengyel, s amint csak a feje volt ki a kályhából, azt ugy leütötte onnan karddal, hogy a szoba közepére gurult. Csak így lehetett tőle határozatot hozni. Tárogató. — Egy csavargőzös volt e napokban fővárosunk kikötőjében. Ennek nincsenek oldalt kerekei, hanem az egész hajtógépezete hátul van igen igen kis helyre szorítva. A gyermekeknek szokott egy játékszerük lenni, a szélforgó, amit pálctára tűznek, s ha szaladnak vele, a szemközt jövő levegőtől elkezd forogni. Ehhez hasonló forgó , vagyis csavar van a gőzös hátulján, épen a kormány lapát alatt, a vízfolyásával szemközt. Ez hajtja az egész hajót. E találmány előnyei felszámithatlanok a lapátkere-