Vasárnapi Ujság – 1855
1855-06-24 / 25. szám - Mátyás király könyvtára. Pettendi Géza 196. oldal / Történeti emlékek
196 r Az utóbbi rendkívül szigorú és tartós télnek mostohasága, a belgiumi nagy számú proletárius osztály közt nagy ínséget idézett elő. — A könyörület a belgiumi népnek erényeihez tartozik, s nem is lőn sem a hatóságok, sem egyesek részéről semmi elmulasztva, a szükségen a mennyire lehetett segíteni. Mindez azonban kellő s kielégítő eredményt nem szülvén, néhány lelkes férfiú által egy a szenvedő nép előnyére intézendő tárlat jön indítványozva. Az egyszerű, gyakorlati, mindenhol utánozható terv , átalános jóváhagyással fogadtatott s máris nagy összegek gyűltek a szegénység felsegéllésére belőle. Ezt előre bocsátva, mutassuk fel e tárlatot, mennyiben e lapok terjedelme engedi. Mindazok, kiknek Belgiumban, különösen pedig Brüsszelben , vagy szépen rendezett kisebb nagyobb műgyűjteményeik, vagy egyes ritkaságaik voltak, elküldötték mindazt, amit figyelemre méltónak hittek Brüsszelbe, a brabanti herczegnek most még nem lakott s e czélra készséggel átengedet nagy kiterjedésű palotájába. M. E. Leroy — egy Belgium legjelesebb művészei közül lőn az egész tárlatnak elrendezésével megbízatva. Szerencsésebb választást alig lehetendő tenni; Leroy úr ismeretes számos jeles festvényeiről, ujabb időben pedig nagy nevet szerzett magának, Rubens — híres antwerpeni, tripticonjának — hármas képének — megújítása által. Miután minden a legizletesebben s czélszerübben el len rendezve, a palota nézni s tudni vágyók számára megnyittatott. Az ekkép összegyűlt képcsarnokon kívül, majd minden ága a művészetnek képviselve van ott. Szobrászat, bár ez talán legkevesebbé , arany s ezüst művészet — valódi artistikai fogalmában, miként az egykor Benvenuto Cellininek, honunkban pedig a derék Szentpéterinek kezei közül kerül ki — stb. stb. Az ezekröli lelettár sűrűn nyomva 200 lapot meghalad. Átalános ismeretül tehát annyit mondunk , hogy e tárlatban csak a híres Rubenstől a flamand iskola királyától 14 remek festvény van, többnyire ollyan, melly kereskedésben soha meg nem fordult. Van Dicktől 5, Van Ostade Adrién és Izsáktól 7, az idősbs ifjabb Teniertől 15. — Ezeken kívül képviselve vannak legjobb műveik által, a hires Ruisdale — norvégiai tájképével , hol a vízesés eddig nem ért tökélylyel, valódi csalódást idéz elő, az állatfestő Polter Pál, Van Egek, Vouwermanns, Quintin Messis és számosan mások. Van e gyűjteményben egy Mária kép a gyermek Jézussal — „az ébredő gyermek" czimen ismeretes—Rafael Urbinotól, állítólag eredeti, de mellyel sokan csak szerfelett sikerült másolatnak tartanak. Van néhány Murillo, Guido Réni, Paulo Veronese, Poussin, s egyetlen de remek Rembrandt egy öreg nő mellképe stb. Hasonló érdekkel s a nem műértőkre nézve talán nagyobbal bírnak a többi műtárgyak és ritkaságok. Különösen feltűnők az arany és ezüstmivek , minők nagy mennyiségben vannak itt felállítva. Herczeg Arenberg egy roppant üvegdét töltött meg s mások kisebbeket, a legritkább régi arany s ezüst edényekkel s egyéb eszközökkel, mellyek közt néhány érdemes Cellini vésőjére, s egy felséges billikom valóban a nagy mester műve. A régiségek és ritkaságok közt : egész lovagfegyverzetek, ismeretes fejedelmek és s torna lovagokéi : vértek, paizsok, kardok, dzsidák, buzogányok, csatabárdok , sisakok, löivek s másnemű lőszerek; jól megóvott ritka nagyságú hetruriai hamvvedrek, indián fegyverek, házi eszközök stb. Meglepők a mozaikok , mellyek közt van egy nagy kerek asztal s pár bútornak falazata, hasonló a legszebb festvényhez— s csak fegyverzett szem előtt megismerhető annak a mi, t. i. a legtökéletesebb mozaiknak. Hasonló csudálatot idéznek elő — az ivar — azaz elefántcsont müvek. Miként van a mutatványok közt ezen egyik legszebbike s legbecsesebbike a műanyagoknak kezelve, arról legyen elég mondanunk , hogy a metszés a legfinomabb csipkével vetekedik, s a többi közt két veder van ivarból, mellyek elkészítése — legalább 10 évi fáradságos munkába került. Ezek állítólag Olaszhonból kerültek , s herczeg Arembergéi. Egy roppant porphir hamvveder, melly Svédhonból került, ritkasága s belbecsére nézve, a tárlat ritkább kincsei közé tartozik. Mindezeken kivül, festett ablakok, porczelán edények, órák s számtalan más apróbb, nagyobb ritkaságok okozzák, hogy tízszeri látogatás után is talál az ember mindig valamit, mi egyelőre figyelmét kikerülte. A belépti dij egy frank, de vannak és sokan, kik 100, 500, 1000 sőt több ezer frankot ajándékoztak a szegények felsegélésére. A gyűjtemény egyébiránt naponként szaporodik , mert nemcsak a távolabb lakók, hanem a Belgiumban mulató idegenek is a legnagyobb készséggel járulnak ahhoz, s ez okozza, hogy a részvét s kíváncsiság naponként nem itt hol úgy is felületes angol touristák s a komolyabb műértő s tudnivágyó utazóknak ütere létezik. (Eszther szerzője.) Mátyás király könyvtára. Nagy volt ugyan Mátyás király mint uralkodó, ki alatt nemzetünk valódi aranykorát élte, ugy hogy őt kora, s nemzete legnagyobb uralkodójának méltán mondhatni, nagy volt mint hadvezér is, ki bátorsága s vitézsége által az egész világ bámulatát magára vonta; nagy volt főkép az igazság kiszolgáltatásában, elannyira, hogy még mai napig is él igazságszeretetének emléke a magyar nép ajkain mindennapos, ismert közmondásban, de mindezek között nagy volt ő egyszersmind mint a tudományok férfia is, ugy hogy ő hazánkban a valódi tudományosság teremtőjének méltán tekinthető. Fényes bizonyságot tesz erről a Budán általa felállított nagyszerű könyvtár, a világhírű Corvina mellynek jelenleg csekély rajzát adni czélja e soroknak. A nagyszellemű király ezen páratlan könyvtárt körülbelül 1465-ben alapította, s ekkor történtek az első szerzemények is. Tudós utazókat küldött keletre, különösen Konstantinápolyba, Görögországba, sőt Ázsiába is, kik a legbecsesb kéziratokat számára vagy megvásárlák, vagy ha ez nem történhetett, leírták. Felette elősegíté Mátyás tervét azon körülmény is, hogy keleten a görög birodalmat a törökök épen ez időben feldúlták, a gazdag könyvtárakat szétszórták, ő tehát megparancsolta utazóinak, hogy mennyit csak lehet a törökök vak dühétől megmentsenek, és Budára szálltsák. De nem csak keleten voltak másolói, hanem a virányos Olaszországban is, mellynek langyos ege alatt e korban a tudományok főleg virágoztak, különösen Rómában Velenczében és Florenczben. Ez utóbbi helyen Ugoletti Taddé, Corvinus János nevelőjének felügyelete alatt Mátyás király számára a hires Medici könyvtár legjelesb codexei írattak le; Budán pedig Raguzai Felix igazgatása alatt harmincz másolós codexfestő nyert alkalmazást, kikre különösen a régi római s görög irók lemásolása bízatott. Csupán a leírók, egy hiteles történészünk bizonyítása szerint, évenként 30 ezer darab aranyba kerültek. Megszereztettek továbbá az akkortájban nemrég feltalált sajtó minden kaphatott gyümölcsei is. Illy módon kevés év alatt olly annyira szaporodott Mátyás könyvtára, hogy joggal mondatott a világon a legnagyobbnak. Kötetei számát különbfélekép adják elő, de közönségesen ötvenöt ezerre teszik, ami akkor időben roppant szám volt. Béltartalomra nézve pedig a legbecsesbje lett a világnak. Magában foglalta e könyvtár a keleti bibliai, római s görög classica irodalmak majdnem minden becsesb terményeit, és a szent atyákat. Igen hihető , hogy ezek mellett benne magyar kéziratok is voltak, mert ezen időben már volt számos magyarul irt könyv, s Mátyás nemzeties szellemét tekintve, nem kétkedhetünk, hogy ezeknek is juttatott helyet fényes könyvtárában. Továbbá Ursinius Velius azt mondja, hogy Mátyás könyvtárában minden nyelven írott könyvek voltak, így tehát magyarok sem hiányozhattak belőle. Fájdalom, hogy reánk egy sem juthatott közülök, ami ugy magyarázható, hogy ezek is, mint a többi nagy része, elharácsoltattak, s a magyarul nem tudó külföldiek, kiknek ke-