Vasárnapi Ujság – 1855
1855-01-21 / 3. szám - Gőzfürdők 23. oldal / Közhasznu ismeretek - Pesti reáliskola megnyitása 23. oldal / Nevelésügy
23 szabad azonnal vesztegelni vagy lefeküdni, hanem addig kell utána mozogni, járni vagy szaladni, míg a lábak ismét visszanyerik természetes melegségüket. Tudunk egy esetet, midőn egy ember a hideg lábfürdő után ágyba feküdvén, csakhamar el is aludt. Elaludt az igaz, de egy fél óra múlva a legkellemetlenebb érzés között arra ébredt fel, hogy egész teste érzéketlen jéghideg, mint a halotté. Segítségért kiáltott, és csak hosszú dörzsölgetés után sikerült ismét az életmeleget visszavarázsolni testébe. — Mikép kell a burgonyát főzni? Könnyen megeshetik, hogy elneveti magát minden gazdasszony, aki e kérdést olvassa s talán még meg is neheztel, hogy még arra is akarjuk tanítani, amit már minden nyolcz éves kisleány tud, ha egy párszor a konyhába bepillantott. De azért az is meglehet, hogy még a legtapasztaltabb szakácsné is be fogja vallani , hogy biz ő nem ugy főzte eddig a burgonyát, a mint mi ajánljuk. Pedig ez is igen egyszerű és próbált mód s mindössze ennyiből áll: Azt a vizet, mellyben a burgonyát akarjuk főzni, forraljuk fel elébb s azután forrva öntsük a burgonyára s ezt igy állítsuk a tűzre. Ha megfőtt azután a burgonya, szűrjük le róla tisztán a vizet; fedjük be jól s hagyjuk még egy pár perczig saját gőzében az edényben. Ekkor a burgonya sokkal jobb izü lesz, mintha hideg vizben állítjuk a tűzhöz s igy főzzük meg—a mint szokásban van mindenütt s a mint — csak vallja be kedves olvasónőnk igazán — ön is szokta főzetni eddig a burgonyát (krumplit, kolompért, avagy pityókát). Kérjük, kisértse meg az általunk ajánlott módot. A pesti reáliskola megnyitása. Miként mult heti számunkban érintettük, f. h. 13-án történt a pestvárosi reáliskola ünnepélyes megnyitása. Katonai és polgári magas hivatalnokok a városi községtanács, a kereskedelmi és iparkamara tagjai, számos tanító, szülők s egyéb hallgatóság gyülekezett az isteni tisztelet után a városi redout épületbe, mellynek falai között jelöltettek ki az ipariskola ideiglenes teremei. Krászonyi helytartósági tanácsnok ur intézett néhány megnyitó szót az ünnepélyes gyülekezethez, mellyekben kiejttelé a jelen pillanat fontosságát : azután Dr. Weiser igazgató ur fejtegette az ipariskolák szükséges voltát, velős, huzamosabb beszédben; végre Dr. Haas Mihály iskolai főfelügyelő úr emelt szót. — A rhetorikai jelenségekben dús beszéd mindjárt kezdetén szokatlan figyelmet ébresztett, s végig ragadta magával a mindinkább feszült figyelmű hallgatóságot. Sajnáljuk, hogy lapunk igen korlátolt hasábain nem közölhetjük az egész szónoklatot, mellyel azzal kezde a f. ez. szónok, hogy : midőn II. József császárnak Buda város emlékszobrot szándékozott emelni, a magas szellemű uralkodó ezt irta nekik : „Ha Magyország mocsáros sivatag vidékei áldott termő földdé lesznek változtatva; ha jó országutak, csatornák hálózata fog az ország minden részeiben terjedezni, a kereskedési ipart előmozdítva; ha a népesség száma tetemesen megszaporodik, a tudományos művészetek virágzó lábra kapnak; ha a népnevelés új egyházak és oskolák által jobban terjed és gyakoroltatik; ha a sinlődő emberiségnek uj menhelyek nyittattak, akkor — csak akkor állítson nekem Magyarország fővárosa emlékszobrot." — Ezen igen helyesen választott idézetről ügyesen áttérve a mai ünnepély tárgyára, kinyilatkoztatá, miszerint az ipariskola alapitói nem csupán Pest város hálájára, hanem az egész hazáéra érdemesiték magukat. Fejtegeté a többek között ékes beszéde folyamán, hogy napjainkban semmiféle művelt nemzet nem szigetelheti el magát Európa többi nemzeteitől tetemes károsulás nélkül, s legkevésbé mondá ezt lehetségesnek Magyarországra nézve, részint mert a birodalom tetemes kiegészítő része, részint mert Európa egyik leghatalmasabb szívére, a Duna, foly rajta végig. Kiváltképen helyesnek nyilatkoztatván azon bölcs intézkedést, miszerint az újonnan megnyitott iskola egy részében a német, más osztályában a szép, lovagias, mindinkább fejlődő és terjedező magyar nyelv rendeltetett tannyelvül. — Azon kötelék — úgymond — melly a magyart és németet testvérekül kapcsolja össze, nem mai napi fonadék, évszázadok előtt harczoltak már ők együtt közös ellenség ellen, közös érdekben számtalan véres harczot, s kétségkívül jövőre is hü testvérek maradnak örömben és bánatban, szükségben és nyomorúságban. Végzetül több éljent mondva ez intézet alapitóira, gr. Thun e s. k. cultusminister ő exjára és különösen ő Felségére, kinek atyai szárnyai alatt keletkezett az épen megnyitott intézet; ő maga is a hallgatóság harsogó éljenzései közt végezte be az ünnepélyhez alkalmazott tartalomdús, s szónoki jelességekben bővölködő beszédét. Ezen ünnepély alkalmával keletkezett lelkesedés annyira behatott a községtanács szivébe, miszerint újból elhatároztaték , hogy a reáliskolának szánt ház minél gyorsabban felépíttessék. Időszobában terrasznemüleg egymásra helyzett lóczák vannak ülés és fekvés végett, az alsóbbak hűsebbek, a felsőbbek forróbbak, a legfelsők legforróbbak. A fürdőszoba mellett van egy másik, melly levetkezés- és felöltözésre szolgál. A fürdőszoba melege 36—45 ° C, néha még több is. Gyakran találni ott készületeket zuhanyozás-, esőfürdőre stb. Vannak másféle gőzfürdők is, mellyek zárt kádakból vagy izzasztó szekrényekből állnak, hol a gőz a fejet és tüdőket nem érintheti és azért kevesebb veszéllyel vannak összekötve, s e mellett, ha kivontatik, a gőz még orvosi pótlékokkal is vegyittethetik. Struve Drezdában és Assalini Nápolyban a legismeretesebb e nemű intézeteket állította fel, mellyek közöl egyik keleti gőzfürdő nevet visel, és egy nádágyból áll, mellyre a beteg fekszik és a mellynek számos nyílásain át a tiszta, vagy gyógyszerekkel is vegyített gőzök, 20—30 ° R. meleggel előözönlenek, miket a kór egyszersmind belehel és a mi mellett bőr, izmok, izek keleti szokás szerint kezeltetnek és dörgöltetnek. Orvos tanácsa és beleegyezése nélkül sohasem kellene gőzfürdőt használni; bővérűség, vérzési, gutaütéses, tüdővészes, vízkóros hajlam, belső részek életművi hibája, ideggyengeség stb. tiltja annak alkalmazását; gyermekek-, terhesek és aggottaknak sem szabad azzal élni. — Különösen az anyagi alapon nyugvó nyavalyák ellen használtathatik a gőzfürdő sikerrel, mint a mellyek növekedett kiválasztások és kiürítések által gyógyíttathatnak; illyek : a csúz, köszvény, görvélykór, rüh, régi bujakór, sömör, idült hurut, mirigy bántalmak, nátha, rekedség, raszt-és nádrakórság. Előkészületre nincs mindenhol szükség, s annak megítélése orvosra bízandó. Mellyik évszakban kelljen a gőzfürdőt használni, közönyös,— közvetlenül jóllakás után sohasem ajánlatos az. Szeszes vagy hevítő italokat venni gőzfürdő előtt nincs helyén, nem is kell abba hevült testtel menni és csak halkkal levetkezni. Teljesen levetkezve és fapapucsban lép a kór a fürdőszobába, s legelsőben a legalsó lóczára ül, de mihelyt teste a forró gőz által megnedvesedett a felsőbbekre megy át, azonban a legfelsőre letelepülni nem mindenkinek tanácsos. Ha tíz perczet töltött az ember a fürdőben, dörgölteti testét, aztán hideg vízzel leönteti, vagy fejére rakat hideg vízbe mártott ruhát. A nyavalya-, a testalkat- és a sikerhez képest határoztatik meg a gőzfürdések száma. Mielőtt az ember a fürdőszobát oda hagyná, a felső lépcsőkről az alsóbbakra száll, s mindeniken több perczig késik, és aztán jól beburkolódva a nyugszobába lép, hol hirtelen megtörölközik s darabig pihen, részint hogy az izzadat kijöttét bevárja, részint hogy a külső levegőre kellően elkészüljön. A gőzfürdőt napjában egyszernél többet használni nem tanácsos, s az igényelt fürdők mennyisége a körülményekhez képest különböző. Ennek meghatározása az orvos kötelessége, a betegé pedig — a fürdés alatt rajta történő változásokra szorosan ügyelni. Az életrend emellett mérsékleti, könnyen emészthető, s általában a nyavalya természetének megfelelő legyen. Gőzfürdők. A gőzfürdőket már a régiek is ismerték, s orosz modorban készítve, csak az 1813-ik év óta jöttek divatba. Az orosz fürdő ugy készül, hogy nagy kövek vagy vasgolyók egy vasrácson egész az izzásig felmelegittetvén, a fürdőszobában vízzel leöntetnek, miáltal nagy mennyiségű vízgőz fejlik ki; de e végre gőzkazánok is használtatnak. A fából készült für d Egyveleg. — Borsó és burgonya. Egy franczia földmivelő társulat minapi ülésében a következő különös esetet beszélték el. Egy földmivelő borsót dugott egy burgonyába (krumpliba) s mult évi márcziusban igy ülteté el. A borsó nem csak kihajtott, hanem dúsan termett is, a burgonya pedig tizenegy ép burgonyára szaporodott. Azt hiszi az emlitett földmivelő, hogy ezáltal kettős aratást lehetne előidézni s a burgonya épsége is megőriztetnék. — Zuávok leleményessége. A franczia katonaság táborát a zuávok (afrikai öltözetű franczia katonák) elmés ötletei és furfangossága szokta leginkább felvidítani. Ilyen zuáv elmésséget hirdettek minap az újságok, a melly röviden ebből áll. Egyszer a franczia előőrsök (fórposztok) szokatlan mozgalmat vesznek észre a szebasztopoli muszka helyőrségben, mintha erősítést kaptak volna. Nem tudták a francziák, mire vélni a dolgot, s hogy bizonyosat tudjanak, elhatározták, hogy bármi áron el kell fogni egy muszka előőrsöt, akit azután kikérdezzenek. Könnyű az effélét elhatározni, de végrehajtani igen nehéz, mert a muszka őrszemek igen vigyázók. Több éjjel hiában próbálták a dolgot a francziák, de egyebet nem nyertek vele, mint hogy az egész előőrsi lánczolatot fellázitották. Ekkor előáll egy zuáv, elmegy az előőrsi parancsnokhoz s ajánlkozik, hogy majd elintézi ő, csak bízzák rá a dolgot. Nem sok idő telt a várakozásba. Egy sötét, esős éjszakán egy muszka előőrs egyszerre csak azt hallja, hogy valami zörög a szomszéd bokorban. Elkiáltja, hogy : „Állj, ki vagy!" — de e kiáltásra nem hall egyéb választ, mint a legtermészetesebb disznóröfögést. Az én muszkám elcsodálkozik, füleit hegyezi, s azon töprenkedik, hogy honnan jöhetett ide ez a jó izü állat? — „Ahá! — gondolja magában — bizonyosan az ellenség táborából szabadult ide az istenadta mangaliczája; majd jó lesz az a mi éhes gyomrunknak. De csak csendesen, nehogy a tisztek megtudják, mert még eleszik előlünk!" —így gondolkozott a furfangos moszkó s nagy hamisan elkezdi roszul utánzott röfögéssel magához csalogatni a sertést, s valóban ez közeledni is látszik feléje. Ekkor leoldja puskasziját, hogy majd az állat nyakába veti, azonban ez utóbbi egyszerre csak ráugrik , mint a tigris, földhöz vágja a maszkát s hogy ne kiálthasson, rögtön kendőt gyúr a szájába. Erre nagyot füttyent s a közel bokorból három izmos zuáv ugrik elő, kik fel