Vasárnapi Ujság – 1855

1855-08-26 / 34. szám - Életképek a mai napokból. Jókai Mór II. Gonosz háznak gonosz vége 265. oldal / Elbeszélések és életképek - Mi a magyar academia? Edvi Illés P. 265. oldal / Társalmi kérdések és inditványok

267 "bolti czikkek, egész évfolyamokban bárki által is megvásárolha­tók. — Járnak az Értesítővel több érdekes rajzok köré metszve, a tudós előadások felvilágosítására. A kinyomott értekezések pedig mindenkor titkos szavazás utján ítéltetnek el, kinyoma­tásra méltóknak , melly szerencsében korán sem részesül min­den felolvasás. Azt is mutatja az Értesítő, hogy bár többnyire az abstract mély tudós vizsgálódások nyerik el a kinyomatha­tási szavazatok túlnyomó számát , mindazáltal néha jönek sző­nyegre és kinyomatnak közéletbe vágó tárgyak is, millyen pl. az 1851. 1852. Értesítőben egész terjedelme szerint napfényre bocsátottt tudós értekezése dr. Gebhardt Ferencz r. tagnak, a tehénhimlőről. Igen óhajtandó volna pedig, hogy valamelly pesti népiró, ki az akad. Értesítőket pontosan és azon melegében ol­vashatja, — nem ugy, mint mi vidékiek, — időnként közölne azokból a „Vasárnapi Újság" hasábain olly kivonatokat, mel­­lyekből láthatná a nagy olvasó közönség is, miszerint a nemzet választott fiai a nyelvnek megtörését és idomitását az elvont mély tudományos tárgyakon kivül közéletre vonatkozókon is gyakorolják. Nem bánandják (reménylem) maguk a t. akadé­miai urak is, ha becses müveik, — mellyeket most csak igen kevesen olvashatnak, — az akad. közlönyből kiemelve olvasot­tabb hírlap tévére áttétetnek; és ha az ö isteni tápszereikből jut­tatik néha izlelöül egy falatka ambrózia a népnek is. Az igazgatóság gyűlésében csak az illető osztályú tagok ül­nek ös­sze, akkor, a­mikor kívántatik, — az akadémiának kor­mányzási és anyagi ügyeiben tanácskozandók. Olly hükebl­ te­kintélyes hazafiak ülnek itten, kik az akadémia fentartására ré­szint maguk is pénzáldozatokkal járultak, részint az akadémiá­nak szintén első alkotói. Ez zárt gyűlés, m­ellybe Te, tisztelt ol­vasóm be nem mehetsz, — hanem ha honod iránti szerelemből Jupiterként arany esővé átváltozol. Azért ha Téged Isten a haza földének dus javaival áldott sokak fölött : buzdulj fel e sorok olvasása után a nemes feltevésre, és az itt ülő főrangú honfiak utánozására. Alapits egy kis tökét Te is e dicső intézet gyámo­litásához, nyújtsd be azt ide, és kedves vendég leendesz, neved a halhatatlan nevek közt beiratik az akadémia évkönyveiben fönmaradandó örök emlékül. Egyébiránt e gyűlések hirlapok utján előre tudatnak az összes nemzeti publikummal. Ezek után következik a nagy gyűlés. Ez mind a négy rendű tagoknak, — helybelieknek és vidékieknek, — összeségét ábrá­zolja, és nyitva áll nem tagoknak is. Évenként csak egyszer hi­vatik össze, és eltart 14 napig is, — mellyek közül a végső nap az egész nagy publikumnak szenteltetik, teljes ünnepélyességgel tartatván meg, a nyomásban kiosztott program (előrajz) szerint. Történt ez utolszor 1848-ban, melly év óta ez a gyűlés ideigle­nesen megszűnt. És ez valami sajátságos lélekemelő látomány, mellyet élvezni be­megy minden, ki csak befér a terembe, hol e gyűlés tartatai hirdettetik. És ide bemenni, te is t. olvasom, el ne mulaszd; — ha Pesttől távol laknál is, oda akkor elutazni ne tiltsd se fáradságodat, se költségedet. Mert mondom néked, hogy olly égi jelenetet földön, nem láttál még életedben. Ott együtt látod a haza felkent fiainak, a tudósoknak gyönyörű ka­rát, fénykoszorús fejeikkel, felékesítve mind az öt talentomokkal. Ott mintha az Olympusról Apollo szállt volna alá teljes kísére­tében , a múzsákkal és minden szelídebb istenségekkel, a kik társaságában úgy érzended magadat, mintha az egész szellemi világ az egekből hozzád közelebb hajolt volna. A közgyűlés után az elnökök a megjelent tagokat és ügybarátokat grófi módon megszokták vendégelni. Az akadémia tagjainak személyzetét illetőleg , annak számát csak hozzávetőleg adhatom, az évenként megjelenni szokott Névkönyv, 1848. óta megszűnvén; — azonban a kétszázat mégis meghaladja bizonyosan. Rangokra nézve négyfélék : igazgatósági, tiszteletbeli, ren­des munkásságban álló, és levelező tagok. Határozott száma az elsőknek 25, a másodikaknak 30, a rendeseknek 40; — csak a lev. tagoké határtalan. Mindnyájukat maga az akadémia vá­lasztja titkos szavazatok utján, tagságra érdemesült hazafiak közül, a két hazának minden megyeiből, népfajaiból, egyházi, világi és katonai rendeiből, — a bevett keresztyén vallású min­­­den felekezetekből. Külföldön lakó jeles férfiak csak tiszteletbeli és levelező tagsággal diszesittetnek. Legtetemesb szám, a tagok, az akadémiának állandó székhelyén, Pesten laknak. Tagságért körlevelet nyújtani tiltva van. Mivel pedig t. olvasóm még azt is igen szeretné tudni, vaj­jon mi lehet az akadémia tagjainak fizetésök , tehát arról is súgok nekik itt valamit. „Elnökök, igazg. és tisztel, tagok fizetése , méltóságaik fénye, — jutalmuk : a nemzeti ügynek szolgálha­tás," — így szólnak a rendszabások. Rendes tagok, fő és altitkár, ügyész, pénz- és könyvtárnok évdíjakat húznak fokozat szerint, pl. a legterheltebb hivatalnok, a főtitkár is, nem többet, mint csak 600 pftot. Az írnokok és cselédek, az elnökség által fogad­tatva, hasonlag az akad. pénztárból veszik béröket. Uj tag választatván, a tagok szavazása vagy az igazgatóság kinevezése utján, annak erről külön oklevél adatik ki, mit ismét kevés olvasóm láthat. Vétetik ahoz fél iv median papir, mellyre kötelirási alakban és stílben , im e szöveg áll lithographirozva. — ( pl. az enyimre) : „Első Ferencz, felséges ausztriai császár, Magyarország apostoli királya, kegyelmes jóváhagyásával, az ország törvénye rendeléséből, a magyar nyelvnek minden tudo­mányban és szépművészségben gyarapítására felállított nemzeti tudós társaság N. N. urat, a magyar nyelv és literatura elősegí­tése tekintetéből, közakarattal levelező taggá választá, és ezen oklevél erejével társának ismeri, közremunkálódása által a tár­saság java és disze előmozdítását reménybvén. Pesten sept. 14. 1835. József, nádorispán, mint pártfogó m. k. Gróf Teleki Jó­zsef elöülö m. k. Döbrentei Gábor m. k. titoknok." (Acad. pe­csét helye.) Az oklevél egy fahengerre tekercseltetik, végein sza­lagfogatékokkal. A hosszudad ládika, mellybe az aztán fektetve jön, magyarhoni termésű kőrisfa-gyökérböl készült, sárga, habos politurával, belül piros biborral bélve, alatt bevonva zöld posz­tóval. Hozzá a különös gépezetü zavarocskának kulcsa, lillaszinü szalagon a ládikára köttetik. S igy küldetik az minden uj acad. tagnak házához bérmentesen, hol bizonyosan a legbecsesebb házi kincsek között őriztetik. Az oklevéllel együtt jár ajándékul egy példány akadémiai alaprajz és rendszabások. Végre a magyar akadémiának eredetére és fentartására térvén : ez nem az ország költségén, hanem egyes hazafiak hő buzgósága által hozatott létre, s ugyan az által is tartatik fen. E sorsa biztosítva nyugszik azon pénzalapitványokon, mellye­ket első négy alkotói, u. m. Szécsényi István , Vay Ábrahám, Andrássy György és Károlyi György gróf urak az 1825-ki ország­gyűlés szine előtt bevallottak és letettek; — s a mellyek utóbb több nagybirtokú és főrangú hazafiak által, az elragadó példá­kat követve, növekedést nyertek és folyvást nyernek; —lassan­ként annyira gyarapulván, hogy az 1845-ki, névkönyvekben ki­nyomott utolsó számítás szerint már 300 ezer pftot túlhaladtak. De a mult évek kártékony rázkódtatásait az akadémiának tőke­pénze is kényszerült érezni fájdalmasan, és a társaság jövedel­mei igen tetemes csökkenést szenvedtek, ugy hogy jelenleg e nagyszerű intézet sok üdvös feladataiban és működéseiben, szükséges pénzhiány miatt gátoltatik. Nincs még az akadémiá­nak saját épülete is. Azért az akadémia rendszabásainak egyik pontja, nem koldulva, hanem erős bizalommal feltéve a további gyámolitásokat imigyen szól : „Az akadémiának pénztára, vala­mint nagylelkű hazafiak áldozataiból eredett, ugy ezután is illy adakozásokból várja főképen öregbülését." Ennyit e hírlap hasábain. A ki többet tudni óhajt, keresse fel és olvassa meg az akadémiának alaprajzát és rendszabásait. " A tagok számára szolgálnak még a rendszabások módosítva 1845-ben, valamint az évenként megjelent Névkönyvben talál­ható részletes utasítások és a körlevelek. És most írótársam hoz még néhány szót. Lévén már nyelv­akadémiánk, hódoljunk e tekintélynek egész tisztelettel. — Reá nézzenek szemeink, mint az irodalom terén hangadóra és ve­zérre. Legyen az nekünk, elénkbe kitűzött zászló az egyesülésre és fénytorony a bátorságos haladásra. Kövessük ezt uraim, és irigység, török átok daemonai társulatunk szentélyéhez ne fér­kőzhessenek soha. Te pedig, magasztos intézete nemzetemnek, igazi szülöttje a hon plátói szerelmének,—vedd hálás idvezlésemet és legszebb papi áldásomat, „Az Úr áldjon meg tégedet, és őrizzen meg té-

Next