Vasárnapi Ujság – 1856
1856-03-30 / 13. szám - Métely ellen. Dr. Tersánszky 114. oldal / Gazdászati és orvosi. - Velencze 114. oldal / Nép- és országisme.
1 Iii kedvencz alakok közül, mikben a közönség mindig vissza fog sóhajtozni utapa. Jelenleg, huszonöt évi szini működése után, hosszas betegség miatt nyugdíjaztatva, csendes magányban él; vajha visszaadná az ég jó egészségét újra, hogy a még élte férfi korában levő művész új megjelenésével visszavarázsolhatná a régi boldog idők emlékeit. Velencze. Azt mondják, hogy a ki dolgait roszul intézte, vízre épített. Íme e roppant város, mellynek látképét előttünk látjuk, hatalmasan megczáfolta e példabeszédet. Az emberi szorgalom még a vízre is hatalmasan épít. Velencze városának tulajdonképen a mi ős apánk Attila adott léteit, ollyan formán, hogy mikor ő megjelent Olaszországban, a rémült lakosok szűknek találták a földet s a mindent legyőző kunok elől a tengerre futottak, ott a tenger apró zátonyaira építenek menedéket, — a vízbe vert karók fölé, s e menedékből támadt azután a hatalmas velenczei köztársaság, mellynek gazdagsága és hadi ereje bármelly országéval vetekedett. Velencze utczáin kocsik helyett csónakok hordják a járókelőket, mert az utakat ott a tenger képezi. 450 kőhid vezet a csatornákon keresztül, mik 15,000 épület és palota oldalait mossák. E pompás paloták között legkitűnőbbek a Szent Márk temploma, mellynek magas tornyába fel lehet lovagolni, a Doge (dózse) palotája, s az állambörtön, hírhedett ólomtetejével. Lakosai száma 140 ezer, kik közt 20 ezer koldus (hajdan a gazdagok száma tett annyit). Fénykorában Velenczét a választott dózse (herczeg) kormányozta, ki azonban maga is függött egy hatalmas és titokteljes tanácstól, mellyet tizek tanácsának hittak. Amerika feltalálása s az afrikai partok körülhajózása azonban elvoná Velenczétől a kereskedelmi túlnyomosságot s attól fogva hanyatlani kezde. A franczia háború megfosztá önállóságától, s a békekötés Ausztria tartományává tette. Velencze népessége nem bir ugyan már azon élettel, mellyel az aranykönyv és sohajhidak idejében *), de városának regényes szépsége még most is felkelti a költők ábrándjait. Nagyvilági tárogató, Bécs, mártius 19-én 1856 **). Virágvasárnapján a virágnak híre sem volt, ha csak a hulló hópelyheket virágoknak nem tekintjük; már mindenki fehér húsvéttól tartott, de a telihold delejes befolyása alatt szétoszlottak a tornyosuló fellegek s most a legszebb tavaszi időnek örvendünk; a hévmérő délben 3—5 fok meleget mutat. A nagy-, vagy mint Bécsben nevezik csendes héttel, minden zajos nyilván mulatság megszűnt; mult vasárnapon tartatott az utolsó színi előadás a bölcsöde-színházban (Krippenspiel) is. Advent-és böjtben ugyanis itt a gyermekek számára a bibliai történet főeseményei kis gépalakok által a kis közönség nem csekély mulatságára adatnak elő. Végső maradványa ez azon színi előadásoknak, mellyek passió név alatt a középkorban divatoztak s néhol még p. o. Bajorországban máig is divatoznak. A vízözön Noé bárkájával, Sodorna és Gomorha végpusztulása, Jeruzsálem ostroma s feldulatása képezé az előadás fénypontjait. Párist, mint természetes, ez időben majdnem kizárólag a császárné s a fiatal herczeg, kik mindketten a lehető leg kielégitőbb egészségi állapotban vannak, foglalkodtatják. — Páris városának községe gyönyörű bölcsőt hozott hódolatának jeléül. A bölcső rózsafából van faragva s egy ingó hajót, Páris városának czimerét ábrázolja ; a függönyök s kárpitok kék selyemből s alennjoni csipkékből állanak, két aranyos nemtő ringatja a bölcsőt, mellynek felirata : ,,Fluchet, nec mergitur" (ingadozik, de nem merül). Ennek valamint a fiatal trónörökös gyönyörű gyermeköltözékeinek nézésére napokon át tolongott a nép, ugy hogy a rendőrségnek sort kellett csinálni s igy egyenként beereszteni a túlnyomólag hölgyekből álló nézősereget; naponta 10—12,000 járta végig azon termeket, mellyekben az öltözékek s egyéb készletek felrakva valának. Olly sok és olly szép ezer apróságot alig is láthatni együtt, s minden a legfinobb battisztból, selyemből s drága csipkézetből, Páris legelső pipere művésznőjénél készült. A harlemi tenger kiszivattyúzása, az emberi erő s leleményességnek ragyogó példája. — Köztudomású dolog, hogy a felette alacsony Németalföld (Holland) partjait hatalmas gátok és töltések védik századok óta az éjszaki tenger hullámai ellen s hogy ezek a középkorban e gátok egy részét ledöntve berontottak s több falut elborítottak. — Az ezek felett alakult tengeröbölt, vagy jobban mondva tavat harlemi tengernek nevezék. — Rég óta gondolkoztak azon,mikép lehetne abból a vizet eltávolítani s a tenger által elrabolt földet tőle visszafoglalni. — Legwater volt az első, ki ez iránt 1648-ban tervet készített, melly azonban ép ugy mint Krukcius ebbeli indítványa kivihetlennek nyilvánittatott. — 1821-ben Linden éleszté fel a már feledésbe ment eszmét s tervezete folytán 1840-be hozzá is fogtak az óriási munkához, legelőször csatornát ástak körös körül a víz lecsapolására, majd három óriási gözmű segélyével az egész harlemi tengernek tizenhárom ezer négyszáz millió köblábot tevő vizét kiszivatyuzták; most a meghódított föld feldaraboltatván eladatott, s annak eladási ára a költségeket majdnem teljesen fedezé. — Ez az emberiségre leghasznosabb hódítás s vajh be sok illy módon hódítandó van hazánk határain belül; — adja Isten, hogy nem sokára illyesmit írhassunk hazánk néhány tavairól, mellyek mint p. o. a Fertő, ember emlékezet óta, még pedig termékeny földeken keletkeztek. Az ugynevezet mennyei birodalomból,Csínéiból, szomorú híreket közölnek a német lapok („Alig. Zig "), mellyek szerint a keresztények folyton üldöztetnek. Wang városának bevétele után a foglyul esett 400 fiút a diadalmas mandarin maga elé vezetvén kérdőre vonta őket, mellyik Istent hinnék. „Mi Sang-tis öcsének hívei vagyunk," mondának a fiúk (így nevezik ott a keresztények az Istent s az üdvözítőt), mire a felbőszült mandarin valamennyit elevenen eltemetni parancsolá. — Kétszázon maga katonáival hajtatá végre a borzasztó Ítéletet; nagy gödröt ásatván, abba taszíttatta őket, majd földdel betemetteté a gödröt, vad szidalmakkal illetvén a keresztények Istenét, ki híveit maga is cserbe hagyja. — Hadnagyának szíve azonban, kire a másik két száznak kivégeztetését bízta, Isten megszeliditvén, ez nemcsak nem teljesité a vad parancsot, de foglyait rokonaiknak váltságdíj mellett kiadá — A csin birodalom, mint mondják bomlásnak indul, pártütés, vallási villongások s rabló seregek dúlják a szerencsétlen föld népét s a nagyok romlottsága annyira mén, hogy a kalózok elfogására kapott hajókat a rablóknak kikölcsönzik s a martalékon osztoznak. Pfeiffer, szül. Reier Ida asszony, ki külföldön tett utazásairól híres, jelenleg Berlinben tartózkodik, hol a ,,földirati társaságai által nagy kitüntetéssel fogadtatott. Jövő tavaszszal Madagaskar szigetét készül meglátogatni. Hamám, mint a lapok mondják, másokért kezeskedvén, csőd alá került s még kedvencz lakhelye a szép Iránszan is a hitelezők hatalmába esett. — Ámbár a hír valósulásra vár, mindazáltal meg lehetünk győződve, hogy a bukott is majd ismét talál módot gazdagságra szert tehetni. . ... s .... s. *) Aranykönyv volt az, mellybe a hatalmas főnemesek nevei voltak feljegyezve. Sohajhídnak nevezték a titkos kivégzési eszközt, mellyre az elitélteket bocsáták, kik, midőn észre sem vették, a lebillenő hídról az alattuk tátongó kaszatömlöczbe hullottak alá. Elkésett! A mi levél szerdán tul érkezik, az már azon heti számban ki nem jöhet, mert a lap kinyomatása és postára adása két egész napot vesz igénybe. Erre minden tisztelt munkatársunkat figyelmeztetjük. Szerk. TÁR Gazdákat érdeklő rovat. Házi-orvos. — Métely. — Cachexia icteroso-verminosa. Labes hepa-tis verminosa. Egelseuche, Leberfäule, Gelbsucht, Fäule, Anbruch. Legpusztítóbb nyavalyája a házi állatoknak, s ezek közül feltünőleg a juhok és szarvasmarháknak. Természeti mivolta vizkórral párosult sárgaság, mellyben előkelő a májnak szenvedő állapota, és a mételyférgeknek (Distoma hepaticum, Egelschnecken, Dopelloch) túlságos képzése. E rovatban kizárólag csak a juhok mételyét értem, mivel értesültem az iránt, hogy e nyavalyának is feltaláltatott legbiztosb óvó gyógyszere. HÁZ. Kórismeret. A beteg juh rest, lankadt, el szeret maradni a nyájtól, több ízben lefekszik, ellenlátás nélkül engedi magát megfogni, keveset eszik, sokat iszik, s e mellett mégis teljes testű, gyapjúja könnyen kitéphető, szemei sárgák, félig zárvák, orrából, szájából szennyes színű nyák foly ki, melly a nyelvet is vastagon borítja be. Tovább növekedvén a baj, a beteg elsorvad, testének hátsó részeiben főleg jobb oldalt feldagad, semmit sem eszik, sokat iszik, földes anyagokon szeret rágódni, végre beáll a hasmenés, rothasztó állapot és életszünet. Az elesett juhban felbonczolásnál ezek láthatók : a lefejtett bőr alja