Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-06 / 14. szám - Tatárhegy. Tihamér 121. oldal / Elbeszélések - Konstantinápoly (kép) 121. oldal / Nép- és országisme.
háza, avagy támaszai (mint minálunk az asztag póznák) kiméletbül meg nem óvják. Valóban egy illy faház vázában igen hasonlit egy majorsági ólhoz és csodálható, miként állhat fen, még inkább pedig, hogy a legkisebb és roszabb szobáért is havonkint 100 piasztert venni a tulajdonosok nem sajnálanak. Mint megannyi magas kémény emelkednek ki a házak chacsából a sudár, fehérlő mecsetek. A főbb utczák mindenhol igen élénkek, nemcsak Európa, de a más világrészek népei által, és vegyes tarka társaságokat gyűjtenek egybe. Itt egy csinos frank, amott a turbános török, itt egy spanyol zsidó, amott a sima angol, itt egy bájos görög nő, amott a komor fekete szerecsen, odább pedig hegyes kucsmás perzsa és pár chinai. Alig egy rövid óra alatt képzetünkben bejárhatjuk a világot, népei minden öltözeteit láthatjuk és nyelvüket hallhatjuk, melly utóbbi Babel zavart nyelveit juttatja eszünkbe. Ritka az itt, ki 3—6 nyelvet nem beszél. Egyébiránt főnyelvek a török után görög, olasz és frank. Továbbad mulattató az árulás rendetlensége, mi álló s járó. Itt egy rikácsoló a török kedves italát „szalepet", másik fúgit, ez kenyérnemüit, amaz mandulait kiabálja. Itt egy szép kirakatu kelmés bolt, mellette zöldségárulás, odább egy korcsma (melly igen gyakori), mellette gyógyszertár, s azontúl kenyérárulás sütő kemenczével. A rendes vásár csötörtökön tartatik. Szünet pedig vagyis vasárnap nincs sem péntek, sem szombat sem vasárnap. Nem kis nehézség a pénznemek rendetlensége. Szinte minden európai életpénz forgalomban van, és becsök naponta változik, bank hiánya miatt, mit azonban egy ujabbi császári parancs ,,tanzimat" fölállitani igért. Az élet a török fő- és külvárosokban igen élénk, gyakorta döczögnek sajátos aranyozott (?) czifra kocsik, mellyekben többször fátyolozott török menyecskék is láthatók, sovány egyes fogattal, mellyet a kocsis gyalog vezet, valamint lovagló urat is szolgája, mi magyar kocsisainknak nem igen lenne inyekre. Beburkolt török nőinket az idegen előre hajlandó álarczosoknak tartani, fejők s a rczok körözte fátyol alul alig látszanak a tüzes szemek, mig a testet irigy domino-köpeny födi, a picziny lábak pedig sárga papucs és csizmában tipegnek, mi az utczák barátságos (sáros) kövezete miatt kissé nehézkes. A fátyol viselése igen czélarányosan megy. Mig az ifjabb és szebbek azt alig vékonyan s egyszeresen köritik arczukra,a rútabbak és idősbek vonásikat százszorosan is elfödik. Állitják, hogy jelenben török és keresztény nősülése meg lenne engedve. Minden vallásnak egyébiránt szabad gyakorlata van, csak a tornyok építése valn betiltva. A muzulmán igen vallásos, s imája előtt megmosdik , saruit lehúzza, ősi szokás szerint cziprus berkekbe szeret temetkezni. Főurak is többnyire minden pénteken 1—2 óráig templomba megy, jelenben mindig „Top-Harekbe", mit is ágyudörgések hirdetnek, midőn csolnakban avagy lóháton fényes kiséretében elindul és visszatér. A török rendkivüli előszeretete a kényelemhez általános, s ő legboldogabb, ha kerevetén guggolva dohányozás és kávézás közt mélázhat, többnyire semmiről gondolkozva s alig pár szót beszélve. Kedvencz dohánya, argyle üveg s vizzel töltött pipájábul a „Dzsebel-Tütüm"; kávéját seprősen és czukor nélkül iszsza. Ő egyébiránt igazságos, vendégszerető s komor természetű, hallgatag. „Nem"-meli felelete helyett szemeit az égre emelve int. Midőn pedig valakit hiv, kezével távolítólag int, és midőn köszön, kezét elébb melle s majd fejére emeli. Szinház csak egyetlen van, hol is jelenben franczia drámákat s olasz dalszinmüveket játszanak, egy frank beléptidijjal. A keresztények és főleg a görögök vigan báloznak farsangokon át, midőn főleg vasárnap az utczákat álarczos csoportok lepik el, bohóczkodva, ugrálva s tánczolva. Végül megemlítem az itt látható mindennemű katonaság öltözékét. A p Ocs török közlegény bő nadrág, ujjas és hidegben hosszú fehér köpenyben jár fesszel fején; tisztje magyarka forma öltönyben. Az angol katonát vörös frakja, a francziát pedig bő vörös nadrágja jellemzi, az napjára csillenget, ez egy sort kap. (Nem lehet az! Szerk.) Az időjárás itt : kissé hosszú tél, gyakran hideg és kevés hó, bár nem állandó, rövid tavasz, hosszú forró nyár és gyönyörű hosszú ősz, melly itt legszebb szak. M .... i. Irodalom. A haladás szelleme, az előretörés, avagy polgárisodás után megvan, él még a magyar nemzetben. Megtartani e kincset, megőrizni nyelvünket, nemzetiségünket, terjeszteni közhasznú ismereteket a nép között, olly feladatnak tartják jobbjaink, mit tennünk kell minden áron, jövendőnk érdekében. S hogy bírjuk e kincset, hogy fajunk sebesen halad elő a mivelődés pályáján, azt kétségtelenül bizonyítják a közelmúlt évek alatt keletkezett számos irodalmi vállalatok is, mellyek czélja népünk ízlését mivelni, lelkét emelni, érzését nemesíteni, és mellyek a magyar nép buzgó részvéte által tartatnak fen. Illy népszerű művekről emlékeztünk a „Vasárnapi újság" 9. számában; ezennel pedig a magyar nép folyóirataira nézve kívánunk szót emelni. Ezek : 1) „ Vasárnapi könyvtár." Szerkeszti Hajnik Károly. Kiadja Heckenast Gusztáv évenként 10 kötetben, mellyek mindenike 120 — 150 lapra terjed, és összesen 250 igen csinos képpel állíttatik ki. Előfizetési ára hallatlan olcsó, 2 ft. pengő pénz egész évre bérmentve, ha legalább 10 előfizető együtt fizet elő; különben a küldemény bérmentesítése 30 krajczárba kerül. E folyóiratból már a 2-dik kötet fekszik előttünk, melly 127 lapon tárgyalja a ,,Tatárjárást Magyarországon 1211—242 évekből." Irta Szalay László. — Szerző, ki egyike jelesebb történészeinknek, a fölvett nagynevezetességü eseményt kimerítően és remekül adja elő. Elvezet a mongolok s tatárok ősi fészkéhez; megismertet azok roppant haderejével, s az okokkal, mik e vad népet rábirták hódításait nyugatra s különösen a magyarokra is kiterjeszteni. Fölkeresi az Ázsiában visszamaradt véreinknek IV. Béla idejekori székhelyeit; lakosait szinte szétszórta a mongol erő, mint a polyvát. Említi a számos hibákat, mit őseink III. Béla halálától kezdve az ország hatalma csökkentve, és a letelepített kunok irányába, meg a tatárok elleni védelem körül elkövettek, mellyeknek a hon áldozatul esett; felhozza a jobbak példáit, kik a közös anyáért szivvéröket ontották; felhozza, hogy a veszély idején segélyre felhívott minden külföldi hatalmasság hátat fordított a magyarnak. A vér hüledez ereinkben, ha ama irtóztató kegyetlenségek hosszú sorát olvassuk, mellyekkel az emberiséget levetkezett tatár csorda a magyar fajnak nagyobb részét kiirtotta, s midőn a ronda nép hazánk sz. földéről kipusztult, mindennemű nyomor, éhség és dögvész fogyasztá még őseinknek ugy is szerfölött megritkult sorait. Záradékul érintetik, milly nagynak mutatkozott IV. Bélánk az ország visszaállítása körül. — Ez a mű rövid foglalatja, melly 17 felvilágosító csinos képpel van diszesítve. E szerint a „Vasárnapi könyvtár" magasztos feladatának : a legjobb és legnépszerűbb munkákat közölni; feltárni népünk előtt a a világ- és honi irodalom gazdag kincseit, és ezt legjobb íróink által eszközöltetni, eddigelé teljesen megfelelt. 2) .4 ,. Magyar nép könyve. Szerkesztik : Csengery Antal és Kemény Zsigmond. Kiadja Heckenast Gusztáv. Az uj folyam 5 füzetének, melly 20 legnagyobb 8-rétű íven csinosan állíttatik ki, előfizetési ára csak 1 fl. oOkr., postán küldve 2 ft. pp. S igy ez a „Vasárnapi könyvtár" után a legolcsóbb vállalatok egyike, mit e nemben nem csak hazánk, hanem általában a világirodalom felmutathat. Az I. füzet tartalma : Gazdasági rovat : I. Vegytan és földmivelés. Jánosi Ferencztől. II. Takarmánytermesztés. Takarmánykukoricza. Takarmányrozs. — Hogy áll a világ ? (A mostani világesemények helyes megitélésére vezető értekezés.) Kemény Zsigmondtól. — Etele hun királyról. Tompától. A kávé és csokoládé tápláló erejéről. Csengery Antaltól. — Egy katona története. Bérczy Károlytól. — Pusztai dal. Arany Jánostól. 3) „Család könyve." Hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok. Szerkesztik : Greguss Ágost és Hunfalvy János. Kiadja Heckenast Gusztáv. Előfizetési ár a 10 füzetből álló egész évi folyamra 5 ft. pp. Megjegyzendő, hogy a m.évi folyam 42 ívnyi szöveg, 100 fa- és 10 aczélmetszetű képet, meg 3 külön nagy műmellékletet foglalt magában. S hogy ezek számát az áldozatra kész kiadó még tetemesen szaporíthassa, az csak az előfizetők szaporodásától függ. A megjelent I. füzet tartalma : Humboldt Sándor. Hunfalvy Jánostól (aczélmetszetű arcképe a II. füzetben adatik ki). A művészeti asztalosság (rajzzal fametszetben). Az emlé. Greguss Ágosttól. — A román Attila-mondák. Szabó Károlytól. — Keokuk, a szakik indián törzsfeje (gyönyörűen szinezett képpel). — A szegény nemes. — Egyveleg. Ezekből látja a nyájas olvasó, hogy a fölemlített folyóiratoknak maga a czélja : hasznos ismereteket terjeszteni, a magyar nép szellemi életét gyarapítani és nemesíteni; a jót és hasznost, a szépet és igazat, a komolyt és mulattatót összefűzni, és pedig olly alakban, hogy azt mindenki megérthesse, benne gyönyörködhessék és okulhasson belőle. Azért e folyóiratokat a magyar nép figyelmébe és pártfogásába bátran ajánlhatjuk. K. A. C^sT* Sajtóhiba a „Vasárnapi újság" 9. számában : A magyar nép adomái, összegyűjté Jókai Mór. Ára nem 1 pft. 20 kr., hanem csak 1 pft., postán küldve 1 ft. 10 kr. Nemzeti szinház. APRIL. Az udvari páholy számára külön bejárat készül a nemzeti színháznál, melly czélra ő cs. k. fensége, Albrecht főherczeg a III. hadsereg parancsnoka, főkormányzó és parancsnokló tábornok Magyarországban a szomszéd fílvész kert telkéből hat ölnyi szélességű tért rendelt legkegyelmesebben átengedtetni a nemzeti szinház számára, melly hosszában 136 • ölet teszen ki. Mult héten adatott Dobsa IV. László czimü drámája nagy közönség és köztetszés mellett; az uj bérletév e darab másodszori adatásával nyittatott meg. Tóthné asszony májustól kezdve a nemzeti szinházhoz szerződtetve van. Prielle Cornelia jövő hóban fel fog jönni vendégszerepekre. Tóth Soma valószínűleg szerződtetni fog Telepi szerepeire. Ii újság? / Ő cs. k. fönsége Albrecht főherczeg a III. hadsereg parancsnoka, főkormányzó és parancsnokló tábornok Magyarországban mult hó utosóján Budára visszaérkezett. / Szatmári Károly „Magyarhon fénykora" czimü 3 kötetes regényére hirdet előfizetést 2 p. forintjával. Ajánljuk e müvet már cziméért is, mert olly jól esik hazánk fénykorában élni, habár papiroson is. A diák nyelv tisztelőit figyelmeztetjük Jallosics Andr. kegyes rendi áldozás „Ódájára" mellyel Nehiba K. János c m. érdemeit énekelte meg, diák nyelven. / Vahot Imre „Magyar irók arczkép-csarnoka" 34 író arczképével Bécsben elkészült. Ára csak 2 p. st., reményijük annyi jeles írót illy olcsón minden magyar család megvásárland! / Az állatoknak is volt egyszer lakodalmuk. Egy felső szíriai serfőző a sörhordó öblögető vizet házi állataival, tehenei és sertvéseivel szokta megitatni. Véletlenül három lakos magyar borral töltött hordó oda tétetett, hol az öblögető vizes hordók szoktak állani, s a cseléd nem tudván az egészet mintegy 10 csöbör bort megitatott. Bezzeg lett táncz, veszekedés, bőgés, hentergés, ugrállás. Az orvos azt állította, hogy az állatok kolerába estek, de a gazda, ki az alatt észrevette a tévedést, helyre igazította orvos urat.