Vasárnapi Ujság – 1856

1856-04-27 / 17. szám - Szőlőgyógy mód. Dr. Tersánczky 146. oldal / Gazdászati és orvosi.

Gazdákat érdeklő rovat. Házi-orvos. — Szőlő-gyógymód jalappa-szőlővel. — Olly egyéneknek ajánlható, kik vértorlódásokban, hasdugulásokban, arany eres s szívbajokban, rásztkórban (hypochondria), szédelgésben, megrögzött bőrkiütésekben, gör­vélyben (scrophula), köszvényben szenvednek továbbá az ülő helyzetet kö­vető, és elmét foglalkoztató egyéneknél. A beteg az egész orvoslási idő alatt, melly 14 napig tart, sok szőlőn és kevés fehér kenyéren kívül egyebet ne egyék. Jalappa szőlőt a közönséges fehér szőlőből kell készíteni, még pedig a következő módon u. m.: Az e czélra megválasztott szőlőtőkének gyökere s töve földmentesíte­tik, a ennek környékére 4 evő kanálnyi jalappa-gyökérpor hintetik, mellyre az elkapart föld az előbbi mód szerint visszakapáltatik, s jól letipratik. Ezt akkor kell tenni minden évben, midőn a szőlőtőke levelet hoz. A jalappát nagyobbszerü fűszeres boltokban vásárolhatni, gyógyszer­tárból orvos rendelete mellett kaphatni. A melly szőlőtőke jalappát kap, annak fürtjei sajátszerű olvasztó, osz­lató, vércsillapitó, ritkitó, s nedvjavitó, anyagváltoztató, székeltető erőt nyer­nek, melly sokkal czélirányosabban hat az egyszerű szőlőnél és falappánál. Készítése nem nagy munkába és költségbe is kevesebbe kerül, mint mennyit az egészséges jólét, s maga az élet ér. E kezelési eljárás mellett a válalkozó reményeiben csalódni nem fog, azért halálosan vétkezik mind­az, ki egészséges élete fentartásáért e kis áldo­zatot is unatkozik megtenni, ha csak egy talpalatnyi földnek is birtokosa. Én ezt már megkísértettem, ugyan azért bátorkodtam is nyilvánosságra hozni, mert hozzá határtalanná lett bizalmam. Tersanczky, orvos. Irodalom. Vannak könyvek, mellyekhez körülbelül ollyan az ember viszonya, mint a jó baráthoz, — nélkülözhetlenek; folyvást körünkben óhajtjuk tartani, sőt állandóul bírni akarjuk, mert minduntalan jó tanácsára szorulunk. A mindennapi életben kalauzul, útmutatóul szolgáló kézikönyveket sorolhatjuk ide. Illyenek : 1. Farkas Elek által szerkesztett , Legújabb népszerű magyar levelező és házi ügyvéd, vagyis mindennemű viszonyokban előforduló levelek, bármi­féle iratok és oklevelek szerkesztésére vezérlő segéd­kézikönyv. Számos pél­dákkal felvilágositva, T-ik javított és a mostani törvények és viszonyokhoz alkalmazott kiadás. Pest, 1855. Heckenast Gusztáv tulajdona. 374 lap. Ara csinos borítékba fűzve 48 kr. — Szerzőt két tekintet bírta jelen munkájának újbóli átdolgozására; u. m. a külföldi irodalomnak időközbeni előhaladása, mellynek mezejéről, mi szép és jeles volt, hazánk viszonyaihoz alkalmazva átültetni, czélszerünek találta; továbbá a jogéletünkben történt gyökeres át­alakítás, mi az előbbi kiadások lényeges módositását tette szükségessé. S hogy e tekintetek a mű szerkesztésekor kellőkép m­éltányoltattak, azt a nyá­jas olvasó a munka átlapozásakor bőven tapasztalandja. Idejárult a kiadó Heckenast úr óhajtása, e művet minél olcsóbbá tenni és igy a kevésbé tehe­tőseknek is módot nyújtani e közhasznú munka megszerzésére, mi az olly czikkeknek, mellyek más helyre illenek inkább, mint a levelezőbe, kihagyá­sával eszközöltetett, s ez által az olvasó most e munkához i­ét 2 krjával szá­mítva, juthat hozzá, minél nagyobb olcsóságot, tekintve a munkának a köz­életbeni haszonvehetőségét, képzelnünk sem lehet. 2. Útmutatás arra nézve, hogy mikép kelljen azon feleknek, kiknek a ma­gyar-, horvát- és tótországi, a szerbvajdasági s a temesi bánsági földtehermen­tesítési pénzalapban igényeik vannak, ezen igényeket érvényesíteniük. Magyar és német szöveggel. Pest, 1855. Heckenast Gusztáv tulajdona. — A meg­változott jogviszonyok következtében számos családnak van hazánkban ol­­lyatén igénye, mellynek érvényesítésére a jelen munka szükséges utmutató és kalauzul szolgál, és minthogy a jogok fentartása időhöz és formaszerüség­höz van kötve, mellyek elmulasztásával a legnagyobb értékek is koczkáztat­nak sőt veszendőségbe mennek: azért e mű megszerzését, mellynek ára kü­lönben is csak 24 kr. minden érdekeltnek ajánlhatjuk. 3. Az 1855 augusztus 18-ki ausztriai concordatum fölvilágositása. Né­metből fordítva és a concordatum deák és magyar hivatalos szövegével. Pest, 1856. Kiadja Heckenast Gusztáv. Ara borítékba fűzve 1 pft. — A jelen mun­kában közlött concordatum az egyházi hatalomnak mind az állam mind a hívek irányában és ezeknek egymás közti viszonyát némiekben tetemesen módosítandja. A cs. k. magas minisztérium a birodalom érsekeit s püspökeit húsvétutáni másod vasárnapra hívta egybe tanácskozni a concordatumnak minél előbb öszhangzatos életbeléptetése iránt. Akikre tehát az érintett ujabb egyházi rendszabályok ki fognak terjedni, és jövőben maguk mihez tartása végett, a corcordatum minden pontjai iránt felvilágositást nyerni kívánnak, azoknak kellő szolgálatot teend ezen kézikönyv, melly az egyházi egyezmény pontjait bőven magyarázza és felvilágosító jegyzetekkel látja el. A lelkésze­ket, bírákat és ügyvédeket elég csak figyelmeztetnünk is, a nekik olly an­­nyira szükséges munkára. Ili újság? / Ő császári kir. fensége Hildegarde főherczegnő védelme alatt álló jótékony nőegylet 1855. ápril 1-től 1856. márt. 31-iki kiadása 10,473 f. Szép szám, de azért nem minden szűkölködőn lehet vele segíteni, azért, nyis­sák meg erszényüket, kiket Isten megáldott.­­ Fehérmegyében Sár-Bogárd vásárszabadalmat kapott, s mint hall­juk, biberunt magnum áldomás. A kinek semmi vásárolni valója nincs is Sár-Bogárdon, meglátogassa, mert Sár-Bogárdon sok jó ember lakik.­­ Mistófalun tűz ütött ki, még pedig a szülei gondviselés nélkül ott­hon hagyott gyermekek miatt, kik tüzet raktak a szobában, s csaknem ben égtek. Gondolkozott-e már valamelly helység a kebelében felállítandó kisded­ovóról. Hej pedig de hasznos, és szükséges intézet lenne ez mind a gyerme­kek, mind a szülőkre nézve.­­ Ungvárott egy olvasó társaság van alakulóban 20­0­ forint részvény­díjjal. Örömmel üdvözöljük ezen társaságot, csak azt nem tudjuk helyeselni, hogy a bevásárlott könyveket évenként dobra ütik , mert ez által a könyv sok kézbe megy, pedig az lenne óhajtandó, hogy könyvtár-szegény hazánkban különösen magyar könyvtárak alakuljanak. Oda czélzott a lapunkban megje­lent „Községi könyvtárakról" irt czikk, hova Ungvár törekszik, és ezt min­den nagyobb község megteheti, a hol nem jut 20 p. f., elég lesz 20 p. kr. is, csak lendítsünk valamit.­­ Említve volt lapunkban hogy báró Kemény József pompás könyv­tárát, Erdély leendő múzeumának hagyományozta, s mi már akkor kijelen­tettük, hogy addig a magyar nemzeti múzeumban tétethetnék le őrizés végett: örömmel tudatjuk, hogy Kubinyi Ágoston, muzeumunk igazgatója felszólíta­tott említett könytár átvételére. / Báró Podmaniczky Frigyes „Tessék ibolyát venni" czm­­ű öt kötetes regényt fejezett be. Szabad legyen őt mint bárót megkérni, hogy olcsón árul­tassa regényét, hogy az szegényebbekhez is bejuthasson.­­• Csak ne dicsekednék aztán sok ország olly nagyon azzal a civili­satióval! Virginiában a charlotteviellei egyetem tanulói Steve Harriet a „Ta­más bátya kunyhója" szerzőjének arczképét nyilvánosan megégették, hogy mert irni a rabszolgaság ellen. Már én azt mondom, hogy az illyen mivelt fráterek­ből vagy rabszolga, vagy rabszolgakereskedő válhatik csak, s mi annyival állunk Virginia fölött, hogy tanulóink elevenen azt égetnék meg, ki a rab­szolgaság mellett irna. ö © April 16 áról írják Aradról, hogy egy tartós jó eső felüdítette lan­kadt vidéküket, s ollyan aratást várnak hogy jobbat kivánni sem lehet. Adja Isten, szivemből kívánom a derék aradiaknak.­­ „Megvetésem és utálatomnak v Hitvány tárgya ember a neved" talán ollyan forma történetet olvasott Petőfi, midőn ezen költeményét irta, mint mellyet most adandók elő . Birminghamban a rendőrség arról értesítetett hogy Kennerly nevű színházi díszitő 14 év óta házában elzárva tartja leányát, s őrültség ürügye alatt az emberi társaságból kizárja. A rendőrhivatalnokok erővel utat törtek a megnevezett helyhez, s egy napvilágtól gondosan elzárt szobában egy mezítelen, szurtos, kegyetlenül elcsigázott, hosszú körmű, egész testén megszőrösödött alig emberi lényhez hasonlító leányt találtak csupasz szalmán kuczorogva. Orvosi vizsgálat után sem tűnt ki a szerencsétlenen őrült­» o o­ség nyoma. És ezt apa tette saját gyermekével. Lehet-e Petőfiként nagyobb szörnyeteget találni az embernél?­­ Örömmel tudatjuk, hogy lapunk 10 és 11 számában megjelent czikk a „Községi könyvtárak"ról viszhangra talált, nemcsak Ungvárott, Zilahon is üdvösnek látják ennek létesítését. Csak rajta uraim! menjetek elől példával, s ezeren fognak követni, de a dicsősség tietek lesz.­­ Nem régiben a marcali kerületben tűz ütött ki egy faluban, melly azt csaknem egészen elhamvasztá : a helység volt földes ura ingyen szolgál­tatott fát, és féle árért téglát. Csak azt sajnáljuk, hogy nevét nem tudjuk ezen nemes emberbarátnak. Van nemzeti, képes, nagy, kis, humoristikus, gazdasági, hölgy nap­tárunk, lesz színi is, mellyet Bolnai, Dobsa Lajos, Tóth Kálmán szerkez­tendnek.­­ Székes Fehérvárott mint halljuk a városi elöljáróság nem állhatja tovább a borzasztó hegyes kövezetet, s e végből 95,000 forintot határozott járdák csinálására. Ezt a csekélységet csizmakimélésen is kinyerik.­­ Múlt Csütörtökön ment végbe a pesti műegylet ez évi sorsolása. Több nyertesek e következő számú részvényesek: 1201,19, 9019, 1013, 3755, 3647, 1904, 4154, 1330, 6359, 10,993, 10,174. Tudom várják többen is hogy számuk következni fog, de biz ott nem nyertünk. / A nemzet muzeum teremeit, mellyek eddig zárva voltak a jövő hó­ban megnyitják. /• Pénznek szerelme, léleknek gyötrelme, megmondták azt régen édes apáink. Wiener-Neustadtban egy fiatal hölgy délelőtti 11 órakor meglátoga­tott egy özvegy tisztviselőnőt, s rázárván az ajtót, borotvával nyakának ro­hant, s tetemesen megsebesítette , de az nem ve­ttvén el lélekjelenlétét a borotvát kicsikarta a gyilkos kezéből, és segítség­ér­t kiabált, melly is az ajtót rájuk törvén a véres hölgyeket folytonos küzdelemben találta. S mi vitte gyilkost-e borzasztó tettre? hogy az özvegy néhány­­ brintocskáját elsajátit­hassa. Kaparj kurta, s neked is lesz. Sajátságos lóhiba. Egy uri ember potom árért vett a szegszárdi vá­sárban egy csinos, derék lovat. Midőn az alku megtörtént, s a ló árát kifi­zette, „barátom! — mondá az eladónak — valld meg igazán mi baja e lónak, hogy olly olcsón adtad? — Semmi más — felelé az eladó, mint hogy a k . . . . i korcsma istállójába nem lehet bevezetni. A vevő semmiben vette ezen csekélységet, gondolván hogy talán Soha sem fog a k . . . . i vendég­fogadóba szállni. Azonban utja egykor K . . . feli; litte,­­ eszébe jutván a T­A­R­H­A­Z

Next