Vasárnapi Ujság – 1856
1856-05-11 / 19. szám - Máléhegyi szőlőlevelek. Vasmegye 162. oldal / Gazdászati és orvosi. - Téli tök 162. oldal / Gazdászati és orvosi.
163 végre vegyük figyelembe azt is, hogy a különben szőlőtermesztésre alkalmas föld nagy részét ismét ollyan népek lakják, kik vallásuk, s életmódjuknál fogva bort nem isznak, szőlőmiveléssel nem foglalkoznak, mint a mahomedanok, chinaiak stb. mind ezek után látni fogjuk az egész földgömbön, milly kevés helyet foglal el a szőlőmivelés, s minthogy hazánk épen ezen kis téren lévő tartományok között van, borunk kedvező jövendője nem lehet kétséges. A gabonatermelés, állattenyésztés stb. az orosz birodalomtól kezdve a kafterek honáig, Amerika éjszaki részétől kezdve a tűzföldig kisebb nagyobb mértékben nem csak lehetséges, hanem több helyen általunk utolérhetlen is, azért míg e részről a világvásáron valami különös szerepet nem játszhatunk, addig borunkkal az első helyen díszeleghetünk. Évenkénti bortermelésünk 30 millió akóra tétetik. Kevés vizsgálódás szőlőhegyeinken azon meggyőződésre vihet, miszerint ha a sok gyümölcsfa a szőlő közül kiirtva, a sok rosz faj jóval fölváltva, az elöregült szőlő újraültetés és döntés által megfiatalítva lenne, a nélkül hogy a szőlőnek új földet kellene a mezőgazdászattól elvenni: túlzott erőfeszítés nélkül bortermelésünk 100 millió adónál is többre mehetne, miből azután ihatnánk is eleget, de sok pénzt is szédíthetnénk be hazánkba. Hanem, ha a világkereskedésbe akarunk bejutni, nem annyira a mennyiség, mint a minőség után kell törekednünk. Hogy bortermelésünk sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben a kellő fokot még eddig el nem érte, azt az úrbéri viszony mellett főleg az okozta, hogy termésünket magunknak kellett elkölteni, azért ebeli iparunk mennyiségre nézve — szükségünket, minőségre nézve megszokott ízlésünket födözé egyedül, a csekély kivétel hatás nélkül maradt. Az első gátlóok félig meddig megszűnt, reménylenünk lehet, hogy ezen iparölő kór nemsokára egészen meggyógyitatik az úrbéri bíróságok által, a másik okot — mint említem — a világkereskedésre a kilátás teszi elenyészendővé, azért tegyük meg mi is előkészületünket a nagy forgalomra, világkereskedésre, mit jelesebb szőlőfajok mivelése, értelmes, szorgalmas pinczekezelés által fogunk elérni, mikről következő leveleimben. Vasmegyei. Irodalom és művészet. Szilágyi Virgil betűsorozatos tárgymutatót adott ki mindazon törvényekhez, rendeletekhez, utasításokhoz és hirdetményekhez, mellyek az országos törvény-és kormánylapok eddig kiadott hat évi folyamában megjelentek. Ára 2 pft. Azt beszélik, hogy valami „Orvosi lap" német és magyar nyelven leendő kiadása van tervben. Miután csaknem minden osztály képviselve van, óhajtható volna, hogy az orvost is képviseltessék, annyival inkább mivel ez életünkkel áll összeköttetésben. A „Tanodai lapok" első száma megjelent dús tartalommal, s két pályadíjt tűz ki tanügyi kérdésre. Ajánljuk tanítóink figyelmébe. Katona József „Bánk bánja" uj kiadásban fog megjelenni. A tiszta jövedelemből emlék állitatik a nagy költőnek. Gróf Fáy István „Régi magyar zenegyöngyök" czim alatt Csermák, Bihari és Lavotta gyönyörű szerzeményeiből egy becses koszorút fog a közönségnek átadni. Halhatlan költőnk Vörösmarty utósó műve „Lear király" fordítása az „Ujabb nemzeti könyvtárban" fog megjelenni. A bájos nyelvű fordítás méltó a nagy britt költő szelleméhez. Itt két nagy szellem találkozott. Mi újság? / Alig kezdhetnénk leverőbbel, mint ami Fehérmegyében történt. Alig mult négy éve, hogy a becsületességéről ismert idősb Gindl Antal tengeliczi jószágán éji rablók által megtámadtatván kiraboltatott, s meggyilkoltatott; aprilitáján egyetlen fiát fegyveres rablók támadván meg, kirabolták, s kocsin magukkal hurczolták. Még azon éjen más kocsi jelent meg udvarában, melly leányát szóltá föl, hogy megkínzott atyjához siessen, ha még egyszer látni kivánja. Eddig a tudósítás. Ugy látszik, hogy a lefolyt barbár századok kora akar visszajőni. Nagy-Váradról irják, hogy tűz támadván három ház égett el, mellyek közül kettő biztositva volt,milly könnyen nézik most azok leégett házuk küszöbéről harmadik bajtársuk könyeit. / A nemzeti szinház édes mindnyájunké, ugy hiszszük, jól esik vidéki olvasóinknak ha annak mozgalmairól is szólunk néha. Aprillóban harmincz előadás volt, mellyből négy a hires franczia komikus Levassornak jutott. Tizennyolcz színmű adatott, 14-szer eredeti, és csak négyszer idegen, mi azt tanusitja,hogy magunk emberségéből is megtudnánk élni; s jelen igazgatóság bölcsen teszi, hogy a drámairodalmat pártolja. Dalmit adatott hétszer, kettő eredeti, idegen 5. Négy uj mű került szinpadra. Egy balaton-vidéki levelező irja, hogy beutazván Zala, Veszprém, Fehér, Esztergom, Komárom megyék egy részét, az eleséget mindenütt gazdagabb reménnyel kétségtetőnek találta, mint vidékükön. Dörgicse és Pécsei falvak kaszálóit töméntelen sokaságú fekete, szőrös, apró hernyó lepte el, s a réti füvet tökéletesen lepusztítván, Dörgicsén már a vetésekbe ment át, s azokat emészti. A dörgicsiek súlyos boronával öldösték ez ártalmas férgeket letarolt réteiken.Mint mondják, a sáskák pusztításához hasonló pusztítást tesz ez újmódi gaz vendég. Azon két franczia baromorvos, kikről említés tétetett lapunkban is, az alföldet beutazván azt nyilatkoztatták, hogy itt a legkissebb faluk is jól rendezettek, s mindennel ellátvák, mi Európában nem mindenütt látható, s boldog a nemzet melly illy áldott országban lakhatik. És a franczia urak véleménye igaz is, mert csak néhány kétségbe esett magyar ember hiszi azt, hogy mi civilizátlan, s barbár nép vagyunk, s szükségünk van a külföld véznya műveltségére. Debreczenben egy szappanos legény nagyon feltalált önteni a garatra, s beletántorodott a szappanlébe ; kihúzták ugyan rögtön, de a szappanlé sokkal forróbb volt mint kellett volna lennie, s kiégette szegényből a mámoros lelket. Soha sem mulaszthatunk el illyen alkalmakat felhozni, annak bebizonyítására, hogy sokkal jobb ha az ember eszén, mint lábán jár, azért gondját kell annak az észnek viselni, s nem kell borba fojtani, mert annak táplálója a józanság, nem pedig a kertaljai kurta korcsmákon mérni szokott vinkó. »? Bácskában borzasztó szerelmi kaland adta elő magát. Egy polgár fiú szeretett egy polgár leányt, de még azon kivül más két legénynek is vásott a foga a szép leányra, s ezek a szerelemhőst kedvesétől a haza ballagtában megrohanták. A leány apja meghallotta a csetepatét, s leendő veje segítségére sietett, de olly irgalmatlanul találta védeni, hogy a két támadót lepedőben vitték haza, s az egyiknek életéhez még remény sincs. Sátoralja-Ujhelyen Enczinger tanár sétára indulván, alig haladt házától óranegyedre, egy bőszült tehén által megtámadtatván egy árokba löketett, s azon perczben meghalt. Milly nyomorú az emberi élet, csak egyetlen perczünk sem biztos, mellyről azt mondhatnánk „ez mienk." Mult lapunkban futólag emliténk meg Berényi Antal fiatal drámairó halálát, s ígértük, hogy arról bővebben szólandunk. Beváltjuk szavunkat. B. A. mult heti szerdán ápril 30-án délután megindulván Fehérvárról özvegy édesanyjától Pestre, Hamzsabégen megkapatott. A vendégfogadó melletti hegyről leereszkedvén lovai megbőszültek s nyargaltak lefelé. B. A. felállván a kocsiban kiugrott, s hanyatt zuhant. Nyomban követte Kis János fehérvári takarékpénztári titoknok, s oda érkezvén Berényihez sietett, ki mozdulatlan feküdt a földön, s nagy sokára tudta kinyögni „forditsatok meg!" Midőn ezt megtették B. A. orrán száján, s fülén vérzeni kezdett. Kis János kocsira tétetvén a szerencsétlent, Téténybe küldé, maga pedig előre sietett orvos és lelkészről gondoskodandó. Berényi 8 órakor megérkezett, az orvos eret vágott, de 9 órakor lelkészre volt szükség, mert egy negyed tízre B. A. megszűnt élni. Béke hamvaira i s köszönet a derék emberbarát K. J. urnak, ki B. anyját azonnal tudósitá, maga pedig ott virasztott. Győrből halljuk, hogy a piacz élénkülni kezd. A repete kevés reménynyel biztatja a gazdákat. Tolna megyében Szálka nevü helységben ápril 27-én a falu vége felé tüz ütött ki, s tiz percz alatt 15 derék ház lett lángok martalékává, egy hat éves gyermeket szinte a tűz eloltása után találtak meg a hamuban. Mondják, hogy szélcsend uralkodott, és mégis 15 ház égett le, ennek oka részint a buzgóságtalan oltás, részint az oltószerek hiánya lehet. Ideje volna,hogy a hatóságok gondoskodjanak arról, hogy minden község egy vizi puskával, néhány bőrkannával, és csáklyával láttassék el, és tűzessék ki szabályul, miként a leégett házakat csak cseréppel födve szabad fölépiteni. Bolnai (gróf Bethlen) magyar színész az írja a 99 Hölgyfutárnak" hogy ő tettleg akarja megmutatni a világnak, miként dicsősségére szolgál az embernek bármelly körben is a hazának szolgálni. Igazsága van a derék ifjú grófnak, vajha társai is mind hasonlólag gondolkoznának. .? April 28. tűz támadt Liptó megye Német-Lipcse nevü mező városában, s 412 ház lett lángok martaléka, s csak 17 maradt épen. Milly borzasztó lehet egy olly leégett város tekintete; mennyi köny, mennyi jajgatás, mennyi nyomor? és ki enyhiti azt? Senki. Oh biztosítsátok az Istenért vagyonotokat, legalább ha az ijedséget kiáltottátok, megmarad az a vigasz, hogy nem vár koldusbot rátok. Milly virágzó hazai biztosító intézeteket állíthatnánk, de mi be szoktuk várni a veszélyt, pedig „Felix quem faciunt aliena pericula cautum." Azt halljuk, hogy a lapunkban közlött Mező-Szent-György vidéki levél sok embernek borsot tört orra alá. A prüszkölő urak nem jó helyen keresgélnek, s ártatlant gyanúsítanak; azonban fogadják tanácsunkat, ha Esop hires meseíró szavaira figyelmeztetjük „Qui rapiet ad se quod erit commune omnium, stulte nudabit animi conscientiam, melly is magyarul igy hangzik: „A ki magára veszi a mi átalánosságban volt mondva, kimutatja foga fehérít." Trencsin vármegye Rajec nevü városkájában ápril 28-án iszonyatos vihar dühöngvén tűz támadt s 522 ház hamvadt el, s 60 maradt épen. Ugyanazon napon két városunk veszett el, ugyan hisszük-e már, hogy mulhatlanul szükségesek a biztosító intézetek? • Székes Fehérváron april 2-án diszesítetett fel a korona ezüst érdemjelével Janny József fehérvári iskolatanitó. Az ünnepélyesség a megyeház nagy teremében ment véghez, melly után Janny J. ur iskolája mintaiskolának nyilvánittatott. Szinte borzadunk már a sok tűzi veszedelmet előszámlálni, melly néhány hét alatt hazánkat sujtá. Rosnyóhoz nem messze Bétlér nevü faluban egy kovácsnál tüz ütvén ki 25-én egy óra alatt 100 lakház, számos gazdasági épület, s két templom, tornyával s harangjaival esett gyászos áldozatul. Rettenetes nyomor! halljátok meg a jaj kiáltást! A Bécs melletti Dombach nevű helységben hajmeresztő eset adta elő magát. Egy 25 éves fiatalember, 19 éves leánnyal, hihetőleg szerelmesével az ottani vendéglőben egy szobát vett fel. Kevés időre két puskalövés rezzentette meg a korcsma lakóit, az idegen szobájába rohannak, s azt zárva találják, feltörik az ajtót, s a leány vérében halva fekszik, az ifjú pedig vég vonaglás közt. Utosó perczében bocsánatot kért nejétől, mert az ifjú házas vala. Bizony bizony nagyon sülyed a világ!