Vasárnapi Ujság – 1856
1856-06-22 / 25. szám - A kétszer elesett magyar király. P. Szathmáry K. 211. oldal / Elbeszélések
211 Teállittatván , rajta az idő foga által ejtett csorbáit Siffrid apát (1355-1 1365) kiigazittatta. A törökök szent hegyünket szinte fölkeresték, és ostromaik közt bár mi becses épületeit nem kimélték, mégis Tolnát Máté jeles főapát, Bakics Pál várkapitány által visszafoglaltatván, idővel romjaiból felépült. 1567—1592-dik időközt, belföldi katonák gondatlansága miatt, a sz. mártoni zárda kétszer tűz által elpusztíttatott, a mikor kölcsön vett pénzzel lehetett helyrehozni. 1595 táján Sinan basa Pannonhegyét uj ostrom alá vette, és Zádory János várkapitány gyávasága mellett török kézbe került, a harczosok közt felkonczolt rendtársak közül Eöcei Baranyay Pál főapát maradván meg, ez menekülni kénytetett, ki a Miskolcz melleti keresztesi csatában vitézül elesett. A török kiűzetése után visszaszereztetvén, 1652-ben ismét a várőrség gondatlansága miatt, az egész kolostor tűz által hamuvá lőn, ám az akkori főapát Magyar Piacid lehetségig helyre hozta; a vár tekintete ekkor 1664-ben illyen volt. Lásd a túlsó lapon: Pannonhegynek ennél régibb rajzát nem ismerem, ezt is Birchen Zsigmond azonkori német utazónak köszönhetjük, ki „Der Donau-Strand" czimü képes leirását Nürnbergben 1674-ben tette közzé.. Ám a harczias világban Sz. Márton nem maradhatott nyugton, 1684-ben Karamusztafa katonái által újra felperzseltetett. Rumer Márton főapát (1689-1 1693) Pannonhegyét újra fölemelte, s az óta a bár régibb eredetű, jeles goth-izlésben épült szentegyház falai azon alakot nyerték, melly maiglan magasztosan hat az áhítatos zarándokra. Ezen templomnak kolostor felőli ékes kapuját márvány oszlopkáival, s a catacomba bemenetét Karner Egyed főapát a mult század első éveiben, de valószínűleg régibb formájára építette Göncz Cselesztin főapát szinte mult század első két tizedében építette a Pannonhegy déli ormán fölebb is említett Boldogasszony templomát, melly alatt az érdemes rend sírboltja találtatik. Saigha Benedek a jelesb főapátok egyike (1722+1768) a főzárda keleti és északi részét ugy a vendégek délre eső szárnyépületét alapjaiból felépítette. Somogyi Dániel szinte a lelkesb főpapok egyike (1768-1 1801) székhelyét történeti fontosságához méltólag magasztos külsővel akarta fölékesítni, midőn a sz. rend 1786-ban József császár határozmányával eltörültetvén, szép tervét meghiusítá, mégis az ég törekvései ama szép sikerét megérnie engedte, hogy rendjének Ferencz császár által 1801-ben helyreállítását túlélte. Utóda, a hírneves Novák Chrisostom (1802+1828) Sz. Márton templomát 6 márvány oltárral, gazdag öltözékekkel felékesítette, s a könyvtárt több ezer kötettel bővítette. Ennek derék utóda Kovács Tamás (1829-1841) alatt épült fel a pannonhegyi kolostornak pompás alakot kölcsönző torony és a nagyszerű könyvtárépület. A pannonhegyi torony országunk bizonnyal legékesb hasonnemü építményei közé tartozik, melynek magassága alapjától 138, és a Duna felsznétől 576 lábnyi; a főajtó fölött ólomból öntött dombormű van, mellynek közepén a Religio alakja trónol, jobbján sz. István Asztriknak az adomány levelet nyújtva, mellyen e szó áll: „Praedicate 1001" balján pedig Ferencz király Novák Chrisostomnak a visszahelyzés okmányát adja át illy felírással : „Docete 1802." E művön az ujabb kori alakok arczképe természethü. A torony magasan 16 korinthi rendű oszlopon tágas karzat dicső kilátással kínálkozik; tetejét rézkúp födi, melly a kereszttel együtt gazdagaranyzatú. A könyvtár kétségkívül országunk legszebb, és legrendezettebb könyvtára, főteremében sz. István és Ferencz király szobrai és boltozatján fresco festményekkel, jeles kéziratokkal, incunabulákkal dicsekszik; benne a magyar, német, latin, görög, franczia, olasz, angol irodalom s pedig a tudományok minden ágában kitűnően van képviselve, szinte 80,000 kötetben; jobb oldala csarnokában egy szép képgyűjtemény van kezdeményezve (egyedül ott láthatni Pázmány Péter mint közpapnak arczképét); a balra eső teremekben van szép pénz-, állat-, növény- régiség- és műgyüjtemény. A magyar valóban büszke lehet ezen intézetére. Régente a vizet föl a hegyre szamarak czipelték; de Kovács Tamás főapát a hegyoldalban egy erőgépet alkalmaztatott, melly a vizet 60 ölnyi magasságra és 100 ölnyi távolságból fellökteti. Pannonhegyét délre szőlők övedzik, kelet éjszaknak pedig a rendnek derék kertje terül. A hegy délnyugoti tövében Sz. Márton mezővárosa fekszik 2400 magyar lakossal. 1841 óta főapát Rimely Mihály ő méltósága, ki a rendet bölcsesége és nemes szivüségével olly tapintatosan vezényli, hogy tőle a hő tisztelet adóját a hon egy méltányos fia sem tagadhatja meg. — A rend jelenleg 1 főapátot, 2 apátot, 132 áldozárt, 42 növendékpapot számlál; tagjai 3 nagy gymnasiumot, és három kis gymnasiumot tanárokkal látnak el,azonfölül több tagja a cs. kir. tanhatóságnál, a tudományos egyetemben és a m. tudóstársaságnál működik, és 25 plébániában lelkipásztorkodnak. Mielőtt Pannonhegytől bucsut vennék, a derék rendnek mégegyszer forró tiszteletemet és minden jó hazafi kebel részéről bizonynyal viszhanggal kísérendő azon buzgó óhajtásomat nyilvánítom : adja a jóisten, hogy az életszentség, vallásos buzgalom, tudományosság, fejedelem iránti hűséggel páros hazaszeretet, s béke mulasztja, a vendégszeretet, és minden szép és jó iránti hajlam és tevékenység e szent rendet a végtelenségig lelkesítvén, általa e honra tovább is sokszoros áldás áradjon. Majer István: A kétszer elesett magyar király. (Történeti beszély.) P. SZATHMÁRY KÁROLYTÓL. I. (Folytatás.) Lenka magához tért s szemei először is a főpap gyémántos keresztjére estek, melly a sötét palást alól kicsúszva, a hold világánál csodás fényben égett. — Oh atyám — kiáltá kétségbeesve a püspök térdeire omolvaszólj mit tegyek, hogy részvétedre méltó legyek. — Kelj föl gyermekem. Te okos leányka vagy s majd magad is tudni fogod . . . Azt tudod, hogy a király az özvegy magyar királynő követei által férjül hivatott meg. — Istenem, istenem! — Zokogó kezeit tördelve a leányka. — Ulászló nem szereti, nem szeretheti őt; a királynő nekie anyja lehetne. De ő föláldozza a közügynek magát, szerelmét, boldogságát. Értsd meg, a fiatal lengyel király tele tűz és lélekkel, kész e természetellenies házasság megkötésére. — Mindent értek. Ö a király feláldozza magát, s mi vagyok én hozzá képest? — Parancsolj, — én méltó leszek hozzá. — S nem találnád el ? . . Hol van a hely, hol a megszaggatott szív nyugtot talál, hol az önfeláldozás sebeit, a hit balzsamával kötözhetjük be? . . — Ah a kolostor, a kolostor. A világgal én számoltam, oda vígy engemet tisztelendő atyám. — Elviszlek gyermekem. Végy búcsút atyádtól; a dolognak még ma meg kell történnie. — Hát soha se lássam őt többé. Meghaljak egyetlen tekintete, egyetlen vigasztaló szava nélkül? kérdé kétségbeesett szerelmében a leányka. — Látni fogod őt , azt is megteszem. Látni fogod őt, de a szent fátyollal homlokodon. — Az ég áldása legyen jutalmad érette — zokogá a leány, a püspök kezeit ajkaihoz vonva. Én készen vagyok! # Másnap estvére kellett Ulászlónak a magyar követség város előtti táborába kivonulni, hogy azzal másnap útját Magyarország felé vegye. Fényes lovagok, díszes nagy urak övezték a királyt, arany-és ezüsttől csillogó méneken , de az ifjú tekintete megilletődött és szomorú vala, mintha a menet, melly koronázni vitte, kedvese koporsóját kisérné. S valljon nem azt teszi-e? .... Krakkó egyik díszes egyházába ünnepélyes menet vonul be. — Mi ünnepély ez? — kérdi a király a mellette lovagló krakkói püspöktől. — Egy zárdaszűz fölszentelése fölséges király. Ulászlót valami űzte, vonta a templom felé, honnan áhítatos ének és zene hangzék ki. A király gyorsítá menetét s az egyházajtóban rögtön megállt. — Talán be akar menni fölséged? — — No, mi különös van abban; nem illik-e még egy imát röpítenem a mennyek urához, hogy kétes pályámon megsegítsen ? — Legyen akaratod szerint fölséges ur.