Vasárnapi Ujság – 1856
1856-06-29 / 26. szám - A dromedar és beduin (kép) 221. oldal / Érdekességek
223 V. István lakosokat hiván be a várba, azokat nevezetes szabadságokkal megajándékozta 1271-ben, mint ez kitetszik a város levéltárában fennmaradt 1295-ik évi april 6-án kelt, III. András király megerősitő leveléből. Új-Győr városához kegyelemmel viseltetett Nagy Lajos, s polgárait személyes szabadsággal ruházta fel 1361-ben, mit a káptalan is jóvá hagyott. Erzsébet királynő Albert özvegye itt lépett egyességre I. Ulászló királlyal. A mohácsi ütközet után a vár I. Ferdinánd kapitányától Lamberg Kristóftól feldulatván a töröknek zsákmányul hagyatott.] Később alkalmas fekvése miatt I. Ferdinand majd Maximilian megerősítette. 1591-ben, sept. 29-én gróf Hardegg Ferdinand és Berlin János főkapitányok a várat 6000 őrkatonával együtt Sinan török basának hűtlenségből feladták. De 1598-ban márt. 22-én, herczeg Schwarczenberg Adolph és Pálffy Miklós vezérek éjszakának idején meglepvén hadi fortélylyal visszavették. A 30 lépésnyire berugtatott kapudarabot a főszentegyházban, az emlékezetre vert pénzt pedig a várostárházban most is látni. 1784-ben József császár parancsolatjából Győr az erősségek sorából kitöröltetett, s a várparancsnok lakát gróf Zichy Ferencz akkori püspök révén meg ide tulajdon palotáját építette. 1809-ben azonban újrakezdték helyre állítani, s annyira is megerősítették, hogy a francziák ostromának ugyanazon évben,jun. 14-étől kezdve 22- ig derekasan ellenállhatott, mindazáltal ekkor bevétetvén, a francziák minden bástyáit széljelrugatták, miután 5 hónapi itt tartózkodások alatt, az ágyuzás és bombák által a városnak 2,784,560 fr. kárt okoztak volna, ide nem értvén még a 2,835,760 fr. menő sarczolásokat, részint készpénzben, részint nyers termékekben és portékákban. 1820-ban a vár bástyái és sánczai ismét elrontattak, s betöltettek, ugy hogy ezek helyét most séta s más kertek és házak foglalják el. A mi jelenlévő állapotját illeti Győr városának : ez miután Mária Therézia által 1743-ban a királyi városok közé számláltatott, újra él régi törzsökös jogaival és szabadságaival; s csupán az úgynevezett győri domb hagyatott eredeti uraiknak, t. i. a káptalanbelieknek birtokában. Eloszlik pedig a tulajdonképeni belső városra, az uj városra, és a majorokra; ezenkivüli Győri-Sziget, Révfalu, és Pataháza falukat csak a Rábcza és Kis-Duna választja el. Népessége a városnak közel 18,000 lélek, kik kevés németet kivéve mind magyarok, vallást illetőleg :,/4 r. kath. ,/4 protestánsok, t. i. evang. és reformátusok; végre kevés óhitű, házak száma 1308. A belső város derék házakkal, részint két-emeletesekkel ékeskedik. Utczái csinosak, tiszták és kövezve vannak. Közepén álló négyszegü piacza elég tágas, és szép épületekkel vétetik körül. Nevezetesebb szentegyházai, és épületjei : az 1 tornyú székesegyház, mellyet gr. Zichy Ferencz volt püspök igen diszesen felékesitett, s mellyben tartatik a sz. László király látást érdemii erekléje; a hajdani jesuitáké volt két szép toronnyal ékeskedő szentegyház, mellette a benedekiek laka,az akadémiai épülettel együtt; a Carmelia monostor és templom; a sz. Orsola szüzek szentegyháza (a sz. ferencz szerzetesek zárdája eltöröltetett); a püspöki palota, a kanonák urak házai; a városháza, a vármegye székes háza, a sz. mároni főapát kastélyja,egy kisebb s egy nagyobb kaszárnya, egy magyar s egy német szegények háza. Az Újváros a Rába és Rábcza ,ott fekszik a bécsi út felé, s a belső várostól a Rába választja el, mellyen derék fahid állott. Közel a hidhoz van a sétahely s egy zinház,mellyben majd magyar majd német színjátszók mulattatják a közönséget. Öt szentegyház közül 2 a katholikusoké, s egyik paochialis; a többi 3-mat az ágostaiak, reformátusok és óhitűek bírák, s mindenik felekezetnek van helyben papja és oskolája. Itt van a harminczad, sóház, kórház, egy derék vendégfogadó s kávéház. A majoroknak nevezett külvárosban van a postahivatal, kalvaria, ok korcsmával, mesteremberekkel, s gyümölcsöskertekkel egyeemben. Itt tartatik a 6 országos vásár, mellyek kivált lovakra, azon szarvasmarhákra nézve nevezetesek. 1104 mesteremberei közü l egszámosabbak a vargákon és szabókon kívül a molnárok, takácsok, tücsök, fazekasok és mészárosok. Kereskedése igen élénk gabonáal, borral, dohánnyal, gubacscsal, nyers bőrökkel, sertésekkel, lakkal és ökrökkel. Hogy hajdan a jesuitáknak Győrben nevezetes tanítóintézetük volt , azt tudjuk hazánk történeteiből. Most van itt egy kir. akadémia, főgymnásium a benedekiek vezérlete alatt, mellyekben magyar nyelven tanítanak, püspöki papnevendékház, benedeki philosophiai oskola, evang. gymnasium, kath. normális és rajz-, evang. alsó elemi fiu és lány tanitó-intézet, ref. és óhitű elemi oskola. Továbbá van itt egy könyvnyomó-intézet, egy könyvkereskedés, 3 gyógyszertár. Nevezetesebb mulató helyei a városnak a szabadhegyi szőlős és gyümölcsös kertek, a város volt szénatéren levő séta- és gyümölcskertek, a sétahely, a győri szigeti püspöki kert. Győr 54 lábbal fekszik alább Pozsonynál, pedig a Duna esete Bécstől Győrig 163 láb, s innen láthatni, hogy a Duna folyamának sebessége Győr és Pozsony közt felette csekély, s medre csaknem alantabb esvén, mint a Rába és Rábcza vizek, a város nagyon ki van téve az árvizeknek, s ezért olly sok és költséges töltéssel kénytelen magát védelmezni, hogy ennyit, Szegedet kivéve, egy város se mutathat elő hazánkban. Adja az ég, hogy e derék magyar város évről évre mindig jobban felviruljon s tovább is példányképe legyen a hazafias közszellem, igaz miveltség és ipar utáni jóllétnek. A dromedár és a beduin. A dromedárt a puszták hajójának nevezi az arab költői képzelgés nyelve. Ha a teve az utas hajója, úgy az nagyon okos hajó, mert nem őt igazgatja a kormányos, hanem megfordítva. A gondviselés a puszták számára alkotá ez állatot. Ama nagy afrikai sivatagok nála nélkül nem volnának keresztülhatolhatók. Az ő ösztöne vezeti a karavánt a helyes ösvényre, a puszták zöld foltjaira, a forrásos vázokra; ételül beéri a legrosszabb bogácskóróval s ha egyszer tele itta magát, tiz napig is el van itatás nélkül, kettős gyomra levén, az egyik tömlőjéből koronkint a másikba szívogatja át a tisztán maradt vizet. Az utazó arab azért becsüli olly nagyra e kedvencz állatját, hogy még falatját is megosztja vele, midőn estenden megpihennek, jól tudva azt, hogy ez úttalan sivatag közepett élete egy állat lábaira van bízva. E. III. Pál urnak. E. Illés Pál ur a „Cseléd ügyben kiáltó szózatot" — mintegy a pusztában olly sokszor elhangzottat, a rendszer javítását tanácsolja; s tanácsul a „Népneveléstu ajánlja. „nép"' Mit kelljen a „Népnevelésen," sőt mit kelljen magán e szép néven érteni? — s hogyan kelljen azt végrehajtani? ez az igazi feladat! meggyőződésem szerint a népnevelés, s az igaz miveltség, nem csupán külsőségekben, de erkölcsiségben s ügyességben "alapszik. S miképen lehessen a népnevelést practice, nem pedig rideg szavakkal végrehajtani, egy kis tervet előadni bátorkodom. Én nem theoriából, nem rábeszélléssel, nem is csak hallgatással szeretném a népnevelés igen nagy művét végrehajtani, de gyökeresen, jó példákkal, amik valamint eddig olly vonzók valának a részra, úgy lesznek jövőben a jóra. Ismeretes tan ez, hogy a nép, valamint annak egyesei is szeretik, s akarják magukat a hatalmasok szellemi erejével mintegy delejesen vezettetni. A nép tehát ollyan, millyenné azt a hatalmasok teszik. Na a vezetők nyersek, bigottak, hypocriták, hazugok, igazságtalanok, hirtelenek, dobzódók, dologtalanok stb.: ugyan mi joggal várhatjuk, hogy a miveletlen nép szorgalmas, igazlelkű, hív, erélyes stb. legyen! A régebbi törvények szerint az apróbb bűnökre szabály sem létezett, s az erkölcsi törvények csak a köznép számára valóknak gondoltattak és tartattak. Pedig ma már tudni való, hogy egyformán állunk mind erkölcsi, mind írott törvény előtt. Szabad legyen világositás kedvéért némelly csekélyebbeknek látszó egy két tényt — például a hazugságra (melly a társalom legveszélyesebb mirigyének tartathatik), s némelly illyes bűnökre, legalább csak vázlatban, érinteni. Körméről is megismerhetjük az oroszlánt! Egy hatalmas jószágigazgató több ezer juhot vévén urasága számára, illyforma számlát mutatott 2-szer 2 = 8, s azokat alábbvalókkal, tudva, nyilvánosan (de a titkolódzó, s hallgatagos rendszer mellett) kicseréltette természetesen, a cselédek tudtával és segítségével. Egy szegény árva hű cselédgyerkőcz előre megbiztatva évenkénti borjucska adásával , 3 évi szolgálat után csak egyet és a legsilányabbat juttatá neki a gazda. Egy úgynevezett örökbe tartott árva kis szolgálót nagy hidegben is mezítláb és silány öltönyben járatva, nagy köhögésében, csizma helyett, a tens. asszony pipacsbealvással igyekezett a kis lány baján segitni. Egy hűséges szolga 15 évig zsugorgatott s ezer pftra szaporodott bérét takarék-pénztárba tette, s meghalván, a könyvecske a háznál elsikkasztatott.