Vasárnapi Ujság – 1856
1856-07-06 / 27. szám - Fekete világ. Jókai Mór (5 kép) 234. oldal / Elbeszélések
235 ágostaiak összesen csak 600 főre mennek, s a héberek is majd megközelítik e számot. Nyelvet illetőleg németek, szerbek, oláhok, magyarok. Mindenik hitfelekezetnek helyben van papja és temploma. A kézművesség és kereskedés itt igen virágzó; a Bégán levő malmok hires lisztet őrölnek; van egy bőr, stearingyertya, szivar és vegytani termékgyár (ez utóbbi Mehalán), több posztós és timár. Fő kereskedési czikkek a gabona, liszt, szilvapálinka, méz, viasz, gyapjú, nyersbőr, szarvasmarha és sertés. — Temesvár I. Károly idejében már nevezetes város volt. 1413. Hunyady János várat épittete, s azt jól megerősité. Kinisi Pál temesi bán és parancsnok itt lakott; Dózsa György pedig a fellázadt parasztok vezére 1514-ben ugyan itt Báthori István és Zápolya János által megveretvén, borzasztó kínzásokkal végeztetett ki. A törökök 1552-ben Losonczy várkapitánytól a várat capitulatio erejénél fogva elfoglalván, magukat benne annyira megfészkelték, hogy csak 1716-ban vehette azt vissza Eugen herczeg igen elszánt és kemény ostrom után. iránti kötelességednek felelsz meg, mert képes vagy lefizetni tartozásaidat, mellyeket a kormányzat közszükségei minden egyes polgártól megkívánnak. Ha szorgalmas, takarékos, s értelmes gazda vagy, hazád iránti kötelességednek felelsz meg, mert iparkodásod által a haza szent földének reád bízott részecskéjét teremted virulóvá, gazdaggá, s igy közvetve a közbőséget, jólétet emeled, s ha minden ember hozzád hasonlóan dolgozik, felvirágzik az egész hon. Ha szorgalmas, takarékos, értelmes gazda vagy, önmagad, s családod iránti szent kötelességednek felelsz meg, mert Isten nem azért adott neked józan világos észt, ép kezeket, és lábakat, s mellé földbirtokot, hogy henyélve éld le pipaszó mellett napjaidat; hanem hogy értelemmel, szorgalom, türelem, és fáradsággal miveld birtokod, hogy gazdatársaidnak élő példaképe légy" No öcsém! hát megértetted mit mond ez a kis könyv? — tevé hozzá kérdőleg. — Már ezt akárki fia megértheti — mondá Bagai fejével is rá ütve.— Hát még mi van benne tanúságos? — — Egy földbirtokos elmondja micsoda gazdálkodási rendszerrel tette virágzóvá sivatag birtokát. Hosszasan és értelmesen elő van benne adva a kukuricza czélszerü termesztése. Nézd csak mennyi rajz is van hozzá. Egy másik ur azt tanácsolja ne tüzeljük el a szalmát, mert az drágább mint a fa, mert a szalmából trágya lesz. Egy szép falusi birtok van benne megismertetve, mellyet példányul vehetünk magunknak. Igen szép tanúság van benne a trágyáról, mint a föld zsírjáról. Lehet belőle sokat tanulni a szarvas-marhatenyésztést illetőleg. Tanut a méhtenyésztésről is — Bizonyosan a lelkész úr is ezt olvassa, azért van olly sok méhkasa .... közbeszólt Mihály. — Nem ebből tanult ő, mert ez a könyv csak most indult meg, de annyi bizonyos, hogy a lelkész úr is sokat olvasott, míg oda jutott, ahol most van .. . feleié János gazda — A gyümölcsfatenyésztés is nagyon el van hanyagolva nálunk, ebből azt is meg lehet tanulni, hogyan kell a fát nemesíteni. — Ejnye mi a patvar! hiszen az mind ollyan dolog, amit nekünk is szükséges tudni. De ha már így van, akkor én is előfizetek ám, nem kell nekem társ, legalább minden könyv a házamnál marad, s még gyermekeim is hasznát veszik. Valahogy majd csak kiheverjük az árát, hiszen 2 ft. 30 kr. nem a világ — mondá Bagai Mihály, és kezébe vévén a „Falusi Gazdát" kiváncsian lapozgatá azt. — Lám pedig akár hol kukkantok bele, mindenütt megértem. No én bizony megszerzem, csak azt nem tudom hogyan kell előfizetni. — Az nem nagy bökkenő. Két forint harmincz krajczárral elmegy a jegyző úrhoz, s azt mondod neki, fizessen elő számodra a „Falusi Gazdára" s az egy papirosba bele pecsételi a pénzt, s felteszi a postára illyen czimmel, a „Falusi Gazda" kiadó hivatalához, egyetem utcza, 4. szám. Belől pedig csak annyit ir:,,A Falusi Gazdá"-t tessék megküldeni érdemes Bagai Mihály földmivesnek Agarán át, Kövesre, s rendesen kapod a Falusi Gazdát — magyarázgatá János gazda, az ujságral előfizetés körüli eljárást. — Kegyelmed felnyitotta az én szememet. Nem is megyek én a korcsmába , hanem látom az utczaajtóban pipázik jegyző urunk, egyenesen ahhoz tartok, s megkérem hogy fizessen elő a „Falusi Gazdára" — mondá Bagai Mihály, s ugy tett a mint mondá: Boross M. Temesvár. Egyik legnevezetesebb városunk képét mutatjuk be ismét*olvasóinknak. Statistikai leirásához, mellyet Fényes Elek leghitelesebb és kimeritebb ismertetése után közlünk, részünkről még azt is hozzá kell tennünk, miszerint Temesvár lakossága minden hazai vállalatnál, különösen pedig irodalmunk pártolásában a legelsők között emlitendő. Temesvár, kir. város, Temes vármegyében, s fővárosa a mostani Szerb-vajdaságnak és Temesi-bánságnak, Szegedhez keletre 13, Pesthez 37 mfd távolságra, lapályos vidéken, mellynél fogva levegője nem a legjobb, s a lázok nagyon uralkodnak. Különben egy i^ala a legcsinosabb s legszebb városaink közül, de az 1849-ki ostrom alkalmával igen sokat szenvedett. Ali t. i. Temesvár magából s belvárosból, egy várból és külvárosokból. A vár és belváros köröskörül kőfallal és erős sánczokkal van bekerítve, minélfogva az osztrák birodalom első rangú erősségei közé soroztatik. Külvárosai közt legszebb a Józsefváros. Itt megy el a Béga hajózható csatornája, melly a város kereskedését igen előmozdítja, sőt az ivóviz is ebből vezettetett csöveken át a városba. Temesvár székhelye a szerb vajdaság és temesi bánság polgári és katonai főkormányainak, a fellebbviteli és megyei törvényszéknek, egy kincstári igazgatóságnak, főpostahivatalnak, a Csanádi romai kath. püspöknek, káptalannak és seminariumnak, a temesvári n. e. óhitű püspöknek. Van itt ovábbá kath. lyceum és gymnasium, polgári és példányiskola, szinház, só-, harminczadhivatal, takarékpénztár, stb. Kórházai közül az igalmas barátoké különösen kiemelendő. Népessége a városnak 848-ban 29,081 lélek volt. Legtöbben vannak köztök római kathoikusok, aztán n. e. óhitűek, de az itt egyesült reformátusok és A jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesületről. III. ígéretet tettem volt e lapok 26-ik számában, hogy az olvasó kegyes engedelmével azon párbeszédet is közlendem, melly köztem és Zs. F. p.i lakos közt szállásomon folyt, szavamat beváltom, s azt szóról szóra ide igtatom. Szegény egyszerű falusi barátom! Te azon egyenes földről, mellyen jársz, egyenesen szobádba lépsz; mig nekünk nagyvárosi szegény embereknek madáréval egy a sorsunk; magasra kell felvergődnünk, míg kisded fészkünkbe jutunk, s te alulról felfelé tekintve így gondolkozol: „ugyan micsoda nagy úr lakozhatik abban a szédítő magasságban?" Midőn szobámba értünk két emelet lépcsői átlépdelése után, azonnal székre vetettük magunkat a nagy fáradságnak miatta. — Ejnye de fölvitte az Isten a tekintetes úr ügyét— mondám — ismerősöm —de én azért még sem szeretnék naponként illymagasra mászkálni — téve hozzá rögtön egyre pihegve. — Kíván, édes barátom! a jégverés ellen kölcsönösen biztosítóintézetről bővebb tudomást szerezni, hallgassa tehát — kezdem a beszélgetést, miután az én tüdőm is kitágult. — Mielőtt tovább menne a t. úr! mondja meg nekem, miért neveztetik a magyar egyesület kölcsönösen biztosítónak ? kérdés: F. Én: Vannak hazánkban idegen biztosító intézetek is, mellyeket részvényesek állítottak fel. Ezek sokkal nagyobb biztosítási díjt követelnek, mert nyerészkedés a főczéljuk, mint minden részvényes társulatnak,és ez igen természetes, mert senki sem kevertetheti pénzét valamely vállalatban, a nélkül hogy az nyereséget hozna neki , hanem a biztositóknak áll kötelességökben megvizsgálni s végére járni, mellyik intézet olcsóbb és czélnak megfelelőbb. Ha mindazon magyar gazdák, kik a különböző intézeteknél biztosítatják vetéseiket, a kölcsönösen biztositó magyar egyesületnél biztosítatnák, akkor határozottan több hasznot húznának, miután ezen egyletnél a nyereség nem egyes részvényesek közt osztatnék el, hanem a kárvallottak közt, kiknek teljes kármentesítést lehetne adni, s a maradékból idővel olly alaptőke szaporodnék, hogy a díjakat is le lehetne szállítani. A magyar egyesületnek egyéb intézetek fölötti előnyei következők : 1. A tagok igen mérsékelt díjakat fizetnek. 2. Utólagos fizetésre semmi körülmény közt sem köteleztetnek. 3. Folytonos biztosításoknál még díjengedményt is nyernek, például második évben 3, harmadikban 6, negyedikben 9 és ötödikben 12 száztók engedtetik el a biztosítóknak. 4. Ezen intézetnél a tagokat önérdek, vagy haszonlesés nem vezérelvén, károsodás esetében a becslés részrehajlatlanul történik, és a károsodott semminemű becslési költségeket nem fizet. b. Ezen intézetnél a legkisebb kár megtérhetik stb. És hogy ezen kötelességek és ígéreteknek pontosan megfelelhessen a kölcsönös egyesület, múlhatlanul megkívántatik, hogy a résztvevők száma minél nagyobb legyen. Ne várjon tehát egyik földmives a másikra, ne halogassa naponként önmaga s családja iránti legszentebb kötelessége teljesítését; hanem járuljon mindenki közös erővel ezen hazai intézet gyámolitásához, s bámulatra fogja ragadni az eredmény, mellyet egy kölcsönösen biztositó egyesület eszközölhet, a mellett idegen nyerészkedők zsebébe szivárogni szokott roppant pénzmennyiség szegény hazánkban marad. O. Azt mondja meg nekem, t. uram! mennyit kell fizetni, ha például én bele akarnék lépni abba az egyesületbe, már teszem a jövő évre,mert az idén mindenemet elvette az Isten? En. Példával felelek kegyelmednek, hogy jobban megértse. Egy földmivelőnek van 8 holdja búzával, rozszsal és zabbal bevetve s reményi 20 mérő búzát, ez 5 pgő forintjával számítva 100 ft., 30 mérő rozsot gy 3 yy yy gy 90 „ 40 „ „ „ 1 ft. 20 krral 40 „ reményi tehát összesen : 230 ft. értékű gabonát, ha vetése menten marad a jégveréstől. Ha most minden este nyugodtan akarja fejét lehajtani, s minden reggel biztosan akar munkájához