Vasárnapi Ujság – 1856
1856-01-20 / 3. szám - Zaykfalvi római templom (romkép) 21. oldal / Hazai tájleirások
21 Hunyadmegyében és a regényes Hátszeg vidékén. Róma letűnt de műveit itt is bámulja a törpe (?) utókor. Azt mondja Korvin ,,történelmi emlékeiben" (Lipcse 1845), hogy a mai kor Rómát mindenekben túlszárnyalta, de a szobrászat és épitészetben attól messze hátra áll. Korvinnal tart „Aesthetikájában" Mündt is (Berlin 1845), ki irja: „négy a művészet: a költészet, zene, szobrászat és építészet. Az építészet, lényegesen jelleges művészet,melly rászorítja a lelket, a gondolatot magát az anyagban létesitni, örökitni, s melly az eszmét mint már honositottat a valóság világában feltünteti. Az épitészet magát elsőbb mindig imaházaknál tüntette, fel, mert csak ez jellege az igaz isteni igazságnak s az imaházépitészet mutatja, milly mérhetlen hitet nyert az ember Isten közvetlen véle-léte általi képzetében." — Hunyadmegyében, a zeykfalvi római imaház déli oldala áll előttünk; társa látható Demsuson és Osztron. Itt emelkedik a volt áldozókémény mint hajlott torony. A templom üre elég tág, ha szűk volt, sem tett bajt, mert a római nép az áldozatot a templom előtti térről is nézte, mint tesz templomi ima alatt ma az oláh. — E kémény, mai torony északi oldalaljában metszett kő van illesztve; hossza : 3' 5''; szélessége : 1' 9'; párkány-czifrázatokkal ellátva s a közbeli betűsorokat két görbe botjaikra támaszkodott ifjú láttatik, — mint halál angyalai, sirnemtők. — örzeni. Az irat: M. D. AVREL VJX. ANNJS. XXVIII. CI...LLA C. CLOD. SECUNDJNVS II VJRAL. COL. CONJVGJ. PJENTJSSJME P. A templom déli részén a látható kőfal-omladék kerek ablakával, annak oldalához illesztett ev. ref. templom volt; ez előtt félszázaddal teljesen ép, s fedél alatt, tiz év előtt mint rajzunk mutatja; ma a volt ref. templom kőomladék, de a torony és templom kerek ragaszték- szentélyével ollyan mint a rajz. A mai román imaház mellett nem szenvedődött a reformátusok temploma. . . . Idő és ember megkimélte Róma müvét. Hogy ki és mikor épitteté e ref. imaházat, megfejté a néhai ref. templom déli részébe illesztett kő, illy felirattal — Tündérek épiték ez imaházat és tornyot, ugye? kérdem a pápát. — Dehogy, viszonzá az, magát igen bántva érezvén, ezt őseink a rómaiak épitteték a demsusival s kalánifürdőkkel egyszerre. Miért szereti a román magát a rómaiak utódának vallani, holott Róma győzte le a dácokat? Kenyér vizy. IN GLORIAM DOMINI TEMPLVM EST AEDIFICATVM PER NICOLAVM ZEIK VICE COMITEM IN COTVS HVNIAD ET SVAM CONSORTVM SVSANNAM BARCAI CVIVS FRATRES MOISES STEFANVS IOHANES ET PETRVS ZEIK A. D. 1724. TÁRHÁZ. Eredeti levelek messzeföldröl. VII. Ragusai kikötő, újév első napján 1856. Dec. 14-én estve osztrák 3 árboczos hajóra jövök, hol is mint kadet félévre fizetek 100 pftot a kapitánynak koszt- és szállásomért, azaz ablak nélküli 2 öl h., 1 öl sz. alvó szobámért! Az éjen át soknemü gondolatim tömkelege, pályám megkezdése alig pár órai zavart álmot engedének, és reggel korán felkelvén, Molo S. Carlo kikötőbe jöttem, honnan is hajónk a nostruomo (mindenes) által már kimozditatott. — Milly különös : az első gőzhajó, mit láttam Szolnokon, az első kikötő, mellyből Triestben kiindultam, nevemmel hasonnevüek valának! Gyönyörű, szinte tavaszi nap, bár kevés kedvező szélben lassankint a város és környéke elenyésztek szemeink elől. De mig utunk leírásához fognék, pár szót hajónkról és önfoglalkozásunkról. Hajónk 8 évvel ezelőtt az itteni kikötőben készült, 25 öld., 6 öl sz. fedélzetén az izmos 3 árbocz, mintegy 100 elnevezésű kötélzet, 20 féle vitorla emelkednek föl— itt pár csalnak, kötélzetek, vasmacskák, ott viz és hússal teli hordók láthatók. A hajó orránál mindjárt vár a matrózok kis ágy és ruhaládákkal berakott szobájának lejáró födele — idább lejáró ajtó a raktárba, melly is 15 öl h., 5 öl sz. körülbelül, és 21/1 öl m., jelenben széna- s zabbal terhelve meg. Ezen innen kis takarék- kemenczés konyha Papin-féle érez edényekkel, mik a siető főzés, de főleg hajó hánykodásakor az étel bezárása miatt elkerülhetlenek,—továbbad viszont egy lejárás a raktárba, kötéltekerő asztal, s a kapitányi szoba födéli be világitással, hol is fönt a mágnestű, szélrózsa, s óraütő vannak, mögötte a kormányzó rud kamrája. A kapitányi osztályzatba jövén le balfelül egy kamra töredezett kenyér, burgonya, turó stb-vel, mellette az egész kétszersülttel tömött raktár, e mellett edénykamra, mellynek végiben az irók alvókamrája, melly az étterembe nyilik — ez 2 öl h. és sz., egy asztal, székek, tükör, képek, kis érczkemencze, bútorzattal —mellette jobbról a kadett alvó kamra, jelenben a magamé, s e mellett a kapitányé. Személyzetünk áll : capitano, serivano, cadetto, nostruomo tiszti személyzetből, ehhez jön a cameriere (inasgyerkőcz), cuciniere (szakács), timoniere (kormányos) és végre 10 közmatróz, kik meglehetős miveletlenek, gorombák, s rácz anyanyelvökön kivül keveset olaszul is rebegnek — egyébiránt edzett nép. Foglalkozásunkat a 7 óra hosszú őrállás kezdi meg, mit az öszves személyzet 2 részre oszolva tesz meg — én a parancsnok és nostruomoval, a serivano egyedül, a matrózokkal; egyik éjen 8 —12, 4—8-ig, máson 12—4 óráig. Ez alatt a szeszélyes szélnek vitorláinkat igazgatjuk, vigyázunk, hogy más hajóval össze ne ütközzünk— az unalmas hosszú időt beszélgetés, dohányzás, danolással éljük el. Éjen át levetkőzni nem szabad, és többnyire az egész ut alatt (kivéve ollykor, csak Vasárnap) nem vetjük le ruháinkat. Reggeli 8-kor, mi fekete kávé, kétszer sült, a legénység túró reggeli után, az utolsó virasztott fél kissé pihenhet, ha dolog avagy szélvész