Vasárnapi Ujság – 1856

1856-08-10 / 32. szám - Máléhegyi szőlőlevelek. Vasmegye 278. oldal / Gazdászati és orvosi. - Kakas Márton levelei: XXXI. 278. oldal

40­­ férhez adni vágyó mama, meg egy éretlen falusi Frusinka, azután meg egy nagyszájú gavallér iparkodnak a közönség fejéből kiverni a szegény doktorék malérját, a­kik bizonyára mind igen mulatságos emberek is, és ha a szerző hagyta volna a doktort doktornak, engedte volna öt patiensei után látni, mi ezekkel a többiekkel pompásan elmulattunk volna. Az egész doktor és a fe­lesége kimaradhatott volna a darabból. Így csak annyi történik velük, hogy a menyecske unja magát, s minthogy férje mindig betegek után jár, engedi magát egy városi gavallér által mulattatni, kinek sajátságos jellemvonása a kocsival feldúlni vagy czigánygyerekeket elgázolni. Végre egy napon ott találja a férj a gavallért nejénél, a­ki különben ártatlan, meghívja t­eázni, s mikor megitta a theát, azt mondja neki, hogy mérget ivott. A gavallér meg­ijed, a nő megutálja a gyáva embert, s azontúl hű lesz férjéhez. Még nem késő. Mint mondám, a doktorék kivételével az egész darab igen mulatságos és egyes részletekben leleményes és eredeti. A doktorékat ki kellett volna hagyni. Hanem ,,már késő." Tanúság ebből az, hogy orvosok­ ne hanyagol­játok el feleségeiteket, mert a szerelemféltés ollyan nyavalya, melly ellen aztán igazán „nulla medicamina in hortis." (A­kik nem értenek deákul, azok­nak nem szükség tudni, mit mondtam? meg ne próbálja nekik valaki magya­rázni!) Szerzőre nézve tanúság az, hogy jövendő darabjaiban egy tárgy kö­rül fűzzön minden érdeket; te rád nézve pedig szerelmes szép közönségem, tanúság az, hogy ez este pompásan mulattál, tehát iparkodjál jövő szerdán még szebb lenni, hogy azt mondhassa Kakas Márton : igen, igen szép közön­ségünk volt. Kakas Márton: Irodalom és művészet. — Jókaitól, kinek regénye „Óceánia" e napokban hagyta el a sajtót, ismét két kötetnyi elbeszélés jelent meg „Délvirágok" czim alatt. — Az Eszter szerzője szinte 4 kötetes „Jó a tatár" czimü regényt irt. — Figyelemre méltó termék Vas Gereben „Nagy idők, nagy emberek" czimü regénye, mellyben oszlopot emel a mult kor néhány nagy emberének. — Heckenastnál megjelent Freytag „Kalmár és báró" czimü regényé­nek 4-ik füzete. — Figyelmeztetjük olvasóinkat a „Magyar nép könyve" 4-ik füzetére. — A „Délibáb" czimü népes naptár is megjelent gazdag tartalommal. Mi újság? / A nevelési ügy minisztérium igen bölcs rendeletét emlitjük első he­lyen , melly szerént minden leánynevelde igazgatónőnek tudtára van adva, hogy növendékeit ne annyira a pipere, és divatczikkek készitésére, mint a házi életben előforduló foglalkozások, mint varrás, foltozás, kötés, s más il­­lyenek megtanulására oktassa. Ennél bölcsebb rendeletet még csak képzelni sem lehet, mert eddig leánynöveldéinkben nem leendő anyák, s gazdaasszo­nyok, hanem világhölgyek képeztettek, kik minden nem életre való czikkből egy parányit tanulva, mint nem életre való hölgyek léptek az életbe.­­ A népnevelés haladásának kimutatására ide­igtutom, hogy a buda­pesti kerületben eddig 91 pusztai iskola létezik, 65 most szerveztetik, s ezen 1­1 iskolában 6005 gyermek nyer oktatást. A külön megyék közül legtöbb pusztai iskola van Csongrád megyében, szám szerint 39 iskola, 2950 nö­vendékkel. Pest Pilis és Soltban 21 iskola, 2826 tanulóval. Jász-Kunságban nyolcz, 280; Fehér megyében tizenhat, 701; Hevesben egy, 32; Szolnokban kettő,72; Esztergomban négy, 144 tanulóval.Borsodban ezután lesz felállítva két t. iskola A csongrádi számos tanyaiskola gróf Károlyi István nagy­lel­küségének köszönhető, ki semmi áldozatot sem kímél a népnevelés ügye elő­mozdítása végett. Adjon Isten e honnak sok Károlyi Istvánt! / Hogy a meggondolatlan fogadásnak milly káros következései lehet­nek, annak bebizonyitására egy esetet mondok el, melly Francziaország Laro­quevielle nevű községében történt. Egy haszonbérlő cselédei együtt ülvén egy­ről s másról beszélgettek, a többek közt egyik azt állitá hogy lehessen 12 kemény tojást megenni a nélkül, hogy igyék az ember. Egy másik azt állítá, hogy ő tizenyolczat megeszik, s fogadott egy pint borba. A tojások elkészül­vén, az oktalan fogadó tele tömte száját, s az elsőt lenyelé, de a­mint folytatni akarta, hirtelen felkelt, fájdalmasan torkához kapott, s az ajtó előtti vízhez akart futni, de futtában megbotolván elesett, s midőn társai hozzá szaladtak, s felemelték, semmi életjel sem mutatkozott rajta. A gyorsan oda hitt orvos kijelenté, hogy a szerencsétlen mentetlenül megfúlt.­­ A pesti vakok intézetében folyó hó 3-án ment végbe a vizsgálat. A conservatorium pedig a múzeum teremében július 29-én nyitá meg az augusztus 5 -ig tartandó vizsgákat, melly utóbbira csak az a megjegyzésünk, hogy kissé magyarosabb szellemet is ölthetne, mert ezt jogosan követelhet­jük Magyarország fővárosában.­­ Páris közelében egy lókereskedőt temettek, ki 32 éves létére 464 f­tot nyomott. Talán csak a ló nyomott benne annyit, a kereskedőt pedig feledték benne megmázsálni, vagy fontolni.­­ Borzasztó esemény adta elő magát a cardiffi kőszénbányában. Az aknák beomlottak, s romjaik alatt eddig 188 ember és 14 ló találtatott. A­kik élve húzattak ki, mind nagyon meg vannak sérülve.­­ Karsban az oroszok egyetlen házban tíz török hullát találtak, kik inkább éhségből meghaltak, minthogy egy falatka életmentő kenyeret elfo­gadtak volna ellenségeiktől, s illyen eset több is adta elő magát. A törökök­­ szerint gyomorból gyűlölik az oroszokat. / Bécsben magyar színházat terveznek, ha terv nem marad. / Egerből ismét örvendetes hírt hallottunk. Nagy. Bartakovics Béla az egri érsek az egri papnyugintézet pénzalapját­­ 10,000 pttal növelni ke­gyeskedett. A főpap dicső példáját követve többen több czélokra 10,800 p fo­rintot adakoztak. Az állat magának maradandó emléket, ki nemes tetteiből alkotja azt össze.­­ Palmerston két nap függött. Palmernek a világhírűvé lett mérgező­nek elitéltetését a szardiniai követ Turinba következőleg táviratozta. „Pal­mer condamné á mort sera pendu á Rugeley — Palmer halálra ítéltetvén Ru­geleyben fog felakasztatni." A táviroda igazgató a Palmer szót Palmerston­ból gondolván összehúzottnak lenni, azonnal irt Cavour miniszterhez, hogy Palmerston felakasztatik. A miniszter jót nevetett ezen szörnyű tudatlansá­gon, de a hír annyira elterjedt Turinban, hogy két egész nap alig tudta a kormány az ellenkezőt elhitetni.­­ Egy Pécsről írott levélből következő érdekes sorokat ves­szük ki : „Szőlőhegyeink szép remén­nyel biztatnak, s ez lehet oka, hogy azon borvá­sárló urak kik vidékünket megszokták látogatni, most egészen visszahúzód­nak. Váljon ezen jó urak nem csalódnak-e számításukban, az az égben van megírva, mellyre négy hét óta gyakran vonulnak fekete, ijesztő fellegek, és csak isteni gondviselésnek köszönhető, hogy eddig jégcsapás nem ért bennün­ket. Felötlő, hogy vidékünkön olly kevés biztosítás történik, minek okát ab­ban keresem, hogy népünk ismeretlen a biztosítás jótékonyságával. Czélszerü lenne azért ha valaki népszerű munkában megismertetné e köznépet a bizto­sító intézetek hasznával, s a lelkészek és elöljárók elterjesztenék ezen mun­kát." Mi nem mondunk ellent levelező urnak,s helyeseljük indítványát, csu­pán azt jegyezzük meg, hogy van elég a mit már terjeszteni lehetne, és milly kevés elöljáró tartja szent kötelességének annak terjesztését. Itt az irodalom, terjeszszék azt, nincs lap, nincs könyv mellyből tanulni nem lehetne, és ha né­pünk olvas, a biztosító könyvecske nem fog elmaradni.­­ Hányszor sóhajtottak a lapok, egyes emberbarátok „mikor lesz le­lenczházunk ?" de az mindig a kegyes óhajtások nyiredék kosarában marad , pedig ha lelenczházaink lennének, nem hallanánk annyi gyermekgyilkolásról. Igy Ráczkeviben egy hajadon élő gyermeket szülvén, azt az árnyékszékbe veté, hogy gyalázatát eltemesse. Ime az álszemérem milly bűnre viszi az em­bert! Az első botlást kell kerülni, mert a ki becsületét elveszti, ollyan mint a tékozló, s pénzéből kipusztult kártyás, ki utóbb ingét is plattra teszi, csak­hogy regressirozhassa magát.­­ A jégkár ellen kölcsönösen biztositó erdélyi egyesületnél mult év­ben 3 millió, 6,814 forintnyi érték biztosittatott : az idén az év első felében meghaladta a 2 millió, 476,744 forintot. „Átok fogta meg a magyart, hogy a soha együtt nem tart" itt is elmondhatjuk. Ugyan az Istenért minek há­rom, erdélyi, tisza melléki, és pesti nyomorult biztositó intézet? miért hagy­juk őket tengődni? és még 2 millióval dicsekszünk, holott ha a három egye­sü­letven egy országos intézet állitatnék, még 20—30 milliót is kevesellenénk. Egyesüljünk, mert egyesülésben rejlik az erő­­s felvirágzás.­­ Ismét uj tünemény a nevelés terén. Farmos községi ev. lakossága imaházzal összekötött uj iskolát építtetett, mellynek létrehozatalában legte­temesebb részt vett báró Kaas, ki áldozatkészsége által megmutatta, mit lehet tenni, ha akarat nem hiányzik.­­ A népnevelés barátit, szülőket és gyámokat egy újonnan keletkező tanintézetre figyelmeztetjük. Mihálka Antal a nevelő és természetvizsgáló engedélyt kapott egy férfi gyermek tanitó és nevelő intézet nyitására, melly­ben az elemi és gymnaziális tanulmányokon kivül az olly szükséges, s csak­nem nélkülözhetlen reáltudományok is fognak tanitatni. Mi örömmel üdvöz­lünk a nevelés terén minden uj tüneményt, azért szívünkből sok szerencsét kivánunk az uj tanintézetnek.­­ Vácz mellett Tót-Györkön lépvész mutatkozik a sertvés csordában, s egy nap alatt 10 darab veszett el. No csak az kell még az idei sanyarú ga­bona­terméshez, hogy a káposztát egye meg a hernyó, s akkor nem lesz mire innunk ha még annyi borunk terem is; pedig Neszmélyről azzal biztatnak, hogy ha több nem is, de az 1834-ikinél jobb bort lehet várni. s­ Fehérmegyéből szinte panaszkodnak, hogy a sertések közt dögvész uralkodik, s már Ácsán, Száron, Bogláson sok elhullott miatta.­­ A napokban láttam a Köztelken felállított Filandiát, vagy selyem­gombolyitó gyárt. Nem czélom, nem is tudnám leírni, hogyan történik az, de hiszen az olvasót, ha selyembogár tenyésztő nem érdekli hogyan gombolyít­ják, hanem mi áron veszik meg a gubót. A gyár igazgatója­­. Havas ur után mondhatom, hogy a gőzzel megölt gubó fontja 30 kr., a meleg kárhában meg­ölté pedig 1 forint, sőt ha egésséges s kemény, még néhány krajczárral drágább is. Marmak Istv. Sándor úr e napokban Pest város nemes taná­csától tudósitatott, miszerint a legújabban a cs. k. magas budai helytartó­sági tanácstól rábízott négyosztályú fő­iskolája, nyilvános iskolává emeltetik, azon megjegyzéssel, hogy az a magas cs. k. tanügy minisztérium mart. 23-kan 1855-ben 18788 sz. a kelt rendelete szerint felszereltessék, hogy négy tan­termekből, kiképzett tanerőkből álljon, és a pesti iskolaigazgatóság közvet­len felügyelete alatt legyen olly módon, hogy Marmak úr mint ezen főiskola igazgatója, feljogosítassék államérvényes bizonyítványok kiadására, valamint magán­tanulók törvény szerinti megvizsgálhatására. — *** Napjainkban, midőn a magyar örömmel látja hazájának fokonkinti fejlődését, nem lesz talán helytelen kiemelni utánzásra méltó példakép egy falut, melly a benne uralgó rend, tisztaság, a minden egyes épületen feltűnő csin által megragadó teljes figyelmemet, és kiérdemlé többek elismerését. — A mult napokban utaztam e falun keresztül, mellyet kérdésemre i­j-Hartyán­nak neveztek. — Fekszik e helység közel Pesthez, a pilisi járásban; — éjke­letre szép erdőség környezi, melynek oldalán nagy örömmel láthatja az utazó a helység csinos, szeméttelen utczáit, a tiszta fehérre meszelt hajlékokat,

Next