Vasárnapi Ujság – 1856
1856-08-24 / 34. szám - Esztergom. Májer Istvántól (16 kép) 294. oldal / Hazai tájleirások
294 különösebben fölemlítendő az, miszerint öt 1841-ben, ötszáz negyvennyolcz anyaegyházak osztatlan szavazatai, a nagy nevü Buday Ézsaiás kimultával megürült superintendensi székbe emelték. Mennyire és milly állandóul találkozott ama választás a legmagasb cs. kir. kormány méltánylatával ? bőven tanúsítják azt a fen tisztelt dicső József nádornak 1841. évi october 22-kéről és 1845-iki április 9-ről, magához a közelebb elhunyt superintendenshez bocsátott igen kegyes leiratai; még bővebben hirdeti pedig két egymásután országló fejedelmünknek azon cs. kir. kegyelme, melly 1845-ben a cs. kir. tanácsosságnak, 1854-ben pedig a vaskorona rendnek kegyes adományozásában nyilvánult, s melly a közülünk elköltözött főpásztort annál alázatosabb jobbágyi hódolatra kötelezte, mivel mind a két kegyelmi tettben, nem annyira saját érdemei jutalmát, mint inkább a protestáns egyház és lelkészek iránt vonzó legmagasabb fejedelmi hajlandóság nagy becsű zálogát találta és tisztelte. Az ennyi disszel tetézett főpapnak tizennégy évi munkás kormányzata alatt az egyházak és tanintézetek virágoztatása végett létrehozott intézkedéseit egyenként előszámlálni az idő rövidsége nem engedi , nem lehet azonban hallgatással mellőzni ama két nagyszerű szolgálatot, mellynek emlékét a magyar protestáns egyház évlapjai fentartandják.Egyik azok közzül a debreczeni főiskolának, nehéz idők viszontagságai között keresztülvitt korszerű újbóli alkotása; másik a szinte fáradatlan buzgalmú részvét a vallás és oktatásügyi magas minisztérium által, múlt évi május 17-kére, a birodalmi székvárosba, a protestáns egyházi kormányzat szervezése tekintetéből öszvehívott, azon közérdekű értekezletekben, mellyekhez egy szebb jövő reményei csatolvák. Fájdalom! ö nem érhette annak földerültét. Mert midőn az augusztus hó 5-én megnyitott egyházkerületi közgyűlést, melly 51 ifjú lelkész fölszentelésével lön nevezetesebbé, a hatodik napon délben, lankadt erővel, és szíves áldás kivánatok között befejezné, midőn még a gyűlés tagjai mind el sem oszlottak, és igy hivatalos munkálatainak szinte közepette, a cholerától megrohanva, keresztyéni megnyugvással viselt súlyos szenvedései után, 1855. aug. hó 11-én reggeli 9 órakor, lelkét teremtőjének visszaadta, életének 69-ik évében. Szűkölködött ugyan az ő magános élete a szorosabb családi kör örömei nélkül , de nem hiányzottak őt szeretve tisztelő számos rokonok, kik közzül néhai kedves testvérbátyjának, s ennek életben lévő özvegyének Szunyoghi Johanna asszonynak gyermekei, Károly, cs. kir. fölszóllamlási becslő felügyelő, József, volt segédjárásbiró, és Johanna Szilcz Ferencznő legközelebb állottak szivéhez, s illetőleg gyöngéd atyáskodásában is részesültek. Még számosabbak az ország minden részeiben lakó azon különböző rendű, rangú és felekezetű nevezetes férfiak, kiknek őszinte becsülésből eredt szíves figyelme, kegyessége és sírig tartó baráti hűsége az idvezültet boldogította. Ami pedig a néhai főpásztornak feljebb néhány főbb vonásokban rajzolt közéletét illeti: miképen minden tárgy tökéletesebben felvétetik és megismertetik bizonyos távolságból, ugy az ő mind békés, mind nehéz időkbeni kormányzatáról, s minden tetteiről elfogulatlanul ítélni, a később kor föladata. ** Esztergom. MAJER ISTVÁNTÓL. (Folytatás.) Középületeihez tartoznak : a görög nem egyesültek temploma a Budautczán, melly a hivek apadása miatt, pár év előtt a komáromi görög plébánia fiókjává lőn. A szőllőhegyek közti kálvária, melly mintegy 5277 pft. alapitványai bir; 8 ez alatt a temető sok jeles tetemnek nyughelye, mellyben két kápolna van, egyike a Jópásztorról neveztetik, 7640 pft. alappal; és ugyanott egy kisebb kerek kápolna is látható, melly a lakosok által Lajtár- vagy Német kápolnának neveztetik, mivel egy német lovag (Reiter) által építtetett. A kálváriáhozi fölmenetnél sz. Rozália kápolna látható; a hegyek közt pedig a regényes fekvésű Csurgó- és kolozsvári kutak szomszédságában sz. Orbán kápolnája létezik, amaz 250 pft., emez 825 pft. alapitványnyal dicsekedvén. Közintézetei közt a városi könyvtárt kell megemlitenünk, mellyet Heliser József hagyományozott, fentartására 900 pft. tőkét alapítván, és a 1845-ben 300 száz-száz forintos részvényekkel alapíttatott takarékpénztárt, mellynek vagyonértéke már a százezer pftot meghaladja, és évenként szinte 30,000 pftot kikölcsönöz. — Nyomda kettő van. Az érseki város közönségesen vizi városnak (régente volt vizőrző tornya után), sőt belső városnak is neveztetik. E várost IV. Béla engedelméből Mátyás érsek 1239-ben kezdte épiteni. A törökök körülbástyázták. Az ostromok alatt végtelen sokat szenvedett. 1687-ben Széchényi György idetelepité a Jezsuita atyákat gymnasiummal , kiknek temploma Rudnay érseknek ide költöztekor ideiglenes székesegyházzá, és házuk ideiglenes érseki lakká változtatott, mellyek előbb Kopácsy primás és bőkezű utódja által nagy költséggel kiékesitettek és nagyobbittattak. Ugyan Széchényi érsek által a szent Ferrencziek számára is épen a vár déli foka alatt zárda emeltetett, kik megszüntettetvén, a ház előbb katonanöveldévé, majd Rudnay primás által 1820-ban a vallásalapból 12,000 ftért megvétetvén, presbyteriummá (a pályavégzett és fölszentelendő növendékpapok kiképzési intézetévé), a templom pedig érseki könyv- és levéltárrá alakittatott. Kopácsy korában bővíteni kezdték, melly átépítés a jelen életnek örvendő bibornok-érsek által befejeztetvén, belé az ősi sz. Istvánról nevezett papnövelde hosszas távollét után Nagyszombatból ide 1850-ben viszszaplántáltatott, a könyvtár pedig ugyan e városban a sz. Tamással határos fő-utcza szegletén ujon épült épületben rendszeresen felállitatott. Képünkön a sarképület a könyvtár, mellynek homlokát sz. Jeromos ékes kőszobra disziti, illy felirattal : „Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae MDCCCLIII." A házsor végin templomával a papnövelde tűnik fel. Helyin van, hogy honunk nagyobb könyvtárainak ezen derekabbikáról kevéssé megemlékezzünk. A legrégibb okmányok közül az 1397-ben tartatott törvényes egyházi vizsgálatból kitűnik, hogy Kököllő János kanonok az egyháznak különféle jó könyveket hagyományozott. Vitéz János (ki 1472-ben halt meg) érseknek Esztergom várában fölhalmozott jeles latin és görög könyveit és régi kéziratait a történetbuvárok fönnen hirdetik. Oláh Miklós végrendeletében megemlékezett a káptalan által őrzött főegyházi könyvek nagy számáról. Gr. Forgách Ferencz bibornok az 1611-ben a nagyszombati zsinatban elhatározta, hogy az egyházi javadalmazottaknak könyveik a főegyház könyvtára részére essenek, s Nagyszombatban könyvtár és nyomdául szolgálandó házat vásárlott. Rudnay Sándor primás székhelyét Esztergomba visszahelyezvén, a könyvtárt is ideiglen a vizivárosban lévő jelen seminariumi templomba rakta el, a főkáptalan könyvtára azonban még Nagyszombatban maradt el. B. Révay Pál 1768-ban a főegyházi könyvtárnak 12,000 pft. hagyományozott olly végből, hogy az közhasználatúvá tétessék. Az életnek örvendő bibornok főkáptalanával 1852-ki mártius 11-kén tartott ülésében elhatározta a jelen (már Kopácsy primás által emelni kezdett) épületnek könyvtárrá alkotását. Az épület három nagy teremből áll, mellyek a római pápa, a négy első sz. zsinat, sz. atyák és az esztergomi szentség hirében elhunyt atyák festvényeivel díszlenek. A főutczára néző teremben a pozsonyi érsekpalotából ide juttatott (1809-ben a francziák által minden tiltakozás ellen jól kizsákmányolt) 16,000 kötetet meghaladó érseki könyvtár, mellynek kiegészítője a Kopácsy-féle jeles könyvgyűjtemény, melly a földszinti teremet elfoglalván, bibornok-érsekünk által már is nagy számban ajándékozottakkal együtt 8000 kötetet tesz ki. A primási könyvek harmadik osztálya, melly Forgách, Pázmány, Lippay, Szelepcsényi érsekeknek 5000 kötetnyi könyveit tartalmazza; a főegyház és káptalannak könyveit (mellynek főrésze 1853-ban 98 ládában 383 mázsa súlyban Nagyszombatból hozatott) 20,000 kötetnyit a főterem fogta fel. Legszebb disze e könyvtárnak a nagybecsű kézirattár, melly körül Kollonich, Batthányi és Kopácsy prímásoknak (az utóbbiktól nagybecsű saját kéziratjai) van főérdemök. E kéziratok tára 810 kötet és csomagra terjed. A káptalani osztályban 581 kötet kézirat őriztetik (tudós Palkovics György saját kéziratai 51 kötetet tesznek, azonkívül Krammer töredékei, Jordánszky Elek püspök több száz ivre terjedő országgyűlési jegyzetei különös említésre méltók). A kéziratok összesen 1391 kötet és csomagot, a nyomott könyvek pedig 25,744 munka 54,816 kötetben. Így e könyvtár hazánkban terjedelmére nézve a negyedik a nemzeti muzeumi, a pesti egyetemi és pannonhegyi után helyezendő. A legrégiebb nyomatunk 1458, 1460, 1467, 1471 és sok más 15-dik századbeli ritka példányokkal dicsekszik, többi közt : „Breviarium Ecclesiae Strigoniensis. Mandato Corvini Regis, dispositione Michaelis Episcopi Milkoviensis.Eccl.Strigon. Vicarii impressus. 1484." és „Missale divinorum officiorum, secundum chorum Ecclesiae Strigoniensis Venetiis 1486 és 1498. — Ordinarius Eccl. Strig. 1505. — Missale Strigon, Viennae 1508. Venetiis 1514. — Missale Quinque ecclesiense Venetiis 1499 — Zagrabiense Venetiis 1500." „Michaelis de Ungaria sermones predicabiles per totum annum. Argentine 1494." stb. stb. A kéziratok közül jelesbek : ,,S. Gregorii M. epistolae." Hártyán, gótl betűkkel a 11-dik századból. íratott. „Liber Evangeliorum" Oláh Miklósnak volt tulajdona és 1078-ban „Psalterium pro Missis" hangjegyekkel. Révay Istvánnak volt tulajdona; íratott a 13-dik században. S hogy a sok becses műt elhallgassuk, megemlítendőnek tartottuk Zalkay László a mohácsi csatában elesett érseknél iskolakönyveit 1489 —1491-ből, melly Toldy Ferenczként szótári és phraseologiai becses emlék. „Szent Anselmus könyve teljes bölcseségről." Papiron, kerekbe átmem ujgóth irás 1512—1513-ik évről. „Magyar szentírás 1516-ról." E becses mű Báthory László pálrend szerzetesnek ( 1456) magy. szentirásának másolatja, melly Jordánszky püspök gyűjteményéből került, stb. stb. A főegyházi könyvtár jeles történeti, táj, füvészeti és építészeti kép gyűjteményekkel is bir. A „Religio" f. 1856-ki 3. és 4-dik számaiban könyvtárunk bővebbel