Vasárnapi Ujság – 1856
1856-10-19 / 42. szám - Kisbirtokosok jólléte. Szmrelovszky 368. oldal / Értekezések - Bergöz vár (kép) 368. oldal / Hazai tájleirások - Borostyánkő (kép) 368. oldal / Hazai tájleirások - Kakas Márton levelei: XXXI. 368. oldal
<370 HOMOKOD-ALMASI BARRA IMRE KOLOZSVÁR FELEJTNETLEN ORVOSA EMLÉKE. SZÜLETETT 1799. MEGHALT 1854. AZ EMBERISÉG FÁJDALMÁRA KOLOZSVÁRTT. EMLÉKEIKNEK ÉLETÉT SZENTELÉ HAZAFI KORTÁRSAI TÖBB SZÁZAN GAZDAG ÉS SZEGÉNY. ATYJA, NAGY ATYJA, ORVOS HÍRBEN NÉVBEN NAGY MIND A HÁROM AZ ELHUNYTBAN. FIÁGON A NEMES CSALÁD ÖRÖKRE KIHALT. faragcsalása, a munnkások és cociedekre való felügyelés, mind olly munkák, mellyek nagy testi megerőltetés nélkül megtörténhetnek, és a melly teendők a kisbirtokos személyét folytonosan elfoglalhatják. Ezek mellett fogjon a kisbirtokos elméleti munkához, s tanuljon hasznos gazdasági könyvekből,és nem csak ebből, hanem a gyakorlat könyvéből, a természetből, — menjen sétálni a mezőre, és mindig akad tárgy a mellyröl elmélkedhessen , láthatja, minden gazda hogy és mikor műveli földjét, milly áldás van utána, a jónak rosznak okait megtudhatja, és maga részére felhasználhatja. 2. A gazdának már nevénél s hivatásánál fogva legfőbb jellemző tulajdonának kell lennie a takarékosságnak, de takarékosnak kell lenni nem csak a pénz és más anyagi tárgyak használata mellett, hanem legfőképen takarékosnak kell lenni az idővel. Pénzt, vagy más anyagi vagyont kölcsönözhetünk, de a lefolyt idő többé semmi áron sem jön vissza. — A hanyag gazdákon kivül, kik „majd"-val odahozzák teendőiket, hej !be sok ember gazdálkodik a pénzzel az idő rovására; — és még az a baj, hogy a pénzzeli gazdálkodás kézzel megfoghatónak látszik, és tüsténti, az időveli gazdálkodás pedig csak észszel — noha könnyen belátható, és nem rögtönös. S innét van, hogy sok fösvény gazda minden iparkodása és erő megfeszitése daczára nem bir boldogulni, s el is hal, mégsem tudta meg hátramaradásának az okát, pedig annak igen könnyen felfogható oka volt t. i. az idő elhanyagolása. Az idő czélszerű felhasználását, szorgalom s erőkifejtés által eszközölhetni, ha t. i. megfeszített erővel igyekezzünk azon, hogy minden munkát annak idejében bár pénz áldozattal — melly azonban a hasznot meghozza — tegyünk meg. Erre vonatkozva hasznos a cselédek és munkások kedvre villanyozása, a szakmány munka, jó gazdasági eszközök és gépek. A gépek hasznossága bemutatásánál az időnyeresség egyik fő tényező. 3. A kisbirtokosok jóllétére vezető szabálynak tartom, mennyire a helyzet engedi — s haszonnal kivihető — többféle gazdaság ágaival — helyes arányban — foglalkozni. — Ha csak földműveléssel foglalkozik egy kisbirtokos, megtörténik, hogy a legjobb mivelés mellett is, az idő mostohasága miatt, abból semmi hasznot sem lát; — minthogy tehát a kisbirtokosoknál, hol 40—50 p forint jövedelem is nagy tényező, szükségesnek tartom, hogy a föld, rét művelés, s marhatenyésztés különféle nemei mellett, a szőlőműveléssel, gyümölcsfák szaporításával, konyhakertészettel s méhészettel, sőt a hol lehet selyembogár tenyésztésével is foglalkozzék egy kisbirtokos ; mert ezek mind olly ágai a gazdaságnak, mellyeknek aránylagos művelése a kisbirtokos jövedelmét nem csak egyensúlyba tarthatja, és a lehetőséget biztosítja, hanem azt neveli is. 4. Szükséges egy gazdánál a kitartás, ha t. i. egy vagy más gazdasági czikke rendkivüli idők miatt, egy vagy két évben hasznot nem hozott, de különben ezen Czikk azon környéken haszonnal termesztetik, nem kell annak termesztésével felhagyni. — Nemkülönben kitartás elleni hibának tartom, a más helyeken vagy külhonban haszonnal használt akár termesztmények, vagy pedig szerszámok s gépeknek egyszeri használat utáni — rosz siker miatti — félretételét. Minden kezdet nehéz, s ha valami előleges kiszámítás, mások próbái, s a körülmények összevetése után jónak ítéltetik, az ha először többnyire a jártasság hiánya miatt nem sikerül, kitartással kell azt folytatni, és később tapasztalás útján bővebben meggyőződhetni annak hasznos vagy káros voltáról. (Vége követk.> Kolozsvár emlékszobrai Biöváry Lászlóié»!. I. Dr. Barra Imre emléke. 1854., jan. 22-én, Kolozsvárit a középutczában az úgynevezett Barra-ház előtt ezrek népsokasága gyűlt fel, temetni egy emberbarátot, kinél a legjobb szív, a legtisztább tudománnyal volt párosulva a szenvedő emberiség ápolására. E nagy halott Dr. Barra volt, méltó örököse apja, nagyapja hírnevének, kik mindnyájan e pályán hasznos szolgálatokat hozának. Illy részvékeny, illy nagyszámú temetésre nem emlékezünk, hol ur és szegény bánatos érzelmeiben ennyire találkozott volna. Teljes csendben, harangszó nélkül kívánták temetni, s egy azok közül, kiket nemcsak ingyen, de gyakran orvosságukat is fizetve hozott vissza az életre, vallása templomához rohan, hogy lefizeti a díjt s kezdjék meg a harangozást, mert ő a város minden harangjait meg akarja húzatni. Az óriás gyászmenet, a város minden fogataitól kisértetve elvonult. Mély veszteségérzet szállt meg minden kebelt. Volt királyi hivatalnokUjfalvi Sándor ur megragadja a lelkesedés perczét,emlékére aláirást nyit, s rövid időn csupán Kolozsvárit fillérekből az itt látható emlék emeltetett, e méltó felirattal : *) *) Lásd lapjaink mult számát. Vidéki hirek. TÁR Háromszék, sept. 20. Háromszéken ez évben az időjárás rendkivüli s a növényzetre felette vészhozó volt. — Tavaszunk korán köszöntött be; de május derült és termékeny napjai már nagy záporok és ártalmas vizárral végződtek. Június első hetében két rendbeli jégzivatar mintegy 40 falu vetéseit tiporta le. A körbe-körbe hullott tojásdad nagyságú jéggömbök nemcsak a házak fedeleit és ablakait rontották, hanem még juhnyájak és karmokban is sok kárt okoztak. A vihar több faluban az épületek nagy részét csudásan összerombolta. Példáink vannak arra is, hogy a csűrök derekából rakóbarnákat * ragadott ki a forgószél, s a fedélzet épen fenmaradott. Nem tudom melyik természettudós volna képes a légsúlyból kielégítőleg megfejteni e jelenséget. Alig érdemlik meg a kicséplést lekaszált ősz gabonáink. Cséplőink évenként rendszerint a csiki székely atyafiak szoktak lenni, de ez idén még eddig a hálátlanok kerülék vidékünket , pedig gazdagon eresztős árpáink s zabjaink eléggé megjutalmaznák munkájukat. Az augustus derekán hat nap tartott vízáradás Feketeügy, Kovászna és Olt térein törökbuzáinkat leiszapolta. A még épen maradott részt sok helységben leforrázta a September első napjára viradólag leesett hóhalmat. Ennyi csapás egy évben, még mennyire visszaemlékezhetünk nem nehezült vidékünkre. Már egy hete hogy esőzik; mi miatt az öszvetést, mellyet szent Mihály nap előtt végezni szoktunk, még nem kezdhettük el. B. A. HÁZ. Lókut, september 30-án. Tisztelt szerkesztő ur! Részint becses lapja 38-ik számában Lókut községből közlött levél kiegészitéseül, részint vidékünkben keringő sokféle alaptalan hírek megczáfolásául s illetőleg a valóság felderítésére tudomásul hozom, mikép Singer Katalin hajadon meggyilkolását illetőleg a szivtelen tettes megkapatott. A vád akkor egy e helységben az esemény előtt kéregetni látott, de rögtön eltávozott vándorlegényt terhelt. Azonban hibásan, mert a merényt elkövető egy azok közül való, ki az első vádolt nyomozására a csendőrség mellé rendeltetett : egy 17 éves suhancz, fájdalom! községünk vadvirága, névszerint Cserba László. Ki miután alulirtnak szinte mint mindenütt nappal lakába berontott és onnét 20 fi. 6 kr. pengőt elidegenített, rövid nyomozás után kézre kerülvén, a büntető igazságnak átadatott volna, ott bűneit, nevezetesen az érintett gyilkolást és többrendbeli rablását, mellyeket állitása szerint sógorának ugyanottani lakosnak biztatására tett bevallá, most érdemlett büntetését várja sógorával együtt.— E bünöncz, még gyermek; korábbi éveiben — mint másoktól hallom — igen jó viseletű volt. És most milly elvetemült gyilkos lett! ki midőn gyilkos volt, az általa gyilkosnak vádolt ártatlant keresni, üldözni ment. És ez mind a gyenge szülők gondatlansága. H. E. Kisújszálláson. A mult september hóban egy műkedvelő szinész társulat alakult oda való tanuló ifjakból, s szintén oda való ifjú honleányokból s 4 előadást tartottak; ezeknek sorozatát a „Falusi lakodalom" czimü vigjátékkal kezdvén meg, a négy előadásból begyűlt tiszta jövedelmet, melly nem kevesebb, mint 160 pft. jótékony czélra ajánlották fel, 120 pftot a helybeli algymnazium muzeumának gyarapítására, 40 pft pedig két szegényebb sorsú tanulók segélyezésére. Mit is midőn köztudomásúl juttatok lehetetlen fel nem kiáltanom illyeténképen sokáig éljenek a derék műkedvelők és műkedvelőnők !!! " F. L. *) Háromszéken rakóbarnáknak nevezzük a szálfákat, mellyekböl felrakják a faépületet.