Vasárnapi Ujság – 1856
1856-10-26 / 43. szám - Kakas Márton levelei: XXXI. 378. oldal
379 gát. A földesúr, kinek házában mind ez történik, és az orvos elfogadják az ötletet, odahivatják a molnárt, leülnek vele kártyázni iddogálnak s a mint ott pityizálgatnak, megjelen Sas Márton uram lepedővel a hátán, fején turózsacskóval s mint Bankó szelleme odaül az üres székre az asztalhoz. Az agyonrémült molnár perse hogy kiadja rögtön a kontraktust, s végződik az egész általános boldogságon. Miska inas felszabadítatik s kilátásba helyheztetik ránézve Juliskát nőül vehetni. Én nagyon szeretem az egész darabot és igen örülök neki; de ezt a kisértet históriát ki nem állhatom benne. Hogy Miska inas erre az ötletre jött, azt megengedem neki, szegény csizmadia inastól ez elég, hogy a nagyságos úr is jónak találja, azt is menthetem; nagyságos urak nem szoktak a fejtöréshez; még a doktort is értem; a doktor urak is szeretnek lelket csinálni az emberből, de hogy szerző, ki annyi egészséges humorral tudott illy élethű alakokat elénk állítani, maga is ráállt Mihály diáknak ez együgyü indítványára, azt nem bocsáthatom meg neki. Mert váljon mi történt volna akkor, ha a molnármester, ahelyett, hogy megijedne Sas uramtól, azt mondaná neki : „nini, hát kend nem halt meg Sas uram? Igyék hát kend is egy pohár bort." Bezzeg, mit csinálnának akkor? Pedig ez megtörténhetnék ám azon esetben ha ketten innánk egy darabot : szerző csinálná benne a jó embereket, én pedig a roszakat. Fogadom, hogy mind valamennyinek elnyerném a pénzét, mert az én molnáraim ugyan meg nem ijednének egy egész hazajáró csizmadia czéhtől. Oh a molnárok nem ollyan ijedős emberek. Különben mindvégig igen jól mulattunk, s hogy az én becsületes lábtyü művészem legifjabb regényének szavait ismételjem : „gyönyörű darab ez uraim! nem való ugyan okos embereknek, — de ollyanoknak, mint mi vagyunk, fölséges!" Már pedig az együgyü emberek számára is áll ám a szinház. Nakas Márton. Megjegyzendő, hogy egy helybeli derék csizmadia mester szolgáltatta kölcsön az előadásban lényeges műhelyi szereket, maga betanította művészeinket a mesterség fogásaiba a próbákon. „Hanem aztán, ha valami rosz csizmadiát játszanak, hát én végig nem nézem ám a darabot" monda az érdemes hazafi. Nemcsak végig nézte azonban a darabot, sőt úgy elérzékenyült rajta, hogy előadás után tőkét, csizmát, bikicset és mustát s minden egyéb készséget odaajándékozott a nemzeti színháznak, melly e szerint egy egész lábtyükészítő műhelylyel szaporodott az alkalommal. K. M. Irodalom és művészet. —y.Nemzeti képes naptár 1857-ik közönséges évre, szerkesztő, jeles irók hozzájárultával Tóth Lőrincz, az astronomiai naptárt Brassai Sámuel, a lehető, legteljesb s kimerítőbb tiszti névtárt s utmutatót Galgóczy Károly szolgáltatja. Második évfolyam: Pesten kiadja és nyomtatja Landerer és Heckenast. — E naptár irányát homlokán viselt czime eléggé bizonyítja, s hogy ennek a legnagyobb mértékben megfelel, szolgáljon bizonyságul a tartalom rövid közlése. A szépirodalmi kert rovatában olvashatók : A gyémánt király, Jókai Mórtól; Arany János néhány kisebb költeményei; A bajok halma (Addison után); adomák és életek; emlékkönyvvirágok, legjelesebb költőinktől. A hazai rajzok rovatban : Balaton-Füred (Füred, Tátika és Csobáncz képeivel); Parádi fürdő (képpel); Esztergomi bazilika, (orgonája és Ambrus érsek síremléke képeivel); A fóti templom (kép); Az egri bazilika (kép); a fóti kastély (gr. Károlyi István és a fóti kastély képeivel); Sárospataki vár (kép); Szabadkai színház (kép); Óbudai hajógyár (kép); a pesti nemzeti muzeum (kép); Erdélyi nemzeti muzeum (gróf Mikó Imre és e muzeum képeivel); török mecset Pécsett (kép). Történeti képek rovatban : A női öltözék darabok története, különös tekintettel a nemzeti viseletre (tizenkét képpel); visszapillantások Európa közelmúltjába (II. Sándor orosz czár, Canrobert, Pelissier, Omer basa, gróf Boul-Schauenstein és III. Napoleon arczképeivel). Magyar Plutarch rovatban : Vörösmarty Mihály (2 kép); Kisfaludy Károly (kép); Kölcsey Ferencz (kép); Berzsenyi Dániel (kép); gróf Eszterházy Miklós. Ezek után következnek : Mezőgazdasági statistikai ismeretek: Galgóczy K.-tól; az állambevételek és kiadások kimutatása; házi ügyvéd; házi gazdasági tanácsadó; állattenyésztés; postavonalak Magyarországon s a szerb vajdaságban; különféle útmutatók; cselédbér és kamatszámító; osztrák birodalmi névtár; vallási s közoktatási névtár; közigazgatási névtár Magyarországban a szerb vajdaság és temesi bánságban; pestvárosi utmutató; vasúti menetrend s ártáblázat; közönséges vásárok Magyar- és Erdélyországban; legvégül egy felszólítás : Biztosítsunk! Ebből látható, hogy naptárirodalmunk tartalomdússágra nézve ehhez hasonlót nem bir felmutatni. E 4t sűrűen nyomott ívre terjedő és a czímképen kivül 41 legszebb metszetű és nyomású képekkel diszeskedő naptár ára csak ft. 12 kr. p. — Az „uj magyar muzeumból" mellyet a tudós társaság ad ki a 6, 7, és 8 füzet csaknem egyszerre jelent meg. A 6-ik füzet igen érdekes czikket hoz dr. Nendtvich Károlytól, mellyben Északamerika éghajlata, tenyészete, őserdei, mocsárjai, vizei, hegyeiről értekezvén sok ujat mond a magyar olvasó közönségnek, még pedig igen kedves, vonzó modorban. Érdekes olvasmány Podhrackytól „Illésházy nádor életleirása. Kemény József gróf az erdélyi oláh Hóra zendülése felett értekezik, ide vonatkozó, most a ritkaságok közé tartozó iratokat is közölvén. Természettudományi becscsel bírnak Frivaldszky értekezései Magyar és Erdélyország édes vizeiről. A 7, 8-ik füzetben Győry Sándornak „Az emberiség eszményi kifejlődéséről" irt nagyobbszerű értekezésével találkozunk. Átalában a régiség szelleme leng ezen füzetek fölött, mi különösen a történet búvárokat nagyon érdekelheti. — Megjelent a „Hunyadiak kora" czimű történeti nagybecsű munka V. kötete. Mint halljuk az elhunyt nagy hazafi örökösei siettetni fogják a hátra lévő kötetek megjenését is. MI i i j sas ? Figyelmeztetjük olvasóinkat a lapjaink mellett megjelent előfizetési jelentésre, mellyben Jókai Mór szerkesztése mellett egy uj irodalmi folyóirat indíttatik meg kizárólag humoristicus, neveltető tartalommal. Folyó hó 18-án déli 11 órakor kezdődött az első fóti lófutattás. Első a kanczadij 2000 forint, melyért 2/4 angol mérföldre minden bel és külföldi kancza futhat. Kilenczen ajánlkoztak futásra: Birch főhadnagy, Hunyady József gróf, Kinszky Dk. gróf, Lichtenstein Fer. herczeg, Malszank báró, Pálffy Pál gróf, Sulkovszky herczeg, Szapáry Antal gróf, Wenkheim kud. gróf urak. Második a hölgydij. Távolság 3 ang. mérf. Gr. Pálffy, Kinszky, és Birch urak jelentkeztek. A harmadik dijra nem találkozott futó. Negyedik dij földmivesek számára. Az első ló 200, a második 60, és a harmadik 40 forintott kapott. Pályázatról lévén szó, megemlítendőnek tartjuk, hogy azon öt aranyas pálya kérdésre „Mik a népiskolák nyári látogatásának akadályai?" — a „Tanodai lapok" szerkeztősége ítélete szerint Szeberényi Andor felelt meg. Lelkünkből örülünk hogy a jó szó nem hangzik el pusztába, s az elvetett mag mindenütt jó földbe esik. Bogyónion egy községi faiskola felállítása nemcsak elhatároztatott, hanem azonnal foganatba is vétetett. Milly szép látványt fog évek múlva nyújtani, ha minden község mellett egy-egy kertszerűleg alakított faiskola fog előttünk feltűnni, s szemlélendjük, hogy az iskolai ifjúság munkás hangyaként működik, kapál, öntöz, és olt ezen természeti iskolákban. A fatenyésztés egyik előmozdítója a szív képzésének, és így a közerkölcsiségnek is. / A borosmai pusztán, Kiskunságban f. h. 7-én nyittatott meg a tanyaiskola, s az eddig jelentett tanulók száma ötvenre megy. Milly messze fog állani hazánk ötven év múlva a jelentől! / Egy Bodméron Fehérmegyében lakó gazdag asszonyságot 12 rabló megtámadván, 1200 pengő forintig rabolt meg. „Kényelem mindenek fölött" azt mondja a német, de mi magyarok keveset szoktunk adni a kényelemre, ha mindenben úszunk is. Egy Szakolcza felső nyitramegyei városból irt magánylevélből ezt az érdekest lehet kivenni. Szakolcza 10,000 lakossal biró város, de egyetlen kiadó szállás sincs benne. Gazdag, kedvező fekvésű, dus szántó földei, jó bora, és temérdek gyümölcse, és mégis majd éhen hal benne az idegen. A város legelső fogadójában zavarba jön a korcsmáros ha szobát kérnek, és ha enni kíván, akkor kellemetlen vendég, mert az idegenek magánházaknál szoktak enni.És mind e mellett hogy majd a zsírba fulad, nincs kereskedése. Boldog nép, és boldog ország! A Vágmellékéről írják, hogy ha egy gazdától azt kérdik, hogy van? azt feleli : „Hála Istennek! gabonám, burgonyám, hüvelyes veteményekl barmom, baromfiam bőségben, de nincs vevőm." Ha egy másiktól kérdjük, hogy van? ezt feleli : „Hála Istennek! barmom, lovam, juhom elegendő, de nincs takarmányom." Ha egy harmadikat kérdünk, hogy van? azt feleli : — Istennek hála! házam jó állapotban, földem rétem jó karban, borom elég, de nincs pénzem!" Ebből az látható, hogy a Vág mellett nem fog éhhalál dúlni, csupán a rugó, a pénz hiányzik. Folyó hó 14-én Nagy Lakon gyászos esemény adta elő magát. Reggeli 7 órakor egy özvegynő, 5 gyermek anyja a Marosba ugrott. Halála okának azt gyanítják hogy egy férfiútól anyának érezte magát, holott egy másikkal akart házasságra lépni, s már kétszer ki is volt hirdetve. / Pécs és Mohács közt annyira haladt a vaspálya munka, hogy innenonnan a síneket rakják le. / Baranya megyéből írják hogy az ottani bortermés jóság és mennyiségre nézve a legvérmesebb reményt túlhaladja. * / A Terézia városban egy ablakredőny leesvén, egy 17 éves leánydajkát, ki egy kis gyermeket emelt karjain, annyira megsebzett, hogy a szerencsétlent kórházba kellett vinni. / F. h. 15 -én a Lipótvárosban egy épületállásról leesett egy 27 éves napszámos, s mire kórházba vitetetett meghalt. ..— Figyelmeztetjük a szülőket és tanítókat, miszerint az 1855-ik julius 8-iki felsőbb rendelet erejénél fogva az iskolaköteles gyermekek, illetőleg azok szülői, ha gyermekeiket nem járatják rendesen iskolába, minden egyes kimaradásért 1 pert tartoznak fizetni büntetésül, mellyet a tanító feljelentése után a helybeli elöljáróság köteles behajtani. Továbbá még arra is figyelmeztetjük az illetőket, hogy hol még azon szokás uralkodik, miszerint az iskolás gyereket maguk hordják be hasábonkint az iskolába a fűtőfát — ezen szokás eltörlendő, mert felsőbb rendelet szerint minden község köteles iskolája fűtéséről gondoskodni. ..— Aradmegyében egy agarász egylet áll fenn. Az egylet Arad határán nagy gonddal és költséggel agárápoldát tart, mellyben egy Angolhonból hozott agárnevelő és képező tanítja az ifjú agár nemzedéket, hozván magával Angliából e végre valódi jó fajtájú angol agarakat is. Az egylet tagjainak több napig tartott agarászati próbája s mulatsága e hó 14-én kezdődött meg. ..— A német term. vizsgálók és orvosok legközelebb Bécsben tartott gyűlése után, egy porosz bányatanácsos, ki tiz évvel ezelőtt is utazott itt, meglátogatá hazánkat s nem győz eléggé csudálkozni azon haladáson, mellyet hazánk ez idő alatt az ipar és mezőgazdaság terén tett; különösen pedig a bányászat emelkedését magasztalja s nagy jövendőt igér annak. ..— Több török földbirtokos látogatá meg Pestet megtekintendő a gazdasági gépeket és több eszközöket vásárolandó. Varna mellett egy gazdászati iskolát is akarnak állítani, mint mondják magyar (mellyik?) rendszer szerint. Mindez igen hizelgő reánk nézve, csak aztán el ne bízzuk magunkat — és különösen el ne higyjük, hogy a mivel a törökök mezőgazdasági iskolájukat magyar rendszer szerint akarják felállítani, nekünk csakugyan van tanodák-